Mit értünk a lexikonban madár alatt?
Természetesen madárnak véljük a legendás postagalambot, Fleuront,a mesebeli hárpiát és a valódi hárpiát, a Ghigi-fácánt és a xenopsot, "moluccen" kakadut és a csurit, az onagadorit és a debreceni pergőt, minden diszkrimináció nélkül - még, ha ezen néhányan majd meglepődnek, annak ellenére – akár a grillcsirkét is.
Kit hiszünk madárbarátnak?
Mindenkit, aki a legcsekélyebb érdeklődést tanúsítja a madarak, vagy a madarakkal összefüggő BÁRMELY ismeret iránt:
adhat e akáclevelet, kagylóhéjat a madarának?
mi az az alula, a moa és a kappanháj?
van-e a madaraknak veséje, körme, heréje?
hogyan költi ki a tojását a császárpingvin?
milyen színű a kakasláb, vagy a gulyamadár tojása?
hányat ver egy kolibri szíve, meddig él az ara?
ki volt Mendel, Siroki, Chernel és ki Ország Mihály, Diószeghy Sándor, Haraszthy László?
egészséges dolog-e nyers tojást fogyasztani, s mi az eszkimók csemegéje?
hány fokot igényel a napos pipe, hogyan kell lisztkukacot termelni?
mi okozza az ornitózist, és mire jó a perubalzsam?
hogyan kell a madarat pedikürözni, a dúcot fertőtleníteni?
milyen szín(változat) a jeges, az angolfehér és a harlekin?
mit kell érteni recesszív, poligénes vagy fácánozó alatt?
mit jelent COM? MME? MNK? GALOR? TETRA SL? Victoria-keltető?
A világ összes madarát fellelni benne, s a ma létező mintegy 10 000 faj közül 3000 leírását is megtalálja ebben az enciklopédiában.
Aligha van házigalambfajta, haszon- és díszbaromfi, amely kimaradt belőle.
Ezt a topikot a készülő Madárbarát-lexikon iránt érdeklődőknek nyitottam, mert talán kevesen tudnak erről a készülő műről. Kérdések, vélemények helyszíne legyen ez a topik.
http://madarbarat-lexikon.mlap.hu
egzotikus galambok v. díszgalambok: jobb híján alkalmazott megnevezés azokra a galambokra és gerlékre (rendszerint a Columbinae alcsalád fajai), melyeket díszként, a maga gyönyörködtetésére az ember a lakásában v. madárszobában, esetleg más díszmadarakkal együtt tart.
Többnyire gyümölcsevők, ill. földigalambok. A leggyakrabban tartott fajok táplálása nagyjából mageleségekkel (kölesfélék, mák, kender, fénymag, búza, rizs, borsó, zab - csíráztatva, áztatva v. főzve is) megoldható. De igazából akkor örülhetünk, ha sikerül őket rászoktatni a tejbe áztatott zsemlére, a reszelt zöldségfélékre, a lisztkukacra és a nálunk előforduló gyümölcsökre.
Próbálkozzunk a díszpintyfélék részére ajánlott lágyeleséggel is! Ez utóbbi nagy esélyt ad arra, hogy a galambok állati fehérje igénye mellett a vitamin- és ásványianyag-szükségletüket is biztosan fedezhessük. Kétszínű gyümölcsevő galamb
A magevőknél a zúza őrlőköveinek biztosításáról (aprószemű sóder) nem szabad megfelejtkeznünk. (A fotón bronzszárnyú galamb, Hansch felvétele - Ausztrália)
Költésükhöz viszonylag nagy hely, azon belül nyugalmas ágrendszer v. mesterséges padka szükséges, és természetesen biztosítani kell fészekanyagot is.
A fajok döntő többsége tropikus tájakról származik, ami egyben a hő és páratartalom-igényükre is utal. Vagyis a mi klímánk alatt nem érdemes kísérletezgetni a kint teleltetésükkel. Bár kétségtelen, hogy kialakulni látszik egy az európai tenyészetekben régebb óta "munkában" levő vérvonal pl. gyémántgerléből, bronzszárnyú galambból stb., amely lassan-lassan akklimatizálódni látszik.
egyéb galambok, vadgalambok: a tenyésztői gyakorlatban, a galambfélék családjába tartozó fajokból, német mintára képzett csoport, többé-kevésbé a rendszertantól függetlenül.
Az egzotikus galambokkal foglalkozó nyugat-európai tenyésztők a következő fajokat szokták ide sorolni:
→bronznyakú galamb (Turturoena iriditorques - Bronzenackentaube),
→fahéj galamb (Aplopelia larvata - Zimttaube),
→fehérarcú kakukkgalamb (Turacoena manadensis - Weissgesicht-Kuckuckstaube),
→fehérszárnyú galamb (Melophelia asiatica - Weissflügeltaube),
→fehértorkú galamb (Alsocomus vitiensis - Weisskehltaube),
→fogasgalamb (Didunculus strigirostris),
→jamaikai galamb (Leptotila jamaicensis - Jamaikataube),
→kékgyűrűs galamb (Leptotila verreauxi - Blauringtaube),
→kis kakukkgalamb (Macropygia ruficeps - Kleine Kuckuckstaube),
→Mackinlay-kakukkgalamb (Macropygia mackinlayi - Mackinlay-Kuckuckstaube),
→nyílfarkú zöldgalamb (Sphenurus apicauda),
→olajgalamb (Dendroteron arquatrix - Oliventaube),
→pálmagerle (fotó: Askar Isabekov - http://www.birds.kz/ )
→rózsagalamb (Nesoenas mayeri - Rosataube),
→rózsásmellű kakukkgalamb (Macropygia amboinensis - Rosabrust-Kuckuckstaube),
→vándorgalamb (Ecltopistes migratoria v. canadensis),
→zsinórosfarkú kakukkgalamb (Macropygia unchall).
égszínkék: árnyalat a hupikék és a világoskék között. A megítélésben elkerülendő a szubjektivizmust hivatalos színskálán érdemes megtekinteni (http://www.main.cz/colors/color_names.htm ), s a viták elkerülése végett az ottani elnevezéseket volna célszerű alkalmazni!
Na ez nagyon izzadtságszagú lesz, de csak van megoldás!
A problámát az adja, hogy új titánok kitalálnak valamit, vagy előfordulhat, hogy valaki feltűnési viszketegségből például az állítja, hogy ő látott valamelyik halastavon mondjuk rózsás gödényt és akkor megmozdul a szakma - de hogy nem látott, nem láthatott, azt eléggé nehéz bizonyítani.
Az én módszerem, hogy ha valami mellbelök, akkor rögtön az database-ben kezdek. Nos, ott semmi nincs az Aythyini-ről - következésképpen vagy nagyon új a dolog vagy nincs is!
Második lépés a Google. ott sajnos kiadott néhány találatot, miután a következő megoldást tartanám helyesnek:
Aythyini: egy 1996-os keltezésű, bizonyos Bradley C. Livezey által jegyzett pennsylvaniai dolgozatban felvetődött, hogy az Anatidae alcsaládot két vagy három törzsre kellene osztani, s ez lenne az Aythyini törzs. A szerző amellett kardoskodik, hogy az új besorolás még akkor is indokolt volna, ha valamennyi bukókacsa egyazon módon keresi a táplálékát, merthogy amit ők fogyasztanak, illetve a telelési szokásaik indokolttá tehetik a hármas csoportosítást, miszerint lennének
1./ ÖBÖLKACSÁK (Bay Ducks):
Aythya valisineria (Canvasback),
Aythya marila (Greater Scaup),
Aythya affinis (Lesser Scaup),
Aythya americana (Redhead),
Aythya collaris (Ring-necked Duck), amelyek
tollazatukban, élőhelyüket (É-Amerika) és testsúlyukat (0,99-0,4 kg) tekintve nagyon hasonló Aythya-fajok. Nagy tavak védett öbleiben telelnek és soha nem mennek tengerre. Aztán vannak a
2./ TENGERI KACSÁK (Sea Ducks):
Tadorna, Somateria, Clangula vagyis rendszertanilag kevert fajokkal, amelyeknek vadászati jelentősége az USÁ-ban rendkívüli, s közös jellemzőjük, hogy miközben az év nagyobbik részében kerülik a tengereket, teleléskor ott bukkannak fel. És végül
3./ BUKÓRÉCÉK (Mergansers).
Mergus (V. Lophodytes) cucullatus: →csuklyás bukó (Hooded Merganser).
Mergus albellus: →kis bukó (Smew),Mergus serrator: →örvös bukó (Mittelsäger - Red-breasted Merganser),
Mergus merganser: →nagy bukó (Goosander - fotó: David Blank).
De ez a gondolat tudományos körökben teljesen visszhangtalan maradt – amit könnyű megérteni, ha végiggondoljuk az érvelést. Sajnos a neten keresztül újra és újra bekerül a köztudatba és nem kis fáradtság tisztázni a helyzetet. Ha csak nem hessentjük el a gondolatot azzal, hogy a mértékadó The World Bird Datebase (http://www.bsc-eoc.org/avibase/avibase.jsp ) nem lök ki semmit a keresésre.
http://www.ctwaterfowl.org/mergansers.htm
Tisztelettel kérem, véleményezzétek! És bekerül mint szócikk a lexikon javított (bővített) kiadásába.
Háttérlevelezésünk alapján szinte biztos voltam, hogy jön a helyes válasz.
Igen, az Anas nem(zetség)ben ő a bantu v. hegyfoki réce - azt hiszem, aki egyszer látja, el nem felejti.
Na mármost ez a faj a helyén van, de a récékkel máskülönben rendkívül sok a gond - már rendszertanilag. Új titánok új felfedezéseket tesznek, de a lényeg, az általában marad.
Anas: az úszórécék nemzetsége, amelyet újabban szétbontottak.
Az új nemzetségnevet a magyar nevet megelőző kettőspont előtt zárójelben jelezzük! A magyar név után zárójelben a német v/és az angol név olvasható.)
acuta (Dafila): →nyílfarkú réce (Spiessente - Northern Pintail– lásd fotó),
americana (Mareka): →amerikai fütyülőréce (Nord-amerikanische Pleiflente - American Wigeon),
Kérdezheti bárki, hogy ha már a hottentotta Puneatta, akkor miért szerepel itt. A válasz egyszerű: a MADÁRBARÁT-LEXIKON nem a legfrisebb rendszertani REGISZTRÁCIÓ, HANEM SEGÉDESZKÖZ. Az a cél vezérelt, hogy ha valaki egy fajjal kapcsolatban többet akar megtudni, mint ami az előtte levő, esetleg 100 évvel ezelőtt írt kötetben van, akkor viszonylag gyorsan rátaláljon a leírására. Vagyis tudjunk segítséget adni annak is, aki onnan idnul el, hogy az Anas querquedula latin név van meg neki. és itt valamit talán sikerült érzékeltetni az Aythya - Aythyini problémával kapcsolatban is
A tavaszi szünet alatt ellátogattunk a Fővárosi Állatkerbe. Erről hoztam néhány ide illő fotót, ha nem bánjátok:-)
Egy madárkedvelő ismerősöm mos készül Jákó fiókát venni. Átküldtem neki az általam ismert papagájtenyésztők linkjeit, és úgy tűnik, hogy Deák Jánosnál megtalálta az igazit. Csak azt sajnálom, hogy nem mentem vele madárnézőbe, mert állítólag feledhetetlen élményben lett volna részem. Két hét múlva hozhatják el a kis jövevényt, és lehet, hogy azt az alkalmat megragadom, és velük megyek én is:-))
Kérem tiszelettel az esőfürj fotója lemaradt, így keletkezett egy kis káosz - remélem, sikerül egy halovány kis rendet teremteni:
és talán meg fogja mindenki érteni, hogy milyen nehéz ide pontosan beilleszteni a képeket - LEGALÁBB IS NEKEM SZÖRNYŰ KÍNOK KÖZÖTT SIKERÜL CSAK A DOLOG
esőfürj (Coturnix coromandelica - Regenwachtel – Rain Quail): a valódi fürjek egyike a fácánfélék családjában indiai, ceyloni és burmai élőhelyekkel.
Nagyon hasonlít az európai fürjre. A mellén egy fekete folt ékesíti. A fejtető szintén fekete.
A kézevezők egyszínű barnák. Az írisz ugyancsak barna.
A csőr sötét szaruszínű. A láb világos piros.
150-160 mm nagyságú, 90 mm-es szárnnyal és 36 mm-es farokkal. A súlya 64-70 g.
A hangja kellemes vit-vit kiáltás.
A tojó torka fehér. Szintén fekete mellfolttal ékesített, viszont a fejtető itt barnás.
A fészekalja 6-8 tojásból áll. Ezek színe a világossárgától az olajosbarnáig bármilyen lehet, finom apró v. nagy barnás fekete foltokkal.
A kelési idő 17 nap.
Európában először a londoni állatkertben sikerült szaporítani. Ennek dátuma 1861. Az akkor alkalmazott költőszekrény 150 cm hosszú, 60 cm széles és 50 cm magas volt.
Fotó: Horst Bielfeld - http://www.horst-bielfeld.de/
réce: →kacsa; →récék.
RÉCEFÉLÉK (ANATIDAE - Duck, Gees and Swans): a →LÚDALAKÚAK RENDJÉNEK EGYIK CSALÁDJA VÁLTOZATOS vízimadarakkal.
A család eléggé sokszínű, de szinte valamennyi fajra jellemző a vízi életmód, ennek megfelelően a lábujjaik között úszóhártya feszül. Jó röpkészségűek
Az idetartozó
- az ÁSÓLUDAK (Tadorna) nem buknak le a táplálékért a víz alá. Nagy termetű, lármás, társaságkedvelő madarak. A nyakuk hosszan nyúlik fel a test fölé. Az ivari kétalakúság nem fejlődött ki;
- a BUKÓRÉCÉK (Mergus) a víz alá bukva táplálkoznak. A csőrük keskeny és fogas szélű. A tarkójukon rendszerint üstököt viselnek. Alkatilag karcsúak. Reptükben hosszan elnyúlva úsznak a levegőben. Odvakban v. a talajon költenek;
- a HALCSONTFARKÚ RÉCÉK (Oxyurae) a víz alá bukva keresik a táplálékukat;
- a HATTYÚK (Cygnus) nyaka még a ludakénál is hosszabb. A testük is nagyobb. Egymás mögött v. V alakzatban vonulnak. A hím és a tojó egyforma;
- a LUDAK (Anserinae) nagytestű, hosszúnyakú, legszívesebben a nedves réteken legelésző madarak. A földön fészkelnek. Az ivarok nem különböznek. Egymás mögött v. V alakzatban vonulnak;
- ÚSZÓRÉCÉK (Anas) jellemzője, hogy a víz felszínén szürcsölgetve v. tótágast állva táplálkoznak. Alapvető élelmük a lemezes csőrükkel a vízből kiszűrt planktonok tömege. A vízről merőlegesen röppennek fel. A karevezőik fényesen csillogó szárnytükröt alkotnak. A gácsérok díszes nászruhát viselnek, de a nyugalmi ruhájuk a tojókéhoz hasonló. A talajon v. üregekben költenek.
Más felosztásban még itt tárgyalják a következő csoportokat:
FÉNYLUDAK (Nettapus),
FÜTYÜLŐLUDAK (Dendrocygna - farécék),
GŐZHAJÓRÉCÉK (Tachyeres),
TENGERI RÉCÉK (közöttük a bukók és számos nemzetséggel).
A vadrécék v. úszórécék a család legkisebb termetű tagjai. Sok nemzetségre tagolódó, fajokban rendkívül gazdag csoport.
A vadrécék egyik legismertebb fajuk →apró réce (Anas crecca) galambnagyságú, a nálunk előforduló kacsák legkisebbike. Ősszel és tavasszal nagy csoportokban vonul át hazánkon.
Valamivel nagyobb a réteinken költő →böjti réce (Anas quer quedula), amely kisebb-nagyobb csapatokban érzi jól magát.
A →nyílfarkú réce (A. acuta) és a →kanalas réce (Spatula clypeata) szintén gyakori kacsafaj hazánkban. A →tőkés réce (A. platyrhynchos), a házikacsa őse hazánk leggyakoribb vadászható vízi szárnyasa.
Háziasítása viszonylag újkeletű, a római császárság idejére tehető, és a keletkezett fajták száma sem nagy:
magyar réce,
pekingi réce,
campbell kacsa,
Aylesbury kacsa,
Cherry Valley stb.
A bukók (Mergus) a récékre emlékeztetnek, de könnyű őket azoktól megkülönböztetni, hiszen a csőrük vékony és kampós. Jellegzetes képviselőjük a nagy bukó (Mergus merganser) házi kacsa nagyságú, és csak enyhe teleken fordul elő nálunk. A csaknem tiszta fehér kis bukó (M. albellus) Magyarország téli vendége.
A család tagjait a köznyelvben három csoportra szokás felosztani. Ezek a közismert nevükön a hattyúk, a ludak és a récék. A világ legkülönbözőbb tájain előforduló, mintegy 150 faj tartozik ide. S az őseik már az eocénban elkülönültek más rendbeliektől.
A libákról leváltak az ún. csáják, s az eltérő életmód miatt ma már egy kissé bizonytalan a tudomány, hogy valóban rokonok-e.
Az ember már ősidők óta becsüli ezeket a madarakat.
A →hattyú Apolló szent madara, a szépség szimbóluma. A mitológia szerint Zeusz gyakran vette fel a hattyú alakját, ugyanígy a valkűrök is. A néphit szerint a haldoklók pedig megnyugszanak a hattyú éneke hallatán. Az ornitológusok többsége hajik rá, hogy ne különítse el a hattyúkat a ludaktól.
A rómaiak a ludat azért tisztelték, mert az éjjel rájuk törő ellenséget hangos gágogással jelezve felverték a Capitolium őrzőit.
A →lúd valódi ínyencfalat világszerte. A tollából készített pehelypaplan az egyik legfinomabb takaró.
A récéktől jelentősen különböző alkatuk és viselkedésük van. Az ivari kétalakúságnak gyakran semmi jele. Főként zöld növényi részeket legelnek. Némileg elkülönülnek az ide tartozó fütyülőludak. A csüdjük hosszú, a hangjuk füttyszerű, a színük réceszerűen tarka.
Az úszó →récék lábán széles úszóhártya feszül, a hátsó ujjuk rövid, a csüdjük egészen kurta. Csaknem valamennyi faj közös jellemzője, hogy egyszerre hagyják el (→vedlés) az evezőtollaikat, s egyes fajok rövid időre teljesen röpképtelenné válnak.
Az ide tartozó fajok dicséretét a hasznosságuk v. a szépségük szerint nem lehet eltúlozni. Vannak a családnak mütyüri, 35 cm-es képviselői, s a hattyúk többsége a hosszú nyakával 1 méternél hosszabb.
Jellemző rájuk, hogy a csőrükön ugyanolyan szarulemezkék fejlődnek, mint a →flamingókén. Vannak földön és vannak fán fészkelők. Valamennyi ide tartozó faj fiókái pelyhesen kelnek, s viszonylag hamar elhagyják a fészket. Egyes fajok átmeneti jellegűek.
(→ANATIDAE)
recehártya: →retina.
récék: a hattyúk és a ludak mellett a →RÉCEFÉLÉK családjának harmadik csoportja. Legismertebb nemzetségük az →Anas.
A csőrük lapos és széles. A lábuk rövid és úszóhártyás.
A többségre jellemző az ivari kétalakúság, sok faj nem csak ivar, hanem évszak szerint is más-más ruhát ölt az évente kétszeri vedlés során.
A hímek ősztől tavaszig pompás tollruhát viselnek. A tojók valamennyi fajnál közel azonos színezetűek.
Egy-egy faj gácsérjait egy másik faj gácsérjaival összehasonlítva azt hihetnénk, hogy nem is rokonok, pedig a fajok keresztezéseiből termékeny utódok jönnek létre, ami ezt megbízhatóan cáfolja. A tollazat sajátossága még, hogy a fedőtollak alatt vastag piheréteg található.
A párok általában ősszel állnak össze, s a fajra jellemző násztánchoz való szilárd kötődés a biztosítéka, hogy azonos fajbeliek kerüljenek össze.
Érdekes, hogy nem a testtartások, a mozdulatok és a taglejtések, hanem a szertartás egymást követő mozzanatainak sorrendje más és más.
A hímek a párosodás után elhagyják a párjukat. Rendszerint színpompásak, s a hangjuk is eltér a tojókétól. A légcső alsó szakasza itt általában dobbá tágul.
Tollas farmirigyük van.
A récék csoportja nem annyira egyöntetű, mint más rendszertani egységek, sok az átmeneti típus. Ilyenek pl. a farécék v. más néven →fütyülőludak, továbbá a →félludak. (Fotó: özvegy fütyülőlúd - Pablo Rodríguez - http://www.cema.edu.ar/eventos/muestras/rodriguez/ )
A ludaktól a récékhez más vélemények szerint a tyúklúd vezet. (→afrikai tüskéslúd; →amerikai fütyülő-; →álarcos réce; →bahamai réce; →barátréce; →barna réce; →böjti réce; →bütykös réce v. lúd; →cifra réce; →cifra pehelyréce; →cigányréce; →csörgő réce; →csuklyás bukó; →dunnaréce; →fahéjszínű réce; →fekete réce; →félholdas kanalas réce; →fényrécék; →fogascsőrű réce; →fülöp-szigeteki réce; →füstös réce; →fütyülő réce; →fütyülő díszréce; →gőzhajórécék; →halcsontfarkú réce; →harlekin réce; →hegyi réce; →indián-; →izlandi réce; →jeges réce; →kakukkréce; →kanalas réce; →karolin réce; →kékcsőrű réce; →kékszárnyú réce; →kendermagos-; →kerceréce; →kis bukó; →kontyos réce; →kormos réce; →kucsmás réce; →labrador-réce; →laysani réce; →lebernyeges réce; →luzoni réce; →mandarinréce; →nagy bukó; →nyílfarkú réce; →örvös bukó; →pehelyréce; →peposzaka réce; →pettyes réce; →pézsmaréce; →piroscsőrű réce; →rózsásfejű réce; →sarlós réce; →sárgacsőrű kacsa; →szemöldökös réce; →tarka réce; →tőkés réce; →törpe fénylúd; →úszórécék; →üstökös réce; →vörösfejű réce) →keresztezés; →hibrid).
recens fajok (lat.): a ma élő fajok összessége, vagyis nem fosszilis v. kihalt fajok.
Aszem kötözni való bolond vagyok. Még mindig azon töröm az agyam, hogy mivel teremtsek kedvet, pedig akinél ezt eddig nem sikerült elérni, arra már valszeg keresztet vethetek.
Azért még ide teszem a kedvencemet - valaki tudja-e mellik récéről van szó?
a jellegzetes fejalakulásról azért aki járatos a dolgokban, az hamar megválaszolja!
Főként gyümölcsökkel és nektárral táplálkoznak.
Rendszerint zacskó alakú fészket építenek.
Legismertebb fajuk az →aranyfarcsíkú kacika.
kacsa: 1. a köznyelvben, rövidülve, a házi kacsa, az egyik, a lúdnál kisebb, rövid lábú és nyakú, leginkább húshasznosítású vízi szárnyas neve. Ebben az értelemben nagyon általános fogalom, hiszen ide értik a pézsmarécét is (néma kacsa), amely rendszertanilag nagyon távol áll a tőkés récétől, a ma ismert házi kacsafélék döntő többségének ősétől.
Nálunk kevéssé ismert kacsafajták
Fajta neve
Kitenyésztés helye
Kifejlett súly (kg)
Gácsér tojó
Tojástermelés
Db/év g/db
Csakovana
Anglia
2,4 2
70 65
Divocska
NDK
1,5 1,3
18 50
Ivánsk brojler
Csehszl.
1,8 1,5
155 60
Kubai kacsa
Kuba
3,0 2,8
135 78
Ukrán kacsa
Szovj.
3,2 2,9
115 82
Zrkadlova
Szovj.
3,3 2,6
115 75
V. Malik szerint
2. a vadászok is kacsázni mennek, amikor a vadkacsa nevét használják lerövidítve.
3. (átv.) a sajtó gyakorlatában az olvasók megtévesztésére kiagyalt, valótlan hír.
5. a kacsa- v. →RÉCEFÉLÉK családjába (Anatidae), szorosabban véve az Anatinae; →kacsák alcsaládba tartozó fajok, más néven récék.
(→aylesbury kacsa; →kajugai kacsa; →duclair kacsa; →házi kacsa, holland kacsa; →indiai futókacsa; →orpington kacsa; →pekingi kacsa; →pézsmakacsa; →pomerániai kacsa; →roueni kacsa; →saska kacsa; →vadkacsa, stb.)
kácsa: a →tőkés réce (Anas platyrhynchos) egyik népi neve.
kacsafajták és hibridek a hazai tenyészetekben:
1. a magyar nemesített kacsa a parlagi kacsákból, a vadrécéből és a sárga török kacsa, vm. a pekingi, a roueni és a khaki-campbell klb. vérvonalainak a keresztezéséből alakult ki.
Főként a fehér változata ismert, de előfordul barna v. fekete színben is.
Igénytelensége, jó ellenálló-képessége és takarmányhasznosítása folytán kedvelt fajta volt, de mára a jobb eredményekkel kecsegtető pekingi kacsa, ill. a klb. kacsahibridek kiszorították a kisgazdaságokból is.
Kifejlett korára a súlya 2-3 kg között várható. Évente 60-80 tojást tojik.
2. a hazánkban fellelhető pekingi kacsák Dániából és Hollandiából importált amerikai típusú kacsák. 1992-ben is még az egész állomány 60 %-át ez a fehér színű, edzett, jó ellenálló-képességű, vegyes hasznosítású fajta tette ki.
Nálunk elsősorban húsra hasznosítják.
A tojó 3,2-3,5, a gácsér 3,4-4 kg súlyú.
Már fél éves korában ivarérett. Évente 200 tojást várhatunk egy tojótól, a kis kacsák 50 napos korukra elérik a 2,5-2,7 kg-ot; 3. az →aylesbury kacsa előfordul nálunk is, de ma már kevéssé népszerű, pedig a lúdéhoz hasonló a testalakulása, és a tollazata fehér (lásd fotó, Danny Williamson!);
4. a →khaki-campbell ma már nálunk is háttérbe szorul, mert kifejezetten tojástermelő fajta;
Fehér ill. barna színváltozata ismert. A tojó 1,8-2, a gácsér pedig 2,2-2,5 kg súlyú.
A kacsahibridek előállításban van jelentősége;
5. a roueni kacsa a századforduló után került hazánkba. Nagy testű (3-4,5 kg), kiváló húsformákat mutató, nagy fiatalkori fejlődési eréllyel rendelkező, intenzív fajta.
Évente 80-100 tojást tojik.
Kár, hogy a tarka színei miatt pecsenyetermelésre nem alkalmas.
6. a Haltenyésztési Kutatóintézet szarvasi telepén a pekingi kacsából előállított szilárd szervezetű, félintenzív tartás mellett is szép eredményeket mutató fajtát 1974-ben szarvasi pekingi néven államilag elismerték.
A 3-3,5 kg súlyú tojók 220 nap alatt fejenként 145 tojást produkálnak.
A kis kacsák 49-50 nap alatt érik el a 2,4 kg-ot, s ehhez csupán 8,15 kg takarmányt használnak fel;
7. a debreceni fehér kacsafajtát a khaki-campbell (lásd fotó!) és a pekingi keresztezéséből állították elő. A tojók 3-3,5 kg-ot nyomnak, s 220 nap alatt 130 tojást termelnek, kelési százalékuk figyelemre méltó: 76-78.
A szaporulat intenzív hizlalás mellett az 52. napra éri el a 2,1-2,5 kg-ot.
8. a minicos hibrid a holland nemesítők terméke a fehér színű vadkacsából és a szintén fehér khaki-campbellből.
Kistestű végtermék eléréséhez ideális, mert 1 kg testtömeg eléréséhez csupán 3 kg takarmányt igényelnek. A végtermék 45 napos korára 1,5 kg.
A tojók 1,7 kg-osok, s 10 hónap alatt rendkívül figyelemre méltó 260-280 tojást termel, ezek keltethetősége 85-88 %.
9. a körös menti hibrid 1981 óta államilag elismert fajta. ún. háromvonalas hibrid.
A tojástermelése 220 nap alatt 130 db.
A pecsenyekacsák 50 nap alatt érik el a 2,8 kg-ot, s 1 kg hús a jónak számító 3,2-3,4 kg takarmányból.
Legnagyobb értéke a gyors tollasodás és a korai vágásérettség (44-45 nap).
10. a →cherry valley hibrid angliai produktum, s mi 1967-ben ismerkedtünk meg vele.
Szép karriert futott be nálunk is. (→kacsahibridek)
kacsafélék (Anatidae): a lúdalakúak rendjébe tartozó család, más néven a →RÉCEFÉLÉK.
kacsahibridek: a házikacsa klb. fajtái keresztezésével elsődlegesen rendszerint húshasznosítás céljából előállított hibridek.
A típus neve
Előállító
Vágásérett (kg)
gácsér Tojó
Nevelés ideje (nap)
1 kg hús előállításának
takarmányigénye
Pekingi Jansen
holl-francia
2,5 2,5
48
2,70 kg
Hejgaard L 31
dán
3,2 3,2
50
2,87
Hejgaard L 314
dán
3,35 3,35
50
2,82
Hejgaard XL-7
dán
3,5 3,5
50
2,79
Medeo
szovjet
3,15 3,1
49
2,79
X-II
szovjet
3,1 3,1
49
3,00
1822
csehszl.
2,85 2,97
49
3,15
1811
csehszl.
2,8 2,8
49
3,08
Körösmenti
magyar
3,2 3,12
49
3,09
Minikos
holl-francia
1,6 1,6
49
3,2
Ivanszki törpe
csehszl.
1,5 1,5
49
3,0
Kairina
NDK
3,64 2,04
70
3,48
Pézsma R31
francia
2,08 2,08
49
2,25
R32
francia
2,23 2,23
49
2,25
R51
francia
1,98 1,98
49
2,25
V. Malik után
kacsák (Anatinae): a →RÉCEFÉLÉK családjának egyik alcsaládja, vízhez kötött madarakkal.
A csőrük széles és a végén erősen lapított.
A csőrkáva éle fésűs. A szárny és a farok rövid és hegyes.
A tojó kisebb és kevésbé díszes, mint a hím, amelyet gácsérnak hívunk.
A tojásuk zöldes. Nem ritkán olyan benyomást kelt, mintha zsíros lenne. A házikacsa külterjesen tartott csapatainál a tojás zöld színe határozottabb, mint az intenzíven tartott állományoknál.
Tudni kell azt is, hogy a kacsatojás sárgája minden baromfiféle között a legnagyobb és enyhén zöldes árnyalatú. Ezen túl közismert, hogy a kacsa tojása sokkal gyakrabban fertőzött paratífusszal, mint más baromfiféléké. Ennek csupán az a magyarázata, hogy a tojását sáros, piszkos helyen pottyantja el.
kacsaláb:1. a kacsa úszóhártyás lába;
2. (átv.) ilyen lábon forog a fényűző, mesés palota.
kacsanyak: 1. a kacsa nyaka;
2. (átv.) sós kelt tészta, melyet forrázás előtt összesodornak, s forrón zsírban meghengergetve, túróval ízesítve tálalnak.
kacsasült: kacsából sütéssel készített ínyenc pecsenye.
kacsatenyésztés: a közismert vízi szárnyast, a kacsát a húsáért, a tolláért és a tojásáért tartja ide s tova 1000 esztendeje az ember. Ma már egyáltalán nem előírás a vizes tartás, a hibridek többsége csak ivóvizet lát.
A külterjes fajtákat viszont, vizes rétek, nádasok mellett olcsóbban lehet felnevelni, amikor is a csapat megkeresi magának a táplálékát. Ilyenkor további előny, hogy a tollazat tiszta és ép marad, ami egyáltalán nem mellékes szempont.
A kacsa nagyon szereti pl. a békalencsét, és a sajátos csőrszerkezete segítségével szinte minden fogyaszthatót kiszűr a tocsogókból, tavakból folyóvizek széléből. A régi tanyasi kacsa alig kapott zsákból élelmet.
Felszedték az eperfa alól is a gyümölcsöt, s ha az már túlérett, benne megindult a szeszes erjedés, be is rúgtak.
Ne mosolyogjunk ezen, mert tudni kell, hogy az alkohol rendkívül veszélyes méreg a kiskacsák számára, bénulásos pusztulást is gyakran okoz.
A külterjesen tartott kacsák jelölésére beválik az úszóhártya bevágása, a fej befestése v. a lábukra erősített színes jelzőszalag.
A zártan tartott kacsa szintén rendkívül sok zöldet fogyaszt, így a takarmányozása viszonylag olcsó. Közismert, hogy a csalánt (pormentesen, zsenge állapotában)- (
http://www.biopiac.net/images/csalan2.jpg ) imádják. Annak a rost, íz és vitaminanyagai, ásványi összetevői nem csak takarmányként kiválóak, de az étrendi hatásuk is ragyogó.
Az apróra vágott csalán között a kukorica- v. árpadara jól hasznosul. Répalevél, saláta, csibehúr mind eltűnik a kacsa torkában, persze csak akkor, ha apróra vágjuk, mert a kacsák nem tudnak legelni, a csőrükkel tépni.
A tartásától sokan idegenkednek, mert híg az ürüléke. Ezt a problémát a szarvasi Halgazdasági Kutatóintézetben ragyogóan megoldották a lécrácsos v. drótos tartással, amikor is mind az etetők, mind az itatók a szálkamentes farácsra kerültek. A kis kacsákra nézve semmiféle hátrányt nem jelentett a drótrácson állás sem.
Egyébként rengeteg almot igényel, ami lehet szalma, faforgács, fűrészpor v. homok.
A kacsa pocsékolós takarmányfogyasztó hírében áll. Hogy se a darát se a vízét ne pancsolhassa szét, erre kitűnő megoldást jelent, ha az etető- és az itatóedények peremét a szárnytő magasságig emeljük és léc v. drótosztóval gátoljuk meg a beleállást.
Ezen túl soha ne töltsük 2/3-ad résznél jobban meg sem az etetőket sem az itatókat!
Nem lehet elégé aláhúzni, hogy a kacsa elé a lisztes magőrleményeket nedvesítve és zölddel keverve kell adni. A kacsatápokat éppen azért szokták granulálni, mert a kacsa egyébként sem kedveli a csirizes, lisztes takarmányokat.
Intenzív tartás mellett 1 kg kacsahús cc. 2,8 kg takarmányból állítható elő. Érdekes, hogy a halastavakon tartott kacsák kevesebb takarmányon elérik az 1 kg súlygyarapodást és a halak növekedése szempontjából is előnyös a kacsák jelenléte.
A kacsát rendszerint 48-54 napos korában vágják, a feldolgozó ennél idősebb kacsát nem is fogad, mert azon megindul a vedlés és szinte lehetetlen piacképesre tiszítani. Ha lekéssük a legkedvezőbb időpontot, akkor inkább meg kell várnunk az új toll kinövését.
Tenyésztésre a december és április között kelt kacsákat érdemes meghagyni, a későbbiek nehezen viselik a nyári nagy meleget, a fejlődésük nem teljesen kielégítő, s rendszerint csak az azt követő évben kezdenek el tojni. A kicsik, ha tehetik, belemásznak az itatóba, mert így a felhevült testüket gyorsabban lehűthetik. Egészséges kacsának nem árthat meg a fürdés. Ha viszont valami baja van, pl. hőemelkedése, akkor előfordul, hogy "elázik" és kihűlve a vízbe fullad.
Jól tűri a hideget, de induláskor ajánlatos a napos kacsáknak is megadni a 30-31 fok meleget.
A magnak hagyott kacsákat óvakodjunk kukoricával etetni, attól elhíznak és nem várhatunk tőlük jó tenyészeredményt.
Viszont apróra vágott zöldet (darákkal dúsítva) bármilyen mennyiségben feletethetünk a növendékekkel. Ősztől tavaszig a kacsa tápláléka főtt krumpli, tök, reszelt répa darával és lucernaliszttel, továbbá nem mérgező kertészeti zöldhulladék.
A kacsa a darák közül az árpát kultiválja a legjobban. Bár itt talán nem is az íz a mérvadó. A kukoricát nehezen tudja felszedni. Inkább lapátolva veszi csőrébe a magvakat, ehhez pedig az apróbb magok, és a magféleségek edényből etetve alkalmasabbak.
A kacsa táplálásában a tápok is szerephez jutnak, méghozzá széles választékban:
indító-,
nevelő- és
tojótáp, továbbá
pecsenyekacsatáp
halastavi és száraz etetésre.
Tápok nélkül aligha lehetne elérni a 2,3-2,8 kg-os súlyt az 52-56 napos korban kezdődő tollváltás idejére.
Tenyésztojást főként a 2 éves állomány legjobbjaitól kell fogni, amelyek a legnagyobb tojásokat adták. A tenyészállományt a harmadik évben már nem érdemes tartani.
Tudni kell, hogy a →tojástermelő-képesség és a máj nagysága negatív korrellációban áll.
Szóba jöhet a házi kacsa keresztezése a →pézsmaréce példányaival, amikor a pézsma gácsér mellett nem tűrhetjük meg a pézsma tojókat, mert az különben nem néz a házi kacsatojók felé.
A hibridek mája szembeötlően nagyobb, s az F1 nemzedékben minden tekintetben érvényesül a heterózishatás.
Ha a termelés célja a kacsatojás, akkor érdemes a campbell fajtához nyúlni, amely az indiai futókacsából lett kitenyésztve, s hozta génjeiben a kiváló tojástermelő-képességet. Évente 200-250 tojás várható tojónként.
A kacsatartás elsődleges célja mégis a pecsenyekacsa-előállítás (lásd fotó:
http://www.ofe.hu/teka/t1/pipi2.5.2.htm ).
Az egybe sütött pecsenyekacsának minden része ízletesebb, mint a libáé. A feldolgozóipar mégsem nagyon tudja a kisüzemi termékeket fogadni, mert a háztáji nem képes szűk súlyhatár mellett nagyobb tételt szállítani. Az egyéni hizlaló viszont az által élvez nagyobb előnyt, hogy töméssel gyorsíthatja a hízást.
Egy-egy kacsába a hízlalás során (három hét) 12-15 kg áztatott, sózott, zsírozott kukoricát tömnek. A kacsa tömése a libáénál sokkal könnyebb, nem is igényel gépet, legfeljebb spirálos tölcsért.
Ha a kacsamáj a kacsatartás fő szempontja, akkor a magyar kacsa tarka változatait és a pézsma récét érdemes választani. A szakirodalomban van adat 3 kg-os kacsáról, amelyben 70 dkg-os máj volt.
A jó minőségű kacsatoll a libatoll olcsóbbítását szolgálja. A libatollnál rugalmatlanabb, szerkezetileg kevésbé finom, kisebb a pehelytartalma.
A halastavi kacsák jó minőségű tolla esetenként mégis vetekszik a gyengébb minőségű libatollal - árban is. (→magyar kacsa; →pekingi kacsa; →pézsmaréce; →cherry valley; →jansen; →naposkacsa; →házi kacsa; →vírusos májgyulladás)
kacsaúsztató: rendszerint a falu végén egy gödörben kialakuló tavacska, de legalább vizes pocsolya, melyben a kacsák remekül érzik magukat.
kacsázik: 1. kacsára vadászik; 2. csámpásan jár; 3. lapos követ a víz színén ugrat.
És persze a táblázatok szétestek, meg a fotókat kínkeservesen kell ide újra bepakolni, lehet, hogy lassan abbahagyom - IGEN, A TÖBBI IDE TARTOZÓ 6 KÉPET MÁR NINCS TÜRELMEM BERAKNI, INKÁBB KERESEK MÉG VALAMILYEN RÉCEFÉLÉT
Talán sikerül valamit jóvátenni a hibából, bár azt se tudjam, hová nyúljak.
Mondjuk, fellapozom a farkalást:
farkalás (bar.): módszer a növendékludak nemének megállapítására.
Jóllehet a gúnár vastagabb nyakú, nagyobb fejű és súlyú, mint a tojók, előfordul, hogy ősszel még bizonytalan a gazda a nemek megítélésében. Ilyenkor a vizsgáló a libát asztalra fekteti, hogy az állat farka felé álljon és az asztal szélénél könnyedén le lehessen azt hajtani.
Amikor a farkat lehajtja, előbukkan a kloáka, amelyet szét kell nyitni. A szétnyitott kloákában könnyű felismerni a fiatal gúnár erekkel átszőtt, dugóhúzószerű párzószervét.
Ha ez nem mutatkozik, akkor csupán jól fejlett tojónövendéket tartunk a kezünkben.
Forrás: http://ocw.tufts.edu/Content/5/CourseHome/215794
Közben rábukkanok a
fahéjszínű réce (Anas v. Sputula cyanoptera - Zimtente - Cinnamon Teal): Észak-Amerika nyugati részén és az Andok bolíviai, ill. perui vizein otthonos réceféle. (Fotó: Annette Cutts http://www.psiloswildlifephotography.co.uk/ucczixbk/index.htm)
A gácsérnak a fejétől a hasáig jellemző tollruhájának színe alapján kapta a nevét.
Apró növényi és állati eleségeken él, melyeket a csőr finom hosszú szarulemezkéivel szűr ki a vízből.
A tojó, mint azt Dr. Harald Kocksch felvételén láthatjuk, alig különbözik a tőkésréce tojójától.
És nézzük a kacsa címszót a következő hozzászólásban!
kivágás a fa-szov kötetből:
A fácánok normális testhőmérséklete 40 fok C. A veséből kiinduló húgyvezeték közvetlenül a kloákába nyílik.
A vizeletük a bélsárhoz kapcsolódva kicsapódik és a bunkó alakú (2,5 cm hosszú) széklet végén fehéres-szürke bevonatként jelenik meg.
Táplálásuk: egész évben klf. magvakat igényelnek, és szívesen fogyasztanak - főleg a fiatalok - különféle rovart, pajort, bábot, csigát, hernyót és gilisztát.
A fiatal fácáncsibéktől ne sajnáljuk a →lisztkukacokat se. Elfogadja a kultúrmagvakat és a húsos bogyókat is.
Pásztor János Szobamadarak, díszmadarak c. könyvében a következő magkeveréket ajánlja fácánoknak:
kukorica 28 %
búza 20 %
árpa 20 %
zab 18 %
köles 6 %
cirok 6 %
konyhasó és mészsó 2 %-nyi
mennyiségben.
Tudni kell, hogy a fácánok a szabad természetben általában kétszer, reggel 6-7 és délután 16-17 óra között táplálkoznak. Reggel kevesebbet, délután kiadósabban.
Télen esetleg össze is mosódhat a két táplálkozási idő.
Érdekes, hogy párzási időben a kakasok kevesebbet, a tyúkok több táplálékot fogyasztanak.
Az emésztési idő cc. 8 óra.
A begyvizsgálatok tanúsága szerint a fácánok a szabad természetben
12 % káros,
26 % hasznos
36 % közvetetten hasznos és
26 % jelentőségtelen magvat fogyasztanak.
Nagy Emil további vizsgálódásai szerint mintegy 50-65 növényfaj magját és cc. 30-60 állatfajt fogyasztanak.
A csibék 5 napos korukig csak rovarokat szednek fel.
A fácánok viszonylag könnyen tenyészthetők. De a tenyészszezont elő kell készíteni: védett, napfényes helyre kell vinni a gondosan összeállított családot.
Tekintve, hogy a fácán poligám,
1 tenyészérett, 2-3 éves kakasra
4-6 fiatal, de legalább 4 db, 8 hónapos tyúkot kell számítanunk.
Párzási időben, vagyis →dürgéskor a kakasok viselkedése →territoriális viselkedés. Azon kívül a fácán társas együttélése hármas tagolódású:
1. ismeretes az ún. felgallyazási körzet,
2. a nappali v. táplálékszerzési körzet és
3. végezetül az esti gyülekezési körzet.
Összességében azt lehet mondani, hogy mégsem él csoportosan, csak a tojó marad a kicsinyeivel az ősz végéig, s ha úgy adódik, bátran védelmezi azokat.
Nagyobb tápértékű, vitaminokban gazdag takarmánnyal célszerű felkészíteni az állományt a szaporodási ciklusra.
Általában márciustól májusig számíthatunk tojásra.
A nemesebb fajoknál jobban eltolódik a tojásrakás. Egy tyúk - az esti órákra időzítve - kétnaponkénti tojással 8-10-14 szürkés olajzöld v. olajbarna tojást rak.
Ereje teljében levő, jól tartott fácántyúk fészekalja 20-nál is több tojásból állhat.
A tojó általában egyedül kotlik, s az →ezüstfácánoknál a csibék a 23-27. napon kelnek ki.
Előfordulhat, hogy a kakas feltöri, megeszi a tojásokat, ezért tanácsos a kotlás idejére eltávolítani v. a külön tartott kakashoz naponta rövidebb időre a tyúkokat - párzás céljából - átengedni.
Az →aranyfácán, a →királyfácán és az →Amherst-fácán április-május hónapokban tojik, a kotlási idő 23-25 nap. A tojásokat tanácsos elszedni, mindaddig, míg a tyúk megkotlik, s ilyenkor 2-3 műtojással csapjuk be a tojót.
Az elszedett tojásokat hűvös, szellős, száraz helyen tároljuk, például zabban v. búzában, hogy egymáshoz ne érjenek.
A fácánok tartásánál figyelembe kell venni, hogy a viselkedésükhöz hozzá tartozik az ébredés utáni és az elalvás előtti tisztálkodás:
a csőrüket valamilyen tárgyon megfenik;
a vízfürdőt →porfürdő helyettesíti.
Az ide tartozó FÁCÁNCSOPORTOK a Raethel-Wissel-Stefani szerzőhármas szerint:
a. WALLICH-fácánok (Catreus - Wallichfasanen),
b. FÉNYFÁCÁNOK (Lophophorus - Glanzfasanen),
c. TYÚKALAKÚ fácánok (Gennaeus*, Hieropsis, Houppifer, Lophura, Diardigallus, Lobiophasis),
c/I. Bulwer- v. fehérfarkú fácánok (Lobiophasis v. Lophura - Bulwer-Fasanen),
c/II. ezüstfácánok (Gennaeus másutt Lophura - Siberfasanen),
c/III. feketefácánok (Gennaeus másutt Lophura - Schwarzfasanen)
c/IV. tűzhátú fácánok (Lophura - Gehäubten Feuerrückenfasanen)
c/V. maláji fácánok (Houppifer másutt Lophura - Haubenlosen Malaiischen Hühnerfasanen),
c/VI. Prälat-fácánok (Diardigallus másutt Lophura - Prälatfasanen)
c/VII. kékfácánok (Hierophasis másutt Lophura - Blaufasanen),
d. FÜLESFÁCÁNOK (Crossoptilon - Ohrfasanen),
e. CSÍKOSFARKÚ FÁCÁNOK (Syrmaticus - Langschwanzfasanen),
f. GALLÉROS FÁCÁNOK (Chrysolophus - Kragenfasanen),
g. COPFOS FÁCÁNOK (Pucrasia - Schopffasanen)
h. BÓBITÁS FÁCÁNOK v. →tragopánok, más néven szatírtyúkok (Tragopan - Tragopane v. Hornfasanen),
i. VÉRFÁCÁNOK (Ithaginis - Blutfasanen),
j. VALÓDI FÁCÁNOK (Phasianius - Jagdfasanen), Max Kroll szerint 42 alfajjal, ezen belül
a fehérszárnyúak csoportja,
a fekete nyakoldalúak csoportja,
a mongol fácánok,
a szürke farcsíkúak csoportja,
a tarkafácánok csoportja és
a vadászfácán mutációk.
fácánnevelés: →fácáncsibék felnevelése; →menekülési reflex; →röpkészség; →zárttéri fácántenyésztés.
fácános: erdőrész v. vadaskert, ahol sok a tenyésztett fácán.
fácánoskert: a fácán félvadtenyésztés esetében használt terület megnevezése.
Rendszerint elhagyott gyümölcsös v. más bekerített terület, ahol a fácánok vélhetően jól fogják magukat érezni.
Márciusi kihelyezéssel hektáronként 1 kakasra 5 tojót számíthatunk. A kirepülés megakadályozására az egyik oldalon az evezőket kurtítsuk meg! A tapasztalatok szerint e szárnytollak kinőnek, mire a csibék nevelése befejeződik.
Az állomány etetésére, itatására legalább 2 naponként gondolnunk kell. A költés megkezdésétől adjunk indítótápot! Itatásra alkalmazzunk kúpos itatókat.
Naponta célszerű ellenőrizni a fácánkertet. Ha azt tapasztaljuk, hogy agresszív kakas zaklatja a fészkelő tyúkokat, azt a hímet kispuskával ki kell "emelni".
Egyébként is gondoskodnunk kell a ragadozók, kártevők távoltartásáról.
A kicsik 3 hetes korától a fészkek közelébe helyezett etetőket nevelőtáppal töltsük fel.
Az 5 hetes állomány már kaphat szemestakarmányt.
A módszerrel tojónként 5-5 felnevelt fácánra lehet számítani. Az utódok röpképessége aligha fog hagyni maga után kívánnivalókat.
fácánozó: a 11-es sörétnagyságú lőszer neve, amellyel a szezon elején, a még nehezebb, tehát lassúbb röptű fácánokra lőnek. (Novemberben már 10-es, januárban pedig 8-as sörétet célszerű fácánozásra használni.)
fácánréce: →nyílfarkú réce (Anas acuta).
fácán tárolása: az ember által v. segítségével vadászat céljára felnevelt fácánok a nevelés végén nem mindig kerülhetnek ki a területre, s ilyenkor a nevelés 7-8. hetétől felvetődik a tárolásuk szükségessége.
Tekintve, hogy kis helyen nagy létszám szokott egybezárva lenni, mind állategészségügyi (→oltás), mind a viselkedéssel összefüggő mozzanatai lehetnek a tárolásnak.
fácántelep: →zárttéri fácántenyésztés.
fácántenyésztés: a fácán domesztikábilis szárnyasvad, az ember már ősidők óta tartja, újabban díszmadárként számos faját és alfaját, ill. a vadászattal hasznosítható fajokat és hibrideket tenyészti abból a célból, hogy a természetes szaporulatot a saját érdekében kiegészítse.
A kialakult tenyésztési módszerek két nagy csoportja ismeretes:
1. →félvadtenyésztés, mint
fészekbefolyásolás,
fészekmentés,
nevelés kotlóssal,
szaporítás →fácánoskertben
2. →zárttéri fácántenyésztés.
Hazánkban vadászati értékesítésre a gödi Dunamenti Tsz Sződi Szárnyasvadtelepe foglalkozik fogoly- és fácántenyésztéssel, ill. értékesítéssel (2134 Sződ, Szárnyasvadtelep; tel.: 27/52-266)
fácánvadászat: a természetes fácánszaporulatból származó egyedeknek v. a kibocsátott fácánoknak a szabad természetben, a vadászati szabályok szerinti, sportszerű elejtése.
A fácánt szinte kizárólag (egy v. kétcsövű) sörétes lőfegyverrel (kaliber 12-es, 16-os, 20-as) vadásszák. (Kivétel a dürgőhelyeken a kakasfelesleg gyérítése, amire engedélyezett a kispuska.)
Futó fácánra csak akkor szabad fegyvert emelni, ha meg vagyunk győződve: sebzett. 35 méternél távolabb levő fácánt meglőni értelmetlen, etikátlan károkozás.
Tyúkot csak akkor szabad elejteni, ha arra vadászatvezető engedélyt ad.
A fácánvadászat módjai:
keresővadászat,
vonalhajtás,
körvadászat,
ráhajtás (→toronykakas; →fácánozó")
fácány(nép.): a →fácán tájnyelvi elnevezése.
fácánysneff: a →pajzsos cankó (Philomachus pugnax) egyik népi neve.
Az iwiw Víziszárnyas Kedvelők [kacsa] (191) lapjáról kaptam egy kérdést, amelyből az derül ki, hogy ami itt és a másik honlapon a lexikonról ismertetőkben kiderül, abból nem teljesen világos mit kínál a munka fácánokról, illetve víziszárnyasokról.
Nos, lássunk némi ízelítőt!
Először is a f-betűs rész fácán címszava:
fácán v. közönséges fácán (Phasianus colchicus - Fasan - Common Phaesant) v. vadfácán, fácány, fácánkokas, pompás madár: a Kaukázustól Japánig őshonos →FÁCÁNFÉLÉK egyike, amely a görögök és a rómaiak közvetítésével terjedt el Európában.
A folyók menti ligeterdőket lakja. Eredetileg a Fekete-tenger, a Kaspi-tenger és az Aral-tó vidékén fordult elő, de ma már egészen Tajvanig fellelhető, a 40-140. hosszúsági és a 25-50. szélességi kör között. Fotó: Laurie Campbell - www.lauriecampbell.com
Európába is betelepítették és itt a legelterjedtebb a hajdani Csehszlovákia területén, ezért hívják csehfácánnak is. Ezen kívül Bulgáriában van még számottevő populáció. Hozzánk is a rómaiak által jutott el, s a honfoglaló őseink már vadászták. Az Alföld és a Dunántúl erdőkkel, fasorokkal, nádasokkal tarkított mezőgazdasági területein még ma is viszonylag gyakori, pedig évenként eléggé meggyérítik a vadászatok során.
Vadászati hasznosíthatósága miatt a fácánt a jövő vadászmadarának is tarthatjuk. A faj fennmaradása annak köszönhető, hogy a tojókat - külön rendelkezés nélkül - tilos kilőni, s főként, hogy a tenyésztelepekről minden évben nagy számban telepítenek a vadásztársaságok a területeikre fiatalokat.
Dr. Nagy Emil mintegy 80 000 darabos hazai volierezett törzsanyagról tesz említést. Ezeknél sikerült elérni az 50 db/tojó/év tojástermelést, a kibocsátás pedig tojónként 8 hetes csibéből 30 db.
Összességében közel 2,5 millió előnevelt fácánt bocsátanak ki vadászati hasznosításra, s 50 %-os megtérüléssel közelíti a hasznosítás a másfél milliót. Így a vadásztömegsport alapanyag mellett a fácán a vadhúsellátás alapja is. A vadgazdálkodásban nagyon kedvelik, mert a kibocsátás után a megtérülése jobb, mint más fajoké. A mesterséges tenyészetekből származó tyúkok a vadászterületen is biztonsággal szaporodnak. 1981-ben 1042 tonna fácánt értékesítettek. Évente minden vadászra mintegy 30 db fácán elejtését lehet számolni.
A szabadon élő állomány 70 %-a az Alföldön, 22 %-a a Dunántúlon és 8 %-a az északi megyékben található. Ez az állomány sem nevezhető homogénnek, mert a betelepítések hatásaként nagy a kereszteződések aránya, s az így keletkezett fácánféléket nevezik VADÁSZFÁCÁNNAK is.
A legsikeresebbnek az 50-es években a hazai állomány frissítésére hozott mongolfácánnal való keveredése tekinthető. Ezek kitűnően bírják a nagyüzemi telepeken való tartást és szaporítást.
A fácánkakas territórikus poligám ( →territoriális viselkedés) állat, 4-6 tyúkot termékenyít meg (→dürgés). A tojók a legszívesebben gabonafélék v. pillangósok közé, árokparton v. kukoricásban, ill. erdős-remizes területeken fészkelnek.
A TOJÓ fészekhely megválasztásánál jóformán csak arra ügyel, hogy oldalról rejtett legyen, előről pedig szabad felrepülési lehetőséget biztosítson; a nap néhány órájában kapjon napot is. Maga a fészek száraz fűvel bélelt, a földbe kapart kis mélyedés.
Rendszerint a déli órákban (12-14,30) rak tojást. A tojásrakás időszakában (16-24 nap), április folyamán átlagosan 12, olajos fényű, 29-36 g közötti, 40-45 mm hosszú és 34-35 mm széles, zöldes barna tojásra lehet számítani.
A színárnyalatbeli eltérések gyakoriak. A tapasztalatok szerint
az 1 éves tyúkok 10-15,
a 2 évesek 12-18,
a 3 évesek 8-14 ,
a 4 évesek 6-10 tojást raknak.
Érdekes, hogy mind a szabadban élő, mind a zárttéri tyúkok 10-15 %-a egyáltalán nem költ.
Előfordul, hogy két tyúk is használ egy fészket. Fogollyal is összetojik, amikor a fogoly költi ki (a kotlási meleg 40 fok) a tojásokat és a ő neveli fel a kicsiket is.
Kelésre a 24. napon lehet számítani, de hűvös időben 1-2 nappal később következik be a csibék előbújása.
Ha költéskor a tyúk eltávolodik a fészektől, akkor a tojásokat száraz fűvel be szokta takargatni. Egyébként a fészekhagyó fiókákat (keléskor 18-23 g-osok) önállóvá válásukig a tyúkok vezetgetik. A →fácáncsibék nagyon mozgékonyak, életrevalóak, s erre szükségük is van, mert a kotlós nem kényezteti őket. Esős időben gyakori a megfázás, és emiatt az elhullás. Előfordul, hogy a fészekalj elpusztul, ilyenkor a tyúk néhány napig még az elpusztult fészek közelében tartózkodik, majd újra párosodik és ún. sarjúfészket rak.
Több alfaj
az örvösfácán, a P. c. torquatus,
az angol vadászfácán, a P. c. tenebrosus,
kisebb mértékben
a mongol fácán, P. c. mongolicus és
a japán zöldfácán P. versicolor versicolor
keveredéséből alakult ki a hazai állomány, amely leginkább az ősalakhoz, a kaukázusi fácánhoz a Phasianus colchicuscolchicushoz vagyis a közönséges fácánhoz hasonlít. Mások szerint a mi fácánunk is a Kaukázusból (→kaukázusi ősfácán) származik.
A vadfácán (Phasianus colchicus colchicus) törzsalakja mellett megjelenő 3 fő típus mellett mutatkozó alfajokat a tollazat színe szerint csoportosítják:
I. →fehérszárnyú fácánok,
II. →feketenyakoldalú vadfácánok,
III. →szürke farcsíkú fácánok,
IV. →kirgiz fácánok v. mongolfácánok.
Különös, hogy a fácánon már embriókorban megjelennek a tollszemölcsök (5 napos korban). A 19 napos embrió teljes felületén pihetollat (natális tollazat) találhatunk, amely alapszíne a homokhoz hasonlít, és sárgásbarna foltok húzódnak rajta. Viszont sem a torkán, sem a hasán nem láthatunk örvöt. A fej és a hát sötétbarnával csíkozott.
A fácán testtájai (Delcour nyomán):
1. homlok,
2. rózsa,
3. korona,
4. tarkó,
5. nyak,
6. nyakörv,
7. hát,
8. váll,
9. törzs,
10. másodrendű szárnyfedők,
11. másodrendű evezők,
12. felső farkfedők,
13. farok,
14. alsó farkfedők,
15. elsőrendű evezők,
16. csüd,
17. has,
18. testoldal,
19. kis szárnyfedők,
20. mell,
21. torok,
22. áll,
23. csőr.
A törzsalaknál 536-900 mm-es nagyság mutatkozik. Az 1,2-1,5 kg-os hím farkhossza mintegy 450-526 mm. A tollazata a poligám fajokra jellemzően sokkal tarkább, mint a tojóké.
A fejtetőn zöldes sárgásbarna, ezt a fejen oldalt lilás csillogású kékeszöld tollak és a kiemelkedő fülpamat határolja.
A szem vöröses sárga, vörös szemgyűrűvel, alul nagy alsó szemhéj védi, s jól kivehető a fácánok átlátszó pislogóhártyája.
Felül egy kis piros szemölcsszerű gyűrű ötlik szembe, amelyet a vadászok rózsának neveznek, s ez nyomot hagy, ugyanis vízoldékony piros festékanyagot tartalmaz.
A 28-34 mm hosszú csőr barnás szaruszínű. A fejoldal színe lehúzódik a nyakra is, s lent a közönséges fácán esetében rendszerint (a hazai állomány 83 %-ánál) fehér sáv választja el a begytől.
Ezt a fehér sávot nyakörvnek nevezzük. Érdekes, hogy a Szolnok környéki fácánok 90 %-a nyakörves, a szabolcsiaké pedig csak 31 %-ban.
A has feketés. A testoldal rézvörös, amit bíbor és fémfényű fekete foltok díszítenek.
A törzsalaknál a farcsík tollazata vöröses, rozsdabarna, lelógó és foszlott.
A 18 kormánytoll barna, de vöröses szegéllyel és sötét harántsávokkal díszített. Együtt hátrafelé, ék alakban nyúlanak ki.
A két középső sokkal hosszabb, mint a két szélső.
Ez a jellegzetes farok 21-24 hetes korra fejlődik ki.
A farkfedők száma 14.
A szárnyfedők barnák, amiben jól mutat a rézvörös mintázat és a fekete vm. a sárgásfehér foltok tömege.
A nagy evezők (normálisan 10 db) fakóbarnák. A másodrendű evezők száma 12, a fiókszárnyat 3-3 toll alkotja.
A tollazat a test egész tömegéhez viszonyítva 9,4 % (tojóknál csak 8,3 %, holott a tojókon több van, szemben a kakasok 6766 tollával, csak 7176 db). A szárny 210-260 mm hosszú.
A felnőtt kakas tollazatának 38 %-a fedőtollakból, 62 %-a pedig pehelytollakból áll.
A 8-12 cm hosszúságú láb (csüd 58-78 mm) hamvaskék, szarupikkelyekkel fedett. A három első ujj előre, a hátsó, kisebb hátrafelé mutat. Fölötte a kakasoknál fellehető az ún. sarkantyú.
Az 59-61 cm nagyságú és mintegy 1-1,1 kg testtömegű tojó világosbarna, de sötét barnával mintázott. A tojó farka mindössze 256-290 mm.
A nőivarú egyedeknél az egész tollazat magán hordja a rejtőzködés jegyeit, olyan, akárcsak a száraz fű.
A tojónál a szemgyűrű hússzínű, a láb szürkésbarna.
Érdekesség a fácánok vedlésében, hogy a párzás utáni időszakra (júniustól szeptemberig) esik.
http://midopika.cool.ne.jp/songs_e/kiji.html
(→FÁCÁNFÉLÉK; →hang; →fácáncsibék; →élőhely; →fácántenyésztés; →dürgés; →zárttéri fácántenyésztés; →vadfácán befogása; →fácánvadászat)
fácánbarna rajzolat (bar.): a díszbaromfi-tenyésztésben a fedőtollak egyik rajzolati mintája, a kettős szegély egyik változata, mely leggyakoribb az indiai harcos tyúknál.
Erről a változatról akkor beszélhetünk, amikor a barna alapszín mellett mutatkozó kettős fekete szegély a toll hegyénél behatol a toll zászlójába.
fácáncsibék: a fácánfélék kicsinyei keléstől az önállóvá válásukig. Keléskor a testük egész felületén ún. pihetollat v. natalis tollazatot viselnek, amely vedlése rendkívül gyors és 37 napos korra felváltja az ún. fiatalkori (juvenalis) tollazat.
Ezt a naposkori tollazatot vizsgálva Dr. Nagy Emil 1971-ben az arci rajzolaton (→szemrajzolat) az ivari kétalakúság jeleit fedezte fel. Az általa leírtak nyomán Laube kidolgozta a →fejrajzolatos szexálás sémáját.
A napos fácáncsibék szeme körüli területek öt típusba oszthatók. Ezek közül három a hím ivarú csibékre jellemző:
1. a szemrajzolat alatt egyenes vonal vezet a csőr felé és hegyben végződik. Az általa körbezárt terület csaknem megegyezik a kifejlett kakasokénál látható alakjával;
2. a szemtükörmező alsó határvonala az alsó szemtükörvonal dorzális vonalával a csőr felé irányul;
3. a szemtükörmező alatt sima határvonalat találunk, amely a csőr felé lekerekedik v. a csőrbázis hosszú pehelytollaiban eltűnik.
A nőivarú naposcsibék szemtükrét körülölelő terület további két jellegzetes típust mutat:
4. a szemtükörmező alsó, sima határvonala a csőrbázis hosszú pehelytollaiban feloldódik;
5. az alsó sima határvonal a szemszögig vezet.
Az ivari elkülönítésre további támpontot nyújt a fejtetőn található csíkozat v. rajzolat. Ennek fő motívuma egy a fejtető hosszanti tengelyén található, a csőr felé hegyesedő, ék alakú csík.
Ennek jobb és bal oldalán párhuzamos csíkok, ill. szimmetrikus foltocskák jelentkeznek.
Az USA-ban a szem alatti területet vizsgálják szexáláskor, tudniillik a tojóknál (ha lehúzzuk az áll alatti bőrt) egy keskeny sötétebb csík mutatkozik, mint a képen a bal oldali példánynál.
Fácáncsibéknél az ivararány rendszerint 50-50 %.
A fácáncsibék nagyon elevenek, 2 hetes korukban már mintegy 10 m-t tudnak repülni. 4 hetes korban elkezdenek egymástól távolságot tartani. 5 hetes korukban felgallyaznak. 6 hetes korukban a keléskori testtömeg tízszeresét (18-23 dkg) mutatják.
Jellegzetes játszási mozgássort is láthatunk náluk:
hirtelen lelapulnak,
jobbra-balra ugrálnak,
a farktollakat felmerevítik.
A fiatalkori ruházatot 7-8 hetes korban kezdi felváltani a felnőttkori (adult) tollazat.
Ezt festési szakasznak is nevezik, ugyanis ilyenkor színesednek.
A felnőttkori tollazat 140 napos korra fejlődik ki, amikor már egyértelmű az ivari kétalakúság is. (→hang)
fácáncsibék felnevelése: a nagyüzemi, zárttéri fácáncsibe-nevelés célja, hogy a gépi keltetésű csibék néhány napos emberi gondoskodás után alkalmassá váljanak a szabad természet feltételei között fejlődni. A nagyüzemi tapasztalatok sok tekintetben általánosíthatóak:
<P class=tn_img onclick='picwin("http://imgfrm.index.hu/imgfrm/7/4/2/9/BIG_0004077429.jpg")' align="justify>FácáncsibékPáratartalomFényigénylux/m24520555 fácánkokas: a →fácán (Phasianus colchicus) egyik népi neve.
fácángalamb: →bronznyakú fácángalamb (Otidiphaps nobilis).
fácánkakukk: →sarkantyús fácánkakukk (Centropus phasianus - Pheasant Coucal).
fácánkakukk(2) (Dromococcyx phasianellus - Pheasant Cuckoo): 38 cm nagyságú, fészekparazita kakukkféle Mexikótól észak Argentínáig.
A hosszú, egyenes, tűhegyes csőr töve narancsos, másutt barnás fekete.
A homlok és a fejtető szintén barnás fekete.
A fültájék egy árnyalattal világosabb.
A hosszan a szem mögé nyúló szemcsík narancssárgás.
A krémszínű áll és torok rozsdabarna pontcsíkokkal díszített. A mell és a test alul krémszínű.
A test felül és a szárny, ill. a terjedelmes farok barnás fekete.
http://animaldiversity.ummz.umich.edu/site/resources/grzimek_birds/Cuculidae/Dromococcyx_phasianellus.jpg/view.html
Természetesen a nyílal jelzett szavak hivatkozások, vagyis kattintással az olvasó máris egy másik szócikknél találja magát, szöfözhet a cd-n.
És van egy problémám: az ide másolt oldalakról hiányzik a lexikon illusztrációja, az csak bonyolultabb módon jeleníthető itt meg, aprólékos másolgatással, amelynek van egy képméret korlátja, így a lexikon legjobb fotói sajnos csak kicsinyítés után hozhatók be - erre pedig most fáradt vagyok, ezért csak néhány fotót hozok ide, találomra.
off A varju is tavasszal igen családias, egy hete csak olyan varjúkat láttam amelyek csak fészeknek valot cipel a csörében. Máskor semmi értelmest nem csinálnak,csak kárognak..
Pap Gábor, kedves szomszédom nagy kertbolond, a madarak se hagyják hidegen, s tekintve, hogy nyeleknek tanára, igénybe vettem segítségét a lexikon-levelezésben.
Azóta is drukkol a sikerért, s ha az ő honlapjukon (www.gazlap.hu ) felbukkan valami madaras dolog, rögtön értesít.
Ma például arról adott hírt, hogy kikeltek a fülesbaglyok:
Nos e tekintetben soványabb a választék, de a kiinduláshoz biztos támaszt nyújt.
van állatvédelem, állatmenhelyek, ökológia, stb. címszavunk és természetesen természetvédelem szócikk is. Szerepelnek a lexikonban a természetvédelmi hivatalok és számos vonatkozó jogszabályról is lehet benne olvasni. Íme egy kis ízelitő:
Természettudományi Társulat: 1841-ben Bugát Pál ösztönzésére a természettudományos ismeretek terjesztése és népszerűsítése céljából alapított társadalmi egyesület.
A természettudományos ismeretek terjesztésében nagy sikereket arató folyóiratokat és könyveket adott ki, előadásos formában és tudományos tanácskozások szervezésével is nagy hatású felvilágosító munkát végzett egész története során.
1953-tól a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat néven folytatta a vált célkitűzések megvalósítását.
1958-tól utóda a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. Ennek keretében hozták létre 1969-ben a TIT Stúdiót, amelynek feladata az ismeretterjesztés gyakorlati, módszertani segítése országos méretekben.
1990-ben a TIT szövetséggé, a TIT Stúdió pedig egyesületté alakult át. Ezzel csupán a keretek és a működés feltételei változtak, mert mindkét szervezet jó ideig továbbra is otthont adott (a TIT megyei szervezetei közül több is) a madárbarátoknak. A TIT Stúdió például az ORSZÁGOS DÍSZMADÁRBARÁT-KLUBNAK. Aztán a gazdasági stabilitás megingott és ennek katasztrofális következményei lettek.
természetvédelem: az egyes élőlények, az élőhelyük és a környezet, mint egész megőrzésére és védelmére irányuló céltudatos emberi tevékenység.
Sokrétű feladatokkal - erdők, források, barlangok, állat- és növényfajok létének, eredeti formájukban való megőrzésének biztosítása - a bioszféra-védelem része.
Más megközelítésben a természeti értékek, ritkaságok és szépségek intézményes megóvása a károsodásoktól.
Hivatalos, állami szerve az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, mely feladatait, munkájának feltételrendszerét a Környezet- és Természetvédelmi Törvény tartalmazza. (→állatvédelem , →állatmenhelyek)
természetvédelmi hatóságok: azok a hatósági jogkörrel rendelkező állami, illetve területi szervek, melyeknek feladata a természet-, ezen belül pl. a madárvédelemmel összefüggő törvények és más jogszabályok végrehajtása, a végrehajtás megszervezése, illetve a szabályok betartásának ellenőrzése, szükséges esetben kikényszerítése. 2006-ban az érvényben levő rendelkezések értelmében az alábbi szervezetek látják el a regionális feladatokat hazánkban:
Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Gerencsér Tivadar igazgató 9021 Győr Árpád u. 28-32. 9002 Győr Pf. 471
Számlaszám: 10033001-01711899-00000000 Telefon: 96/524-000 Fax: 96/328-031 E-mail: eszakdunantuli@zoldhatosag.hu
Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi ....
Ami a barátokat illeti! Neubrandt Gábor segítségével egy adóságot sikerült törleszteni, új szócikként került be a lexikonba:
Maróti Béla (): „Tízenéves voltam, mikor egyik barátom apukájától 100 forintért vettem az első kanárimat. "Kopi" így neveztem el, merthogy kopasz volt az istenadta. Sárga csapper, 1,5 évig küzdöttem az egészségéért, de végül úgy pusztult el szegényke, hogy még a hangját sem hallottam...Aztán jött egy zöld csapper hím meg egy izabell tojó. Édesanyám minden ajtót becsukva fedezékbe vonult, ha a hím elkezdett fütyülni! Olyan verése volt, mint a vadmadarak többségének. Aztán jöttek a "tyú-tyú"-k meg a "csip-csip"-ek, amit reszkető dobhártyával, de kellő csodálattal nyugtáztam... Aztán hallottam rollertenyésztőkről, de az énekesek magas ára miatt egy magamfajta diáknak akkor még a roller elérhetetlen álomnak bizonyul... Maradtak a csapperek, később már vagy nyolcvanan a színskála minden árnyalatában.” Így vall a kezdetekről Neubrandt Gábor honlapján (http://rollerkanari.mlap.hu/ ) a herendi gyémántkoszorús rollertenyésztő. És ma már tudjuk: onnan már nem volt megállás. Idehaza körbejárta a magyar tenyésztőket, majd kitekintett, szerzett is barátokat Németországból, a neves Alois Ghelinget, Anton Rödert, Paul Gassmant, az egykori Csehszlovákiából Janyeket, Krocskát, Jankovicsot, Szmetákot, hogy csak a leghíresebbeket említsük.És senkit nem ért meglepetésként, hogy 2007-ben a hazai rolleresek nagy öregjétől, a leköszönő Richter Gusztávtól ő vehette át az újjászerveződő roller-szakcsoport vezetését. →Magyar Nemeskanári-tenyésztők Egyesülete elnökévé választásával, elismerték emberi kvalitásait és szakmai tekintélyét is.
Ami a „szakmát” illeti: a magyar rollerversenyeken az elnöki megbízatása elnyeréséig nyolc alkalommal nyerte el a bajnoki címet, a Németországban megrendezett 2003. évi világbajnokságon a versengő közel 1500 madár közül az egyik Maróti-roller az elért pontszámai alapján a 13. helyre pozícionálta tenyésztőjét.
A herendi kanáritenyésztő az IDRE honlapján az énekes kanári lap házigazdájaként osztja meg ismereteit a téma iránt érdeklődőkkel.
Meg kell még említeni, hogy nevéhez fűződik a világgyőztes magyar vizslákat kitenyésztő Mohoskői-kennel, minekután nem csodálkozhatunk, hogy elismert munkakutya-bíráló, kutyakiképző.
Vannak, akik tájegységi vadászmesternek ismerik vagy a magyar futamgyőztes rally-versenyzőre emlékeznek a neve hallatán.
Számunkra nagyobb jelentőséggel bír, hogy a veszprémi állatkert ragadozó madarainak mentora, és nem mellesleg 20 éven át aktív solymász volt.
Marossy József: nagyhírű, tekintélyes galambász a XIX sz. végén. Munkássága révén vált elismertté az erdélyi duplakontyos bukógalamb.
Marshalls Feigenpapagei (ném.): queenslandi aranyostestű papagáj, az →aranyostestű álarcospapagáj alfaja (Opopsitta diophthalma marshalli).
Martens, Jochens Dr. prof.: a mainzi Johannes Gutenberg Universität professzora, német ornitológus, akinek fő témája a madarak fejlődéstörténete. A himalájai fajok rendszerezésében és a törzsfejlődésük vizsgálatában is figyelemreméltó eredményeket publikált. Fotó forrása:
http://www.senckenberg.de/root/index.php?page_id=220
És sajnos ez úttal is érvényes, amit az imént jeleztem: a javaslattewvési lehetőséggel, hogy nagyjaik bekerülhessenek a lexikonba nem éltek a szervezetek. Pedig a múló emlékezet homálya elfedjheti a madarászat legtekintélyesebb személyeségeinek nyomait is.
Gondolom, Ballagó Emánuellre is ma már egyre kevesebben emlékeznek.
Vagy ki tudja, ki volt Koronczai László?
És Janssens Jules? (Postagalambász nagymester)
Netán Ketler István - Budapest; Kitulják Pál - Orosháza,
Ketler István - Budapest, Kitulják Pál - Orosháza,
vagy éppenséggel dr. Végh István?
Róluk sok más közt legalább egy-egy mondat megtudható a lexikonban vagy legalább a neves tenyésztők szócikben szerepelnek.
Hogy érthetőbb legyen, jöjjenek a bizonyító erejű szzócikkek:
madarász-szervezetek - ez a kifejezés címszó
madarász-szervezetek:
a spanyol madarász-szervezetek szövetsége: →F.O.C.D.E.,
a világ madarász-szervezeteinek szövetsége: →COM,
a német kanáritenyésztők szövetsége: DKB (→COM)
TIT Stúdió ORSZÁGOS DÍSZMADÁRBARÁT-KLUB - átalakult,
TIT Csongrád megyei Egyesületének díszmadártenyésztő csoportja,
Magyar Díszmadártenyésztők Nyíregyházi Egyesülete,
Magyar Díszmadártenyésztők Országos Egyesülete,
Magyar Díszmadártenyésztők Dél-Dunántúli Egyesülete,
→Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetsége - Uhrner Antal,
→Magyar Nemeskanári-tenyésztők Egyesülete
Díszmadár- és Kisállatenyésztők Monori Klubja,
Savaria DMT és Állatbarát Egyesület – Ajkai Ferenc, Gergye Zoltán,
Siroki Zoltán Díszmadártenyésztő Egyesület,
Szentesi Díszmadártenyésztők Klubja,
Zala megyei Kisállattenyésztők Egyesülete.
MDOSZ tagszervezetek és vezetőik címjegyzéke.
H o1. Budapest,
Magyar Díszmadártenyésztők Országos Szövetsége Rákospalotai Madárbarát Egyesület
Tóth István elnök o6-3o-97o-3537 1154. Bp., Dessewffy u. 68.
Telefon: (1) 306-2940, (30) 970-3537 • Fax: (1) 306-2940
E-mail: modoszh01.0001.@freemail.hu
H o2. Csorna,
Samu János elnök o6-96-262-239 93oo. Csorna, Kakukk u. 19.
H o3. Békés megyei csop.
Jantyik Tíbor elnök o6-3o-968-33o4 563o. Békés, Egyenes u. 8/1.
H o4. Siroki Zoltán Díszmadártenyésző Egyesület
Iván Lajos elnök o6-52-416-619 4o24. Debrecen, Holló J. u. 4.
H o5. Esztergom-Dorog.
Marlok János elnök 06-30-9441-772. 2098. Pilisszentkereszt, Szőlő u. 11.
H o6. Dunaújváros nincs adat!
H o7. Békés városi egy.
Nagy Gábor elnök o6-3o-568-2724 563o. Békés, Kecskeméti u. 34.
csigajat@freemail.hu
H o8. Bácsalmás,
Nothof Sándor elnök o6-2o-536-1664 643o. Bácsalmás, Damjanich u. 14.
H o9. Kiskőrös,
Csanda Gyula elnök o6-2o-931-o885. 622o. Kiskőrös, Safári J. u. 18.
H 1o. Karcag,
Vajó Sándor elnök o6-3o -337-1589 53oo Karcag, Szövetkezet u. 14.
tuzpinty@freemail.hu
H 11. KecskemétErdei Ferenc Művelődési Központ Díszmadártenyésző-klubja
Czinege István elnök: 06-30-903-7245 6000. Kecskemét, úrrét 223.
diszmadarak@gmail.comhttp://www.h11.mlap.hu/
H 12. Miskolc
Andrássy György elnök o6-3o-246-9969 35o8. Miskolc, Csaba vezér u.112.
H 13. Nyíregyháza
Jámbor Ferenc elnök: 06-42-478-099 06-20-414-3242 4481. Nyíregyháza, Csaba u. 15.
(Tóth Sándor elnök o6-3o-433-o681 44oo. Nyíregyháza, Sóstói u. 7/B
MDOSZ elnök)
H 14. Csörsz vezér Galamb és Díszmadár Tenyésztő Egyesület Jászárokszállás
Kerek László Szak o. vez. o6-3o-282- o415 5123. Jászárokszállás, Hunyadi u. 67.
H 15. PécsDíszmadártenyésztők és Természetvédők Egyesülete, Zádori Csaba elnök T: 06-20-9241-376 Siklós Gerencsér u. 9.
Péter Géza o6-3o-292-7998. Pécs, Esztergál L.u. 9/C
H-16. Pannónia Díszmadár és Díszállat Tenyésztők Egyesülete Gyerkó Tíbor elnök T : 06-20-914-2162 1162. Budapest Szénás u. 22.
H-17. Díszmadár és Díszállattenyésztők Zala Megyei Egyesülete Dr Vörös Zéta András elnök: 06-30-3869862, 8900 Zalaegerszeg Babits M ut.1/5
H 18. Székesfehérvár 20-469-5768. 8000 Szfehérvár, Tóvárosi Ln 54.
Körtélyesi Ferenc elnök
http://www.diszmadarh18.atw.hu/
H 19. Szombathely
Virágh Dezső elnök o6-3o-975-8o15 97oo. Szombathely, Jászai M. u. 34.H 2o. Tatabányai (régenVértesaljai) csoport
Németh István elnök T: 06-30-324-4343 2890 Tata Bacsó Béla út 66./14H 21. Szeged Délterületi Díszmadártenyésztők és Természetvédők Egyesülete
Székhely: Szeged, Gyimesi u. 1/a - http://www.diszmadartenyesztok.fw.hu/ Dudás János elnök o6-2o-539-9999 6726. Szeged, Orsovai u. 2o.diszmadartenyesztok@szegedvaros.huH 22 Sopron
Horváth Ernő elnök o6-2o-93o-8948 94oo. Sopron, Bártfai u. 21.H 23. Gyál
Turi Miklós elnök 236o. Gyál, Szövetkezet u. 25H-24. Bonyhádi csoport
Pataki József elnök 06-72-463-363 9675. Mecseknádasd, Árpád u. 9.H 25. Savaria Szombathely,
http://umhdsz.gportal.hu -- umhdsz@freemail.huBóka József elnök: 06-30-541-1594 9025 Győr, Brigád u. 6.
Herczeg Zoltánt titkár, Dérné Kulcsár Szilvia gazdasági vezető
(régi: Burdi István o6-3o-282-264o 9o23. Győr, Szigethy u. 86.)H – 27. I.D.R.E. →Ifjú Díszmadártenyésztők -Természetvédők Regionális Egyesülete;
Eszteró Lajos elnök o6-62-457-466, o6-7o-2o3-755o 6727 Szeged Gyémánt u. 7.
www.idre.huavikultura@t-online.huH-28. Nemesvámosi Szakosztály Dávid János elnök T : 06-30-433-8564 8248. Nemesvámos, Kossuth u. 221.
H 3o. Jánossomorja
Békefi Géza elnök o6-2o-463-5189 9242. Jánossomorja, Malomalja u.5.
H 31. Móri Díszmadártenyésztők Egyesülete
Bognár János elnök o6-2o-381-9357 8o6o. Mór Zrínyi u. 6/A
H 4o. Bp.
Lakó Antal elnök o6-1-284-32o1 12o4. Bp. Magyar u.4.
H 5o. TIT Stúdió DMB-klub Bp. - megszűnt, helyette
Magyar Ornitológiai Egyesület
Kertész Dezső elnök o6-3o-446-o516 1144. Bp. Szentmihályi u. 27. VIII/198.
H 56. Szolnok
Mozsár István elnök o6-3o-388-2955 5ooo. Szolnok Viola u. 6.
H 89. Monor
Paraszka János elnök o6-2o-951-923o 22oo. Monor, Kossuth u. 2o6.
H 96. Madárbarátok Törökbálinti Egyesülete - Törökbálint
Bodnár Tíbor elnök o6-3o-31o-1o71 2o45. Törökbálint Munkácsi u. 69.honlap: www.h96.fw.hu email bodnarth96@t-online.hu
H 99. Fertőd
Gergácz Imre elnök o6-99-37o-o92 9431. Fertőd Fő u. 55/A
Magyar Díszmadártenyésztők Országos Szövetsége Roller Szakcsoport Elnök: Maróti Béla 8440 Herend Dózsa Gy. u. 8, Telefon : 30/993-0412, 70/457-2754, 88/260-352
Veszprém Megyei Díszmadárbarát Egyesület Elnök : Szeghalmi László 8230. Balatonfüred Pincemester u. 11. Tel: 06-30-392-2628. Kapcsolattartó: Leitold József 8229. Poloznak Balatoni u. 7. Tel: 06-87-446-350, ( csak hétköznap: 06-30-9934-676 )
(→egyesületek; →galambász-szervezetek) http://en.wikipedia.org/wiki/Ornithologymadárbábu: régi kifejezés a solymászatban, mellyel a vadász egyik segédeszközét illették.
Ez valójában zsinórral összefűzött madárszárnyak kötege volt, amely a felreptetett vadászmadár visszahívását csalinak alkalmazva segítette.
Madárbarátok Nyíregyházi Egyesülete H-13: Jámbor Ferencelnök4481 Nyíregyháza, Csaba u. 15
E-mail:mnye@freemail.huMobil: 06/20-414-3242 www.diszallatok.mlap.hu
madárbefogás: szabadon élő, v. fogságból megszökött madarak élve, a lehető legkisebb törődéssel való elfogása.
A nyilazott, illetve kékkel megjelenő szövegrészek hivatkozások vagyis rákattintással bővebb ismeretek birtokába lehet jutni.
Ha valahol fals vagy hiányos adatot talál a kedves olvasó annak oka, hogy nem találtam elég vagy hiteles forrást. Sajnos érdeklősédemre, a felkínált lehetőségre érdemben a szervezetek közül csak az IDRE és az MGKSZ reagált.
Kedves Marcell!
Köszönöm szépen az információt, ami rávilágított egy apró, de kétségtelenül nagyon zavaró hibára is, s muszáj volt helyesbíteni. Minden részeltét ide bonyolult volna dokumentálni, de az alábbiakból talán minden érthető
Pseudobulwaria: a viharmadárfélék családjának nemzetsége 2 fajjal, az óceániai vészmadarak. Helyesen Pseudobulweria
· macgillivrayi: Macgillivray-vészmadár (Macgillivray's Petrel),
· rostrata: tahiti vészmadár (Tahiti Petrel).
Pseudobulweria: a viharmadárfélék családjának nemzetsége 3 fajjal, az óceániai vészmadarak. Korábban csak két fajjal volt elismerve a nemzetség. A P. becki a Pterodroma nemzetségben szerepelt, de ennek már senki sem tulajdonított különösebb jelentőséget, mert a salomon-szigeti hojsza (Solomon Is Petrel) 1920-ban a kipusztult fajok közé került.
Ám csaknem 80 év elteltével a pápua újgineai St. George foknál újra észlelték, s az izraeli ornitológus Hadoram Shirihai fotódokumentációi igazolták, hogy a faj köszöni szépen, jól van, minekután a Pseudobulweria nemzetségbesorolva újra felkerült a létező fajok listájára, s az angolos név tükörfordítása, a korábbi élőhelyre utaló név helyett a latin névvel került vissza a köztudatba.
· becki: Beck-viharmadár (régen salomon-szigeti hojsza - Beck’s Petrel);
· macgillivrayi: Macgillivray-vészmadár (Macgillivray's Petrel),
· rostrata: tahiti vészmadár (Tahiti Petrel).
Az e-mailben elküldött meghívókon a közgyűlés időpontja tévesen 19-én van kiközőlve.
A HELYES IDŐPONT 2OO8 március 16 -án 9 óra. Elnézést kérek a tévedésért, mindenkinek küldtem egy új időpontos meghívót az e-mail címére. _________________ üdvözlettel : -el-"
...annál is inkább, mivel vasárnap lesz Szentesen a börze is.
Eszteró Lajos, az IDRE elnöke egy levélben öt mellékletet postázva megküldte
1. Az IDRE 2oo8. évi CSELEKVÉSI PROGRAMJÁNAK TERVEZETÉT,
2. A VEZETŐSÉG BESZÁMOLÓJÁT az IDRE a 2OO7. évi MUNKÁJÁRÓL,
3. Egyesületi tájékoztatót,
4. AZ EGYESÜLET 2007. ÉVI GAZDÁLKODÁSÁRÓL SZÓLÓ PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓJÁT
és
5. a meghívót a közgyűlésre.
Korrekt, alapos munkát tükröző okmányok, amilyent az ember elvár a honlap alapján. Idő is van még a dolgok végiggondolására a
március 19-én 9 órakor
Szentesen a Móricz Zsigmond Művelődési Házban ( Ady Endre u. 26.) kezdődő évzáró közgyűlésig.
Minden megfontolás mellett is joggal jár most itt egy határozott köszönet és mindenképpen megelőlegezek egy szívből jövő gratulációt: valahogy így kell ezt csinálni, hogy garantálva legyen az eredményes évzárás és -kezdet!
Dr. Romhányi Attila (Bodnár Tibi révén) megtalált, én is őt:
From: Dr. Romhányi Attila
Date: 2008.02.29. 8:32:30
To: Sándor Ildikó
Subject: köszönöm!
Kedves Tibor!
Megkaptam Tőled a Madárbarát-lexikont, használni is tudom, nagyon szépen köszönöm!
Gratulálok ehhez a kedves, szép és értékes munkához és nagyon örülök annak, hogy sok-sok, több éves fáradozásodat siker koronázta. Kívánom, hogy élj sokáig, családod körében és még sokáig tevékenykedhessél Isten e csodálatos teremtményei érdekében!
Kétszínű gyümölcsevő galamb
A magevőknél a zúza őrlőköveinek biztosításáról (aprószemű sóder) nem szabad megfelejtkeznünk. (A fotón bronzszárnyú galamb, Hansch felvétele - Ausztrália)
Költésükhöz viszonylag nagy hely, azon belül nyugalmas ágrendszer v. mesterséges padka szükséges, és természetesen biztosítani kell fészekanyagot is.
A fajok döntő többsége tropikus tájakról származik, ami egyben a hő és páratartalom-igényükre is utal. Vagyis a mi klímánk alatt nem érdemes kísérletezgetni a kint teleltetésükkel. Bár kétségtelen, hogy kialakulni látszik egy az európai tenyészetekben régebb óta "munkában" levő vérvonal pl. gyémántgerléből, bronzszárnyú galambból stb., amely lassan-lassan akklimatizálódni látszik.
egyéb galambok, vadgalambok: a tenyésztői gyakorlatban, a galambfélék családjába tartozó fajokból, német mintára képzett csoport, többé-kevésbé a rendszertantól függetlenül.
Az egzotikus galambokkal foglalkozó nyugat-európai tenyésztők a következő fajokat szokták ide sorolni:
→bronznyakú galamb 
- a BUKÓRÉCÉK (Mergus) a víz alá bukva táplálkoznak. A csőrük keskeny és fogas szélű. A tarkójukon rendszerint üstököt viselnek. Alkatilag karcsúak. Reptükben hosszan elnyúlva úsznak a levegőben. Odvakban v. a talajon költenek;
- a HALCSONTFARKÚ RÉCÉK (Oxyurae) a víz alá bukva keresik a táplálékukat;
- a HATTYÚK (Cygnus) nyaka még a ludakénál is hosszabb. A testük is nagyobb. Egymás mögött v. V alakzatban vonulnak. A hím és a tojó egyforma;
- a LUDAK (Anserinae) nagytestű, hosszúnyakú, legszívesebben a nedves réteken legelésző madarak. A földön fészkelnek. Az ivarok nem különböznek. Egymás mögött v. V alakzatban vonulnak;
- ÚSZÓRÉCÉK (Anas) jellemzője, hogy a víz felszínén szürcsölgetve v. tótágast állva táplálkoznak. Alapvető élelmük a lemezes csőrükkel a vízből kiszűrt planktonok tömege. A vízről merőlegesen röppennek fel. A karevezőik fényesen csillogó szárnytükröt alkotnak. A gácsérok díszes nászruhát viselnek, de a nyugalmi ruhájuk a tojókéhoz hasonló. A talajon v. üregekben költenek.
Más felosztásban még itt tárgyalják a következő csoportokat:
FÉNYLUDAK (Nettapus),
FÜTYÜLŐLUDAK (Dendrocygna - farécék),
GŐZHAJÓRÉCÉK (Tachyeres),
TENGERI RÉCÉK (közöttük a bukók és számos nemzetséggel).
A vadrécék v. úszórécék a család legkisebb termetű tagjai. Sok nemzetségre tagolódó, fajokban rendkívül gazdag csoport.
A vadrécék egyik legismertebb fajuk →apró réce (Anas crecca) galambnagyságú, a nálunk előforduló kacsák legkisebbike. Ősszel és tavasszal nagy csoportokban vonul át hazánkon.
Valamivel nagyobb a réteinken költő →böjti réce (Anas quer quedula), amely kisebb-nagyobb csapatokban érzi jól magát.
A →nyílfarkú réce (A. acuta) és a →kanalas réce (Spatula clypeata) szintén gyakori kacsafaj hazánkban. A →tőkés réce (A. platyrhynchos), a házikacsa őse hazánk leggyakoribb vadászható vízi szárnyasa.
Háziasítása viszonylag újkeletű, a római császárság idejére tehető, és a keletkezett fajták száma sem nagy:
magyar réce,
pekingi réce,
campbell kacsa,
Aylesbury kacsa,
Cherry Valley stb. 
A bukók (Mergus) a récékre emlékeztetnek, de könnyű őket azoktól megkülönböztetni, hiszen a csőrük vékony és kampós. Jellegzetes képviselőjük a nagy bukó (Mergus merganser) házi kacsa nagyságú, és csak enyhe teleken fordul elő nálunk. A csaknem tiszta fehér kis bukó (M. albellus) Magyarország téli vendége.
A család tagjait a köznyelvben három csoportra szokás felosztani. Ezek a közismert nevükön a hattyúk, a ludak és a récék. A világ legkülönbözőbb tájain előforduló, mintegy 150 faj tartozik ide. S az őseik már az eocénban elkülönültek más rendbeliektől.
A libákról leváltak az ún. csáják, s az eltérő életmód miatt ma már egy kissé bizonytalan a tudomány, hogy valóban rokonok-e.
Az ember már ősidők óta becsüli ezeket a madarakat.
A →hattyú Apolló szent madara, a szépség szimbóluma. A mitológia szerint Zeusz gyakran vette fel a hattyú alakját, ugyanígy a valkűrök is. A néphit szerint a haldoklók pedig megnyugszanak a hattyú éneke hallatán. Az ornitológusok többsége hajik rá, hogy ne különítse el a hattyúkat a ludaktól.
A rómaiak a ludat azért tisztelték, mert az éjjel rájuk törő ellenséget hangos gágogással jelezve felverték a Capitolium őrzőit.
A →lúd valódi ínyencfalat világszerte. A tollából készített pehelypaplan az egyik legfinomabb takaró. 
A récéktől jelentősen különböző alkatuk és viselkedésük van. Az ivari kétalakúságnak gyakran semmi jele. Főként zöld növényi részeket legelnek. Némileg elkülönülnek az ide tartozó fütyülőludak. A csüdjük hosszú, a hangjuk füttyszerű, a színük réceszerűen tarka.
Az úszó →récék lábán széles úszóhártya feszül, a hátsó ujjuk rövid, a csüdjük egészen kurta. Csaknem valamennyi faj közös jellemzője, hogy egyszerre hagyják el (→vedlés) az evezőtollaikat, s egyes fajok rövid időre teljesen röpképtelenné válnak.
Az ide tartozó fajok dicséretét a hasznosságuk v. a szépségük szerint nem lehet eltúlozni. Vannak a családnak mütyüri, 35 cm-es képviselői, s a hattyúk többsége a hosszú nyakával 1 méternél hosszabb.
Jellemző rájuk, hogy a csőrükön ugyanolyan szarulemezkék fejlődnek, mint a →flamingókén. Vannak földön és vannak fán fészkelők. Valamennyi ide tartozó faj fiókái pelyhesen kelnek, s viszonylag hamar elhagyják a fészket. Egyes fajok átmeneti jellegűek.
(→ANATIDAE)
recehártya: →retina.
récék: a hattyúk és a ludak mellett a →RÉCEFÉLÉK családjának harmadik csoportja. Legismertebb nemzetségük az →Anas.
A csőrük lapos és széles. A lábuk rövid és úszóhártyás.
A többségre jellemző az ivari kétalakúság, sok faj nem csak ivar, hanem évszak szerint is más-más ruhát ölt az évente kétszeri vedlés során.
A hímek ősztől tavaszig pompás tollruhát viselnek. A tojók valamennyi fajnál közel azonos színezetűek.
Egy-egy faj gácsérjait egy másik faj gácsérjaival összehasonlítva azt hihetnénk, hogy nem is rokonok, pedig a fajok keresztezéseiből termékeny utódok jönnek létre, ami ezt megbízhatóan cáfolja. A tollazat sajátossága még, hogy a fedőtollak alatt vastag piheréteg található.
A párok általában ősszel állnak össze, s a fajra jellemző násztánchoz való szilárd kötődés a biztosítéka, hogy azonos fajbeliek kerüljenek össze.
Érdekes, hogy nem a testtartások, a mozdulatok és a taglejtések, hanem a szertartás egymást követő mozzanatainak sorrendje más és más.
A hímek a párosodás után elhagyják a párjukat. Rendszerint színpompásak, s a hangjuk is eltér a tojókétól. A légcső alsó szakasza itt általában dobbá tágul.
Tollas farmirigyük van.
A récék csoportja nem annyira egyöntetű, mint más rendszertani egységek, sok az átmeneti típus. Ilyenek pl. a farécék v. más néven →fütyülőludak, továbbá a →félludak. (Fotó: özvegy fütyülőlúd - Pablo Rodríguez - 
http://www.cema.edu.ar/eventos/muestras/rodriguez/ )
A ludaktól a récékhez más vélemények szerint a tyúklúd vezet. (→afrikai tüskéslúd; →amerikai fütyülő-; →álarcos réce; →bahamai réce; →barátréce; →barna réce; →böjti réce; →bütykös réce v. lúd; →cifra réce; →cifra pehelyréce; →cigányréce; →csörgő réce; →csuklyás bukó; →dunnaréce; →fahéjszínű réce; →fekete réce; →félholdas kanalas réce; →fényrécék; →fogascsőrű réce; →fülöp-szigeteki réce; →füstös réce; →fütyülő réce; →fütyülő díszréce; →gőzhajórécék; →halcsontfarkú réce; →harlekin réce; →hegyi réce; →indián-; →izlandi réce; →jeges réce; →kakukkréce; →kanalas réce; →karolin réce; →kékcsőrű réce; →kékszárnyú réce; →kendermagos-; →kerceréce; →kis bukó; →kontyos réce; →kormos réce; →kucsmás réce; →labrador-réce; →laysani réce; →lebernyeges réce; →luzoni réce; →mandarinréce; →nagy bukó; →nyílfarkú réce; →örvös bukó; →pehelyréce; →peposzaka réce; →pettyes réce; →pézsmaréce; →piroscsőrű réce; →rózsásfejű réce; →sarlós réce; →sárgacsőrű kacsa; →szemöldökös réce; →tarka réce; →tőkés réce; →törpe fénylúd; →úszórécék; →üstökös réce; →vörösfejű réce) →keresztezés; →hibrid).
recens fajok (lat.): a ma élő fajok összessége, vagyis nem fosszilis v. kihalt fajok.
is kacsázni mennek, amikor a vadkacsa nevét használják lerövidítve.
3. (átv.) a sajtó gyakorlatában az olvasók megtévesztésére kiagyalt, valótlan hír.
5. a kacsa- v. →RÉCEFÉLÉK családjába (Anatidae), szorosabban véve az Anatinae; →kacsák alcsaládba tartozó fajok, más néven récék.
(→aylesbury kacsa; →kajugai kacsa; →duclair kacsa; →házi kacsa, holland kacsa; →indiai futókacsa; →orpington kacsa; →pekingi kacsa; →pézsmakacsa; →pomerániai kacsa; →roueni kacsa; →saska kacsa; →vadkacsa, stb.)
kácsa: a →tőkés réce (Anas platyrhynchos) egyik népi neve.
kacsafajták és hibridek a hazai tenyészetekben:
1. a magyar nemesített kacsa a parlagi kacsákból, a vadrécéből és a sárga török kacsa, vm. a pekingi, a roueni és a khaki-campbell klb. vérvonalainak a keresztezéséből alakult ki. 
Főként a fehér változata ismert, de előfordul barna v. fekete színben is.
Igénytelensége, jó ellenálló-képessége és takarmányhasznosítása folytán kedvelt fajta volt, de mára a jobb eredményekkel kecsegtető pekingi kacsa, ill. a klb. kacsahibridek kiszorították a kisgazdaságokból is.
Kifejlett korára a súlya 2-3 kg között várható. Évente 60-80 tojást tojik.
2. a hazánkban fellelhető pekingi kacsák Dániából és Hollandiából importált amerikai típusú kacsák. 1992-ben is még az egész állomány 60 %-át ez a fehér színű, edzett, jó ellenálló-képességű, vegyes hasznosítású fajta tette ki.
Nálunk elsősorban húsra hasznosítják. 
A tojó 3,2-3,5, a gácsér 3,4-4 kg súlyú.
Már fél éves korában ivarérett. Évente 200 tojást várhatunk egy tojótól, a kis kacsák 50 napos korukra elérik a 2,5-2,7 kg-ot; 
3. az →aylesbury kacsa előfordul nálunk is, de ma már kevéssé népszerű, pedig a lúdéhoz hasonló a testalakulása, és a tollazata fehér (lásd fotó, Danny Williamson!);
4. a →khaki-campbell ma már nálunk is háttérbe szorul, mert kifejezetten tojástermelő fajta;
Fehér ill. barna színváltozata ismert. A tojó 1,8-2, a gácsér pedig 2,2-2,5 kg súlyú.
A kacsahibridek előállításban van jelentősége;
5. a roueni kacsa a századforduló után került hazánkba. Nagy testű (3-4,5 kg), kiváló húsformákat mutató, nagy fiatalkori fejlődési eréllyel rendelkező, intenzív fajta.
Évente 80-100 tojást tojik. 
Kár, hogy a tarka színei miatt pecsenyetermelésre nem alkalmas.
6. a Haltenyésztési Kutatóintézet szarvasi telepén a pekingi kacsából előállított szilárd szervezetű, félintenzív tartás mellett is szép eredményeket mutató fajtát 1974-ben szarvasi pekingi néven államilag elismerték.
A 3-3,5 kg súlyú tojók 220 nap alatt fejenként 145 tojást produkálnak.
A kis kacsák 49-50 nap alatt érik el a 2,4 kg-ot, s ehhez csupán 8,15 kg takarmányt használnak fel;
7. a debreceni fehér kacsafajtát a khaki-campbell (lásd fotó!) és a pekingi keresztezéséből állították elő. A tojók 3-3,5 kg-ot nyomnak, s 220 nap alatt 130 tojást termelnek, kelési százalékuk figyelemre méltó: 76-78.
A szaporulat intenzív hizlalás mellett az 52. napra éri el a 2,1-2,5 kg-ot.
8. a minicos hibrid a holland nemesítők terméke a fehér színű vadkacsából és a szintén fehér khaki-campbellből.
Kistestű végtermék eléréséhez ideális, mert 1 kg testtömeg eléréséhez csupán 3 kg takarmányt igényelnek. A végtermék 45 napos korára 1,5 kg.
A tojók 1,7 kg-osok, s 10 hónap alatt rendkívül figyelemre méltó 260-280 tojást termel, ezek keltethetősége 85-88 %.
9. a körös menti hibrid 1981 óta államilag elismert fajta. ún. háromvonalas hibrid.
A tojástermelése 220 nap alatt 130 db.
A pecsenyekacsák 50 nap alatt érik el a 2,8 kg-ot, s 1 kg hús a jónak számító 3,2-3,4 kg takarmányból.
Legnagyobb értéke a gyors tollasodás és a korai vágásérettség (44-45 nap).
10. a →cherry valley hibrid angliai produktum, s mi 1967-ben ismerkedtünk meg vele.
Szép karriert futott be nálunk is. (→kacsahibridek)
Felszedték az eperfa alól is a gyümölcsöt, s ha az már túlérett, benne megindult a szeszes erjedés, be is rúgtak.
Ne mosolyogjunk ezen, mert tudni kell, hogy az alkohol rendkívül veszélyes méreg a kiskacsák számára, bénulásos pusztulást is gyakran okoz.
A külterjesen tartott kacsák jelölésére beválik az úszóhártya bevágása, a fej befestése v. a lábukra erősített színes jelzőszalag.
A zártan tartott kacsa szintén rendkívül sok zöldet fogyaszt, így a takarmányozása viszonylag olcsó. Közismert, hogy a csalánt (pormentesen, zsenge állapotában)- (
http://www.biopiac.net/images/csalan2.jpg ) imádják. Annak a rost, íz és vitaminanyagai, ásványi összetevői nem csak takarmányként kiválóak, de az étrendi hatásuk is ragyogó.
Az apróra vágott csalán között a kukorica- v. árpadara jól hasznosul. Répalevél, saláta, csibehúr mind eltűnik a kacsa torkában, persze csak akkor, ha apróra vágjuk, mert a kacsák nem tudnak legelni, a csőrükkel tépni.
A tartásától sokan idegenkednek, mert híg az ürüléke. Ezt a problémát a szarvasi Halgazdasági Kutatóintézetben ragyogóan megoldották a lécrácsos v. drótos tartással, amikor is mind az etetők, mind az itatók a szálkamentes farácsra kerültek. A kis kacsákra nézve semmiféle hátrányt nem jelentett a drótrácson állás sem.
Egyébként rengeteg almot igényel, ami lehet szalma, faforgács, fűrészpor v. homok.
A kacsa pocsékolós takarmányfogyasztó hírében áll. Hogy se a darát se a vízét ne pancsolhassa szét, erre kitűnő megoldást jelent, ha az etető- és az itatóedények peremét a szárnytő magasságig emeljük és léc v. drótosztóval gátoljuk meg a beleállást.
Ezen túl soha ne töltsük 2/3-ad résznél jobban meg sem az etetőket sem az itatókat!
Nem lehet elégé aláhúzni, hogy a kacsa elé a lisztes magőrleményeket nedvesítve és zölddel keverve kell adni. A kacsatápokat éppen azért szokták granulálni, mert a kacsa egyébként sem kedveli a csirizes, lisztes takarmányokat.
Intenzív tartás mellett 1 kg kacsahús cc. 2,8 kg takarmányból állítható elő. Érdekes, hogy a halastavakon tartott kacsák kevesebb takarmányon elérik az 1 kg súlygyarapodást és a halak növekedése szempontjából is előnyös a kacsák jelenléte.
A kacsát rendszerint 48-54 napos korában vágják, a feldolgozó ennél idősebb kacsát nem is fogad, mert azon megindul a vedlés és szinte lehetetlen piacképesre tiszítani. Ha lekéssük a legkedvezőbb időpontot, akkor inkább meg kell várnunk az új toll kinövését.
Tenyésztésre a december és április között kelt kacsákat érdemes meghagyni, a későbbiek nehezen viselik a nyári nagy meleget, a fejlődésük nem teljesen kielégítő, s rendszerint csak az azt követő évben kezdenek el tojni. A kicsik, ha tehetik, belemásznak az itatóba, mert így a felhevült testüket gyorsabban lehűthetik. Egészséges kacsának nem árthat meg a fürdés. Ha viszont valami baja van, pl. hőemelkedése, akkor előfordul, hogy "elázik" és kihűlve a vízbe fullad.
Jól tűri a hideget, de induláskor ajánlatos a napos kacsáknak is megadni a 30-31 fok meleget.
A magnak hagyott kacsákat óvakodjunk kukoricával etetni, attól elhíznak és nem várhatunk tőlük jó tenyészeredményt.
Viszont apróra vágott zöldet (darákkal dúsítva) bármilyen mennyiségben feletethetünk a növendékekkel. Ősztől tavaszig a kacsa tápláléka főtt krumpli, tök, reszelt répa darával és lucernaliszttel, továbbá nem mérgező kertészeti zöldhulladék.
A kacsa a darák közül az árpát kultiválja a legjobban. Bár itt talán nem is az íz a mérvadó. A kukoricát nehezen tudja felszedni. Inkább lapátolva veszi csőrébe a magvakat, ehhez pedig az apróbb magok, és a magféleségek edényből etetve alkalmasabbak.
A kacsa táplálásában a tápok is szerephez jutnak, méghozzá széles választékban:
indító-,
nevelő- és
tojótáp, továbbá
pecsenyekacsatáp
halastavi és száraz etetésre.
Tápok nélkül aligha lehetne elérni a 2,3-2,8 kg-os súlyt az 52-56 napos korban kezdődő tollváltás idejére.
Tenyésztojást főként a 2 éves állomány legjobbjaitól kell fogni, amelyek a legnagyobb tojásokat adták. A tenyészállományt a harmadik évben már nem érdemes tartani.
Tudni kell, hogy a →tojástermelő-képesség és a máj nagysága negatív korrellációban áll.
Szóba jöhet a házi kacsa keresztezése a →pézsmaréce példányaival, amikor a pézsma gácsér mellett nem tűrhetjük meg a pézsma tojókat, mert az különben nem néz a házi kacsatojók felé.
A hibridek mája szembeötlően nagyobb, s az F1 nemzedékben minden tekintetben érvényesül a heterózishatás.
Ha a termelés célja a kacsatojás, akkor érdemes a campbell fajtához nyúlni, amely az indiai futókacsából lett kitenyésztve, s hozta génjeiben a kiváló tojástermelő-képességet. Évente 200-250 tojás várható tojónként.
A kacsatartás elsődleges célja mégis a pecsenyekacsa-előállítás (lásd fotó:
http://www.ofe.hu/teka/t1/pipi2.5.2.htm ).
Az egybe sütött pecsenyekacsának minden része ízletesebb, mint a libáé. A feldolgozóipar mégsem nagyon tudja a kisüzemi termékeket fogadni, mert a háztáji nem képes szűk súlyhatár mellett nagyobb tételt szállítani. Az egyéni hizlaló viszont az által élvez nagyobb előnyt, hogy töméssel gyorsíthatja a hízást.
Egy-egy kacsába a hízlalás során (három hét) 12-15 kg áztatott, sózott, zsírozott kukoricát tömnek. A kacsa tömése a libáénál sokkal könnyebb, nem is igényel gépet, legfeljebb spirálos tölcsért.
Ha a kacsamáj a kacsatartás fő szempontja, akkor a magyar kacsa tarka változatait és a pézsma récét érdemes választani. A szakirodalomban van adat 3 kg-os kacsáról, amelyben 70 dkg-os máj volt.
A jó minőségű kacsatoll a libatoll olcsóbbítását szolgálja. A libatollnál rugalmatlanabb, szerkezetileg kevésbé finom, kisebb a pehelytartalma.
A halastavi kacsák jó minőségű tolla esetenként mégis vetekszik a gyengébb minőségű libatollal - árban is. (→magyar kacsa; →pekingi kacsa; →pézsmaréce; →cherry valley; →jansen; →naposkacsa; →házi kacsa; →vírusos májgyulladás)
kacsaúsztató: rendszerint a falu végén egy gödörben kialakuló tavacska, de legalább vizes pocsolya, melyben a kacsák remekül érzik magukat.
A kedvencem, még a régi szép időkből
CHAIBÓ - önálló szócikk a lexikonban
Így vall a kezdetekről Neubrandt Gábor honlapján (http://rollerkanari.mlap.hu/ ) a herendi gyémántkoszorús rollertenyésztő. És ma már tudjuk: onnan már nem volt megállás.
Idehaza körbejárta a magyar tenyésztőket, majd kitekintett, szerzett is barátokat Németországból, a neves Alois Ghelinget, Anton Rödert, Paul Gassmant, az egykori Csehszlovákiából Janyeket, Krocskát, Jankovicsot, Szmetákot, hogy csak a leghíresebbeket említsük.
És senkit nem ért meglepetésként, hogy 2007-ben a hazai rolleresek nagy öregjétől, a leköszönő Richter Gusztávtól ő vehette át az újjászerveződő roller-szakcsoport vezetését. →Magyar Nemeskanári-tenyésztők Egyesülete elnökévé választásával, elismerték emberi kvalitásait és szakmai tekintélyét is.
Ami a „szakmát” illeti: a magyar rollerversenyeken az elnöki megbízatása elnyeréséig nyolc alkalommal nyerte el a bajnoki címet, a Németországban megrendezett 2003. évi világbajnokságon a versengő közel 1500 madár közül az egyik Maróti-roller az elért pontszámai alapján a 13. helyre pozícionálta tenyésztőjét.
A herendi kanáritenyésztő az IDRE honlapján az énekes kanári lap házigazdájaként osztja meg ismereteit a téma iránt érdeklődőkkel.
Meg kell még említeni, hogy nevéhez fűződik a világgyőztes magyar vizslákat kitenyésztő Mohoskői-kennel, minekután nem csodálkozhatunk, hogy elismert munkakutya-bíráló, kutyakiképző.
Vannak, akik tájegységi vadászmesternek ismerik vagy a magyar futamgyőztes rally-versenyzőre emlékeznek a neve hallatán.
professzora, német ornitológus, akinek fő témája a madarak fejlődéstörténete. A himalájai fajok rendszerezésében és a törzsfejlődésük vizsgálatában is figyelemreméltó eredményeket publikált. Fotó forrása:
Peter Sheikhli felvétele: Aratinga weddellii 
belga bossu