A falusias kornyezetbe illeszkedes temajahoz kapcsolodva...
Véleményem szerint az természetes dolog, hogy egy újonnan épülő ház illeszkedjen a környezetbe. Viszont nem szabad elfeledkezni, hogy haladni kell a korral, mert különben nagyon lemaradunk!
Megtiltani valakinek, hogy napelemeket (vagy kollektorokat) tegyen a ház tetejére azért mert a környéken még nincs senkinek hülyeség. Megtiltani valakinek egy passzív ház építését, pedig rövidlátó gondolkodás. Németországban 2020-tól kötelező lesz passzív házakat építeni. A falu örülhetne, hogy jön valaki aki csökkenti az ország gáz függőségét és CO2 lábnyomát.
Én úgy gondolom egy ház illeszkedjen a környezetbe, de ha az épület energetikai besorolása messzemenően túlteljesíti a magyar szabványokat és emiatt kitűnne formályával a környezetből nem lenne szabad visszadobni. Kivétel mindig kell, mert az erősíti a szabályt.
a levél alapján nem valószínű h akármelyik fokon megkapod engedélyt.
település tervezési szempontokból kifejezetten kerülendő ezen állapot. az építészeknél megoszló, de többségben van az, hogy az építtető keresse meg azt a települést ahol az építendő háza illeszkedik és ne a településnek kelljen jelleget váltani 1-1 épület miatt.
A falusias kornyezetbe illeszkedes temajahoz kapcsolodva...
Egy-egy pelda osszes konkretumat nem konnyu ripsz-ropsz megismernunk, ezert NEM az S.Andreas altal korvonalazott KONKRET gyulai esetre nezve kerdezem a resztvevok velemenyet, hanem csak teljesen ALTALANOSSAGBAN:
1 - Jo dolog-e, vagy sem, ha egy-egy kozosseg megkivanhatja, hogy az ujonnan epitendo hazak illeszkedjenek a kornyezeteben szokasosakhoz, es ennek erdekeben szabalyokba foglalja milyen jellegu (meretu, alaku, stb.) hazat lehessen ott epiteni?
2 - Jo dolog-e vagy sem, ha a kornyezetbe-illszkedes kerdeseirol a szabalyokon felul ember dont (foepitesz, tervbizottsag, stb.), vagy pedig azt teljesen a szabalyokra kell bizni, es ha ott valami nincs tiltva, akkor lehet?
Minden beépitett anyagról kell ÉMI-tanusitvány. (tégláknál minden raklapon ott van a zsugorfólia alatt)
Beépithetsz idegen anyagot, de ha kapsz egy épfelügyeleti ellenőrzést, akkor kérhetik ezt. Ha nincs akkor meg lehet csináltatni az adott anyagra egyedileg is, ami állitólag 3-4 milla.
Magyarországon sok külföldi építőanyag gyártó cég van akiknek hazai termékkínálatuk nem teljesen azonos, mint a szomszédos országokban. Konkrétan itt most a teherhordó falazatokra gondolok és a Wienerberger, Ytong és Silka termékekre.
Tudja esetleg valaki, hogy szükséges -e valamilyen speciális tanúsítvány az építési engedélyhez, hogyha olyan építőanyagból szeretném felépítenem a házamat, amiket Magyarországon nem forgalmaznak? Egyáltalán észrevenné a főépítész, hogy pl. ilyen méretű téglákat nem is lehet itthon kapni?
Ezen ne csodálkozz, totálisan nem haladnak a korral. Bár az új mérnöki pontgyűjtő-rendszernek köszönhetően kötelező kurzusokra járni, amit pl az épitőanyaggyártók tartanak adott technológiáról.
Apósom 60 éves elmúlt, épitész. Jófej ürge, de lemaradt jócskán a technológiákban. Mióta vannak a továbbképzések, azóta szemmel láthatóan fejlődik, és már betervezi az új dolgokat. Addig szigorúan 38-as tégla, 5 cm szigetelés, cserépfedés, nyeregtető :)
Az a bajuk, hogy _majdan_ akik epitenek, azok biztos nem ilyet akarnak epiteni? De hat akkor nem a majdaniak lesznek tulsagosan a mar meglevoktol kulonbozoek?
Egyebkent imadnivalo, hogy ezek szerint me'g epitesz berkekben, dokumentumba leirva sem kotelezo a napkollektor es a napelem kozotti kulonbseg ismerete... legalabbis felteszem nem kollektormezo hanem napelemmezo az ott a teton.
"Az épület teljesen eltér az Alföldi építési szokásoktól, a tömeg alakításánál homlokzat képzésénél környezetbe illesztésről nem beszélhetünk. A ház funkciója megfelel az övezeti előírásoknak. A környezetbe illesztés hiánya miatt – mint ahogy azt a személyes konzultáción is mondtam – a terv városi tervtanácsi véleményezését kérem."
Na ezert kene ugy bevezetni, hogy automatikusan kotelezo legyen. Ahogy akkor is, ha kicsusznak a hataridokbol. Mondjuk kotber cimen, akkor nem kell senkinek megitelnie, csak igenyelni es mar utaljak is.
Sajnos van mikor a tervtanács, élükön a főépitésszel egyszercsak meghülyül...
II. kerületbe tervezek most egy társasházat. A szomszédos 4 telken az elmúlt években általam tervezett társasházak állnak, ugyanattól a beruházótól.
Azzal utasitotta el a tervtanács az előző verziót, hogy túl tagolt a homlokzat, dolgozzam át. Csontra úgy néz ki, mint a másik 4 mellette levő, tehát totál egységes utcakép lenne (ráadásul már csak egy üres telek van mellette, és utána utca van, tehát saroktól-sarokig lenne).
Most átdolgoztam, hónap végén tervtanács. Krva kiváncsi leszek...
Én egyébként bevezetném azt, hogy ha a másodfok megadja a korábban elutasitott tervre az engedélyt, akkor az elsőfok fizessen kártéritést a halasztás miatt. Egyből rend lenne :]
Nem tudom, mire gondolsz, a HÉSZ 22§ a helyi területi védelem alá eső városrészeket sorolja fel (nem tartozunk bele), a 37§ (1) a) pedig (Illeszkedési szabályok) azért nem vonatkozik ránk, mert az épület nem látható közterületről. Ezeket a kérdéseket tisztáztuk is előzetesen a hivatallal, sosem volt róla szó, hogy bármilyen HÉSZ előírással ütköznénk. Az előadónknak nem lenne gondja a tervvel, kizárólag a főépítész kekeckedik. Egyébként pedig elég nehéz lenne fóliasátrakhoz alkalmazkodó lakóépületet tervezni... :)
Ha jogszabálynak nem mond ellent, akkor pár év háború után sikerülhet.
Telkiben volt pár eset, ahol közigazgatási bírósági döntés szerint, más önkormányzatok építési hatóságának kellett végül elbírálni az engedéyleket és kimondania azt, hogy igenis vannak törvények itthon is.
Csak nagyon elhúzódott mire ebből lett valami. (És a legendák szerint utána az önkormányzat gyorsan megalkotta azokat a rendeleteket amik megakadályozták az esetleges követőket, felbátorodókat)
A jóqva anyját az ilyen ügyintézőnek, aki nekiáll királykodni és tanácsokat osztogatni a helyett, hogy a dolgát végezné.
Ha van időd kivárni, akkor menj bele a másodfokba elutasitás esetén. A gond az, hogy az ilyenek valószinűleg jó kapcsolatot ápolnak a másodfokkal is...
Valószinűnek tartom, hogy "tájidegenség"-okán akarja elutasitani. Ha figyelembe veszed az ő véleményét, akkor épithetsz egy paraszt-stilusú normál házat, ami teljesen tönkrevágja az elképzeléseiteket.
Annyira négyzetes a ház, hogy erre nagyon nehét az alaprajz átalakitása nélkül bármilyen tetőt rakni.
Én belemennék a csörtébe, különben olyan házban fogsz élni, amit nem is akartál.
(Én terveztem egy külterületre anno egy manzárd-tetős kúriát. Az épitési előadó elutasitotta, merthogy a közeli faluban nem jellemző a manzárdtető. Másodfokon kapásból megadták, mert nincs tiltva.)
Adott egy egyszintes, lapostetős passzív ház terve, amelynek az eng. terve megfelelel a HÉSZ és OTÉK előírásainak. (További infók a házról itt és itt). Külterület, a környező telkeken fóliasátrak, lovak, tehenek stb.Továbbá adott egy, az előző rendszerből ottragadt főépítész, akinek a passzív házakról az a sommás véleménye, hogy "nem éri meg", napelemek helyett pedig "magyar gyártású, napenergiát hasznosító tetőcserepet" javasol.
A főépítész jelezte, hogy az előírások ugyan nem tiltják, de nem hajlandó hozzájárulni a fenti lapos tetős megoldás megvalósulásához, ha kell, tervbizottsággal utasíttatja el (aminek ő az elnöke).Kérdés: tapasztalataitok szerint mennyire hajlandó hasonló esetben a másodfokon eljáró építési hatóság megváltoztatni az első fokú hatóság elutasító határozatát? Ez egyelőre elvi kérdés, nem tudom eldönteni, belemenjek-e a csörtébe a főépítésszel vagy kénytelen-kelletlen vegyem figyelembe az előzetes véleményét?
jogszabály szerint az építéssel nem érintett szerkezetekre is kéne szakértői vélemény bővítésnél vagy átalakításnál. (vagyis pl. ha egy égéstermék elvezetőt - akár szereltet is - építesz úgy, hogy az nem érinti a tartószerkezetet, a jogszabály értelmében akkor is minden tartószerkezeti elemről szakértői vélemény kéne, mivel bejelentési dokumentációs a kémény) ezt hál istennek még sehol sem kérték. elég volt mindegyiknél az, hogy változás nem történik illetve csak a ténylegesen változó terhelésüekre a szakértői.
valóságban nem 0, és a valóságban ha az ablakot cseréled vagy hőszigetelsz is változik a csatlakozó fal/alap terhelése. sőt, ha egy új szekrénysort veszel is. és javasolt is ráellenőrizni adott esetben (kollégák példái). egy hozzáértő azért szemre (esetleg szerkezetig lebontott vakolattal) meg tudja mondani, hogy egy fal/födém/koszorú van-e olyan állapotban, hogy számítás nélkül elbírja az adott változást vagy kell ellenőrizni.
a tervdoksiba meg ilyenkor belekerül "a tartószerkezeti számítások alapján a födémet/koszorút teherváltozás nem éri." az elenyésző különbség meg bevállalható tervező részéről. a nyilatkozatot írja elő jogszabály, és csak azt köti ki, hogy különböző eljárásokban ki nyilatkozhat. elég logikátlan, de hát ez van. ha új építés, akkor tervező nyilatkozhat bizonyos méretig utána tartószerkezeti mérnök (bár ez is vitatott és önkorik szerint változó:( ), ha meglévő átalakítása akkor meg csak szakági szakértő.
egy építés két részből áll, egy műszaki részből, ami egyáltalán nem lenne bonyolult ha hozzáértők működnének közre mindig és egy bürokratikus (államigazgatási) része, ami már kifogásolható, de ennek is meg kell felelni. és a kettő nem mindig paralel. :(
öööö... ha nő a héjalás okozta teher, akkor nő az egész tetőszerkezet teljes súlya is, na most akkor az alatta levő falszerkezetekre, koszorúra, alapozásra nehezedő terhelést nem kell ugyanúgy vizsgálni? Miért lehet ettől eltekinteni?
(értem én, hogy a pala vs cserép súlykülönbség okozta terhelésváltozás a falak aljánál azért már a számítási hiba kategóriájába esik, de akkor sem 0 a különbség)
hát akkor nem az a legegyszerűbb amit az elején írtam? kérdés önkorinak, hogy nekik kell vagy sem. ha nem kell akkor lehet csinálni (de legalább egy femű legyen) ha kell akkor meg megcsinálni egy olyan tervet, hogy teljes tető elbont és eredeti állapotba újraépít új hélyalással. ilyenkor gyakorlatilag egy műszaki és balesetvédelmi leírás a doksi, nem kell rajz, nem kell szakértői. (nincs megmaradó szerkezet aminek teherváltozása van, nincs változó alaprajz vagy nézet) ha már okoskodunk akkor értelmesen tegyük és így nyugodtan alhat tulaj, nem kell félnie az építéshatóság "kötözködésétől".
a jelenleginél lehetne sokkal egyértelműbbet is, de a fő baj nem ez. a baj az, hogy az emberek felelőtlenek és spórolásból és tudatlanságból kockáztatják életüket, pénzüket, mint példáitokból is látszik. és felelőtlenségnek érzem szakembertől azt, ha a jogszabály szavait csavargatva - akár logikailag helyesen is - arra ösztökéli laikust, hogy ne kérjen megfelelő szakmai segítséget. ez hamis takarékosság és lutri. elég hülyék/felelőtlenek emberek maguktól is (einstein is utalt az emberi hülyeség és a világegyetem közti különbségre)
Pontosan azt írtam le, hogy ilyen jellegű kiviteli munkánál a FEMÜ felelőssége eldönteni, hogy szükség van-e szakértői véleményre, illetve bejelentésre. Pontosan ezt a FEMÜ-t nem szokták megbízni.
Tehát ha a tető jó állapotban van és nincs szükség megerősítésre akkor szerintem nem bejelentés köteles, ha szükséges a tartószerkezeti megerősítés akkor bejelentés köteles.
Ha minden tetőlécezés bejelentés köteles lenne, akkor mindegyikhez kötelező lenne a faanyagvédelmi+tartószerkezeti szakvélemény, hiszen időben változó teherbírású szerkezetről beszélünk. Egy kisebb épület esetében az össz költség 40-50%-át is elérheti a papírmunka, ha ezt így akarnák számonkérni.
