Vegyük komolyan magunkat, és nézzük meg, milyen formában és tartalommal alkalmazzák másutt a kettős állampolgárságot. Milyen jogokat kapnak a nem az adott államban élő polgárok. Talán kiderül. hogy nem lehetetlen és végtelenségig terhes intézményről van szó, és megspórolhatunk egy csomó felesleges belpolitikai vitát.
jézusmária, kivételes eset az, hogy az EU-val közöljük, hogy lesz pármillió új tag, párszázezer direkte a baráti Jugoszláviából.
ismersz olyan európai uniós tagországbeli törvényt, amelyik európai uniós polgárral szemben előnyt ad annak nemzetisége folytán ? csak kérdem. ez ellentétesnek tűnik mindennel ami mozog, de lehetséges, hogy nagyon szűk körben létezik ilyesmi. Szlovákia európai uniós tagállam.
Jóvvanna! Tekintélyérv volt. De a tied méginkább. Bárkinek joga van vitatkozni még a professzorokkal is. S tudod mit, nem is bánják. Volt már nekem igazam közigazgatási jogot előadó, polgármesterként is működő egyetemi tanárral választójoggal kapcsolatos kérdésben. Pedig akkor még a szigorlat sem volt meg.
Mikor jön már az, ahol Kecskés aggályait fejezte ki? Tűkön ülök.
nem kérdezték meg róla, könyörgöm.
a kétharmadosság egy Madisontól származó idea, ami direkte azért van, hogy a Démosz segítségével ne lehessen a Köztársaság törvényeit gyorsan megváltoztatni.
olvasd el a három szöveget kérlek, és ha utána úgy gondolod, hogy csepp ellentmondást sem érzel, akkor lezárhatjuk a dolgot.
SZVSZ ott összekeveredik két dolog, az alkotmány kétharmados módosithatósága, illetve azoknak a törvényeknek a köre - ilyen az állampolgársági törvény is - amelyet a rendszerváltozás után kötött paktum alapján csak kétharmados szavazattal módosithatók. A jelen népszavazás nem alkotmánymódositásról szól, ezért sem volt ellene kifogása az AB-nek. És nem volt kifogása, ez tény.
Nézd, ehhez képest a holland kettős állampolgársággal rendelkezők száma milliókra becsülhető, úgyhogy bizvást mondhatjuk, a magyar állampolgárság kiterjesztését is kivételes esetnek. Egyébként én is elkezdtem böngészgetni a hatályos állampolgársági törvényeket, de rájöttem, hogy önmagában ez nem elegendő infó, ugyanis minden esetben azt is tudni kell, a múltban milyen jogcimekkel lehetett az adott ország állampolgárává lenni, az állampolgársági törvénaek ugyanis általában a már meglévő állampolgárságot adottnak veszik, és az állampolgárok gyermekei is ius sanguinis állampolgárok lesznek. Igy a 4.6 millió portugál külhoni állampolgárról sem a törvényükből, hanem szorgos netböngészéssel értesültem. És meg kell mondjam, orrolok a hivatalos propagandára, amiért ezt nem teszik meg helyettem azok, akiket azért fizetnek az adómból, hogy ezt a laikus módszerekkel és saját erőforrásokkal végzett kutatást feleslegessé tegyék. Te nem hiányolod a megfelelő tájékoztatást?
a nemzetközi a folyóirat jelzője, akárcsak a jelentős, nem a jogé :))) ha nekem hajózási jogból mutatod be, vagy élelmiszerjogból, úgy fogok szalutálni, hogy öröm lesz nézni.
Nézd, a tudománynak több szintje van. A tételhúzás vizsgán nem egészen a legfelső, khmmmm :((( Én tisztelem a bátorságod, ahogy egyetemi tanárokat mosol le az asztalról, de úgy gondolom, hogy nem árt ha emögött van néhány publikáció jelentősebb nemzetközi jogtudományi folyóiratban.
Olvasd el a három szöveget. Első szöveg, elmagyarázza miért nem módosítható az Alkotmány, indoklást is ad. Azért nem módosítható mert az Alkotmány pontosan leírja hogyan módosítható az Alkotmány, ez egy különös fordulat a törvények módosításához képest, külön paragrafusban tárgyalják. Az állampolgársági törvény módosításának eljárási rendjét is különös fordulattal külön paragrafusban tárgyalják.
Mit listát?! Magukat a dolgozatokat is elküldhetem, ha kéred. Van például egy, amelyikben Kis Jánosnak az élethez való jogról vallott nézeteit vitatom, és igyekszem megcáfolni. De érdekes az is, amely az istenítéletnek, mint büntetőeljárási módnak Arany János balladájában való megjelenítéséről szól.
Nemzetközi jogi nincs. Viszont alkotmányjogból épp a közvetlen demokrácia fórumait húztam. Valami még mindig rémlik belőle.
Örülök, hogy visszatérünk a topikinditó témákhoz. Irország és Portugália példája ugyanis azt mutatja, hogy különböző történelmi háttérrel, de Európában sok helyütt létrejött és jól működik a kettős állampolgárság intézménye. Lám, az irek, annak ellenére, hogy az ir földön lakók száma eltörpül az amerikai ireké mellett, nem féltek megadni a kettős állampolgárságot, és nyilván nem értenének egyet Kis Jánossal, aki attól tart, ettől majd egyszer külhoniak dönthetnek szavazataikkal a belföldi viszonyokról. A portugálok sem féltek megnyitni az állampolgárság kapuit a portugál nyelvű területeken élők előtt, pedig azok számbelileg szintén sokszorosan felülmúlják a haza polgárok tömegét. Az EU tagországai pedig nem félnek a területükön élő más EU-tagállam útlevelével rendelkezők millióitól, akik egyre növekvő számban kapnak második útlevelet attól az országtól, ahol élnek.
Ami a németeket illeti, ott ne feledkezzünk meg egy speciális adottságról (és gondolj utána, van-e rajtuk kivül más EU ország, amelyik nem ismeri el saját polgárai kettős állampolgárságát). Ezt pedig a török vendégmunkások tömegei jelentik. A németek miattuk nem csatlakoznak ahhoz az EU-trendhez, ami a kettős állampolgárok számának gyors növekedését hozza.
1. " Az Alkotmánybíróság a határozat rendelkező részében megállapítja: alkotmánymódosítás csak az Alkotmányban előírt eljárási rendben (Alkotmány 24. § (3) bekezdés) történhet; az Alkotmány módosítására irányuló kérdésben választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak nincs helye. " (részlet az AB Kommünikéjéböl)
2. 24.§ (3) "Az Alkotmány megváltoztatásához, valamint az Alkotmányban meghatározott egyes döntések meghozatalához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. "
3. 69.§ (4) " (4) Az állampolgárságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."
......................
az AB-t nem kérdezték meg erről, olyasmiről kérdezték amelyekre talán én is ugyanazt mondtam volna mint ők, ha egyáltalán megértem :)))
Kedves Tündér, örülnék, ha megosztanád velünk az alkotmányossági aggályokat, amelyeket a létezésük szintjén emlitettél. Nekem úgy tűnik, a népszavazási kérdéssel kapcsolatban az Alkotmánybiróság már kimondta az utolsó szót, de ha szerinted vannak tisztázatlan pontik, akkor beszéljük meg.
Amikor azt feszegeted, miért vált személy szerint nekem fontossá most a kérdés és nem korábban, vagy később, arra vissza is kérdezhetnék, de szerintem alapvetően egzszerű a válasz: azért most érdekel a kérdés felettébb (nem mintha általában nem érdekelne), mert most fogunk szavazni róla.
Ami a kockázatokat illeti, amiről beszélsz, itt az alkalom, hogy ezekről is beszéljünk - "kommunista vagy nacionalista őrültek" beavatakozása az életünkben ehelyt kizárt, hiszen csak beszélgetünk. Én azért szeretnélek meggyőzni, de a minimum cél legyen az, hogy nyitottak vagyunk érveket meghallgatni, és ha ezt sikerül, már javitottunk egy kicsit a világon.
Ismerem és kedvelem. (Most ne másszunk bele abba, hogy a nemzetközi magánjognak - mint kollíziós jognak - mennyire kevés köze van az államok közötti joghoz.) Azt mutasd, légy szíves, ahol az aggályait kifejti. ("Pógári jogászként" is adok ám a véleményére.)
Kecskés László, Pécs, 1953. május 15. V.: ÁJK, Pécs, 1977. Nős, fia egyetemista
M.: 1977 óta a PTE ÁJK-n oktat civilisztikai tárgya- kat (polgári jog, nem- zetközi magánjog, Euró- pa-jog). Az 1989- 1990-es tanévben az USA-ban az Indiana Univeristy of Pennsylvania vendégtanára volt. 1990-1995 között az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkáraként a magyar polgári jogi és a gazdasági jogalkotás szakmai irányítója. 1990-91-ben a jogi kérdések felelőseként tagja az EK magyar társulási megállapodást tárgyaló kormánydelegációnak. Több nem- zetközi konferencia elnöke, nemzetközi választott bíró. 1985-től kandidátus, 1995-től az MTA doktora. 1995 júliusától egyetemi tanár, 1996-tól a Polgári Jogi Tanszék veze- tője. D.: 1995-ben a brüsszeli EU-bizottság Jean Monnet professzor címet adományozott neki. T.: Az MKIK állandó nemzetközi választott bíróság elnökségének tagja.
Az alábbi 200 hozzászólásban hosszasan fejtegettem, hogy a bevándorlás fő nehézségét nem a magyar útlevél hiánya jelenti, hanem a megélhetés és a lakhatás megtalálása. Visszaolvasod, vagy ismételjem a részleteket?
Köszönöm a linket, jó olvasni olyan külföldi tudósitást, ami az átlagot ilyen mértékben felülmúló helyismeretről tanuskodik.
Ami a cikk tartalmát illeti, a második fele az elsőnél kicsit elnagyoltabbnak tűnik. Valószinűleg terjedelmi korlátok miatt - olyan sok helyet elvett a háttér elmagyarázása -, a szerzőnek a kérdés anyagi vonatkozásairól csak Gyurcsány aggodalmának az ismertetésére maradt helye, az ellenérvekre nem, és igy csak mi tudjuk, a Newsweek olvasói pedig már nem fogják tudni, hogy a német újraegyesitéssel való összehasonlitás igencsak elnagyolt. Németországban területi újraegyesitésről volt szó, nálunk csak jogi újraegyesitésről, ami lényeges különbség. De tény, hogy a külföldi olvasók számára az összehasonlitás érdekesebbé teszi a cikket, csak félő, hogy ismeretek hiányában helytelen következtetést vonnak le.
Egyik hozzaszolasodban az objektivitast kritizalod, mig a masikban egy abszurd allitast fogalmazol meg, hisz nyilvanvalo modon korrelal az allampolgarsag megadasanak a modja a bevandorlas mertekevel amikor a mozgas iranya egy szegenyebb orszagbol egy gazdagabb fele iranyul.
Akkor ez alkalom egy kis csevegésre :-) Szivesen megvitatom veled a véleményeltérést, mert én nem látok diszkrepanciát. De saját magát az ember gyakran itéli meg nehezen, úgyhogy kiváncsian hallgatlak :-)
Írország a honosítási politikáját lényegesen megváltoztatta a nyolcvanas években. Írország az ötvenes években egy kifejezetten szegény ország volt, amikor is Amerikában ötvenmillió ember vallotta magát ír származásúnak. Portugália Angola, Mozambik és Brazilia gyarmattartója volt, meglehetősen speciális helyzetben. Görögország az albániai görögöket kizárta a kettős állampolgárságból. Számos európai ország egyszerűen tiltja a kettős állampolgárságot. Németország IS.
Az Amerikai Egyesült Államokban hosszú ideig szinte az árulással volt egyenlő a kettős állampolgárság, egy régi brit jogrendből származó kifejezéssel Idegen Hercegnek tett eskünek hívták. A kettős állampolgárság automatikus kiterjesztéséről beszélünk, nem magáról a kettős állampolgárságról.
A magyar útlevél korlátlan tartózkodási engedélyt jelent az EU-ban, és nem óhajtanak jugoszlávoknak tömegével ilyet adni, és egyelőre román állampolgároknak sem. A román állampolgárokra vonatkozó szerződéseket msáhogy akarják megfogalmazni mint a magyar állampolgárokra vonatkozókat.
1ébként itt a Kis János cikk, de továbbra is javaslom, ki-ki domesztikálja magának, amit használni akar belőle, mert Kis J-vel nem tudunk beszélgetni, nincs itt.
A FIDESZ ideológiája szerint minden szörnyűség a Felvilágosodással kezdődött. Kérlek Korovioff ne nézz már madárnak. A Magyar Nemzetben Bayer ideológus le is írta miért pusztított el mindent a Felvilágosodás kora, amit jakobinista terrornak nevezett ez a baromarcú. Olvass Tőkéczkyt, olvasd a Valóság-ot, könyörgöm.
Több nemzetközi jogász nevezte aggasztónak a helyzetet. Valki Lászlóról KBS kijelentette, hogy az Eszméletbe publikált és különbenis Gonczöl Katalin a felesége, tehát érdektelen a véleménye. Nagy Boldizsár, Kecskés László is aggodalmát fejezte ki, súlyos aggodalmait. Egyébként Kukorelly István alkotmánybíró is azt mondta, hogy úgy alkotmányellenes a népszavazás ahogy van. Én nem értek a nemzetközi joghoz, és nem kivánok úgy tenni mintha értenék.
Kis János is megjegyezte, különös, hogy az AB engedte ezt a népszavazást. Olvasd már el kérlek miért nem engedi meg az AB az Alkotmány módosítását népszavazás által. Az Alkotmány rendelkezik az állampolgársági törvény megváltoztatásának rendjéről. Különös fordulattal, ahogy az Alkotmány megváltoztatásának rendjéről. A különbség az, hogy az egyik esetben a jelenlevő képviselők kétharmada, a másikban az összes képviselő kétharmadának együttes akarata kell a változáshoz.
Az biztos, hogy törvények sorát kell megváltoztatni ahhoz, hogy a kettős állampolgársági törvényből legyen valami. Miért ? Mert egy volt Securitate ügynöknek ez jutott eszébe. Amíg nem jutott eszébe, a FIDESZ hallgatott, te is hallgattál. Amikor eszébe jutott, akkor hirtelen ez lett a legfontosabb dolog. És nekem ezzel a felhorgadással azonosulnom kell ? Hát nem. Szó sincs róla.
Én csak a kockázatokat látom, a kellemetlenségeket. Nagyon csekély előny az egyik oldalon, sok kockázat és kellemetlenség a másikon. Szimbolikus kérdésekről máshogy gondolkozunk, te Telekinek szobrot állítanál, én hitvány embernek tartom. Én nem akarlak meggyőzni, én csak azt akarom, hogy soha semmilyen módon ne avatkozhassanak az életembe kommunista vagy nacionalista őrültek. Most pedig ez történik.
A bevándorlás és a kettős állampolgárság egymástól teljesen különálló kérdések.
Én azt gondoltam, hogy a Klubfórum talán a megfelelő hely lehet arra, hogy bizonyos ügyeket a belpolitikai megosztottság kicsinyes és rövidlátó szempontjaitól viszonylag függetlenül, valós érveket elemezve, szuverén, gondolkodó partnerekként vitathassunk meg.
Nézd, ha nem tudjuk - ahogy szerintem tudjuk, csak ezen a terepen ez indifferens -, attól még nyugodtan megbeszélhetjük, hogy mik a saját meglátásaink.
Mert ez hibás logika. Ezzel a módszerrel soha semmilyen problémát nem leszünk képesek megoldani, csak lemészároljuk egymást. Ráadásul a pártérv nem más, mint az individuum és az egyéni intelligenca szégyenletes megtaposása. Felvilágosodás előtti habitus.
Kis Jánostól én ennél jobban átgondolt irásokat szoktam meg. Semmi mást nem tesz, mint csokorba gyűjti az állampolgárság kiterjesztése elleni közkeletű érveket, amelyekről mi is beszélgetünk, ha éppen nem ragad el bennünket a pártpolitikai hevület - és amelyeket már egyenként cáfoltunk.
Azt mondja például, hihető, hogy a kettős állampolgárság kiterjesztése súlyos terheket ró az államra, és ez a hazai szegények rovására megy. Csakhogy pont ez az ellenérv az, ami a leginkább demagógiaszagú. A bevándorlás és a kettős állampolgárság egymástól teljesen különálló kérdések. Ráadásul saját igényességéhez méltatlanul Kis János megfeledkezik róla, hogy az állampolgárság kiterjesztését időben alig elcsúszva követi az EU újabb keleti bővitése - és a bevándorlást illetően ez a releváns kérdés, nem az állampolgársági.
Szintén megfeledkezik arról, hogy az EU-n belül a kettős állampolgárság bevett tömegintézmény, amikor arról beszél, hogy magyar esetben ez aggodalmakat okozna a többi EU-tagállamban. Az EU lényegéhez tartozik a szabad mozgás, és a területén egyre növekvő tömegben élnek olyanok, akik nem eredeti állampolgárságuk területén élnek.
Kevéssé ismert tény például, hogy a hozzánk hasonlóan tizmilliós Portugáliának 4.6 millió polgára él külföldön, és egyre növekvő számban kettős állampolgárként. Valahogy az EU-ban ez nem tud aggodalmat kelteni, holott ezek a portugálok évi kb 3 milliárd dollárnak megfelelő összeget utalnak haza. Nem kelt aggodalmat az EU-ban az a tény sem, hogy Irországnak több külföldön élő kettős állampolgára van, mint otthon élő polgára, és hogy állampolgárságot adtak az Észak-Irországban élő ireknek is.
Alap nélküli az a Kis János-féle ellenérv is, hogy ugyan az állampolgársággal nem jár automatikusan választójog is, de később nem lehet majd ellenállni annak a nyomásnak, hogy a külföldön élő állampolgárok ias szavazhassanak. Miért ne lehetne ellenállni? Semmilyen logikai, vagy erkölcsi alapja nincs annak, hogy olyanok is választói névjegyzékbe kerülhessenek, akik nem viselik a szavazatuk következményeit, mert nem itt élnek.
De nem szeretnék tovább Kis Jánossal vitázni, inkább a T. vitatársakkal. Kéretik nem Kis János háta mögé bújni, mert akkor nem tudunk érveket ütköztetni.
Nézd: ez politikai küzdelem. Ezt teljességgel elvonatkoztatni a pártpolitikától nem lehet. Pontosabban lehetne, de az e szempontot negligáló vita is a pártok helyzetét súlyosan befolyásoló eredménnyel járna. A dolgok ilyetén állása pedig oda vezet, hogy aki attól tart, hogy a pártpolitikai mezőn kívüli megvitatásban esetleg alul maradna, az nem is hajlandó erre a terepre kifáradni.
De még ez a megfontolás sem kell a javaslatod elutasításához. Elegendő, hogy a "gyün a nyóccázezer" és a "kurvasokbaleszez" mellett a "nehogymá a Fidesznek jó legyen" is egy érv. És miért mondana le valaki egy hatásos érvről?
Kedves László, téves dimenzióba helyezed a köztünk lévő vitát, és ezért siklasz ki folyton az érdemi érvek és ellenérvek megvitatása elől. Ha megpróbálsz belerángatni a mókuskerékbe, amiből te magad nem tudsz szabadulni, attól még a kettős állampolgárság ügye nem gyömöszölhető a belpolitikai harc ketrecébe.
Én azt gondoltam, hogy a Klubfórum talán a megfelelő hely lehet arra, hogy bizonyos ügyeket a belpolitikai megosztottság kicsinyes és rövidlátó szempontjaitól viszonylag függetlenül, valós érveket elemezve, szuverén, gondolkodó partnerekként vitathassunk meg.
Mostmár attól félek, a klubon belül is egy még zártabb klubra volna ehhez szükség. Ez elég rettentő kilátás, nem tudom miféle belterjességekbe kell száműznünk a normális emberi dialógust, amely nem a hatalomról, hanem valós morális dilemmákról szól. Minden ellenkező hireszteléssel szemben ugyanis léteznek lelkiismeretünkkel mérendő kérdések, az igazság keresése pedig nem a legendák tartományába tartozik, mint emberi igény.
Továbbra is azt szeretném, ha úgy vitatnánk meg ezt a szélesebb közösségünket érintő alapkérdést, mint gondolkodó egyének, akik nem képzelnek hadoszlopokat a hátuk mögé, hanem érveiken osztoznak.
A fő politikai erőket semmi és senki sem kötelezte arra, hogy egymással szembe pozicionálják magukat, bennünket pedig még ennyi sem kötelez.
Amennyiben azt tekinted a legsúlyosabb érvnek az igen-nem szavazat ellen-mellett, hogy az valamelyik politikai erőt előnybe, vagy hátrányba hozza, akkor ismételten javaslom: lépjünk túl ezen. Ha itt megragadunk, csak azt az állapotot konzerváljunk, amelyben gyakorlatilag semmiről sem lehet vitatkozni, mert minden egyes kérdést pártpolitikai érdekek minősitenek. Márpedig akkor rád, rám, Tündérre, KBS-re és a többiekre, mint gondolkodó egyénekre nincs is szükség. A határon túli magyarok pedig a belpolitika képlet minuszos változójává degradálódnak. Ha a belpolitikai csatamezőről akarod kivonni a kérdést, akkor miért nem azt teszed? A kérdés az, kapjanak-e állampolgárságot a külhoni magyarok.
1. Miből gondolod, hogy abban az esetben, ha a szavazók többsége érvényesen igennel szavaz, akkor továbbra is adnak ki magyarigazolványokat? (Szerintem nem fognak.)
2. Ha a romániai munkavállalók esetleges megszaporodására gondolsz, az kezelhető a kvóta csökkentésével; de valószínűleg arra sem lesz szükség. Tudtommal eddig sem töltötték ki egészen. (Emlékszel a "feketű kezű" hagymaszedőkre? Nem jöttek...)
A kérelmezö hazamegy a határokon túlra, megszerzi a Magyarigazolványt majd az állampolgárságot és utána hazatér Magyarországra mint állampolgár - ezáltal nem terheli a keretet. Egy személy törölve (sztornó) a keret terheléséböl.
Helyet ad újabb külföldi munkavállaló foglalkoztatásához.
(Ha jól értem a keretszám az engedéllyel foglalkoztathatókra vonatkozik - vannak engedély nélkül foglalkoztathatók is.)
Mellesleg elolvastam Kis János népszabadságbeli írását. Tiszta, világos okfejtés, magam részéről teljesen egyetértek vele. Úgyhogy úgy döntöttünk ittjon, mindenképpen elmegyünk szavazni a családommal és nemmel szavazunk. (Eddig a résztvevők számától tettem függővé, hogy elmegyek-e, de Kis meggyőzött.)
Érdekes :) kommunikációt folytatnak, annyi szent. Ugye egyfelől a plakátokon, szórólapokon, hirdetéseken egyértelműen a nem-re budítanak. Másfelől meg ott van szegény Hiller, aki versenyt fut Orbánnal a merjünk-hülyét-mondani sportágban. Elég jól állnak, fej-fej mellett haladnak előre. Gyurcsány is beszállt, őt ez a mondata tette versenyzővé: "Magyarnak lenni jó, ugyanakkor embert próbáló is".
Hát nem tudom ki nyer majd, de sok szép (embert próbáló :) ) teljesítményt mutató mondat hangzik el, akár nemzetpolgárságnak nevezik, akár "csak egy útlevélről van szó"-szerű marhaságokat mondanak.
Legyünk ezzel boldogok - nekünk ez jutott. Csak azt nem értem, hogy Medgyessy ezek közül hogy tudott kiesni? Magunk között szólva az a nem semmi. :)
Olyan jo is hogy ilyenkor mindig elfelejtodik az a franya :
A külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezését a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, a 8/1999 (XI. 10.) SzCsM rendelet, valamint a 93/2004. (IV. 27.) számú Korm. rendelet szabályozza.
Ami ugye sztorno allampolgarsagnal.
A Magyarországon egyidejűleg összesen, engedéllyel foglalkoztatható külföldiek száma nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző év egy átlagos hónapjában bejelentett munkaerőigények számát. Ezen az adaton a hó elején meglévő, be nem töltött munkaerőigények és a hónap során bejelentett munkaerőigények számának ezerre kerekített összegét kell érteni. Ebbe a számba be kell számítani a foglalkoztatás kölcsönös cseréjéről szóló nemzetközi szerződések alapján kiadott engedéllyel foglalkoztatott külföldieket is. Az adott évre vonatkozó létszámadatot a gazdasági minszter minden év február 1-jéig közzé teszi a Magyar Közlönyben.2004-ben a legmagasabb létszám 84 000 fő.
Nem gondolom én ezt olyan nagy dolognak. Szerintem ez nem az a helyzet, ahol senki sem nyer. A belpolitikai játszmát az nyeri, akinek az akarata érvényesül a népszavazáson.
A határon túli magyarok szervezetei hamarosan megbékélnek, ha megkapják a kormánytól a pénzt, amit szoktak - mert azt nem fogják visszautasítani. Hogy pedig az MSZP-t nem szeretik a határon túli magyarok? Hát eddig sem szerették de végül is az MSZP magyarországi párt és ostoba lenne, ha mások szimpátiájára játszana.
Éppen akkor hibáznak, ha elfelejtik a belpolitikai játszma tétjét.
Csak azt ne mondd, hogy az MSZP dobta be a témát, mert valami politikai hasznot remélt belőle. Ribának inkább a következő mondatai érdekesek:
Ezen azonban könnyen rajtaveszthetnek (a szocialisták), akár az igenek, akár a nemek győznek. Sikeres referendum esetén a Fidesz-MPSZ lélektani győzelmet arathat a kormánypártok felett, a nemek túlsúlya esetén viszont a szocialisták nehezen mossák majd le magukról, hogy miattuk nem sikerült a „trianoni trauma" jóvátétele.
Eléggé könnyen kínálkozik a magyarázat, hogy a Fidesz kapott az alkalmon, hogy belezavarja az MSZP-t egy ilyen "no-win" szituációba. Más nemigen indokolhatja, hogy miért karolták fel hirtelen azt az elgondolást (káp) és azt az embert/szervezetet (Patrubány, MVSZ), amitől-akitől egyértelműen elhatárolódtak, amikor még kormányon voltak.
Azt azért megmagyarázhatnád, hogy mitől "jogi nemzeteegyesítés" az, ha mindenki magyar állampolgár lesz - lak- és születési helyétől függetlenül- aki akar és aki ki tud mondani pár szót magyarul?
A lőtéren azt biizonygatják egy csomóan - akik szintén az igent akarják kicsikarni mindenkiből - hogy a magyar nemzethez tartozás és a magyar állampolgárság nem azonos halmaz. Pl egy bevándorolt kínai leszármazottai akkor sem fognak a magyar nemzethez tartozni, ha 100 éve csak magyarul beszélnek, csak és magyarnak érzik magukat... Akkor most mi van? Mitől is egyesül a magyar nemzet, ha kapnak pármillióan egy másodrendű állampolgársági igazolványt? Merthogy sokan - akik szintén az igent szeretnék - azt is állíták, hogy a határontúliak nem olyan állampolgárok, mint mi. Akkor most mi van?
Mivel velük egy platformon állva próbálsz az igen mellé állítani, légy oly jó és magyarázd meg az ellentmondást az állítások között...
" hazai politikai jobboldal (mely kormányon felelősen gondolkodott a dologról) most megint kizűárólag a saját belpolitikai célját tartotta fontosnak."
Nem kedvelem a "másik lába is büdös" típusú érvet, de most megkérdezem: a hazai politikai baloldal talán nem a saját belpolitikai céljait tartotta fontosnak? Nekem úgy tűnik, igen, és az általam többnyire mérvadónak tekintett HVG-ben a Fidesz-szimpátiával nemigen vádolható Riba is így vélekedett.
Mellesleg: a politikai pártokat azért nagyrészt erre tartjuk.
