Almafáim metszésénél vettem észre ezeket a fekete részeket. Gyanítom korompenész, de tavaly nem volt sok tetű, se levél, se almalevél pirosító, se atkás nem volt annyira a fám...ezért nem értem.
Mit tudok vele kezdeni amúgy ebben a stádiumban? Egy alapos drótkefélés és persze lemosó, jól gondolom?
A rajzás menetéből szerintem azt fogod látni, amit én: hogy csak egy rajzás van. Ami áprilistól szeptemberig, a harmadik generációig nem szakad meg. :)
Az almamoly, a legtöbb molylepkéhez hasonlóan, nem egy repülőbajnok. Ezért nem szívesen repül 50 m-nél távolabb, ha nem muszáj, vagy nem viszi el a nagy szél. Több fa esetén gyakran a szomszéd fánál nem megy távolabbra. Tehát ha 100 m-en belül nincs védetlen fa, akkor a többi generációra is erősen hatással van a permetezés. Szerencsére, nálam a fák többsége olyan helyen van, ahol a szomszédok néhány almamoly-fája 100 m-re van.
A linkelt oldalt én is jónak és hasznosnak tartom, csak rá kell jönni, hogy a saját telek időjárása hogy viszonyul a leírt megfigyelések telkének időjárásához. De az kétségtelen, hogy legjobb a főbb rajzáscsúcsokat elkapni.
Még a másik gyümölcsösömben akarok idén odafigyelni, mert ott meg a birsek között volt viszonylag sok kukacos. Ott csak nyári almák és körték vannak, így a szezon végén már nem permeteztem semmit, pedig a birset még kellett volna. (Így is lett azért két fán 5 mázsa, és a kukacosak jól elfértek a cefrében.)
Nálam is ilyen szép virágosak szoktak lenni az almák, csak tavaly volt gyengébb valamiért a virágzás, talán az előző évi nagy termés miatt. A Jonagoldon is hatalmas lett az az 50 szem, ami termett.
Direkt a túl sok azonos hatóanyag felszívódásának elkerülése végett, az említett sok permetezésből talán 3 volt azonos, a többiből meg 1-2 használat. És a végén, ahogy írtam is, leálltam, hogy már a korán lehullók megevésével se vigyek be jelentős mennyiségű szert a szervezetembe.
Mivel a dió is csupa kukacos volt 100 m-rel odébb, annál meg tavaly alkalmaztam ezt a módszert, hogy amikor csak arra jártam, mindig fújtam... :)
Az ilyesminek az a haszna, hogy ha egy évben rendbe teszem, utána a következő évben már lazábban lehet kezelni.
"Tavaly az első nemzedéket sikerült 100 %-osan elkapnom a hőösszeget számolva, a továbbiak kiszúrtak velem..."
Már csak így matematikailag, ha 100 %-osan elkapod az elsőket, akkor nincsenek továbbiak. :)
Nálam 2013-ban az almák 90-95 %-osan fúrottak voltak, ezért 2014-ben vettem feromoncsapdát, hogy majd ez lesz a tuti megoldás.
Kb. április 25-től kezdve pakoltam ki.
Teljesen mindegy volt, hogy mikor raktam ki újat, mert egyből beléjük ragadt egy csomó, plusz ameddig ragadtak a lapok, minden egyes megnézéskor újabbak voltak bennük, minden permetezés ellenére. Tehát gyakorlatilag áprilistól legalábbis augusztusig folyamatos volt a rajzás. (A tavaszi lemosás semmit nem ért ellenük, ezen nem is lepődtem meg.)
Na de én sem hagytam magam, év közben kb. 7-8 alkalommal permeteztem, különféle kontakt és szisztemikus szerekkel. (Hát, nem egy bio-év volt... De szedés előtt legalább az ÉVI 3-4-szeresét kihagytam.) Azt mindenesetre elértem, hogy jóval 5 % alatt volt a károsított almák száma ősszel. (Nyáron sok lyukas volt, de rászántam pár órát, és azokat mindig ledobáltam - volt miből válogatni.) (5 mázsa feletti méretes alma termett, sajnos, egy cseresznye-dióméretű jégeső megverte a termést, így eladni alig tudtam valamit, viszont a környezetemben aki nem tudott elég gyorsan elszaladni, az mind kapott ajándékba egy vödör almát.)
2015-ben 3 vagy 4 alkalommal permeteztem, így is csak 5 % körül voltak a lyukasak. (De megint nem jött be az almatermelés, mert a virágzás is gyenge volt, meg a termékenyülés is. Pontosabban, a Granny Smith termett 40 kilót, de az összes többi fa csak együtt adott 30-at.)
Szerintem a valóság ennél komplexebb. Nekem az a föltevésem, hogy a mostanában forgalomban levö szerek azért ennyire hatástalanok, mert már mind ennek az új "filozófiának" a jegyében hozzák létre öket: ha egyáltalán, akkor csak megelözésre alkalmasak, a meglevö, különösen pedig az elhatalmasodott baj kezelésére nem. Márpedig, amint alább már írtam, mire észreveszel és azonosítani tudsz egy betegséget/kártevöt, addigra már rég késö. Legalábbis ezeknek a szereknek.
"Az új rendelkezéssel azt kívánjuk elérni, hogy a növényvédelmi tevékenység ne ad hoc permetezésekből álljon, hanem a növényvédelmi szakembereknek legyen lehetőségük a megelőzésre helyezni a hangsúlyt, biztosítva ezzel az integrált növényvédelem érvényesülését és ezáltal csökkenteni a környezet növényvédő szer terhelését."
Hát szerintem a terv alapján végzett megelőzés az esetek többségében kétszer annyit permetezéssel jár, mint ha csak szükség esetén permetez egy hozzáértő gazda.
A Wikipédián azt írják, hogy a ribizlivesszők tövén, a kéregrepedésekben telelnek át a tojások.
Ez reális is lehet, mert én minden évben lemosózom (motoros géppel nem sokba telik a fák lemosása közben), de a levélpirosítók ettől még millióan vannak mindig. A föld alatti részen nem éri őket a lemosó, legfeljebb ha pont odafolyik valamelyikre.
Úgyhogy mikor jelentkeznek, Mospilant szoktak kapni, ez nem rontja a virágok megporzását.
Nyáron valóban más növényen él, de a ribizlin telel át. Ha akar védekezni ellene, csak ilyenkor érdemes, mire látható a kártétel, nemsokára úgyis átköltözik ajakosokra.
Nem vagyok benne biztos, de a levélpirosító levéltetű az nem valami köztes gazdán (valami gyomon) telel át, és csak a kártétel idejére költözik vissza a ribizlire?
Mert ez esetben tök mindegy mivel lemosózod, ezek ellen úgysem hat...
Egyébként meg afféle ökölszabály, hogy a lemosóban a réz-félék a peronosszal rokon gombákra, a kén a lisztharmatra és rokonaira, az olajok az állati kártevők áttelelő formáira vannak hatással.
Persze vannak átfedések, de innen kell kiindulni.
Tehát, akinél nem fordul elő pl. lisztharmat, az kisebb környezeti terheléssel, a kén kihagyásával lemosózhat... és így tovább...
Ahogy Lora mondta (köszönöm), ezekkel nem egyszerre permetezek, hanem felváltva. Mindegyiknek megnéztem a hatásmechanizmusát, és ennek megfelelően próbálok váltogatni, valamint olyan kombinációban permetezni, amely lehetőség szerint az adott kártevő minden fejlődési alakjára hat. Hab a tortán, hogy az üvegházamban leggyakrabban előforduló atkára és üvegházi molytetűre más-más szer kell, így ez is növeli a permetszerek számát. Azóta foglalkozom a permetszerekkel komolyan, mióta üvegházam van, főleg mióta tavaly tavasszal (az első üvegházas teleltetés alatt) legalább 10 pluméria virágzását tették tönkre a kártevők, Természetesen 1-2 növény esetében elegendő lehet enyhébb kezelés is, pl. gyakori zuhanyozás vagy mosogatószeres permetezés, de egy zsúfolt üvegházban nem egyszerű a védekezés, és én nem szeretném magukra hagyni a növényeimet. Nem hiszem, hogy ezzel szembemennék a természettel, mindemellett ezeket a szereket csak az üvegházban kell használnom, mivel odakint nincs rájuk szükség.
Az ilyen permetezési tervekben minden szóba jöhető betegségre megelőzésképpen permeteznek. A kertedet viszont Te ismered, tudod milyen baj szokott előfordulni, és csak arra kell permetezned. A lényeg az hogy évente más más permetszert alkalmazz a hozzászokás veszélye miatt.
Tervek talán nincsenek benne, de egy adott permetszer adatairól érdemes lehet bogarászni a NÉBIH adatbázisát. Mikor - mire - mennyit - hányszor - mi ellen - milyen kiszerelések - É.V.I.? Úgy vélem, hogy itt az aktuálisan érvényes adatok vannak (az utolsó PDF - legfeljebb a részletekért kell visszább lapozni). A neten sajnos előfordulhatnak idejétmúlt, lejárt, sőt érvénytelen leírások is (amit esetleg nem veszünk észre).
Ok, a Permetezöszereken magukon levö tervet talán igen. De még nekik se érdekük olyat írni, ami nem válik be, mert akkor legközelebb nem veszed meg.
De a szakkönyvekben, ahol legtöbbször még csak nem is a konkrét szerek nevei vannak, (miért is írnának ilyet, mikor jövöre úgyis kivonják, és más néven hozzák újra forgalomba) hanem csak a hatóanyagok, gondolom valami vizsgálatokra/tapasztalatokra alapozzák a véleményüket.
Legyen igazad, de attól tartok, nem így van; egy profi permetezöterv, amit bármelyik szakkönyvben, vagy a permetszer használati utasításában olvashatsz, pontosan mexabja, hogy mennyi idönként mivel és hányszor kell kezelni, ha biztosak akarunk lenni a hatásban.
Az üvegházi molytetü, a legtöbb atka és gombabetegség jellegzetes példája ennek: mire olyan mértéket ér el a fertözés, hogy te már észleled (az atkák pl. szabad szemmel nem is láthatók; gyakorlott szemmel viszont a kártétel jellegéröl fölismerhetök), addigra rég késö a permetezéshez. De én is így vagyok vele, hogy nehezen szánom rá magam, míg nem látom.
...míg egy két Monoiliában elpusztult fám, és Tafrina alatt nyögö öszibarackom, meg az elpusztíthatatlan molytetvek jobb belátásra nem bírtak...
Figyú Tao ! Ez nem azt jelenti hogy Küf folyamatosan permetez az itt felsorolt szerekkel.
Gondolom ha meglát egy kártevőt, elmegy a boltba, és vesz egy annak irtására való permetszert. Ha legközelebb ismét megjelenik az a kártevő, akkor egy teljesen más fajtájú permetszert használ.
Az itt felsoroltakból válogat. Ezzel megelőzi hogy a kártevő hozzászokjon egy-egy hatóanyaghoz.
Te jó Isten, ez egy életmü! Abszolút nem vagyok egy biotermesztés-fanatikus, de ennyi permetszer hallatán az emberben már csakugyan fölmerül a kérdés, hogy ha egy növényt már tényleg csak ennyi méreg állandó bevetésével, a természettel állandóan szembemenve lehet megvédelmezni, van-e ennek a termesztésnek még létjogosultsága?
Antisys javaslatára elég jelentös készletet sikerült fölhalmozni ebböl a kifutó Compo Axoris táprúdból, de még nem tudok tapasztalatokról beszámolni. Ezért érdekelne, hogy mások mit gondolnak arról az elméletemröl, hogy jelentös hatást (ha egyáltalán) kizárólag ilyen hosszú hatású, lassú lebomlású, és föleg gyökereken keresztül fölszívódó szerrel lehet. Én permetezöszerekkel régen nem megyek már semmire. Kb. azóta, mióta mindent kivonnak a forgalomból, ami jó, helyükbe pedig hatástalan placebok kerülnek.
Miután sikeresen megoldottam a hatodikos Központi matematikai feladatokat :-)))), most belevágok egy rézterhelés-számításba (bevallom, hogy eddig ezzel nemigen törődtem:-( ).
Kiszerelés: 200 ml (habár ez közömbös a számításhoz).
10 l vízhez 4,5‰ az 45 ml. Akkor ebben 190×45/1000=8,55 g tiszta réz van (10 l permetlében).
Funguran-OH 50 WP70% rézhidroxid 50 % fémréz
Akkor egy 20 g-os zacskóban 10 g fémréz van, dobjuk ezt 10 l vízbe (2-3‰).
Célozzuk meg az 5 kg/ha (0,5 g/m²) rézterhelési értéket. A 800 m²-es kertemből 500 m²-t permetezek (a többi az épület, járda, térburkolat,...). Akkor 0,5×500=250 g rezet engedhetek a talajba. Ezek szerint a fenti permetszerekből 250/8,55=29,2 ill. 25 l permetlevet készíthetnék (külön!). Valójában ezt úgy értem, hogy mondjuk 10×10 l Cuproxat (85,5 g réz) és 16×10 l Funguran (160 g réz) permetlé. Ez a literszám így kissé soknak tűnik, de másféle réztartalmúak is szóba jönnek még, meg aztán ott van az őszi lemosó is.
