Igaz nem engem kérdeztél, de hátha tudod használni a tanácsomat.
Én Wuxal super-t adnék neki, 0,1-0,2%-os töménységben, hetente egyszer jól beöntözném, és hetente egyszer lepermetezném atonikkal, három héten keresztül. Persze ha az anyatő, amiről leválasztottad a sarjat, a tiéd, akkor biztos tennék egy erősebb sarja egy légbujtás. Jó nagy földet tennék rá, hogy kellő mennyiségű gyökér tudjon fejlődni benne. Augusztus közepéig hagynám gyökeresedni, csak utána választanám le, és vagy a helyére ültetném egyből, vagy védett helyen teleltetném, majd tavasszal ültetném ki.
Valószínű a lányodnak van igaza. Ha nincs víz, akkor tápanyag sincs, akkor pedig nincs burjánzás sem.
Nálunk sem volt sokáig csapadék, így én is kénytelen voltam locsolni. Eddig 40mm-t kaptak, na meg közel 30mm esett, így most kellő mennyiségű nedvesség van a talajban.
Tavaly felszereltettem a locsolóvízmérő órát, így csak a bejövő víz után kell fizetni, a szennyvíz díját nem. Ezért most már a felébe sem kerül. Az idén pedig megcsináltam az esőztető öntöző rendszer, amit ha kell, fel lehet használni fagyvédelemre is. A szakirodalom szerint -6C°-ig meg lehet vele védeni a növényeket.
Sajnos a tavasszal későn jutott eszembe, ezért csak a második hullám fagy ellen tudtam bevetni. Akkor -2C° volt, szerencsére úgy működött ahogy kellet, és baj nélkül megúszták a friss hajtások. Remélem ősszel a korai fagyokat is sikeresen ki tudom védeni.
Sikerült egy gyökérsarjat leválasztanom, két évvel ezelőtt. Kezdetben hozott 3 hajtást, és most megállt. Napokban kivettem, és szomorúan láttam, hogy a gyökérzet nem fejlődik. Mit tanácsolsz, hogy mitévő legyek. Köszönöm válaszod!
Nálam is a tavaszi fagyok miatt későn is kezdett kihajtani, még mindig van olyan ág ami szinte kopasz.Van apró lila amin tavaly nagyon sok volt, de csak másodtermés. Van barna is amit még nem tudtunk kóstolni,félek,hogy idén sem lesz rajta.
Attól függ hogy milyen fajta, és milyen fekvésben van. Nálam a DMkertes zöld óriás, ami az egyik legkorábbi fajta, csúcsrügyéből indult hajtáson, az első levelek tövén már kezd mozdulni a másodtermés, de még alig egy gyufafejnyi. Viszont a Perettán, és a Longue d`Aout-on, amik szintén a legkorábbiak közé tartozik, még nem indultak fejlődésnek. a többi korai fajtának pedig elfagytak a csúcsrügyei, ezért azok késésben vannak.
Tegnap láttam pár szép füge bokrot egy gyár kerítés mellett. Két éve novemberben láttam rajta félig érett zöld fügét. Kíváncsi vagyok milyen lesz az első termés és mikor kezd érni a második.
Csináltam fotót, a visszavágott Sinkó lila óriásról. Most ilyen a fejlettségi szintje.
Ez pedig a Dauphine.
Mivel ez később indult, a még alvó rügyek gond nélkül átvészelték a késői fagyot, ezért legalább egy hónap előnye van az előzőhöz képest. Emellett már komoly zöld tömeg áll rendelkezésére, amivel a növekedéshez szükséges tápanyagot elő tudja állítani, ezért várhatóan még növelni is fogja az előnyét.
Sajnos ezt alá tudom támasztani, az összes fügém visszafagyott most márciusban, alig bírnak elindulni. ráadásul idén került ki a földbe a nagy részük, gondolom idén csak minimális termésem lesz.
Lehet hogy semmiben:)) kikel próbálni és megtudod.
Egy biztos, azoknál a bokroknál, amelyeknél visszafagytak a csúcsrügyek, a fejlődési állapotuk legalább egy hónappal le van maradva, pedig a vázágak nem sérültek. A csúcsrügy sokkal hamarabb fejlődésnek indul, és intenzívebben fejlődik, mint a járulékos rügyek.
Persze lehet hogy Dauphine másként reagál a visszavágásra.
Hogy milyen mélyre megy a gyökérzet az engem is érdekel.
Én az olvastam, hogy a dugványozással szaporított növényeknek másodlagos gyökere fejlődik ami inkább sűrű és a felszín közelében terjed. Persze kérdés, hogy vajon a füge és pl a szőlő is gondolja-e vagy azért tényleg mélyre mennek a vízért.
Még annyit a permetezéssel kapcsolatban: Ezeket a szereket én használom, viszont mindenki a saját felelősségére használja, a szerekhez adott útmutató alapján!!
Köszönöm a linket, eddig ezzel a témával még igazán nem foglalkoztam. A merisztéma szaporítással kapcsolatos írások pedig, erre az eshetőségre nem tértek ki. Igaz a mondás, a jó pap is holtig tanul.
Előfordulnak rügymutációk, így új fajták is létrejöhetnek. Nem gyakori, ha otthon szaporítgatunk, nem valószínű, hogy találkozunk vele, de hosszú távon már lehet vele számolni.
Ha jól emlékszem, akkor valamikor a hatvanas évek környékén vitte Japánba Amerikából Dauphne fajtát Masui nevű japán kertész, mivel Amerikában nem honos a füge, ezért valószínű a Francia Dauphne-nal azonos.
Amúgy meg igazad van, a vegetatív szaporítás mellett nem mutálódik egyik növény sem!
Szerintem a Japán módszerrel csak akkor kísérletezz, ha van hozzá megfelelő növényházad, ahol időben tudod indítani a a tavaszi fejlődést, és megtudod védeni a korai fagyoktól. Különben kicsi az esély, hogy számottevő gyümölcs beérjen, a rövid vegetációs idő miatt.
