Kb így van. Ugye a mésznek három gyakori kereskedelmi formája van, az égetett mész (CaO), a mészhidrát (Ca(OH)2) és a "szalonnás mész" vagy "teljesen oltott mész" a tejföl-sűrű (Ca(OH)2 - XH2O)
Hogyis van ez? A boltban kapható por alakú mészhidrát tulajdonképpen kémiailag mi? Ha CaO akkor miért nem forrósodik fel, amikor vízzel összekeverem? A zacskóra ugyan az van írva, hogy kalcium-hidrát, valóban az?
Egy kis tejet itt is tehetsz hozzá tapadásfokozónak, de ez gondolom nem hír, mert a falra kent mészbe is szoktak régebben, még a kész mészfestékek előtti korban...:) És hát szerintem itt is jó az egy fandli mészhidrát 1 vödör vízbe... lényeg, hogy ne legyen olyan vastag a kész mészréteg, hogy repedezni kezdjen...egyébként:
Törzsmeszelés mesze milyen összetételű legyen? Kell hozzá valami tapadásfokozó?
Az a helyzet, hogy nemcsak ráncoskérgű idősebb fákat szeretnék meszelni, hanem fiatal, most átűltetendő vékonytörzsű fákat is, és a mésztől a napvédelem mellett egy párolgáscsökkentő hatást is remélek (az átültetés sikere érdekében).
Köszönöm az ajánlást, már néztem. Régebben olvastam itt (és talán a terrán) erről, emlékeztem rá.
Ez volt az egyik azok közül, amit írtam, hogy majd keresek valamit, de láttam, hogy 2,5 % N van benne. Mindenesetre ez nem túl sok (legalábbis kevesebb mint némely más termékben), lehet, hogy végül ő lesz a befutó. (Egyébként idén más célból már kerestem az áruházakban mindenfelé, nem nagyon találtam... De most akkor majd a decemberi ingyen szállításos napon jól megrendelem... :-))
Bár itt van pl. ez a Damisol Natúr, az eddig vázolt igényeket figyelembe véve talán az egyik legjobb.
Ha semmiképpen nem akarok makroelemeket permetezni a levelekre. De átgondolva a mindenféle eddig tapasztalt tüneteket és a már linkelt oldalon levő élettani igényekről szóló leírást, lehet, hogy mégis valami makrós cuccot választok. Viszont ahogy már írtam is, olyanom meg van itthon, lehet, hogy az lenne a legüdvösebb, ha keverném a Natúrral és akkor a készletem is fogyna.
Van még itthon Humusom, nagyon elégedett vagyok vele, abban is csak kálium makro van, viszont éppen a bór hiányzik, nem jó ebből a szempontból.
Régebben használtam a Humixot, lehet, hogy visszatérek rá...
Nem sorolom tovább,mert még kiutálnak innen (már látszik, hogy van lehetőség a fák kezelésére).
Meglátjuk... :) Mindenesetre tennem kell valamit, mert így nem jó!!
Írtam már az idei szilvagondjaimról, azóta olvastam még ezt-azt és végiggondoltam a történéseket.
Azt hiszem, ha eltekintünk a szárazságtól és a vírus esetleges jelenlététől, akkor lehet pl. bórhiány a jelenségek hátterében.
30653052 (ennél a 4. képen levő gyümölcsbarnulás miatt gyanakszom bórhiányra)
Itt pl. a N-többletnél megjegyzi az érés előtti nagyobb fokú gyümölcshullást is...
(és ha jobban belegondolok, nálam ez is belejátszhat, mert a levelek nem N-hiányosak...,
plusz a tyúkhúr is rendesen jelen van, mint jelzőnövény...)
Van többféle műtrágya oldatom, keresek valami olyant, amiben nem nagyon van nitrogén.
Először Csöpp Mix Kondira gondoltam (annak idején épp azért vettem, mert ebben minden van a viszonylag kevés, 2,9 % nitrogénen kívül - nem akartam már N-t juttatni bizonyos esetekben),
de abban nincsenek mikroelemek. Aztán ott a Zöldítő komplex, abban viszont van N.
Még a Wuxal Super jöhetne szóba, de azt jól ellátták nitrogénnel... :-( Nem jó.
(Egyébként jók a tapasztalataim vele kapcsolatban.)
Tudom, hogy van többféle bór lombtrágya, de nem szeretnék durván belenyúlni az 'egyensúlyba',
ezért keresek majd valamilyen komplex trágyát, amiben nincs vagy kevés a nitrogén.
A bórhiányra visszatérve érdekes, hogy virágelrúgás, rossz termékenyülés viszont nem nagyon van.
Ez jól látható a képeken a terrás szilvafa fórum 116-os hsz-ben
(ezt nem tudom, hogy kell linkelni, de a képek itt vannak).
Sziasztok, hogy jobb az eperfa tetüvel vastagon borított gömbszivarfáknál, először víznyomással lepucolni és azután permet, vagy fordítva? Egyik esetben a permet nem jut el az alul levőkhöz, a másik esetben meg a vízsugárral szerteszét szórt példányok visszamásznak a fákra? Vagy hogy van ez? Köszi a választ.
Mástól mennek tönkre a növények, viszont a zuzmónak kedvező az életfeltétel. Talán túl párás, zárt... azt más károsítók is szeretik. Rá kell jönni, hogy mi még.
Hétvégén egy szilvát és egy almát kellett kiszednem, valószínűleg e miatt... Teljesen elhaltak, kiszáradtak a fák. Termés már jópár éve nem volt rajtuk.
Lombhullás után, fagyás előtt permetezek lemosóval.
A lehullott levelek pedig permetezés nélkül mennek a komposztálóba a kert végén. Tavasszal a komposztot átforgatjuk. Ami most a tetején van az kerül legalulra. A tetejére tököt ültetünk egy lapátnyi földbe.
Tegnap jött Bálint gazda 5 perc kert hírlevele.
Ebben éppen az őszi lemosó permetezésről is szó van.
Azért, amit említesz. Minek? Pocsékolás. Pont elég, ami a már lehullott lombra jut az ágak permetezésekor, hogy esetleg ott is legyen hatása. Már ha marad alattuk valami, mert kiskertben előbb összegereblyézem és komposztálódik, vagy beásásra kerül. Úgyhogy a lehulló maradék szer inkább a földfelszínen hasznosul.
AZ őszi lemosózáskor jobb ha megvárjuk a gyümölcsfák leveleinek lehullását? Gondolom ilyenkor már hiába permeteznénk levélzettel együtt max kevesebb jutna az ágra a takarás miatt s a levélen levő permet nem hasznosulna hisz lehullik majd.
