Igen, 300B SE, a kimenőket és a hálótrafót Dys-cus tekerte, a fojtók Hammond-ok. A tápkondik Black Gate-ek a csatoló Mundorf Supreme Silver/Oil. A csövek Electro Harmonix Gold-ok, kivéve az egyenirányítót. A kábelezés Arzachel drótjával lesz, a forrasztóón Krizsi-féle. Már csak a sasszi nincs teljesen kész.
abban az erősítőben amit hallgattam, csak a trafó volt DP. Ezért merem azt állítani, hogy -szerintem- jó trafókat csinál. Egyébként tele van minőségi alkatrészekkel.
Tegnap kerültek a kezembe a jegyzeteim a tesztről. A két trafó közűl, abban az összeállításban a dys-cus félét éreztem jobbnak. De nem mindenben. Az meg hogy valamelyik leverte volna a másikat, kissé túlzás. Finom szerénységet javasolnék, az mindíg jól áll a győzőnek :)
Én tudok jobbat: talira viszem a TauCetit. Amelyik kütyü kihajtja, az megkapja az erősítő címet. A többi az csak erőlködő, vagy gyengítő névre érdemes.:o)
Azt írtam, a hyperszilnek nem hiper basszusa van. Ez magyarul azt jelenti: gyengusz. A 211SE monoblokkhoz is ezért tekertettek uj trafót. Az öreg nem tudom mit tud, de egy biztos: 3 készülékét hallgattam már meg, meg néztem meg a belsejét. Aki nem tud építeni, annak olcsóbb mint a gyári, de viszont hallgathatja az orosz kondik és csövek sajátos hangzás világát, amit sehol sem jegyeznek. Feltűnően gyanús, hogy rengeteg DP erőlködőtől akarnak megszabadulni különböző apróhirdetésekben. Még gyanúsabb az, hogy igen olcsón. Leggyanúsabb az, hogy DP kimenő még nem vert le Lundhal kimenőt.:o)
Érdekes, én pl. hallottam D.P. trafót, hipersylt, de az általad mondott mosott, lomha mélynek nyomát sem találtam, sőt. Akkor az öreg mégis tud valamit?
Gidu
Anno ígértél friss képeket a trafóidról. Mire várható?
Nos hiperszillel meg sem próbálkozok, főleg a közönséges vákumschmerzével. Egyszerűen gyenge vas. A hipereknek nem hiper basszusuk van, de viszont jó hálózatit lehet vele csinálni. Kimenőt csak normál EI-re szabad tekerni. Most követtem el egy 211SE traficseket. A gazdija a hiperszilt cseszte ki a francba miatta... Azt írod, hogy 20 helyett 2 Hz-re méretezel alsó határfrekit. Decca trafójának primérje 2870 menet. 18 Hz-re számoltam. Átszámolva 2Hz-re 4818 menet adódik. Hát ezzel már el is baxtam azt a traficseket, mert ugye a DCR-je jelentőssen megnövekedett. Mosott, lassú, de dinamikátlan hangja lessz és ha még ezt társítod hiperszillel, akkor olyan hangot kapsz, mint a trafóteszt 3. helyezettje. Xrintem mellbevágóan nem túl jó szólt.:o) A méretezésnél én a 0,6T-ből indulok ki. Ez egy jó érték. Higgyétek el, ezt már 1965-re profin kitalálták. Nincs új a nap alatt. Ellenőrzés képpen persze visszaszámolok a B-re. EI105-nél nekem 0,52-0,63 T szokott kijönni annál a vasnál, amit használok. Ezek megfelelő értékek. Én semmi más miatt nem megyek le és fel, csak a fázis menet miatt. Mert egyébként minek is? Úccse hallod.:o) Ha valaki épít és a csatolókkal cseszi el a hangot, az inkább házat építsen, vagy még azt sem. A zenétől xrintem nem függ a kimenőtrafó felépítése, sem semmilyen más paramétere. Egy trafó vagy jó, vagy nem. A szórt induktivitás csúnya dolog, de ha jó trafót tekerünk, akkor hatása messzire kitolódik a hangfrekis sávon túlra. Ugyanúgy mint a szórt kapacitás. Remélem jó tanácsokat adtam mint a nagy trafóteszt győztese. Mégvalamit: Vannak mindenféle méretezések. Nem szabad őket konstans előírásnak felfogni. (Így is sok tapasztalati konstans van bennük.) Én úgy méretezek, hogy van egy excel táblám. Minden trafót megmérek, és az adatokkal finomítom a számolást. Ez persze csak akkor jó, ha azonos minőségű vasat használsz. Küzdjetek és tekerjetek, de ha jó trafó kell, akkor a megoldás: Dys-cus, a Lundhal ölő!:o))
A régi trafóimat még úgy méreteztem, hogy 20 Hz-es alsófrekivel. Ez megváltozott. Ma már a számolás alapja a 2 Hz. Átviteli tűrésmező: 20 Hz - 20 kHz között kisebb mint +/- 0,5 dB Fázismenet 20 Hz - 20 kHz között kisebb mint +/- 5 fok max, de általában 20 Hz alatt és 20 kHz fölött van eltérés. Nem nagyon gerjesztem a trafókat, mert a frekimenet rovására megy, meg a torzításéra. Nagy átlagban 3000 - 3500 Gauss a max. VacuumSchmelze Hypersillel.
- Mekkora gerjesztésre van méretezve mondjuk 30Hz/20W-on?
- Az erősítő csatoló RC tagjainak mekkora az alsó határfrekije?
És a legfontosabb kérdés: milyen zenéket hallgatsz?
Szvsz ennél nagyobb mag akkor kell, ha a tervezett menetszám megfelelő vastagságban nem fér bele :o
A nagyobb induktivitás ugyanazzal a tekercselrendezéssel nagyobb keretsztmetszettel vagy több menetszámmal érhető el. De szem előtt kell tartani, hogy egyúttal a szórt induktivitás is nagyobb lesz. Szerencsétlen esetben többet vesztesz vele fent, mint nyersz lent.
Igaz 100%-ig, amit írsz. Annakidején pont a mélyhangátvitellel szenvedtem sokat, mire olyan lett a trafó, ahogy én szerettem volna. Ma már azon is elgondolkodom, hogy egy 102b hypersil nem kicsi - e a 20W PP-nek? Ha sikerül 130-as magot szereznem, azért kipróbálom. Szerintem jobbak lesznek a mélyei. :):):):)
Így igaz. A túlvezérlés hatására a mélyek torzítanak. Ezért van az, hogy minden kimenő túlméretezett a hálózati megfelelőjéhez viszonyítva. Az én traficsekjeim olyan 140 wattossak. PP-ben nem is hozok ki többet belőlúk max 50-et, SE-ben pedig 30-at. Az egyik a KT66-el34 stb. csövek, a másik a 211 cső vége. Ennél nagyobb teljesítményt nem vállalok. Erre van magom. A másik szerencsés dolog az az, hogy a mélyben lévő enyhe torzítást nem igazán lehet érezni. Mindenesetre a közép sáv az, amelyre nagyon oda kell figyelni. Itt már lényeges a tekercs elrendezés. A magasakkal megint nincs gond, mivel a szokvány Raa értékek nem túl nagy áttételt adnak. Ez esetben a szórt kapacitás nem számottevő. A szórás viszont igen, ezért kell palacsintázni. Nem ez az eset az ESL illesztőkkel, amikor is az áttétel 100 feletti. Eccerűen nincs magasa. Nem véletlen tekertem tizenvalahány trafót a Tau Ceti-hez, mire végül jó lett. Van pár kolega, aki ESL hanxórót gyárt. Mind toroiddal kezdte, amit T.Alpáron tekertek. Sajna 5kHz-nél már -3dB az átvitel. Aztán van aki koppintott az Audiostatic-tól. Nos az sem nyert, mivel a vas nem olyan mint az eredeti. Nos ezek a sztatikok úgy is szólnak. Tio hogy álltok Decca-val?
Asse tudom mifajta cső az ami kihajt mindenféle trafót. Azért hozzáteszem, Bekakálnék, ha 20Hz-n 2 dB-t esne az átvitelem. A 300B SE kapcsban 15Hz-35kHz +-0dB-t vinni kell a trafómnak 6-7 wattig. 8 Wattnál kieggyezek a 20Hz -1dB-el. Legalábbis az enyémen ennyit mértem. A traficseket meghajtva 10Volttal, az átvitel 8Hz-130kHz -2-0dB határolva. A néccög jel a WEB lapomon fent van. Most a TauCeti újabb példányát tekerem. A trafó 20Hz-20kHz -2dB 112Xeres áttételnél. Tkp fordított kimenő ala Dys-cus. Sokan kérdezik mitől műxik jól eggy trafó. Eccerű a válasz: Legfontosabb a szigetelés. Ha az szar, akkor kilyön a füst a trafóból, és mint tudjuk az elektromos kütyük füsttel működnek... Itt egy 46k-s néccög egy SE kimenőn mérve: http://web.t-online.hu/borottoo/hifigal/pages/image/imagepage46.html
A csövek fűtését mindenképpen szeparáltan kellene megoldani.
Közös anódtáp esetében szinte biztos, hogy lesz visszahatás. Ha a fojtócserére, vasmag cserére gondolsz, kiderül, hogy ez az SE elrendezés mennyire érzékeny, mennyire igényli a jó tápot.
Ettől már csak egy lépés a dualmono kialakítás. :-)
Urak! Segítsetek dönteni, plíz. Megéri-e külön tápot csinálni a két csatornának? Jobb lesz a hang? (Nagyobb-e a különbség, mint a hálókábelek cseréje, mert azt én nem hallottam meg. :) ) Ha még nem derült volna ki, egy Dys-cus trafós 300B SE megépítéséről van szó.
Nem fogsz csalódni a 300B-vel sem, mivel ez a konstrukció a régebbi trafómnál is, amikor még nekem is SE rencerem volt. Igen jól szólt. A változás csupán annyi, hogy jobb a vas. Felderítettem, hogy hol lehet kapni textil bakelitet, de forrasztható csőszegecs forrásom az nincs. esetleg valaki tud ilyet, akkor lécci emilezzen. Na meg persze szigetelő cső is kéne. Valaki írta, hogy jobbnak kéne lenni a prim. és szek. közötti szigetelésnek. Az általam használt papír az nagyon jó és a konstrukció lényege. Biztos nem fog átütni a feszely. A traficsek alkalmas arra, hogy akár a széklábba is belehajtsa a zenét. Ami nekem nagyon meglepő volt, az az, hogy az L hangossabban szólt, azaz az illesztése ,vagy másszóval az áttétele nem egyezett meg a Dys-cus trafóval. Ugyanakkor nagy hangtömegnél én torzítást véltem hallani. Lehet, hogy elillesztés van a Lundhalban? A Márton az viszont halkan szólt, igaz nem is torzított, de borzasztóan unalmas, sávhatárolt volt, azonkívül nem volt dinamika sem. A dys-cus trafón a B=0,5T-ra van a méretezve (a vas 1,4-ig jó 50Hz-re) az áramsűrűség 2A. Ezekkel az induló adatokkal a pakett vastagság 4cm lett, de 4,5 körüli a valós érték. Az alsó határfreki 18 Hz-re készült. Ennél többet tud a trafó. Deccának üzenem, hogy használja egészséggel, és ha már ilyen jó traficsekje van, akkor az a 300B megérdemel legalább egy 6SN7 GT-t, de ne oroszt, és csatolónak meg 470-330 nF Mundorf Suprém silvergold kondit. Mi 470nanósat 8500 Ft-ért vettünk a bozó Balázsnál. Ha most nem tudjátok betenni, akkor kb 5 centis helyet hagyjatok neki, mert ezt kötelező ble tenni.:o) De tényleg!
Laci, jobbulást! Szerintem a klíma sem tett jót neked (sem), én is rendesen berekedtem. A teszten én nem jegyzeteltem, gondolván, hogy úgysem fogok megogalmazható különbséget hallani. Két dolog azért nagyon feltűnt. A Private Investigation-ben van egy ütős hangszer vibrafon-szerű hanggal, ami a szám elején is szólt, de ez csak Dys-cus trafóin tűnt fel. A másik kettő összemosta az ütéseket, szinte folyamatos hang szólt, a D trafón elkülönültek a hangok. A másik a Beethoven hegedűverseny hegedűje. A D esetben a társaság még szívesen hallgatta volna, a másik két esetben már hamar elég lett. A mélyek is jobban tetszettek, bár nem mondom, hogy jobbak, mint a Lundahlé. Szóval, Dys-cus trafóit vittem volna haza. Meg is tettem! :)
Ma délután magam is erre gondoltam. A 2a3 kihegyezetten kevés wattja igen érzékennyé teheti.
Nálam vannak Decca 300b-i. Ha lesz időm (meg kilábalok a trónörököstől kapott lázból) meg fogom próbálni A táptrafó (made by Márton Skomától) alkalmas a 300b táplálására. A meghajtást nem akarom megváltoztatni, az már sok lenne. De egy katód ellenálló + csatoló cseréje gyorsan megy. Sokan használnak SRPP meghajtást ecc83-al 30b-hez, és az ecc808 annak a klónja. Tudom, hogy nem lesz egy combos meghajtás, de egy próbát megér. Kiváncsi vagyok rá, megosztom veletek a tapasztalatokat.
Elég sokat jegyzeteltem, és ennek alapján mondom, hogy nincs nagy különbség L és D között. D kevésbé dinamikus, általában jobban teljesített. L nem bírt a nagyobb hangtömegekkel, torzzá vált. Nálam kevéssel, de D nyert. Az első trafó messze elmaradt D és L-től. Így utólag nem bírok megszabadulni attól az érzéstől, hogí Krizsi erősítője nem volt jó alany a teszthez. Azért nem, mert az átlagos SE kapcsolásoknál sokkal érzékenyebb bármilyen változásra. Ez elvileg jó is lehetne, de egy trafó csere valószínűleg több változást hoz az erősítő működésében, és így a hangban is, mint amekkora változást a trafó hozna. Lehet, hogy korektebb kép alakult volna ki mondjuk egy sima 6SN7 JE labs típusú kapcsolással. Krizsi erősítője "borotvaélen" táncol. Egy fojtó kicserélése is drámai módon változtatja meg a hangot. Szóval csak egy dologban vagyok biztos: kicsit bizonytalan vagyok. Vagy mégsem?
Annak ellenére, hogy a harmadik etap (L trafó) hallgatásakor a második szám elején S'koma lapjánal hátuljára felírtam az eredményt (2,3,1), a svédacél (2) bizonyos műfajoknál (nem "komoly" zene) nem volt rosszabb Dyscus (3) tekervényénél.
Az összhatást tekintve én azt mondtam, hogy ha meg kellene venni, inkább a 2-esre (Dyscus) adnék ki pénzt.
1. Amikor a Dys-cus cucca szólt nem figyeltem arra, hogy fáj a tyúkszemem (ma vettem egy kurva tapaszt!:)) és sajnáltam, hogy lecserélték a Beethoven lemezt.
2. A Lundahl középtartományán volt egy nagy púp. Bizonyos esetekben ezért tűnt úgy, hogy jobb a Dys-cus-féle trafónál, más esetekben meg nem.
Nohát akkor. Lesz itt hideg is meleg is.
Először is az első trafó: az én erősítőmben alapvető koncepcionális hiba. Nálam nincs megfogva az alsó határfreki, ezért ami jön az megy is a trafóra. Ahhoz hogy az alacsony frekik átvitele ne okozzon alapvető jeltorzulást minimum 10H feletti induktivitás kell, különben a vas telítésbe megy és sokkal magasabbra kiható felharmonikus dús jelet produkál. Ezt egy SM74-es mintegy 6,5 cm2-es vassal nem lehet elérni. Ahhoz, hogy az a trafó értékelhető eredményt produkáljon nem kerülhetne rá 60-70-80….. mittudom én hány herznél több. Persze ez is csak fél siker, a magas DCR miatt várhatóan dinamika vesztett lesz az egész cuccos. Több szó erről ne essék.
Illetve még anyi, hogy tisztességtelenül jártam el Vacumtubéval, mivel erre számítottam, mégsem mondtam neki, hogy inkább maradjon ki a tesztből, mint szinte biztos vesztes. Ezt személyesen és telefonon is megbeszéltük már, nincs harag, csak tanulság.
A Lundhal és Discus féle tarfók összevetése VÉLEMÉNYEM szerint. Ez kizárólag arra a tesztkonfigurációra vonatkozik, amit ott hallgattunk, első sorban az erősítőre (módosított Loftin White SRPP meghajtással ECC808 Tungikkal, 20uF – 5H – 100uF táppal a végcsövekhez)
A két trafó a továbbiakban L és D.
D trafó feszes ritmust tartva, dinamikusan zenél. Öröm vele zenét hallgatni. Jól részletez, a részletekben energia is van, nem csak „hú miket is lehet itt hallani”, beépül a zenébe. L viszont kissé vérszegény. A zene nem hömpölyög, lüktet kissé szenvtelen, majdhogynem ványadt. Aztán D elkezd gyanús lenni: minden olyan qrva jól szól. A kristály pu-val leharcolt Hegedűs a háztetőn karcossága is megszűnt. Olyan mintha valami „jó zene szósz” kerülne mindenre. A Beethoven hegedűverseny is veszít légiességéből, viszont veszettül magával ragad. Nem egészen Perlman játszik. Az egész hangkép picit felmelegített. A L fordítottja. Már írtam, hogy szenvtelenül játszik. Ha D felmelegített akkor ez „hidegített”. Tonálisan kb egyformán hibáznak, csak ellenkező előjellel. D a szerethetőség felé. Hogy hifis paraméterekről is beszéljek D alja kissé konrolálatlan, míg L hiányos, mintha helyenként kilyukadna a hangkép. D legfelső regiszterei mindig selymesek, L hozza a digitálisan felvett hegedű visítását.
Összességében D hibái megbocsáthatóbbak, szerethetőbbek, L hibái zavaróak. Olyan „mi a közöm ehhez az egészhez” hangzású. Hogy melyik hibáit mennyire és mivel lehetne korrigálni, és mit változna a végére csupán teoretikus vita lehetne, teljesen értelmetlen. Itt és most D egyértelműen nyert. Ha az árakat is figyelembe vesszük akkor bizony elég jelentős különbséggel.
Azért néhány szó a kivitelről. A Márton féle és a Lundahl tisztes ipari termékek, míg Discus trafója (legalábbis a tesztre bocsátott példány) rossz értelemben vett garázstermék. A trafó megbontása nélkül nem szerelhető. Minimum a kapocsléceket (ha ennek nevezhetjük a nyákcsíkban kb 0,8 mm csövecskékben végződő tekercselést) le kell szerelni, hogy ezzel a négy csavarvéggel lehessen valahova rögzíteni. Aztán, hogy a leszerelt kapocsléc hova kerül rejtély, valószínüleg kukába. És a takercsvégek?? Azt hiszem mondani sem kel, hogy egy ilyen megbontás hogy befolyásolja a „termék”-kel kapcsolatos felelősségi kérdéseket. A vas és a tekercs impregnálatlan, felületkezeletlen. A vasat (EI, légréssel, lemezelt, 13 cm2) már vékony rozsda nemesíti. Érintésvédelmi követelményeknek alapvetően nem felel meg. Egy-egy primer és sec tekercselés egymástól fél mm-nél közelebb, a cséve egy furatában van kivezetve. A primer szigetelve jön ki ugyan a tekercsből, de a sec zománchuzalaira csak a csévén kívül van cső húzva. 500V körüli anódfesznél szvsz minimum 1 cm kúszóút lenne szükséges. Még a 220V-os berendezések átütési szilárdságát vizsgáló 1kV-os teszten sem menne át. A primer-sec kivezetések rapszodikusan egyik-másik oldalon vannak kivezetve, tartalék dróthossz ráhagyása nélkül.
Valóban van mit tanulni.
A vége lehet, hogy kissé kritikusra sikeredett, de nem tudom szó nélkül hagyni. Technikum után (akkor még volt) után földi pályafutásom tekercselőként kezdtem, sok trafót és motort tekertem, majd művezetőként több százezer behúzótekercs, trafó, relé meg mittudom én minek a tekerését felügyeltem, irányítottam, tanítottam be az új termékeket a melósoknak. Ez is egy szakma amihez lehet érteni. Nem csak a kiloherzek számítanak, vannak más jellemzők is melyek betartása fontosabb ennél. Az életvédelemmel nem lehet viccelni, a garanciális kérdések pedig igen gyakran súlyosan esnek latba. Egy laza hiperszuper trafó ügye könnyen végződhet kínos körülmények közepette.
Ismeretlenül is gratulálok. Most már csak a magyar HiFi- társadalommal kell elhitetni, hogy tényleg úgy szól ahogy a lentlévők is hallották. Ehhez persze tartani kell a minőséget, ami azt hiszem menni fog Neked. Még egyszer gratulálok.
Nos megnyugodtam. Azt tudtam, hogy elég jó a traficsek, de erre azért én sem számítottam. A Lundhal tulajok ne keseredjenek el, mert ha jól emléxem Arzachel ajánlott értük 40 Ft-ot kilónként. :o) Kérlek benneteket írjatok ide a trafókról, hogy híre menjen, kishazánkban ugyan kevés a svédacél, kevés a réz, de azért tekerni tudunk. Mikor elkezdtem csinálni a TauCetit, akkor volt aki kiröhögött, hogy otthon a műhelyemben, Magyarországon nem lehet reprodukálni a Quad cég produkcióját, mert annak nagyon különleges trafói vannak, különleges a technológia. Nos aki járt nálam, az hallhatta, hogy szól a sztatik. A röhögőknek meg azt mondom, hogy kishonunkban nem csak a Quadot lehet megközelíteni, de a Lundhalt el is lehet hagyni. Köszönöm Krizsinek a lehetőséget, és a zsűrinek a hallgatózást. Kérem a zsűri tagjait, hogy mindenki írjon egy-két szót, mert az is hozzájárul a minőség javításához, ha ismerjük a közvéleményt.
Tegnap monstre kimenő tesztet tartott Audioland prominenseiből álló társaság. Az ürügy: Decca olvtársunk építendő 300b-s erősítőjébe való kimenő választás.
A résztvevők:
Vacumtube által használt Márton féle SM74 vasra készült
Discus által készített saját tervezésű EI vasas
Lundahl 1623
A trafókat ebben a sorrandben hallgattuk. Mindegyik saját 2a3-as erősítőmben került tesztelésre, melyben erre az időre egy Tamura fojtó (5H 250mA) vendégeskedett (köszönet Arzachelnek). A teszt „konfiguráció”:
Minden zene lp-ről:
Vollenweider: Caverna Magica (Colomba LP82-01) elejéről mintegy 3-4 perc
Beethoven 5. z. verseny Casadesus (6 szemes Columbia, ML5100 1955, mono) elejéről 3-4 perc
Belafonte at Carnegie Hall (RCA Victor LSO 6006, 1959) Sylvie
Dire Straits Love over Gold (Vertigo 6359 109, 1982) Private investigations kb 2/3 rész
Beethoven hegedűverseny, Itzhak Perlman (digitálisan rögzített. Adatait nem tudom, Gabótól)
Hegedűs a háztetőn (Hungaroton SLPM 16719), Bordal kb 2/3 rész
Cseh Tamás, Műcsarnok (Pepita 17656) Dal a ravaszdi Shakespeare Wiliamról
Supex SD900 Super retip
Micro Seiki MA707
Systemdek IIX
Melorn asztalka
VdH összekötő
Melorn nagy (kétdobozos) fonó
Melorn hálókábel
Arzachel IC
2a3 SE
Melron hálókábel
Melorn hangfalkábel
Sonido NEA
A Melorn komponensekért köszönet a Melorn Audionak
A tesztre dugig megtelt az erre berendezett szoba, hathatós akusztikai csillapító elemet, és fűtést megvalósítva.
Vaktesztet szerveztünk, minden trafó hidegen került a meleg láncba. A trafó csere idejére az úri közönség elhagyta a termet. Míg visszatámolyogtak a trafó 5-6 percet melegedett kivezérlés nélkül. Mindhárom trafóval ugyanazt a műsort hallgattuk végig. A teszt indítása előtt tesztlapokat osztottam szét az arra fogékonyaknak, akik aztán komoly képpel bólogatások közepette szorgalmasan jegyzetelgettek mindenféle okosságot amit aztán kevesen osztottak meg a többiekkel. A végén a tesztalanyok ismerete nélkül közfelkiáltással történt az eredményhirdetés, mely szerint a legjobb a Discus féle, melyet a Lundahl követ, míg a megtisztelő III helyet a Márton féle nyerte el.
Az első és második helyezett közt kisebb volt a különbség, mint a második – harmadik közt. Néhányan egy-két lemeznél a másodikat tartották jobbnak.
Mint a teszt szervezője és lebonyolítója nem vettem aktívan rész a fülelésben ( a pártatlanságom kizárt volt mivel a Discus féle előtte két hete nálam járódott be, és a teszt számomra nem volt „vak”).
Nem is érzem magam kompetensnek ennél több elmondásában, akiknek van mondanivalójuk elő vele.
