Dehogy fektette volna meg. Az adósok ma fizetőképes többsége magáncsőd mellett is tovább fizetett volna - és a bankok nagyjából eleve azokat a kondíciókat biztosították volna nekik, mint amelyeket így is végül biztosítani fognak a forintosítás/árfolyamgát/kártérítések/stb.. után.
A teljesen fizetésképtelenek meg mindenképpen teljesen fizetésképtelenek, belőlük így sem, úgy sem lát pénzt a bankrendszer - csak ezek az emberek végre lehetőséget kapnának újra kezdeni, talpra állni.
Amiről én beszélek, az érdemben nem is nagyon lett volna más, mint ami végül így is, úgy is meg fog valósulni (mert muszáj megvalósulnia, vagy mert már meg is valósult), csak éppen már alapvetően túl is lennénk az egészen (ahogy az USA is túljutott mára ezen a fázison). A mostani forintosítással viszont simán konzerváljuk a hosszú távú problémát - és még csak az sem mondható, hogy ezzel végre Eltolcsy szabad kezet kapott a forint gyengítésére, mert éppen elég adósság maradt így is devizában, ráadásul az ország import-kitettsége az egész stratégiát megkérdőjelezi - harmatgyenge forint, 400-as euró mellett sem lesz semmiféle gazdasági fellendülés, mert ennek maga a kormányzati ötletelés, alkalmatlanság és a strukturális problémák az elsődleges gátjai, nem az árfolyam...
" ha az adósoknak lett volna lehetőségük csődvédelembe menekülni.
Ennek hiánya valójában az eredő bűn, "
Ebben nincs vita.
Csakhogy. A magáncsődöt legkésőbb 2004-ben lehetett volna (és kellett volna) bevezetni, mert akkor ennek tudatában hiteleznek a bankok. Ezt viszont az elvbarátaid elmulasztották, így a hitelek olyan tömege jött létre, ami a magáncsőd bevezetésének a napján megfekteti az egész magyar bankrendszert.
Most tehát a hitelállományt elviselhető mértékűre kell leszorítani, aztán majd akkor, de csak akkor be lehet vezetni a magáncsőd intézményét.
És kormány már ugrásra készen várja azt a pillanatot.
Nem ezt mondtam - és ez nem is igaz. Amit mutat az is, hogy szükség is van/volt a forintosításhoz az MNB devizatartalékaira. A magyar CHF kitettség még a svájci banki mérlegekből is egyértelműen látszik egyébként - hazug kamuduma, hogy nem volt, és/vagy nincs mögötte deviza.
Van/volt - csak messze nem annyi és nem úgy.
Változatlanul fenntartom egyébként azon meggyőződésemet, hogy nem a lényegre koncentrálunk, mert maguk a bankok korrigálták volna önként és minden központi beavatkozás nélkül drasztikusan a hiteleik kondícióit (pont úgy, mint ugyebár most Romániában - ott az OTP is!!!), ha az adósoknak lett volna lehetőségük csődvédelembe menekülni.
Ennek hiánya valójában az eredő bűn, minden probléma erre származtatható vissza - és ez az, aminek megoldásával azóta is minden kormányzat adós. Megítélésem és meggyőződésem szerint pont ez mutatja a minden oldalt jellemző felelőtlen dilettantizmust.
"Tudod mi történt volna? Az, ami most a CHF mizéria kapcsán Romániában, az, hogy a bankok kénytelen-kelletlen megegyeztek volna az adósokkal a számukra még elviselhető feltételekről, vagy vitték volna a lakásokat-házakat, amivel sokat kezdeni úgysem tudtak volna, tehát bérkőként bent hagyták volna (legalább még egy ideig) a bedőlt adósokat - nem pedig a világviszonylatban is elképesztően, botrányosan lazán szabályozott lehetőségeikkel maximálisan visszaélve szabályos adósrabszolgát csináltak volna az ügyfeleikből, áthárítva a még fizetőkre a nem fizetők minden cechét..."
Hááát, itt nyoma sem volt a te normális gondolkodású bankjaidnak. Itt tuti adósrabszolgaságot vezettek volna be.
Egyébként nehogy azt hidd, hogy Romániában ez sima úgy lesz.
"semmi mást nem kellett volna tenni, mint a válság után rögtön (és a bankokkal elfogadtatva visszamenőlegesen, tehát a már meglévő hitelállományra is érvényes módon!) bevezetni a magáncsőd intézményét, elsétálási joggal, de persze a megfelelő 3-5 éves "utánkövetési" szankciókkal, hogy ez ne legyen vonzó, de kiutat adjon azoknak, akik végleg fizetésképtelenné váltak."
Láthatod, még most sem merik bevezetni, mert abba a bankok roppannak bele. Ezért igérgetik, de mégse lépnek az illetékesek. Már rég tudják a megoldást, csak még nincs hozzá elég erő a gazdaságban.
"Pótcselekvés, ahogy mondani szokás, túl kevés, és túl későn..."
Hogyne akarnának. Nagyon is akarnak - csak nem tudnak. Svájc és az SNB egyszerűen lepkefing méretű ahhoz, hogy képes legyen egy tartós világpiaci nyomásnak ellenállni.
"azért azt se felejtsük el, hogy a bankok alapvetően időben elszórt swap pozíciókban álltak/állnak, a hitelállománytól szinte független, és annál jóval rövidebb időbeni kifutással, miközben maguk a bankok is jelentős devizás tőke felett diszponáltak/diszponálnak. Bőven elég lett volna, ha az MNB ennek a fedezetét garantálja."
Kicsit későn, de csak rájöttél nagy nehezen, hogy a chf hitelek mögött már rég nincs egy forintnyi frank sem.
Épp ezért, nagyon igazad van, amikor azt mondod, hogy az MNB-nek nem kellett volna ilyen bőkezűen hozzányúlni a tartalékokhoz.
Ámde sztem nem is emiatt nyúltak hozzá, hanem azért, mert sokallják a tartalék nagyságát, és most így "észrevétlenül" lehet normalizálni a tartalékokat.
Mostmár legalább mindenki tisztán láthatja, hogy miért nem lehetett megcsinálni a forintosítást akkor, amikor ez a hibbant Surányi, volt jegybankelnök akarta. (Négy éve).
"Hát, amennyiben azt érted ez alatt, h véleményem szerint a Fidesz-nek lett végül igaza abban, h mentsük v ne mentsük a bankok és a szocliberális kormányok által deviza- hitelfelvételére tüzelt családok százezreit, akkor igen bevállalom, h " lefetyelem a narancshátsót."......"
És miből mentettétek?
Hát az én pénzemből. Azok pénzéből, akik nem vettek fel semmilyen hitelt, hanem éltek a lehetőségeiken belül.
Ezeknek az embereknek a pénzét adtátok oda olyanoknak, akik aktívan cselekedve rossz döntést hoztak és kerültek nehéz helyzetbe. Az előrelátóak, a mérsékeltek megint hátrényba kerültek, mert a Fidesz és a Magyar Állam kirabolta őket.
Prompt nem - és azért azt se felejtsük el, hogy a bankok alapvetően időben elszórt swap pozíciókban álltak/állnak, a hitelállománytól szinte független, és annál jóval rövidebb időbeni kifutással, miközben maguk a bankok is jelentős devizás tőke felett diszponáltak/diszponálnak. Bőven elég lett volna, ha az MNB ennek a fedezetét garantálja.
Hogy tegyük egyértelművé: a mostani, ezermilliárdos nagyságrendű, az adósoknak visszajáró, ha fogcsikorgatva, de a bankok által is elfogadott elszámolási különbözet eleve abból fakad, hogy a magyar devizahitel-állomány mögött ugyan tényleg voltak/vannak devizás források (ez nem is vitatható), de megközelítőleg sem akkora nagyságúak (jó, ha fele akkorák!!!), mint maga a kimutatott hitelállomány.
Miközben a bankoktól a válság óta elmúlt évek alatt más célokra (legtöbbször teljesen ostobán, politikai megfontolásokkal elvert) elszedett különadók önmagukban is akkora összeget jelentenek, amivel - ha arra fordították volna, amire kell - drámaian lehetett volna javítani a helyzetet...
Egyébként is, a devizahiteles fórumban már százszor megrágtuk: az egész tohuvabohu egy szánalmasan szakszerűtlen katasztrófa, istenigazából az egész hitelproblémával semmi mást nem kellett volna tenni, mint a válság után rögtön (és a bankokkal elfogadtatva visszamenőlegesen, tehát a már meglévő hitelállományra is érvényes módon!) bevezetni a magáncsőd intézményét, elsétálási joggal, de persze a megfelelő 3-5 éves "utánkövetési" szankciókkal, hogy ez ne legyen vonzó, de kiutat adjon azoknak, akik végleg fizetésképtelenné váltak.
Tudod mi történt volna? Az, ami most a CHF mizéria kapcsán Romániában, az, hogy a bankok kénytelen-kelletlen megegyeztek volna az adósokkal a számukra még elviselhető feltételekről, vagy vitték volna a lakásokat-házakat, amivel sokat kezdeni úgysem tudtak volna, tehát bérkőként bent hagyták volna (legalább még egy ideig) a bedőlt adósokat - nem pedig a világviszonylatban is elképesztően, botrányosan lazán szabályozott lehetőségeikkel maximálisan visszaélve szabályos adósrabszolgát csináltak volna az ügyfeleikből, áthárítva a még fizetőkre a nem fizetők minden cechét...
Ahogy szintén sokszor kitárgyaltuk, valójában semmiféle adósmentés-könnyítés sem változtat azon a tényen, hogy a bedőlt hitelek elsöprő többsége mögött a válság miatt tönkrement egzisztenciák vannak, tönkrement vállalkozások, elveszített munkahelyek - magyarán teljes fizetésképtelenségek, amelyeken nem segít a törlesztőrészletek valamekkora csökkentése - a bedőlt adósok többsége az eredeti, válság előtti kondíciókkal sem tudná fizetni a hitelét. És számukra - ha magánemberként vették azt fel - az egész világon (!!!!) példátlan módon a hazai szabályozás gyakorlatilag nem ad kiutat, ha a hitelező nem engedi ki a karmaiból, akkor élete végéig adós marad, örökre inkasszó marad még a cipőfűzőjén is, soha többet nem lehet semmiféle látható magántulajdona - ha emberi életet akar élni, elvonulhat teljes illegalitásba, strómanok mögé bújva, vagy külföldre költözhet, a magyar jogrendszer nem ad neki kiutat...
Ez a mi valós, alapvető problémánk, nem is a CHF árfolyam, annak elszállása csak felszínre hozta ezt az elképesztő anomáliát. És ennek a megoldására jóformán semmi sem történt, csak maszatolások - most itt állítom, hogy fél-egy éven belül ugyanúgy központi téma lesz továbbra is az egész problémahalmaz, mert szépen ki fog derülni, hogy a forintosítás ellenére sem változott szinte semmi - az adósok amúgy is fizetőképes része ugyan valóban jobb helyzetbe kerül, de a problémásakon semmit sem segít ez az aktus (eleve, rájuk nem is vonatkozik...).
Pótcselekvés, ahogy mondani szokás, túl kevés, és túl későn...
tehát 2-3 év alatt leépítve a 8 év alatt felhalmozott CHF adósságot nem okozott volna prompt árfolyam romlást? dehogynem egy ilyen igénnyel fix keresletet támasztassz a piacon évekre, rögtön elszáll az árfolyam.
Kár hogy az EUR CHF 2011 nyári elszállását nem veszed figyelembe, a kormány önmagában az oltári hülyeségei ellenére is képtelen volt érdemben tartósan rontani a forinton. Valamint azt hogy 2011 ben a mentőprogramok kifutásával megint visszaesés volt, rossz üzenet lett volna akkor az mnb tartalékokhoz nyúlni.
Természetesen racionális gazdálkodással sokkal jobban ki lehetett volna jönni belőle, node racionális döntéseket hozva ki sem alakult volna ez a függőség.
" a forintosítás feltételei már kezdetektől megvoltak. Azt nyugodtan meg lehetett volna lépni például a végtörlesztés idején is - ahelyett. Simán, lazán, minden további nélkül - semmiféle olyan szakmai érvet sem fogsz tudni felsorakoztatni, ami ezt cáfolná."
Rövideszű.
Kellett a forintosításhoz az európai bíróság döntése, majd a magyar bíróság döntése, majd a jogerőre emelkedés után a törvénykezés,....... nnna, az már gyorsan ment.
"ez végül egy jó 15%-al rosszabb árfolyamon történjen - mint amin történhetett volna például 2010-11-ben..."
" másfelől pedig az, hogy minél inkább fejőstehénnek lehessen használni a bankrendszert, kiszedni belőle minden pénzt, amit csak ki lehet "
Most akkor mi van? Az is baj, hogy rosszabb árfolyamon forintosítottak, mint ami lehetséges, majd az is baj, hogy megfejték a bankokat?
És amikor ezt leírtad, nem süllyedtél el szégyenedben?
Milyen bátorság? Egyszerűen az emberek ámbó dominó' eleve túlvállalták magukat, a megnövekedett árfolyam + a manipulatív disznóságok olyan társadalmi feszültséget szültek, amit kezelni kellett, vagy oda a hatalom de legalábbis recseg.
Ezzel azért nem értek egyet, mert a forintosítás feltételei már kezdetektől megvoltak. Azt nyugodtan meg lehetett volna lépni például a végtörlesztés idején is - ahelyett. Simán, lazán, minden további nélkül - semmiféle olyan szakmai érvet sem fogsz tudni felsorakoztatni, ami ezt cáfolná... Eleve, a (múlt év végi) piaci árfolyamon forintosítás már azért kicsit faramuci és ambivalens volt, mert magának a kormányzatnak a tevékenysége járult hozzá ahhoz, hogy ez végül egy jó 15%-al rosszabb árfolyamon történjen - mint amin történhetett volna például 2010-11-ben...
Az igazság az, hogy a kormányzatot valójában szinte kizárólag az érdekelte, hogy egyfelől ő és holdudvara személyesen megszabaduljanak a devizahitelektől (ezért lett a végtörlesztés), másfelől pedig az, hogy minél inkább fejőstehénnek lehessen használni a bankrendszert, kiszedni belőle minden pénzt, amit csak ki lehet - és ennek okán valójában a devizahiteles-probléma ad acta lett téve. A mostani időzítés viszont kétségtelenül mázli a számukra, már csak azért is, mert ezen a piaci árfolyamon forintosítás bizony nagyon visszaüthetett volna később (ha a CHF gyengült volna).
Sőt, még így is simán visszaüthet idővel, ki tudja, mi lesz 2-3-5 év múlva - a hitelek többsége hosszú futamidejű...
A kormányt és az erőteljes támogatást nyújtó MNB-t tehát egy valamiért dicséret illeti, de ez nem a svájci jegybank döntésének előrelátása, amiért manapság még a külföldi sajtó is vállon veregeti Orbán Viktort. Az a bátorság érdemel elismerést, amellyel a lakosságot szinte az első olyan pillanatban megszabadították a fölösleges árfolyamkockázatától, amikor a forintosítás feltételei megteremtődtek. Anélkül, hogy az 1,2-es árfolyamküszöb vagy más piaci illúzió hamis biztonságérzetébe kapaszkodtak volna.
Az viszont mulatságos, ahogy lelkesen lefetyeled a narancshátsót... Nagyon hatékonyan, hiszen láthatóan gyakorlatilag egyedül maradtál ebben a jobb sorsa érdemes topicban (is)...
Nem maradtam 1edül, hisz Te is Hsz-tál a gyakorlatban...
Az viszont mulatságos, ahogy lelkesen lefetyeled a narancshátsót...
Tényleg ?
Hát, amennyiben azt érted ez alatt, h véleményem szerint a Fidesz-nek lett végül igaza abban, h mentsük v ne mentsük a bankok és a szocliberális kormányok által deviza- hitelfelvételére tüzelt családok százezreit, akkor igen bevállalom, h " lefetyelem a narancshátsót."......
Nekem egyetlen nickem van, százezer éve, nem osztódtam soha sehány felé sem - úgyhogy nem tudom, miről beszélsz.
Az viszont mulatságos, ahogy lelkesen lefetyeled a narancshátsót... Nagyon hatékonyan, hiszen láthatóan gyakorlatilag egyedül maradtál ebben a jobb sorsa érdemes topicban (is)...
"Orbán Viktor szerint a devizában felvett fogyasztási hitelekről a bankoknak és a devizahiteleseknek kell tárgyalniuk, ebben az ügyben a kormány közvetítő lehet. A miniszterelnök a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában beszélt.
Az autóhitelesekkel és a személyi kölcsönt felvevőkkel összefüggésben a kormányfő azt mondta, szerinte most kifejezetten tárgyalásos helyzet van, a bankoknak és a devizahiteleseknek tárgyalniuk kell, a kormánynak mediátor, közvetítő szerepe lehet, de nem lehet ügydöntő.
Közölte: a kormány megoldotta a devizában felvett ingatlanhitelek kérdését, a bírósági ítéletek is egyértelmű helyzetet teremtettek, de a fogyasztási hitelek egy másik ügykörbe tartoznak. Felhívta a figyelmet arra, hogy a bírósági ítéletek kimondták: az árfolyamkockázatot a hitelt felvevőnek kell viselnie."
Magyaro. befogadó volt az egész történelme folyamán : befogadta a németeket, menedéket nyújtott a zsidóknak (míg az USA nem), a lengyeleknek,
De Mo-tól nem várható el, h befogadjon olyan tömegeket, akik még kulturálisan sem képesek beilleszkedni az általuk választott civilizációba...
Ezeket fogadja be az USA, és akkor, de télleg csak akkor hálásak leszünk végre a liberális kultúrharc élharcosának...
Aztán nálunk nem volt rabszolgaság, míg az USA alkotmánya ezt rögzítette :azaz az USA pl. azért volt befogadó, mert rabszolgákat csinált a négerekből, pedig ez Európában már a napóleoni háborúk végekor is tiltott volt
Amúgy, ha az USA ennyire befogadó hangulatban van (lásd Obama legújabb mexikói bizniszét), akkor szívesen átküldjük hozzájuk az összes multikultúrális vendégünket (Kanadába pl. az elnyomott cigányokat)....
"Az illiberális gazdaságpolitkát alátámasztó egyik leggyakrabban elhangzó gondolat, hogy állami beavatkozás nélkül egy modern gazdaságban a piac nem képes önmagát szabályozni, ami nagyfokú hatékonytalanságokhoz, torzulásokhoz és gyakori válságokhoz vezet. Ezt az alap-igazságot azonban már a liberális (neoklasszikus) közgazdaságtan is felismerte évtizedekkel ezelőtt, így akik a liberális közgazdaságtannal ilyen érvek mentén vitatkoznak, gyakorlatilag annak félreételmezett karikatúráját, legjobb esetben is egy féligazságot vesznek célba."
Ja, felismerte, de azt elviselendő rossznak minősítette, mely számtalan katasztrófális következménnyel járt az ír éhínségtől (ugye a whig kormány elvei, a közmunkák korlátozása stb.) a 2008-as pü-i válságig.
Éppen ezért nevezik, ma már közhely, a modern gazdaságokat tudás (és nem munka) alapú gazdaságoknak, éppen ezért van kiemelt jelentősége a kutatásnak és fejlesztésnek, az oktatásnak, stb.
Ez nem közhely (uis azok elcsépeltek, de igazak), hanem mismásolás v wishfull thinking. Pont, h a 70-es évek óta lassult a technikai fejlődés, a multik a költségcsökkentésre és nem az új termékek kifejlesztésére koncentrálnak. Japán v Kína ezen folyamat ellentétes oldalainak talán legeklatánsabb példái.
Minél nagyobb a kockázat annál nagyobb megtérülés mellett érheti csak meg beruházni.
Ez is tipikus féligazság, uis a töke attól töke, h muszáj hasznosítani, tehát így v úgy, de be kell fektetni, tulipánba, aranyba, ingatlanba szoftverfejlesztésbe, akármibe.
A tigrisek többnyire liberális gazdaságpolitikát folytatnak egy gyakran illiberális politikai környezetben, tanulságokkal szolgálva arra hogy hogyan lehetséges a kettő összeegyeztetése, illetve hogy ez a dualitás fenntartható-e egyáltalán.
Ez is tévedés, hisz K-Ázsia felzárkózó gazdaságai egyáltalán nem liberális gazdpolt folytattak.
Pl. a Remetekertvárosi Iskolában teljesen elfogadott, h cigány gyerekeket nem lehet megbuktatni (még ha a legminimálisabb követelményeknek sem felenek +), az édesanyjuk a szülői értekezleten lekúrvázza a tanári kart...stb.
Moutai (茅台Mao Tai) előállított Guizhou (Kweichow) úgy, mint a nemzeti alkoholos ital Kínában.Ha valaha is volt egy üzleti vacsora kínai nép, akkor talán még emlékeznek a családias légkör és felkiált, hogy hogyan lelkes, amikor megérinti a szeszesital nyelvükkel.És kérem, nem értem, ez egy udvarias szokás, hogy a kínai emberek szeretnek, hogy sürgesse valaki inni egy banketten, és pirítós (干杯 Gan Bei) most majd.
Éjjel Nixon érkezését, a meleg fogadtatást-lakomát tartottak a nagyteremben az emberek, amely azt mutatta, a legmagasabb vételi szabvány Kínában.Úgy látszik, Moutai volt kötelező ebben jelentős banquet.Nixon, felesége és Henry Kissinger kíséretében Csou ültek a tanári asztalon, amely 20 fő befogadására.
Miután a kupakkal volt csavarozva, édes parfümöket is elterjedt szerte.Aztán Csou emelte a serleget a Moutai több mint 30 éve bevezetett "ez a jól ismert Moutai több mint 50% -os alkohol."Igen, hallottam már a vicc előtt., Mondta a személy, aki ivott sokat, és szeretett volna egy cigarettát vacsora után, de amikor meggyújtotta a tüzet, ő kapta a tüzet, és felrobbant, mielőtt a cigaretta." Nixon beszédét az összes A résztvevők hasukat fogják a nevetéstől.
Csou nevetett és elvették a mérkőzés égessen kupáját tele Moutai.Hirtelen, a nyelv a kék láng ragyogott."Mr.Nixon, látni, hogy égő. "A terem visszhangzott a sok nevetés.
a devizahitelezést a Járai által keresztülnyomott kamatemelések indították be
egyszerűen elvették a lakáshitelekre adott állami támogatás előnyét a kamatemelések, és egyszerre stabilizálta a forint árfolyamát, és drágította meg a forintban való eladósodást
Itt osztottátok az észt, miközközben a magyar gazdaság becsúszott a 2008-as válságba, melyben kiderült, h a legsérülékenyebbé vált a visegrádi országok közül : a megelőző (szocialista) kormányzás miat...t
A független jegybank közpénzektől és költségvetéstől is független gazdálkodása próbál szárba szökkenni itten:
A Magyar Nemzeti Bank vállalja, hogy a jegybanki eszközrendszert és forrásokat elsődleges céljának és alapvető feladatainak veszélyeztetése nélkül a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható gazdálkodás elvének érvényesítésével működteti, arra törekedve, hogy a központi költségvetésnek a jegybank felé fennálló térítési kötelezettsége ne keletkezzen. A jegybank ugyanakkor elkötelezett abban, hogy a gazdálkodásában is megnyilvánuló függetlensége alapján eredménye terhére a közjót szolgálja és társadalmi felelősségvállalási programja keretei között támogatásokat nyújtson.
...
A Magyar Nemzeti Bank működéséből fakadóan nyereséget vagy veszteséget realizál a gazdasági folyamatok eredményeként. Ezen elszámolások egyenlege az eredménytartalékot módosítja. Az Alapokmányban foglaltak szerint a jegybank elsődleges célját és alapvető feladatait nem veszélyeztetve törekszik arra, hogy a központi költségvetésnek ne keletkezzen az eredménytartalék javára pénzbeli megtérítési kötelezettsége. Az eredménytartalék kiegyenlítő szerepének teljes körű alkalmazása biztosítja, hogy a jegybank gazdálkodásában is független intézmény legyen és költségvetési forrásokat, adófizetői pénzeket ne kelljen igénybe vennie. Hosszú távon előfordulhat, hogy a Magyar Nemzeti Bank átmenetileg pénzügyi veszteséget vállal az ország gazdasági érdekeinek érvényesítése és a szolgálata során. E veszteség elszámolása a nyereségkiegyenlítési-tartalék működtetése elveinek és gyakorlatának megfelelően időben elhatárolt módon, a jegybanki elszámolások részeként kezelődik, közvetlenül nem terheli a közpénzeket vagy a költségvetés folyó egyenlegét.
Hát, úgy tűnik, h Orbán szétrúgta a külföldi bankok tökeit..amelyek itt hízlalták magukat (azaz a nyugati piacokon elszenvedett veszteségeiket a keleti extraprofitokon pótolták.
Hát, Rosen...valami.. (unalmas ezt a hosszú nicket beképelni) még mindíg az adónkon Brüsszelben hízó szoci Bocsicsoki (remélhetően már kibaszták onnan) haverja vagy ?
Mint VMT-karzat eltakarodhattok a picsába (bocsi, amiért nem vesszőzök), amint Manhattan is megírta...és hát neki lett igaza....
a kamatemelés az okosabbakban azt indítja be, hogy szarul mennek a dolgok hova vezet ez, építsük le a kinnlevőségeinket. A hátulgomboltak mennek el devhitelt felvenni. Amikor kamatot kell emelni akkor kamatot szoktak emelni, nem jajjistenemmitcsinálhatmajdasokhülyemitlehetellenecsinálni-n morfondírozni.
megjegyzem a lakossági devhitelezés betiltása(miért is tiltottuk volna be az EUba lépés előtt?) az épp regnáló kormány dóga lett volna, nem a jegybanké.
mivel ma már igen ritkán esik szó róla, igazolva rövidtávú emlékezetet, említsük meg az okot amiért kamatot kellett emelni: a reálkonvergencia, a gazdasági racionalitás feladása. röviden: ELKÚRÁS
a devizahitelezést a Járai által keresztülnyomott kamatemelések indították be
egyszerűen elvették a lakáshitelekre adott állami támogatás előnyét a kamatemelések, és egyszerre stabilizálta a forint árfolyamát, és drágította meg a forintban való eladósodást
a devizahitelezés elterjedésének az oka egyértelműen az anti-inflációs politika, az ezt kikényszerítő maastrichti kritériumok, az anti-inflációs politikát féloldalasan kivitelező jegybanki és törvényi szabályozás
meg lehetett volna oldani ezt a szitut úgy hogy azonnal, 2001 körül betiltják a devizahitelezést, és csak aztán emelnek kamatokat
azzal amit csináltak, szélesre tárták a kiskaput a forintkamatok előli meneküléshez, így fejbelőtték magát a kamatemelés intézményét is, átterelve a monetáris politikát az árfolyamcsatornára, ami meg az ismert folyó fizetési mérleg hiányokhoz, az ipar fejlődésének a lelassulásához vezetett, és ami itt a téma szempontjából igazán fontos: az árfolyamstabilitás mesterséges illúziójához
ez utóbbi nagyon fontos faktora volt annak, hogy a lakosság nem érzékelte a devizahitelezés kockázatát
és természetesen mindezt nem a "gonosz mohó kapitalista" bankok, hanem pontosan a magyar állami intézmények hozták össze, azon belül is a jegybank...
természetesen az igazi felelősök az ügyben lapítanak
Simor ugyanúgy konfliktusban volt Gyurcsánnyal mint Járai, és őt kezdték el kifúrni a monetáris tanács higításával
(cserébe aztán a Fidesz offshore lovagi címmel jutalmazta)
Pl. hogy jártak a magyar családok ezzel a hitelboommal ?
A bankok (melyek tökearányos profitja a legmagasabbak között alakult az EU-ban) ezerrel híztak az elsősorban saját maguk által gerjesztett lufi következtében.........
milliárdokat költöttek a reklámra, mellyel rádumálták a devizahitelekre azokat, akik a várható FX-kockázat tükrében valójában se elegendő jövedelemmel, se megfelelő fedezettel sem rendelkeztek....
És mit csinált közben az MNB, a PSZÁF...stb......?
Semmit sem...fostak az állásukért és Gyurcsány seggét nyalták.....elsősorban Simor András...
Amúgy kiderült, h ez az egész monetáris politikás szöveg csak kamu....:
- hibázott elsősorban Greenspan : be is ismerte, h tévedett amikor a 2. Nagy Világgazdasági Válság előtti időszak alacsony infla-magas GDP növekedés kombinációját az ázsiai termelékenység növekedésével magyarázta.....
"Akár 1000 milliárd forintra is rúghat az az összeg, amit a szervezett áfa-csalásban részt vevő szereplők kihúznak az állam zsebéből - állítják egyes szakértők."
Ha a 7000 milliárd körüli teljes kiskereskedelmi forgalmat nézzük, akkor az 1500 milliárd körüli áfa kétharmadát el kéne lopniuk - esetleg egyes áruk áfáját többször is ellopjál?
Ha standardnak vesszük az ÁFA-csalás itt dimenzionált mértékét, - hiszen ugyan miért lehetett volna alacsonyabb mértékű a Meggyesi-gyurcsány idejében - , akkor ebből az következne, h az összes korábbi KSH-MNB statisztika is hamis. Viszont ez annyi makrostatisztikai ellentmondás feltorlódásához vezetne mostanra, amit talán Bocicsoki sem tudna megmagyarázni az adónkon élősködve Brüsszelben...
A bankok és a politika összefonódott. Az USA nagy bankok vezetőinek régen a börtönbe lenne a helyük és fel kellene darabolni őket. Az is elképzelhetetlen, hogy mindez a FED tudta nélkül történne.
Ez így jól hangzik, de azért tegyük fel a kérdést, h az egész mostani gazdasági kényszerpálya miből ered, és, hogy ugyan már kik álltak, és kik nem álltak fel akkor, amikor már világos volt, hogy a magyar g. a a csőd felé menetel....
Nade ha mondjuk a forintot nézzük, akkor, mint azt minden értelmes ember tudja, 500 Ft-ból 499-nek gyakorlatilag SEMMI ÉRTELME. Most akkor nem mindegy, hogy 500/499 Ft-nyi "felesleges" pénz van vagy ettől több?
Eh, már a látszólagos kérdésedbe is próbálod beleszuszakolni a előfeltevésedet, miszerint a takarékosság okozza a problémát.
Nincs itt semmi látnivaló, közönséges, évezredes recept szerinti pénznyomtatást propagálsz - nyilván financial repressiont is szeretnél, mert különben nincs értelme.
hát erre nem is gondoltam, de elég korlátozott a hitelkeret, ha a megfelelő sorrendben osztják ki, akkor olyan cégek kapják akiknek inkább érdeke a betétnél drágább hitelt kiváltani
ambivalens érzéseim vannak ezzel kapcsolatban, mert egyrészt a kamatcsökkentést magát üdvözlöm, ez egy szükséges, de nem elégséges lépés volt, másrészt hiányzik az akció másik fele, az állam aktív anti inflációs fiskális politikája, a kiadáscsökkentéssel megvalósított mérleg javulás
hanem helyette pont inflációt növelő adóemelések történnek, olyan szektoradókat vetnek ki, amelyek szinte keringőre felhívások hogy a cég hárítsa tovább a lakosságra, amivel aztán gerjesztik az ár/bér spirált
ez így öngól lesz, az infláció jobban fel fog menni mint amennyivel a forint gyengül (legalábbis rövid távon), így folytatódik a reálfelértékelődés az infláción keresztül, és ami párosul a különféle kockázatok növekedésével, pl. a devizatartalék leépítése emeli egy hirtelen valutaválság valószínűségét és súlyosságát is...
az infláció amúgy sem megoldás a devizahitel problémára, arra csak az export felpörgetése jelent megoldást (és ebből a szempontból hasznos lenne a forint gyengülése)
ja és mindez párosul az 50es éveket megszégyenítő tisztogatásokkal, még jó hogy a recski rézbányát nem nyitják újra
Nincs kockázat a devizatartalék csökkentésében, sőt, csökkenhetnek a kamatkiadások (némileg).
Feltételezésem szerint az ingyenhitel hitelkiváltásra lesz jó elsősorban (tehát korábbi magas kamatú hitelét tudja a kkv lecserélni), nyilván vannak olyan potenciálisan életképes cégek, akik a hitelválság miatt kerültek pénzzavarba, de olcsó hitellel megmenthetők, ez a bankok érdeke is, mert helyreállhat az érintett cég hitelképessége, szóval "kimentő" akciónak jó lehet, ettől persze nem fog élénkülni a gazdaásg, maximum közvetve segít (egyébként bedőlő cégek némelyike nem megy csődbe, így pár munkahely megmaradhat).
Persze lehet, hogy adnak majd a bankok neruházásra/fejlesztésre is, de szerintem főleg csak akkor ha a fenti "adósmentés" lehetőségei kimerültek (így csökken a kétes követelések volumene).
Nekem első gondolatom az, hogy hogyan lehet majd biztosítani, hogy a 2%-os hitel ne olyan (fantom)vállakozásoknál landoljon, akik azt 5-7%-ra bankbetétbe teszik? :)
elég nagy kockázatot vállaltak azzal, hogy csökkentik a devizatartalékot
illetve valszeg out of context akció, hogy a brit jegybank lépéseit akarják utánozni, és nulla százalékos kamattal finanszírozni kkv-kat
gyanítom hogy ezek a cégek (majdnem) nulla százalékos hitelt se vesznek fel (ingyen se kell a pénz), mert nem tudják mibe befektetni, nem tudják növelni a piacukat
Ha ehhez hozzávesszük ,hogy az amik sokkal nagyobb mennyiségű pénz nyomtattak ,mint az EU ,de náluk is komoly gazdasági károkat okozott az állami takarékosság,akkor miről is beszélsz?
Na ha hinni kezdesz a politikusok kezében lévő pénznyomda stabil varázshatalmában, akkor a fentihez hasonló kijelentések hirtelen mély igazságoknak fognak tűnni, nem pedig amolyan profán, wishful bullshitnek.
egen, tényleg jól hangzik a 30-as évekbeli ami válság egy japán jellegű elvesztett évtizedhez képest.
Nem érzed úgy,hogy amit itt copy-pastezól azt valójában se te,se fekete barátod nem fogja fel?
> talán mivel japán nem mondott le egy nagy adag lócitromért cserébe a pénzkibocsátás jógáról,és hajlandó volt a gazdasági aktivitást magas szinten tartani,miközben visszavágta az importot?
> Ez itt tisztán bullshit.
Persze, de mostanában divatos újra rátalálni a pénznyomdára, mint a szent grálra, ami úgy is fogyaszt garantáltan, ha az embert tovább zabálja a szalonnás sültkrumplit.
Na ha hinni kezdesz a politikusok kezében lévő pénznyomda stabil varázshatalmában, akkor a fentihez hasonló kijelentések hirtelen mély igazságoknak fognak tűnni, nem pedig amolyan profán, wishful bullshitnek.
Mert az EU és az IMF rákényszerít minket az elsődleges egyenleg pozitívumára...
És ez miért gond ?
Mert elfogytak a tartalékaink....
Miért ?
Mert 2003-tól kezdve eladósodott a kormány és a lakosság egyaránt...
De, hát ez miért baj, ha a lakosság meg is takarít ?
Mert a lakosság csak mostantól kezdett érdemben +takarítani, így aztán a 2003-tól kezdődő időszakban mind a lakosság, mind a költségvetés külföldi hitelekt élt fel.
Miért tehették ezt ?
Mert a külföldi pénzpiacokról dőlt az olcsó pénz....
Miért dőlt és miért volt olcsó ?
Nos, ez egy újabb olyan gazdaságtörténeti kérdés, melyen évszázadokon át fogUnk majd vitatkozni az utódainkkal (lásd : máig is csak tök ellentétes nézeteink vannak még az 1929-es Nagy Válság okaival kapcsoélatban is és hát maga Greespan ismerte el, h tévedett, amikor a finanszírozási konjunktúra (tehát az alacsony kamatok) fő okaként a hatékonyságjavulást nevezte+ )
Miért gond, h külföldi, és nem hazai forrású hitelekből finanszíroztuk a nagy lufit ?
Nem tudjuk, csak találgatunk.....ugyanazon 3 db monopol-helyzetű hitelminősítő intézet, melyek pozitív minősítései egyenesen generálták a pusztító (de elsősorban csak a fejlett világot sújtó) válságot, mostanában 180 fokos hátraarcot csináltak, és mostanában menteni próbálják, ami menthető.
Aki ismeri a multicégek menegymentjének mentalitását, annak ez egyáltalán nem meglepő......
Visszatérve az utolsó kérdésre, joggal lepődhetünk+, hogyan lehetséges, h a régió egyik legjobb finanszírozási eredményeit produkáló gazdaságunk (óriási külker-és FFM-pozitívum ráadásul elsődleges fiskális többlet)
Ja, mikor is kezdett csökkenni a potenciális GDP-nk, miközben a versenytársaink GDP-je többszörösével nőtt, mint a mienk ?
Az MNB szerint kb. 2005-től.
Miért is nem nő az össztermékünk ?
Mert az EU és az IMF rákényszerít minket az elsődleges egyenleg pozitívumára...
Ezt miért most teszi velünk az EU, azaz a a túlzott deficit eljárást mért most kezdte el szankcionálni, és miért nem tette akkor, amikor MO. államadóssága 2002 és 2008 között 54-ről 80%-ra ugrott...és amikor közben a vg-i konjunktúra, a kockázati étvágy stb. a hitelegyensúlytalanságokat még pusztán egyensúlytalansági szinten kezelhette volna......
Barátom, én is tudom, h Haiti az első független bennszülött állam volt az amerikai földtekén (noha Napoleon hadosztályni lengyelt áldozott fel a megtartásáért)
és azt is, h máig a legnagyobb civilizációs kudarc az amerikai kontinensen...
Etiópia viszont még nagyobb gáz, hiszen nemcsak, h onnan származik a homo sapiens, hanem az egyetlen olyan afrikai állam volt, mely sohasem lett gyarmat - kivéve Mussolini néhány éves uralmát -, (mely a szomszédos Szomáliában annyira népszerű volt, h népszavazásuk következtében az ENSZ további 10 évre olasz igazgatás alá helyezte őket....
Ez nagyon szép gondolat, és meggyőző is, amíg nem szembesülsz azzal, hogy Dominika és Haiti nemcsak ugyanazon a szigeten vannak, de Haiti egy időben megszállta Dominikát... aztán mégis a feketék lakta szigetrész a lepukkadtabb...
Ő némileg bonyolultabbnak tételezi fel a kérdésedre adandó választ, mint Te, és egy pápua-újgvíneai barátjának (Yalinak) a dilemmájára alapozza a fő művét, mely a lehető leg1szerűbben úgy szól, miért van az, h a fehéreknek vannak áruik, nekik viszont nincsenek.......
Fordíjjuk meg a kérdést:Mitől központ világgazdaságilag japán,és periféria Spanyolország?
Na, mitől.. (de most komolyan)?
talán mivel japán nem mondott le egy nagy adag lócitromért cserébe a pénzkibocsátás jógáról,és hajlandó volt a gazdasági aktivitást magas szinten tartani,miközben visszavágta az importot?
Vagyis ha a külföldi eladja az állampapírt,amit egy magyar bank a jegybanktól kapott pénzből megvásárol,akkor nem növekszik a rendszerben a pénz mennyisége,nem igaz?
Vagyis a külföldiek által eladót állampapírt a jegybank simán fel tudja szívni.
Tehát max az árfolyamot tudják befolyásolni,ami meg alapvetően nekik veszteség.
"Miért,az állampapír vásárlása a bankoknak micsoda?
Nem a gazdaságba elkölthető pénzt nyomtat,hanem olyat,ami azonnal lekötésre kerül a rendszerben."
Teljesen mindegy, hogy te vagy a bank vásárol állampapírt, a gazdaságban keringő pénz mennyisége változatlan marad. Ha bemész a boltba és kenyeret veszel, attól sem lesz több pénz a rendszerben.
A bank hitelezéssel teremt új pénzt.
Mérnök létedre utána nézel a dolgoknak. Vagy csak írsz össze-vissza?
"Gyakorlatilag a külföldiek állampapír eladásai forint keresletet teremtenek, amire a jegybank tud reagálni."
Szerintem az idióta EU politikusok az IMF-fel karöltve borzalmas idiótaságokat csinálnak, az EKB pedig már összemosódott velük, minden ostoba politikus döntést támogatnak és még rá is licitálnak (lásd korlátlan állampapír vásárlás). Ennyit a független jegybankról...
"Aha,tehát a jegybank működésének nincsen hatása a gazdaságra."
Én ezt természetesen nem állítottam. Nagyobb monetáris bázis több banki hitelezést tesz lehetővé. Vagy szerinted a repo hogyan hat a gazdaságra?
Az alapokkal sem vagy tisztában, de osztod az észt.
"10% árfolyamveszteség 10% veszteség a forintban hitelt adónak,ha átváltja a pénzét euróra,miközben csökken az árfolyam."
Jé, korábban még mást írtál. Pontosan ezt:
"Átváltják valutára,és elvesztik a pénzük jó részét"
A jó része az a 10%. Aha.
"Ellenben a jegybank Ha viszont nincsen elég forint a piacon,akkor a kereslet csökken a valuta iránt-a forint árfolyama erősödik.
Tehát a jegybank közreműködése nélkül nem lehet hiperinflációt csinálni."
Bocs, de nem sikerül követnem ezeket már. Önmagadat cáfolod a hozzászólásaiddal, olyan jegybanki műveletekről írsz, amik nem léteznek, folyamatosan a számba adsz dolgokat, amit nem mondtam.
Állandóan a mérnökökkel jösz, de semmi logika sincsen a hozzászólásaidban. De sajnos ezt sem fogod megérteni :)
Ilyen jegybanki művelet nincsen. A jegybank csak a jegybankpénz állományát képesek növelni. A gazdaságban keringő pénzmennyiség a banki hitelezés függvénye.
Aha,tehát a jegybank működésének nincsen hatása a gazdaságra.
Akkor pontosan miért is létezik?
A többi, amit írsz is teljes ellentmondás. Hogyan értetted azt, hogy a külföldi befektetők átváltják a pénzüket és nagy veszteséget szenvednek? Ezt csak úgy érthetted, hogy az ország valutája leértékelődik. Ez pedig nagyon komoly inflációval jár függetlenül a jegybanktól.
10% árfolyamveszteség 10% veszteség a forintban hitelt adónak,ha átváltja a pénzét euróra,miközben csökken az árfolyam.
Ellenben a jegybank Ha viszont nincsen elég forint a piacon,akkor a kereslet csökken a valuta iránt-a forint árfolyama erősödik.
Tehát a jegybank közreműködése nélkül nem lehet hiperinflációt csinálni.
"Nem,a bank letétbe teheti az állampapírt,amiért cserébe hitelt kap a jegybanktól."
Ilyen jegybanki művelet nincsen. A jegybank csak a jegybankpénz állományát képesek növelni. A gazdaságban keringő pénzmennyiség a banki hitelezés függvénye.
A többi, amit írsz is teljes ellentmondás. Hogyan értetted azt, hogy a külföldi befektetők átváltják a pénzüket és nagy veszteséget szenvednek? Ezt csak úgy érthetted, hogy az ország valutája leértékelődik. Ez pedig nagyon komoly inflációval jár függetlenül a jegybanktól.
A repot akartad ezzel leírni? Ha a jegybank a banktól állampapírt vásárol, akkor a bank a jegybanki tartalékát növeli, mint már írtam.
Nem,a bank letétbe teheti az állampapírt,amiért cserébe hitelt kap a jegybanktól.
Te írtad az előbb, hogy a befektetők a átváltják a pénzüket és ezzel nagy veszteséget szenvednek. Ez csak úgy lehet, ha az ország valutája jelentősen leértékelődik. Ez pedig hiperinflációval jár egy spanyol vagy görög méretű nyílt gazdaságú ország esetén.
ennek feltétele,hogy a jegybank exponenciális mennyiségbe nyomja a pénzt a rendszerbe.Ehhez pedig nem a külföldi befektetők kellenek,hanem a jegybank.
A repot akartad ezzel leírni? Ha a jegybank a banktól állampapírt vásárol, akkor a bank a jegybanki tartalékát növeli, mint már írtam.
"Mitől lenne hiperinfláció?"
Te írtad az előbb, hogy a befektetők a átváltják a pénzüket és ezzel nagy veszteséget szenvednek. Ez csak úgy lehet, ha az ország valutája jelentősen leértékelődik. Ez pedig hiperinflációval jár egy spanyol vagy görög méretű nyílt gazdaságú ország esetén.
Ha repoval állampapírt vásárol a jegybank, akkor a bankok jegybanki tartalékai növekednek. Ebből nem lehet állampapírt vásárolni. Úgyhogy csiszolj még az elméleten, ugyanis a repo max. a meglévő banki állampapírállomány felvásárlására szolgálhat, az ellenoldalból pedig törvényszerűen a jegybanki tartalék nő.
Ha repoval állampapírt vásárol a jegybank, akkor a bankok jegybanki tartalékai növekednek. Ebből nem lehet állampapírt vásárolni. Úgyhogy csiszolj még az elméleten, ugyanis a repo max. a meglévő banki állampapírállomány felvásárlására szolgálhat, az ellenoldalból pedig törvényszerűen a jegybanki tartalék nő.
"Átváltják valutára,és elvesztik a pénzük jó részét"
Ezt úgy érted, hogy a valuta leértékelődik és hiperinfláció lesz? Fantasztikus kiút, tényleg.
"Ha eladod az országon belül,akkor a jegybank likviditásbővítéssel fel tudja szívni az állampapírokat."
Nem tudja, leírtam az előbb.
"Vagyis ha az illető valutában van a pénzed,akkor az árfolyam csökkenése pl. nem fog arra sarkalni,hogy ad el a papírjaidat."
50% infláció mellett csak látod a pénzed elértéktelenedését.
Kifejthetnéd, hogyan kaphatnak a jegybanktól pénzt a bankok.
És azt is, hogy miután a külföldiek eladták az állampapírjaikat, mit kezdenek a kapott pénzzel. És azt is elmondhatnád, miért csak a külföldiek adnák el az állampapírjaikat. Mi a különbség ilyn szempontból a belföldi és külfoldi befektetők között?
Repóval.
Átváltják valutára,és elvesztik a pénzük jó részét
Ha eladod az államkötvényeket akkor mibe tartod a pénzedet?Nem kamatozó bankbetétbe?
Ha eladod az országon belül,akkor a jegybank likviditásbővítéssel fel tudja szívni az állampapírokat.
Ha külföldre adod el,akkor realizálod az árfolyam veszteséget.
Vagyis ha az illető valutában van a pénzed,akkor az árfolyam csökkenése pl. nem fog arra sarkalni,hogy ad el a papírjaidat.
"az ország jegybankjától kapott pénzből a hazai bankok olcsón meg tudják venni a külföldiek által eladott papírokat."
Kifejthetnéd, hogyan kaphatnak a jegybanktól pénzt a bankok.
És azt is, hogy miután a külföldiek eladták az állampapírjaikat, mit kezdenek a kapott pénzzel. És azt is elmondhatnád, miért csak a külföldiek adnák el az állampapírjaikat. Mi a különbség ilyn szempontból a belföldi és külfoldi befektetők között?
Egyébként saját vaultában is el lehet adósodni külföld felé. Az ugyan jobb, de ha pánik van, akkor úgyis omlik a valuta.
Itt van a különbség.
Ha a külföldi valutában adósodik el az ország,akkor ha bedől minden,akkor a valuta árfolyam elszaladásának kockázatát a hitel felvevők viselik,és pl. egy gazdasági visszaesés ezért négyzetesen fog hatni: csökken a bevétel,mellette a hitel törlesztő részlete is emelkedik.
Ellenben ha saját fizetőeszközben adósodik el,akkor a hitelező külföldi viseli a kockázatot.Vagyis ha beomlik a gazdaság,akkor a hitelt felvevők költségei nem emelkednek,illetve az ország jegybankjától kapott pénzből a hazai bankok olcsón meg tudják venni a külföldiek által eladott papírokat.
Vagyis itt a külföldiek buknak. Ez előzőben meg a hazaiak viselnek MINDEN kockázatot.
Mint a görögök most.
A germok 0 kockázatot viseltek,a spanyolok ellenben korlátlant.Lassan ez kezd is számukra kikristályozosni.
Spanyolország nem a megszorítások miatt van csődhelyzetben. El sem kezdődtek a megszorítások, amikor vészesen kezdtek emelkedni a spanyol hozamok. A bankrendszerük külső segítség nélkül összeomlóban, a gazdaságuk is elég szar állapotban, az éves hiányuk nagyon magas.
Pénzkibocsájtás nélkül a spanyol gazdaság folyamatosan megszorítási módban van.Első pillanattól kezdve.
És hány ország ment csődbe ezen idő alatt? Rengeteg, köztük számtalan olyan, amely költekezett.
Sok,olyanok,akik külső pénzben adósodtak el,és a hitelezők az adósság görgetéseként megszorításokat követeltek.Amelyek a gazdasági teljesítményt visszavetették,és végül csődöt hoztak.
"Annak millió cáfolata van,amit mondasz,de egyetlen olyan országot sem tudsz mutatni,ahol a megszorítás sikert hozott."
Erről beszélek, el sem olvasod, amit írok. Hol írtam, hogy pl. a görögöknél, spanyoloknál a megszorítás sikert hoz? Sehol.
"Az USA pl. nagyjából 100 éve adósodik el,és az eszmélés pillanata a mai napig nem jött el."
És hány ország ment csődbe ezen idő alatt? Rengeteg, köztük számtalan olyan, amely költekezett.
"Mennyi idő múlva jut csődbe japán?100-300 év?Esetleg 1000?"
Nem vagyok jós, de sokkal hamarabb fog. 10 éven belül a demográfiai folyamatokat is figyelembe véve.
"Mikor jut csődbe Spanyolország a megszorítások miatt?"
Spanyolország nem a megszorítások miatt van csődhelyzetben. El sem kezdődtek a megszorítások, amikor vészesen kezdtek emelkedni a spanyol hozamok. A bankrendszerük külső segítség nélkül összeomlóban, a gazdaságuk is elég szar állapotban, az éves hiányuk nagyon magas.
Egyébként pedig Japán adóssága 80%-ról 220%-ra nőtt ezen időszak alatt, a 20% QE elenyésző ehhez képest. Vagyis a japán hídépítést az államadósságot finanszírozók fizették, vagyis a japán emberek, nyugdíjalapok.
Persze ezt értelmezheted sikernek a 20 év alatt 0% körüli GDP növekedést, de az igazság órája majd akkor jön el, amikor a piac (=90%-ban a japánok maguk) nem fogja 1%-on hitelezni az államot.
A japán GDP 20%-a az összes QE 20 év alatt. Átlagban évi 1%.
Spanyolország csak bankmentésre kapott 100 mrd-ot az IMF-től, ami GDP arányosan 7%. Emellett az EKB is vásárolt már spanyol állampapírt és az IMF/ESM is jelentős összegeket fog adni hamarosan. Egy év leforgása alatt össze fog jönni 20% GDP arányosan. Vagyis a spanyolok egy év alatt kívülről fognak annyi segélyt kapni, mint amennyit japán "nyomtatott" 20 év alatt.
Egyébként hecsevel párszor megbeszéltük, hogy a QE közel sem olyan pénznyomtatás, mint amilyenre te gondolsz. A QE csak akkor igazi pénznyomtatás, ha banki hitelezéssel tásul, ami Japánra nem volt jellemző az elmúlt 20 évben.
Nem tűnt fel, hogy Japánban évtizedek óta stagnál a GDP és a QE minden, csak nem siker?
Vagyis kijelenthetjük,hogy összehasonlíthatatlanul jobb helyzetben van japán ,mint spanyoló.
Pl. az ingatlanpiaci buborék eldurranása után pár évvel nem volt 25%-os munkanélküliség.
Amit a japánok csinálnak,annak a neve strukturális változás.
Ami mostanában fejeződik be,lásd a veszteséges japán nagyvállalatokat
Nyomtathatsz annyi pénzt, amennyit akarsz, de több millió eladatlan lakás mellé úgysem fognak még pár milliót építeni. A probléma strutúrális és nem a pénzmennyiség a gond.
A gond a munkanélküliség.
Az,hogy a dolgozók mit csinálnak lényegtelen - japánban hidakat húztak fel a semmibe.
No, egy picit logikusan gondolkodva: 25% munkanélküliség egészen pontosan miben fogja segíteni a strukturális problémák megoldását?
Nem tűnt fel, hogy Japánban évtizedek óta stagnál a GDP és a QE minden, csak nem siker?
Az sem tűnt fel, hogy a Japán gazdaság a legkevésbé sem hasonlít a spanyolhoz?
Gondolom az sem tűnt fel, hogy Spanyolországban összeomlott a húzóiparág, az építőipar? Nyomtathatsz annyi pénzt, amennyit akarsz, de több millió eladatlan lakás mellé úgysem fognak még pár milliót építeni. A probléma strutúrális és nem a pénzmennyiség a gond.
De nyilván érvként újra le fogod írni, hogy nyomtatni kell a spanyoloknak Pesetát - persze az eu kilépés után.
Fordíjjuk meg a kérdést:Mitől központ világgazdaságilag japán,és periféria Spanyolország?
talán mivel japán nem mondott le egy nagy adag lócitromért cserébe a pénzkibocsátás jógáról,és hajlandó volt a gazdasági aktivitást magas szinten tartani,miközben visszavágta az importot?
Lényegében Japán előállítja azt, ami neki kell, csak a jövedelemeloszlás, adóztatás rendszere olyan, hogy az állam kevesebbet kap a MEGTERMELTBŐL (!) mint amit felhasznál, ezért a "hitel" egy BELSŐ átcsoportosítás. Ha Japán komoly külső forrásra szorulna, nem menne semmire...
Tény:japán/usa hatalmas hiány mellett szépen pörög - úgy hogy egy percig nem vágták vissza az állami kiadásokat.
A spanyolok/görögök pedig folyamatosan visszavágott kiadások mellett haldoklanak.
Mi a különbség?
A nézőpontunk különbözik.
Neked a társadalmi rendszer egy önmagában és saját céljai érdekében létező valami.
A gazdasági folyamatok eredményeként elfogadható 25% munkanélküliség,mivel .........öszintén szólva nem tudok normális okot mondani,hogy miként tarthat valaki egy rendszert normálisnak,ahol 25% munkanélküliség van.
Nekem pedig egy erőforrás allokáló rendszer,amelynek feladata a lakosság lehető legnagyobb részét javakhoz juttatni,és a hivatalos gazdaság (civilizáció) keretei között tartani.
Amikor ez nem sikerül (Spanyolország,Magyarország,Görögország) akkor egyszerűen összevetem azokkal a helyekkel,ahol ez sikerült.
A kerekasztal-beszélgetésen Csaba László közgazdász akadémikus hangsúlyozta: egy kis nyitott gazdaságban nem érvényes az a bevett közgazdasági megállapítás, hogy a kamatpolitikának alapvető hatása lenne kínálati tényezőkre. Az ilyen országokban a jegybanki politika az árfolyamokra lehet hatással, és ez fontos akkor, amikor az államadósság fele külföldi kézben van, a piaci szereplők nagy része pedig közvetett vagy közvetlen módon külföldi. Elmondta: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a legtöbbet az árfolyam-stabilitással tudja tenni, és nem az inflációs célkövetéssel.
Éljen!!!
Végre egy notabilitás is ki merte mondani,hogy egy kis ,extrán nyitott gazdaságban szamárság az MNB elsődleges céljává tenni a kamattal befolyásolt inflációkövetést..!
Szerintem te nagyon nem vagy képben a görög helyzettel kapcsolatban. Ha magára hagyták volna őket 4 éve vagy akár most magára hagynák őket, akkor simán megbénulhatna az egész ország: nem tudnának fizetni olajért, villamos áramért, gyógyszerekért. És persze a sarki péknél sem lenne árú hamarosan.
Ha 4 éve teljesen magára hagyják a görögöket, akkor káosz lett volna náluk. A bankjaik becsődölnek és gondolom példa nélküli -50% GDP.
Nem világos, hogy te miért látod az EU kilépést megoldásnak rövidtávon? A drachma elinflálná a fizetéseket, de az exportban és gyártásban soha nem voltak erősek a görögök, úgyhogy ez nem lenne várható rövid- vagy középtávon.
Vagyis miért lenne nekik jó az eurozónából való kilépés?
De az egyértelmű, hogy a görög gazdaság most súlyos depresszióban van, a GDP legalább 20%-kal esett eddig a csúcshoz képest és még így is jelentős az ország túlzott fogyasztása vagyis még mindig kívülről tartják őket életben. Ha az eurózónából kiléptek volna 4 éve és nem kaptak volna külső segítséget, akkor a gazdaságuk valószínűleg összeomlik, de a bankjaik biztosan becsődölnek. Exportban soha nem voltak túl jók, úgyhogy az a drachma visszatérésével sem húzta volna őket ki a csávából.
Foglaljuk össze:a gazdaságuk 20%-ot zuhant méretben,ami nem csak a fogyasztást,de a termelést is jelenti,vagyis egyre kevésbé képesek finanszírozni a hiteleiket.Ja,és a gazdaságuk tovább esik.
Nomármost,ha ez nem ÖSSZEOMLÁS akkor mi az?
Ha 4 éve kilépnek,akkor összeomlott volna a gazdaságuk,ami jelentett volna 15-20%-os GDP csökkenését.Utána 1-2 éven belül újra növekedhettek volna,és ma már 10% körüli lenne a lemaradásuk.
Ezek lényegesek,mivel mutatják hogy ha az EU-ban maradnak,akkor legjobb esetben is a folyamatos összeomlás előnyeit élvezhetik.
És az USA sincsen túl a válságon, ezt ne felejtsd el. 10%-os deficittel képtelenek nővelni a foglalkoztatottságot, a GDP minimálisan növekszik csak. De még így is csak bennük bízhat a világ.
Európa pedig most fog igazán válságba kerülni, főleg akkor, ha ez a politikai töketlenkedés és országmentősdi folytatódik. És folytatódni fog, Barroso, Rompuy féle korrupt hivatalnokhad garancia erre.
Az USA-t és a spanyolok problémája jelentősen eltér. Ugyanúgy eltér Spanyolország és Görögország helyzete is, de lehetne sorolni a többi válságban lévő országot is, úgyhogy általános recept a kiútra biztosan nincsen.
Szerintem hajmeresztő állítás, hogy ha a görögök 4 éve kiléptek volna az eurózónából, akkor most jobban állnának pl. a munkanélküliség tekintetében. Egyszerűen képtelenség megmondani, mi lett volna, ha...
De az egyértelmű, hogy a görög gazdaság most súlyos depresszióban van, a GDP legalább 20%-kal esett eddig a csúcshoz képest és még így is jelentős az ország túlzott fogyasztása vagyis még mindig kívülről tartják őket életben. Ha az eurózónából kiléptek volna 4 éve és nem kaptak volna külső segítséget, akkor a gazdaságuk valószínűleg összeomlik, de a bankjaik biztosan becsődölnek. Exportban soha nem voltak túl jók, úgyhogy az a drachma visszatérésével sem húzta volna őket ki a csávából.
Szerintem a görögöknek nem volt jó választásuk, csak nagyon rossz. Hosszútávon szerintem a választott útjuk nem csak nekik kilátástalan, hanem egész Európa számára is, a mentőakiciók nem megoldás semmire.
Pont, hogy a befektetők rövid távú érdeke az, hogy mindig 'megmentsék' a görögöket.
Nagyon torz az USA - görög/spanyol párhuzamod is.
Az USA visszaeése inkább konjukturális (volt), alapvetően egy versenyképes, alkamazkodóképes, rugalmas gazdaság.
A PIGS-eknek viszont strukturális gondjaik vannak, nem versenyképesek.
Az állami élénkítés előbbin segíthet, utóbbit csak súlyosbíthatja.
Az ilyen szövegektől döbbenek meg.
A spanyoloknál 25% munkanélküliség van,a kínlódás már 4 éve megy.
Ez alatt az amik sikeresen túltették magukat a "strukturális" problémáikon ,és növekednek.
A spanyoloknak esélyük sincsen a "strukturális" problémáikat megoldani-az EU-n belül.
Tehát mivel kb. 5 év alatt "strukturális" gondokat sikerült összeszedni,ezért még olyan 20-30 éven át nem lehet növekedniük,és 25-50% munkanélküliséggel kell létezniük?
Ha állami költés(mint az usa-ban,Angliában és japánban) nem megoldás,akkor mi?
Az EU em pumpál pénzt,hagyja hogy a perifériák összeomoljanak,ami biztos jó (a befektetőknek) de egyben valaki megmondhatná,hogy 25% munkanélküliség (és növekszik) mellett egészen pontosan milyen alternatívája van a spanyoloknak/görögöknek a kilépés mellett.
Az amerikaiaknál a gazdaság növekszik,a munkahelyek száma szintén,a spanyolok/görögök végre ráléptek a fiskális megszorítás rögös útjára,és már 25% munkanélküliségük van.
Vagyis ha 3 éve kilépnek az unióból,akkor olyan 15-20%-os max munkanélküliséggel megússzák,míg így nincsen feneke a gödörnek.
Tehát ha ma kilépnek,jobban járnak mit ha maradnak,vagy ha később lépnek ki.
Ez igaz lesz 1 év múlva is,csak akkor már 30%-os munkanélküliségük lesz.
Ha jol sejtem, a QE kapcsan a FED USA allampapirokat(?) vett. Jo sokat, es igy penzt pumpalt a gazdasagba a kerbankokon keresztul.
Nade, ezek le fognak jarni elobb-utobb (mikor is?). Akkor viszont fizetni kell. Marpedig kizart dolog hogy USA vissza tudja ezt fizetni, hisz pont azert "kaptak" penzt mert nem volt. Akkor ez igy hogy? Ujabb szog a jovo (generacio) biztos koporsojaba? Vagy rosszul latom/ertem/tudom a dolgokat?
Megegyszer: miert lenne kotelezo barmire is reagalni? A VMT egy jo jatek volt, ami veget ert. Azota a topic sokkal kevesbe aktiv es nem hinnem, hogy minden temarol velemenyt kene nekem vagy barkinek is nyilvanitania. Ha neked ez a kuldetesed, akkor hajra, ez egy nyilt forum.
Ok, kérdezem másképpen. Bármilyen jegybank államadósság finanszórozása szerinted összeegyeztethető a jegybanki alapeszmével?
Mi a jegybanki alapeszme? Az eddigi nem konvencionalis lepesek osszeegyeztethetok?
"Ne haragudj, nem tudtam, hogy minden uj hirt kotelezoen kommentalnom kene itt a topicban. Miota van ez a szabaly?"
Ez minden hír kategória? A jegybankok 80 éves történetének valószínűleg legvitatottabb intézkeéséről van szó. Vagyis abban nagyon jók voltatok, hogy 0,25%-os kamatdöntéseket kommentáljatok, de az ilyen horderejű lépések már "érdektelenek".
"Mint mar irtam korabban, szvsz qrvara nem az szamit, minek hivjuk."
Ok, kérdezem másképpen. Bármilyen jegybank államadósság finanszórozása szerinted összeegyeztethető a jegybanki alapeszmével?
Ne haragudj, nem tudtam, hogy minden uj hirt kotelezoen kommentalnom kene itt a topicban. Miota van ez a szabaly?
Szerinted ez nem államadósság finanszírozás?
Mint mar irtam korabban, szvsz qrvara nem az szamit, minek hivjuk. Te nyugodtan hivhatod annak, sot en is, csak idopocsokelosnak tartom a szavakon ragodast.
Az hogy egy ország külső mérlegei elszállnak nyilvánvalóan rontja a pénzügyi stabilitást.
Marcsak annak az empirikus bizonyitasa maradt hatra, hogy ez az IT kovetkezmenye. De a penzugyi stabilitas gyenguleset az IT miatt tovabbra se latom sehol...
Ennek az eléréséhez kellett az aggresszív anti inflációs politika, amire az IT legalábbis elméletben alkalmas.
Senki se irja elo, hogy IT-t alkalmazz, nehany orszag a currency boarddal jol elvan. Az IT meg nemcsak elmeletben alkalmas, hanem az elmult kb 2 evtized alatt a gyakorlatban is bizonyitott jonehany orszagban.
Az előbb még olyan határozottan tagadtad hogy lenne árfolyamcélja, most kiderül két lépcsőben hogy mégis van. Ellentmondást vélek felfedezni.
Azert latsz ellentmondast, mert nem erted az arfolyamrendszer es az arfolyamcel kozti kulonbseget.
Másrészt, azért kell hozzányúlnia, hogy megakadályozza a reálfelértékelődést.
ez most egy másik szál szeretne lenni, külön az árfolyamcsatornáról
az a feltételezésem hogy az árfolyamcsatorna alkalmazása képes a helyi valuta nominális árfolyam emelkedésén keresztül piaci buborékot generálni
ez kb úgy működik, hogy a piaci befektetők látva a magas kamatokat, a trendszerű emelkedést az adott ország eszközeiben, tehát hogy magas hozamot lehet realizálni, ezért elkezdik azokat bevásárolni
a bevásárlás hatására még inkább felmegy a nominális valuta, és csökken a hozama a papíroknak a nemzeti valutában elszámolva, viszont nem csökken a referencia vagy forrás valutában elszámolva
pénzügyi turbulenciák, vagy a helyi hitelpiac telítődése és megfordulása után kiderül, hogy az adott ország pénzügyi teljesítőképessége nem felel meg az elvárt hozamnak, elindul a menekülés a papirokból
ez hazavágja a nemzeti valuta árfolyamát, és emeli a papírok hozamát a nemzeti valutában is
tehát kiinduló állapotban van egy magasabb infláció
az árfolyamcsatorna alkalmazása révén kialakul egy magasabb nominális árfolyam, amivel az ország dezinflációt importál, és csökken a belső inflációja
a buborék kipukkanása után a nemzeti valuta értéke visszaesik a fundamentumok által meghatározotthoz, tehát egy külker egyensúlyt vagy aktívumot lehetővé tevő árfolyamhoz
ekkor viszont az árfolyamcsatornával importált dezinfláció megfordul, és most már inflációt importál az ország, visszatér az infláció a kiinduló magas értékéhez
Az altalad irt ket pont konkretan miben veszelyeztette a penzugyi stabilitast?
Az hogy currency mismatch gondolom mond valamit.
Az hogy egy ország külső mérlegei elszállnak nyilvánvalóan rontja a pénzügyi stabilitást.
A csatlakozasnak nem feltetele az IT, a maastrichti kriteriumok kozt se szerepel.
Maastricht miatt a tagállamok legalacsonyabb 3 inflájához kell igazodnia, ami közröhej a csatlakozó országok adottságait figyelembe véve. Ennek az eléréséhez kellett az aggresszív anti inflációs politika, amire az IT legalábbis elméletben alkalmas.
A görög offolást hagyjuk, az egy másik beszélgetés témája.
Amig a forint a savban van, miert nyulna hozza a jegybank?
Az előbb még olyan határozottan tagadtad hogy lenne árfolyamcélja, most kiderül két lépcsőben hogy mégis van. Ellentmondást vélek felfedezni.
Másrészt, azért kell hozzányúlnia, hogy megakadályozza a reálfelértékelődést. Ez persze IT alatt egyáltalán nem szempont. Vagy legfeljebb olyan irányból szempont, hogy mivel azt az infláció is okozhatja állandó nominális árfolyam mellett, az inflációt akarja leszorítani, és nem foglalkozik a nominális árfolyammal. Ezért lenne a legfontosabb egy kiegyenlített célrendszer alkalmazása, ahol nem rendelődik alá a külső mérleg, pénzügyi stabilitás az inflációnak.
Az altalad irt ket pont konkretan miben veszelyeztette a penzugyi stabilitast? likviditasi vagy szolvencia problemak jelentkeztek a penzugyi szektorban? Vmirol lemaradtam?
ott áll az IT bevezetésének az igazi oka,az pedig a kényszer az úniós csatlakozás feltételeinek a megfeleléséhez
A csatlakozasnak nem feltetele az IT, a maastrichti kriteriumok kozt se szerepel.
ha Magyarország a tervek szerint 2006ban csatlakozott volna az eurózónához, azt pont úgy tette volna mint a görögök, és pont olyan lett volna ennek a következménye is
Emlekeim szerint 2006-ban messze voltunk meg a kriteriumok teljesitesetol.
ennek megfelelően a görögöknek ki kéne sürgősen lépni az eurózónából, leértékelni, és elkezdeni exportálni, amíg ezt nem teszik, és marad az euró, a hiány sohasem fog megszűnni, az eredendő forrása az hogy a görög gazdaság számára irreálisan erős euró megfojtja őket
Ez ugyan teljesen indifferens az IT kerdesetol, de nem ertek vele egyet. A gorogoknek a legjobb, ha benn maradnak, es az EU hatarozottan kijelenti (tortent mar ilyen), hogy senki se hagyja el az euro zonat.
ahogy egyébként a miénket is, ha a jegybank nem hagyja a forintot a magasabb infláció függvényében leértékelni
Amig a forint a savban van, miert nyulna hozza a jegybank?
"Tóth Gyula, az Ithuba Capital portfólió menedzsere egy makrogazasági hedge fundnál dolgozik és így testközelbõl rálát a hedge fundok logikájára, stratégiájára. Õ egyértelmûen azon a véleményen van, hogy a magyar piac elmúlt napokban látott szárnyalása, fõként a CDS-felár zuhanása döntõ részben technikai hatásokkal, pánik vásárlásokkal magyarázható. Szerinte tehát nem azt mutatja, hogy javult a befektetõk Magyarországgal kapcsolatos megítélése, illetve nem amiatt van, hogy növekedett volna az EU/IMF-megállapodással kapcsolatos bizakodásuk. Emlékeztetett arra, hogy sok külföldi alap, amely eddig alulsúlyozta Magyarországot, a közelmúltbeli magyar eszközár-szárnyalás miatt alulteljesíti a benckmarkját és ezt korrigálandó most pánikvásárlásokat hajt végre.
Tóth Gyula arra is emlékeztetett: november elsejétõl tilos lesz olyan CDS-t tartani EU-s szabály szerint, ami mögött nincs kötvénypozíció és mivel sokan ragadtak bele magyar (long) CDS-pozícióba, ezt csak úgy tudják megtartani, ha magyar államkötvényt vesznek mögé. Ezt a logikát szerinte az is támogatja, hogy az utóbbi másfél hétben teljesen eltûnt a magyar CDS-piacról a likviditás, azaz a felár likviditás nélkül, pusztán az említett jogszabályi technikai hatás miatt esik. A stratéga szerint éppen emiatt veszélyekkel jár, hogy a magyar jegybank monetáris tanácsa túl nagy figyelmet szentel a kamatdöntései során a CDS-felár süllyedésének."
utólag könnyű, vagy könnyebb okosnak lenni, valószínűleg az lett volna a célszerű politika, hogy alkukat kötni a kormánnyal, a kormánynak alacsony kamat kell, megkapják ha cserébe inflációcsökkentő fiskális lépéseket tesznek (és nem csak igérgetik)
Az MNB mely antiinflacios eszkozei es dontesei veszelyeztetik a penzugyi stabilitast?
1) az árfolyamsáv 2008-as eltörlése, elég komolyan hozzájárult, mivel akkor a forint megalapozatlan erősödése kezdődött, amit aztán ugyanazon év őszén hatalmas zuhanás követett
2) az olyan kamatemelés, vagy kamat magasan tartási ciklusok, amelyek a forint reálfelértékelődését okozzák, ráadásul szándékosan, az árfolyamcsatorna használata végett
ez utóbbi a súlyos tényező, mert a külker mérlegek felborításához, és eladósodáshoz vezet
mindezek mögött ott áll az IT, és ott áll az IT bevezetésének az igazi oka,
az pedig a kényszer az úniós csatlakozás feltételeinek a megfeleléséhez, tehát a rosszul megfogalmazott, a periféria országok érdekeit figyelmen kívül hagyó maastrichti kritériumok erőltetése, és az euró csatlakozás
amikor ezt kitalálták, ennek abszolút semmi versenygazdasági háttere, vagy igénye nem volt, ez pusztán a csatlakozás politikai aktusának egy politikai eredetű eleme, gyakorlatilag semmilyen gazdasági szereplő Magyarországon nem kérte, még a bankok sem
azóta ugye mentek tovább az események, ha Magyarország a tervek szerint 2006ban csatlakozott volna az eurózónához, azt pont úgy tette volna mint a görögök, és pont olyan lett volna ennek a következménye is
egyelőre az a realitás, hogy az eu-periféria országok gazdasága nem alkalmas az únió törzsországaival való valutaúnióra, nem zajlott le a csatlakozást valóban megalapozó konvergencia folyamat
ennek megfelelően a görögöknek ki kéne sürgősen lépni az eurózónából, leértékelni, és elkezdeni exportálni, amíg ezt nem teszik, és marad az euró, a hiány sohasem fog megszűnni, az eredendő forrása az hogy a görög gazdaság számára irreálisan erős euró megfojtja őket
ahogy egyébként a miénket is, ha a jegybank nem hagyja a forintot a magasabb infláció függvényében leértékelni
Az arfolyamrendszer =/= arfolyamcel. A rugalmasabb arfolyamrendszer javitja az IT hatekonysagat, de ettol meg a jegybanknak nem kell hogy legyen arfolyamcelja.
A Balassa-Samuelson közrejátszik. Abból az irányból hogy miért magas az infláció, de azt nem magyarázza meg hogy miért nem gyengül a valuta együtt a magasabb inflációval.
Az arfolyamot nemcsak inflacios folyamatok magyarazzak, hanem egyeb faktorok is, pl kockazati preium, stb.
Az nem ellenérv, hogy a piaci stabilitás IS fontos, ha egyszer kevésbbé fontos, és a tettekben látható módon alárendelt az inflációnak. Ennek például fordítva kellene lennie, akkor lehet inflációt csökkenteni, ha az nem veszélyeztetni a pénzügyi stabilitást.
Az MNB mely antiinflacios eszkozei es dontesei veszelyeztetik a penzugyi stabilitast?
Gondoltál már arra,hogy a döntéshozók csak simán buták,nem ismerik a valós gazdasági folyamatokat,vagy egyszerűen csak a rövidtávú banki érdekeket támogatják?
A valós világban ugyanis az elméletek a döntések alátámasztására vannak előrángatva,és nem elméleti alapon hozzák a döntéseket.
SA: ... A kötött árfolyamsáv nem szolgálja az inflációs célkövető rendszert,...
VM: ...Az MNB - a 7,5 százalékos kamat tartásával - ehhez most inkább az árfolyamon keresztül kíván közelebb kerülni...
SG: ... Az árfolyamsáv egyértelműen korlátozta az MNB-t az inflációs célkitűzés elérésében ...
tehát most ezek után, milyen állítás az hogy nincs árfolyamcélja? persze, lefelé nincs neki, csak felfelé, minnél magasabb, annál nagyobb lesz az importált dezinfláció, tökéletesen érdekeltté teszi a jegybankot abban, hogy az exportszektort megfojtsa - és ezzel párhuzamosan helyzetbe hozza az importszektort
A Balassa-Samuelson közrejátszik. Abból az irányból hogy miért magas az infláció, de azt nem magyarázza meg hogy miért nem gyengül a valuta együtt a magasabb inflációval. Ez nem a reálfelértékelődésről szól, hanem az inflációról.
A fontosságok pont egymással ütköznek. Az nem ellenérv, hogy a piaci stabilitás IS fontos, ha egyszer kevésbbé fontos, és a tettekben látható módon alárendelt az inflációnak. Ennek például fordítva kellene lennie, akkor lehet inflációt csökkenteni, ha az nem veszélyeztetni a pénzügyi stabilitást. Általában a két mutató egyszerre javul, az infláció ront a stabilitáson, de van amikor ez fordítva sül el.
Ahhoz kepest, hogy a gazdasag ennyire bonyolult es osszetett, eleg magabiztos allitasokat teszel. Aztan ha igazolni kell, akkor tul bonyolult:) Csak nekem tunik kinosnak a magyarazkodasod?:)
ennek oka a reálfelértékelődés, tehát az hogy a forint nominális árfolyama nem követte le gyengüléssel a referencia valuta (eur) és a forint közti infláció különbséget
A Balassa-Samuelson hatas nem jatszhat kozbe?
ennek oka a jegybank anti inflációs törekvése, aminek keretében tudatosan azzal a céllal emeltek kamatot, hogy a forint árfolyamát magasan tartsák
Az MNB-nek nincs arfolyamcelja, hanem az inflaciora lo. Az arfolyamcsatorna egy (persze fontos) csatorna az antiinflacios politikaban, de nem az egyetlen. A vartnal magasabb inflacio eseten megis mit kene tennie a jegybanknak, hogy az ne is szabaduljon el, meg a jegybanki hitelesseg is megmaradjon?
az infláció letörése fontosabb mint a pénzpiaci stabilitás, pláne fontosabb mint a munkanélküliség alakulása, vagy az ország adósságállománya
Az arstabilitas a fo celkituzes az IT-ban, de ez nem jelenti, hogy a tobbi mutato nem fontos. Arrol nem is beszelve, hogy nem fuggetlen valtozokrol van szo.
ezek közül a b) ok az maga az inflációs célkitűzés, annak piedesztálra emelése és lelkes litániák eléneklése az értelem és az ész diadalának ünnepén, amikor kiemelkedik az emberiség a taylor szabály sötétségéből
Az IT nemzetkozileg sikeres rendszer, ami speciel a magyar helyzetre is szepen rahuzhato volt. A Taylor szaballyal mi a bajod es hogy jon ide?
azt meg ne várd tőlem hogy nem szakmabeliként majd statiksztikával és matematikai modellekkel alátámasztott pdf-ben küldjem el neked a megfejtést
Ezt nem is vartam el, de legalabb egy koherens indoklast elvartam volna. Ehelyett ideraktal dolgokat, es kozjuk raktal logikai lancokat, amik erosen megkerdojelezhetok a tenyek fenyeben.
Szerinted hányszor írtam már le neked, hogy a gazdaság annyira összetett, sok dimenziós, a válság óta különösen, hogy teljesen felesleges megpróbálni igazolni valamit homályos képletekkel, úgysem fog menni.
csendben megjegyezném azt is, hogy ez a reláció most sem szűnt meg, a magyar gazdaság egyfelől recesszióban van, tehát nem beszélhetünk semmilyen termelékenység növekedésről, viszont infláció az már van, és mégis a nominális eur keresztárfolyam "ráragadt" a 285 körüli szintekre, és ha átlépi a 290-et akkor már óriási hisztéria van
holott, az lenne a normális, hogy ha nincs valós alapja a forint reálfelértékelődésének, márpedig az sehol nem látszik, akkor a foritnak annyival kéne gyengülnie amennyivel nagyobb az infláció, ez pedig évente kb 3,5-4%, pont ezekben az években 2011-2012
évente kb 11-12 forinttal kéne gyengülnie az euróhoz hogy ne változzon az értékeltsége
ez azoknak szól, akik személyükben, vagy inkább mundérjukban érzik magukat sértve amikor a jegybankot vagy az annak viselkedését meghatározó szakmát kritizálom
ez a topik a jegybankról szól, annak a működéséről, a lépései várható következményeiről etc. ez eleve így indult, vagy legalábbis amikor én idejöttem először, akkor így volt
ebből fakadóan ez a topik annak a helye, ahol a jegybankot lehet kritizálni, olyan lépéseket felvázolni amelyek a jegybank cselekvési körén vannak belül
teljesen értelmetlen a jegybankot megszemélyesítve azon agyalni hogy mit kellett volna ugyanekkor az államnak csinálnia, mert az egyszerűen egy másik beszélgetés témája, nem az állam lépéseit kell ezen a topikon kritizálni, hanem a jegybankét,
ez természetsen nem azt jelenti hogy az állam jófiú és mindent tökéletesen csinál, és hajrá pista bácsi, így tovább, hanem hogy ebben a mozgástérben a kormányt kritizálni irreleváns, nem a kormánynak kell lépéseket kitalálni, hanem a jegybanknak, és a kormány kritikája max úgy hozható fel, hogy már megint ezek a hülyék felvettek egy csomó adósságot, erre a jegybanknak van a), b) és c) lépési lehetőségei, melyik a legjobb az országnak?
Az nem hozható fel, hogy hát nem kellett volna azt az adósságot felvenni, persze hogy nem, de ebből nem következik hogy ha már felvették akkor mit tehet a jegybank a helyzet javítása érdekében. És hogy mivel fogja súlyosbítani ha nem ismeri fel jól a helyzetet.
ennek oka a reálfelértékelődés, tehát az hogy a forint nominális árfolyama nem követte le gyengüléssel a referencia valuta (eur) és a forint közti infláció különbséget
ennek oka a jegybank anti inflációs törekvése, aminek keretében tudatosan azzal a céllal emeltek kamatot, hogy a forint árfolyamát magasan tartsák
a) ennek egyik oka (a módszer hogy miért az árfolyamcsatorna), az hogy a devizahitelezés elszabadulása miatt a jegybank nem lehetett hatással magára a hitelezési aktivitásra
b) ennek másik oka (az eredendő motiváció a cselekvésre): a törvényi kötelezettség, aminek keretében törvényi előírás a jegybank számára, hogy az infláció letörése fontosabb mint a pénzpiaci stabilitás, pláne fontosabb mint a munkanélküliség alakulása, vagy az ország adósságállománya
ezek közül a b) ok az maga az inflációs célkitűzés, annak piedesztálra emelése és lelkes litániák eléneklése az értelem és az ész diadalának ünnepén, amikor kiemelkedik az emberiség a taylor szabály sötétségéből
tehát ehhez csak 3 logikai lépést kellett megtenni
azt meg ne várd tőlem hogy nem szakmabeliként majd statiksztikával és matematikai modellekkel alátámasztott pdf-ben küldjem el neked a megfejtést
A kerdes mar csak az, hogy ki allitott es mit. En nem allitottam az ellenkezojet, sot nem allitottam semmit, csak megkerdeztem, hogy te mire alapozod az allitasodat. Ezek utan rajtam szamon kerni barmit is enyhen szolva is megmosolyogtato...
