Bocsánat, ha félreérthető volt a kérdésem. Az a szándék vezérelt, hogy még egy utolsót kérdezek, aztán nem rabolom tovább az idődet, és nem teszem próbára a türelmedet. Így aztán, hogy rövid legyek, nem tértem ki a részletekre, és egy értelmetlen katyvasz lett belőle. Ne haragudj.
Szóval: Az aláfalazásnál természetesen nincs szükség szellőzőrésre, azt csak a vízvezeték csövezése miatt kell megcsinálnom. Illetve, nem tudtam, hogy mehet-e a vályogra a csempe, azért is merült fel a szüksége. A vendégfal esetében viszont kell valamilyen szellőző, hogy mögötte a vályog tudjon levegőzni. Na, azt a szellőzőt nem tudom elképzelni. Létezik direkt erre a célra kifejlesztett rács, mint pl az ajtók esetében?
A vendégfal építése azért vetődött fel bennem, mert közte és a vályogfal között eleve meglenne a 8-10 cm rés.
Értem és köszönöm. Megpróbálom lenyomni életem párjának torkán, hogy a burkolatban folytonossági hiány lesz a fal mellett. Ha nem sikerül, húzhatok vendégfalat? Ha vendégfal lesz, milyen szellőzőt lehet abba tenni, ami egérbiztos? Mert azt nem szeretném, ha a vendégfallal elbarikádozott, láthatatlan vályogfalat szanaszét furkálnák a cincogók, miközben mi fürdünk gyanútlanul. Vagy inkább az aláfalazást preferálod? Mondjuk, mivel a fürdő alapterülete erősen nyújtott téglalap, (4,6x2,6m) a hosszanti oldalt valószínűleg mindenképpen aláfalazni kellene. Vagy mehet a vályogra a csempe?
Jaj. Szeretem az ilyen félreértelmezéseket. Mzm azt írta, hogy a fal mellett. Te azt nem vetted figyelembe, hogy mennyivel. 5-10-15 cm messzetávolságban a betonvágó korong simán odafér - géppel, emberrel együtt (az irdatlan nagy verzió, amit az utak kátyúval való feltöltéséhez használnak - na az a gép nagyon nem). Fúróval meg öröklét plusz egy nap szenvedés lesz a végeredmény. Bocs a belekoty.
Flex-szel már vágtunk betont alap nélküli házban is, kőházban is, sőt egyszer téglaházban is, mert olyan vacak állapotban voltak a falak, hogy azt mondtam, ne essenek neki bontókalapáccsal, mert összedőlnek a falak - hálósan felvágtuk és felfeszegettük.
Egyéni döntésed, hogy mit csinálsz - bár szerintem a beton fúrása (mihez ugyebár ütvefúró kell) sokkal károsabb egy régi falazatra...
Vannak olyan agyagtalajok, amikben a 24 órás vizsgálat alapján akár 3000 mm-t, azaz 3 métert is elérheti.
Természetesen nem ezt kell figyelembe vennünk.
A padlók alatt általában a 15-20 centiméteres kavicságy elegendő. Ha nagyon át van ázva a talaj, akkor mélyebben is érdemes, de ez elkerülhető, ha hagyjuk szellőzni a talajt.
Azt, hogy milyen mélységig szedjük ki, visszafelé - azaz fentről lefelé - számoljuk: tudjuk, hol van a szobaajtó küszöbje, tudjuk, milyen magasan akarjuk a padlót. És innen lefelé: - padló anyagvastagság, - párnafa vastagság: az lesz a sóder teteje... döngölés után. Mert ez utóbbit sem szabad elfelejteni, ennyivel több sódert kell bevinni (általában 10-15% vastagságot jelent anyagfajtától függően, de lehet 20% is.
úgy értem, hogy a betonpadlót az előző tulaj fektette le a nappali-konyhában...felszedte a régi hajópadlót (a jóégtudja,mi volt alatta )és helyette egy kb 8cm-s betonréteget terített....így a beton neki van öntve az összes falnak és a terméskő lábazatnak is...ennek már kb 7-8 éve...isteni szerencse, hogy a talajpára nem támadta meg a falakat, de az egész betonpadló tapintásra is nedvesforma....nincs rajta egyébb burkolat...
Hát ebben az esetben én nem nagyon mernék flexezni közvetlenül a falak és a betonpadló találkozásánál, hanem sűrű lékelésen bogyózok a faltól kb 15-20cm-s távolságra...így nem bontanám meg a már "összenőtt" szerkezetet...
Elhiszem, hogy összetett és mivel nekem már ez is magyarázat, így kétlem hgoy azt felfognám :D
Viszont a táblázat már csak azért is érdekelne, hogy akkor milyen mélységig kéne kiszedni egy ilyen esetnél a talajt, és feltölteni sóderral?! (Vagy esetleg megmondja ön, hogy mondjuk 20 cm és kész :D vagy más, aki okosabb mint én)
Ez nagyon egyszerű: ahogyan a csempét sem hagyja félbe az ember a fal közepén, hanem egy szegélysort rak lezárásként (azaz a csempelapoknál keskenyebb sorral zárja le), ugyenezt kell megcsinálni a padlólapoknál is. A csempékhez lehet kapni ilyen szegélysort, a padlólapok közül nem mindegyikhez - tehát ilyenkor jön az egész lapok vágása...
Téglánál még egyszerűbb a dolog, ott egy élére állított sort teszünk szegélyként - ahogy a korábban mutatott fotón is láthatod. Nem árt, ha a tégla félbe van vágva hosszában, spórolósabb, és a párának sem jelent akadályt a burkolatnál mélyebbre nyúló téglasor. Bár nekünk pl. nem vágott, hanem egész tégla van állítva, így sincs semmi gond.
Az agyagtalajban a kapilláris emelkedés több méter is lehet, a kavicsos, sóderes ágyazatban pedig minimális. Abban nincsenek hajszálcsövek, mint az agyagösszletben - a nedvesség felemelkedéséért (azaz a kapilláris hatásért) ezek a felelősek. (meg maguk az agyagásványok, de ennek taglalását most hagynám, eléggé összetett és bonyolult folyamat).
Valamelyik szakkönyvemben van a kapilláris emelkedésről egy táblázat, megpróbálom majd előkeresni.
Egy korábbi hozzászólásomban lyukakat javasoltam az aljzatbetonba, de ezexerint az nem kell, csak szellőzőrés a fal mellett. De mi a helyzet egy fürdőszoba esetében? Ott is ilyen "elhagyásos" betonozást és burkolást javasolsz? A feleségem kitér a hitéből, ha nem tud minden sarkot feltörölni, felmosni.
ok,rendben, de mit ne rontson el egy....mekkelek, hogyha a bedonpadló rendesen hozzánőtt/hezzátapadt a terméskő lábazathoz és vsz "megfeszítette" a falat?
A már eladott ytongból épült házban egér szaladgált... Valaki mondta, meg kell tanulni együttélni velük. S ha sokan vannak akkor "ki kell küldeni őket" a bogarakat is. A rózsabogár egyébként hasznos bogár. Hallgasd meg Tóth Ferenc videóit, ő "bogarász professzor"... üdv PJ
Hát én kicsit paranoiás vagyok, mert minden évben találok rózsabogarakat a házban, amik VALAHOL bejönnek... elvileg nincs akkora lyuk sehol... és mégis. De amúgy meg párszáz forint a szúnyogháló, szerintem megéri, hogy biztosan tudjam, nem jön fel semmi. Feltöltésre jobban bevált a nagyobb kavics (2-3 cm), mint az apró.
hháát pont a fal mellett flex-szel vágni szinte lehetetlen...egyéként maga az ötlet érdekes...mit szóltok hozzá?...mzm véleménye nagyon érdekelne (persze olvastam a honlapján a betonpadlóról )
Egyrészt, ahogy ax15 is mondja, az alakja miatt. De még inkább azért, mert nincs benne kis frakció.
Ugyanis az az ágyazati anyag tömöríthető rendesen, amiben vannak nagyobb szemcsék (kavics méretűek), és mellettük kisebb és még kisebb szemcsék - szaknyelven ami különböző frakciókból áll. Ugyanis e kisebb szemcsék kitöltik a nagyobbak közötti hézagokat, ez a tömöríthetőség feltétele. Vagyis a sóder jól tömöríthető, az osztályozott kavics már nem. Ugyanígy a zúzottkő, zúzalék sem, ha csak egy adott frakció van benne. És ezek ilyenek, a bányából már így kerülnek ki...
Hello , eléggé körülményes lesz a fal mellett felvágni a betonpadlót.... nem lenne elég,ha mondjuk négy nagyobb léket (kb.60x60cm-est) vágnál a padlóba?...szimmetrikusan,persze az egész padlóra nézve...
A mérete vagy maga az anyag miatt nem lehet úgy tömöríteni? Ugyanis lehet itt nálunk kapni 4/8 as dolomit zúzalékot is, ezt lehetne tömöríteni? Vagy maga a dolomit anyaga miatt nem lehet? Az ára meg.. olcsóbban kapnám meg mint a sódert :)
De ha sóder kell mert az jó, akkor az. Ez itt a kérdés :)
