Na tessék, az Új-Guinea kérdésemet megelőzted a válasszal!
Egyébként ha van pénzed, nem nehéz bejutni a "sűrűjébe", repülők mindenfelé elvihetnek. Még a hegyek közé illetve kis szigetekre is, köszönhetően a misszionáriusoknak. Persze a legérdekesebb falvak/hegyerk-völgyek további túrázást igényelnek onnan, ahova egy kisrepülő még le tud tenni.
A táj lélegzetelállító - az a sziget egy páratlan csoda a világon, mind érintetlenségét, mind különleges élővilágának gazdagságát tekintve. Én összesen a két oldalán kb. 9 hónapot töltöttem, és még csak a felszínét karcolgathattam...
Pár személyes tapasztalatom/tippem, ha még nem leltél volna rájuk:
Na az osztrák/német megművelt tájaktől meg én nem vagyok elájulva. Az nekem borzasztóan steril! De hát kinek a pap, kinek a papné...
Polinéziát illetőleg meg azért ne felejtsd el, hogy a dús vegetáció nem mindig azonos a természetessel - lásd korábbi megjegyzésedet az új-zélandi erdőkről.
Rossz a hasonlat, mert azoknak az országoknak a magyar neve is Chile illetve Új-Zéland (de nem New/Új-Zealand!). Ha bizonytalan vagy a magyar nyelvű országneveket illetőleg, szerezz be egy atlaszt!
Amúgy meg azokat a magyar neveket nem én találtam ki... ;-)
Na, hogy visszakanyarítsam a hozzászólást az eredeti téma irányába, itt van újra a Wikipédia lista az óceániai országokról, magyar neveikkel:
"Egy nyugati országba utazva én alapból számítok rá, hogy a táj nagyrészt megművelt területből áll. Attól még lehet szép, és bizony nekem az új-zélandi megművelt tájak is sokkal szebbnek tűntek, mint mondjuk a legtöbb érintetlen sivatag a Közel-Keleten vagy akár a mi pusztánk! ;-)"
Latod nekem nem igy van. Patagoniaban is csomo birkalegelo van, de az valahogy jobban tetszett a taj vegtelensege miatt. NZ-n viszont uvolt a fold kizsakmanyolasa, foldcsuszamlasok stb. joval gyakoribbak ott. Mert ha voltam olyan helyen, ahol hasznositatlan irtasok vannak, hat az ilyen - a teruletek donto tobbsege nincs megmuvelve, csak rideg allattartas van. Buszkek a "zoldsegukre", de szerintem pl. az osztrakoktol is sokat tanulhatnanak az erdokezelest illetoen. Patagonia Andok feloli resze teli van erdovel meg ott is, ahol nincs nemzeti park... amugy volt errol egy nagyon jo kiallitas a Te Papa muzeumban.
"Egyébként a tájak még az óceániai szigeteken is csak az eldugottabb helyeken "érintetlenek". Tahitin pl. már alig van állítólag természetesen vegetáció (pl. azok az idilli kókuszpálmás tengerpartok sem természetesek), és Polinézia nagy részében (beleértve Fidzsit és Új-Zélandot is) már több betelepített madarat látni, mint őshonost.
Na ebből a szempontból is jobban áll még Melanézia nagy része, mondjuk Új-Kaledónia kivételével.
Ha ilyen szempontból "minél érintetlenebb" szigetekre/tájakra vágysz, akkor Új-Guinea (mindkét fele) a nyerő, alighanem világviszonylatban."
Ez azert nem igaz. Tahiti nagyon be volt felhosodve, ezert arrol nem mondanek velemnyt, de akar Moorea-n is dus vegetacio volt, nem ebszelve Huahine-rol. Rarotonga nagy resze is meg erdo, csupan a sziget kulso resze van beepitve es megmuvelve. Van is egy nagyon szep turautvonal del-eszak iranyban, amit fel nap alatt kenyelmesen meg lehet csinalni.
Uj Ginea nagyon tetszene, de nem sokmindent tudok rola. Ugy hiszem, hogy ott eleg nehez, illetve idoigenyes lehet bejutni a surujebe...
Egy nyugati országba utazva én alapból számítok rá, hogy a táj nagyrészt megművelt területből áll. Attól még lehet szép, és bizony nekem az új-zélandi megművelt tájak is sokkal szebbnek tűntek, mint mondjuk a legtöbb érintetlen sivatag a Közel-Keleten vagy akár a mi pusztánk! ;-)
Egyébként a tájak még az óceániai szigeteken is csak az eldugottabb helyeken "érintetlenek". Tahitin pl. már alig van állítólag természetesen vegetáció (pl. azok az idilli kókuszpálmás tengerpartok sem természetesek), és Polinézia nagy részében (beleértve Fidzsit és Új-Zélandot is) már több betelepített madarat látni, mint őshonost.
Na ebből a szempontból is jobban áll még Melanézia nagy része, mondjuk Új-Kaledónia kivételével.
Ha ilyen szempontból "minél érintetlenebb" szigetekre/tájakra vágysz, akkor Új-Guinea (mindkét fele) a nyerő, alighanem világviszonylatban.
De hát ha egyszer magyarul Fidzsi, akkor hadd legyen az.
Nekem meg az tűnik borzasztó sznobizmusnak, amikor magyar szövegekben Fijiről, Micronesiáról, Cook Islandsről, East Timorról, Cairóról, stb írnak! ;-)
Emberek neve az más káposzta, azt ugye alapból nem szokás átírni (királyokat kivéve), hacsak nincsenek benne idegen karakterek (kínai, cirill, arab, stb).
Meg nem tudom, megallni nem akarok - ott is a tavolabbi reszek az erdekesek, a repter es kornyeke nem erdekel. Esetleg egyszer kulon elmegyek Fidzsire.
Valami biztos van, de nem letkerdes. :o)
P.S. Amugy nekem ez a Fidzsi leirva esetlen. Sosem irom le azt sem, hogy fajl. Valahogy nekem olyan leirni, mintha azt irnam: Ditrojt. :o)
A legmokasabbat egy horvat autosujsagban lattam. Pl. az F1 versenyzok neveit is fonetikusan irjak, mint Dzankarlo Fizikela. :o)
Szerintem 3 hétbe beleférhet Tanna, Futuna és Santo.
Erre napra lebontott útiteret aligha érdemese tervezni, mert nem naponta rendszeresen megközelíthető hely az egyik, és az, hogy meddig érdemes maradni, attól függ, hogy tetszik. Pl. stradok asszem nem nagyon hemzsegnek Futunán! ;-)
Az emberek Vanuatun mindenhol HIHETETLENÜL barátságosak és vendégszeretőek, azzal tutira semmi gond nem lesz.
Egyébként én is egyetértek azzasl az elvvel, hogy inkább kevesebb szigeten tölteni több időt. Én is csak 4 szigeten voltam Vanuatun az 5 hét alatt, de az nagyon megérte... és legalább van miért visszamenni!
De kár, a kötélen mászás nagyon izgalmas. Biztos vannak még olyan helyek, amik így érhetők el!
Inkább kihagynék több helyet, de mondjuk ezt a kis szigetet jobban megismerném, akár 10 napot is eltöltenék ott... nem rohangálnék, mert akkor semmit sem látok igazán. Te mit javasolsz?
Igen olvastam róla, hogy egy kicsit más. Pont a speciális felszín, és a falvak elzártsága miatt érdekel. :o)
Nekem szerintem az egyel régebbi van meg, amin a "bungy" torony van egy hajóval a háttérben.
Sajnos én legközelebb 3 hét múlva leszek itthon, addig viszont simán eldőlhet a dolog, szóval lehet majd bemérem. De inkább valami mást vennék/rendelnék... a madaras könyv jó tipp volt!
De Futunára még ez sem ír semmit, na az pl. egyike azoknak a szigeteknek amik szerintem sokkal érintetlenebbek az északi Cookoknál... OK, nem te lennél ott az első fehér ember, de nem valószínű, hogy belelbotlanál ott más turistákba akiket pont ugyanakkor evett oda a fene!
Te disznó, Futuna engem is nagyon érdekelne, Tannán beszéltem is futunaiakkal, de az 5 hét alatt nem jutottam el oda is!!! Híresek táncaikról...
Egyébként bár ott egy polinéz nyelvet beszélnek, külsőre már inkább melanézek a helyiek - ezt csak azért említem, hogy nehogy tahiti szépségelet keresni menj oda! ;-)
A 3 hétre vedd meg a belföldi repülőbérletet ha még kapható, az 4 repülésre érvényes.
Amúgy hol olvasgattál Vanuaturól?
A legújabb LP szar róla, a kettővel ezelőtti kiadás a legrészletesebb:
No, nézegettem Vanuatu-t. A kommersz dolgok közül a II VH-s roncsot megmerülném, valamint megnézném a Mt. Yasur-t. Sajnos ennyi már alsó hangon egy hét, de inkább másfél. Emellett Futuna érdekel még... aztán sok nem maradna. Botrányosan kevés a 3 hét! :o/
A LP tényleg nem feltétlenül mindig a legjobb, sőt...
Új-Zélandról pl. a Rough Guide is sokkal jobb, de ezeket a spéci erdőrezervátumokat már kimondottan madarászoknak szóló útikönyvekből szúrtam kii!
Óceániáról pedig hadd ajánljam még egyszer a Moon South Pacific Handbookot, ami toronymagasan jobb jobb a LP-nél. Dettó a Moon Fiji Handbook.
Viszont most mindkettőből régebbi kiadás van a piacon mint LP-ből, de ezzel együtt is kenterbe verik szerintem - különösen ha a félreesőbb szigetek érdekelnek, amik az újabb LP-ekben egyszerűen benne sincsenek!
Hmmm, kezdem azt gondolni, hogy mégsem az LP könyveket kéne erőltetni...
Az egyik great walk alkalmával mi sem láttunk túl sok más túrázót, az egyik sátorhelyen mi is egyedül voltunk a tóparton. Kiwit én csak hallottam, de egy alkalommal egész közel lehetett, olyan 50 méteren belül.
A Kauri erdőben csak a legnagyobb fánál voltak sokan. Amúgy a második legnagyobb sokkal látványosabb volt a jóval vaskosabb törzse miatt.
Az egyik kedvenc helyem pl az Északi-sziget legjobb fennmaradt természetes erdeje, a Pureora Forest Reserve volt. Őshonos erdő tele ritka, endemikus madarakkal, viszont nincs benne a LP jellegű útikönyvekben. Ebből adódóan az első nap 3, a második nap 1 családdal osztozkodtam a sátorozóhelyén. Más szállás nincs is.
A turistás Waipoua kaurierdőtől nem messze pedig van egy kisebb és a LP-ben szintén nem propagált, a Trounson Kauri Forest, ahol vad kiwiket is lehet látni.
Napi egy busznyi turista jön és megy, nem olyan vészes. A falu jópofa, és vízitaxival bármikor kivitetheted magad a motu-ra. Bár a tengeri uborka a tiszutaság jele, egyes részeken az sem volt, ilyen gyönyű vizet én még sehol sem láttam... Amúgy pont az a hátránya, hogy a fő sziget körül nem a legszebb a partvonal (a sziget belseje szép, és jó kilátás van a 130 méter magas "csúcsról"). Egyébként további érdekességként ott van Cook's legrégebbi temploma is.
Új-Zélandon volt, hogy az Auckland-i hostelben láttott embreket többször viszontláttuk. :o)
Merre jártál, ahol nem volt turista, és érdekes is volt?
Én úgy kézelem, hogy Aitutaki kicsi és lapos, tehát koncentrálódnak rajta a turisták, míg Új-Zéland nagy és hegyes. Utóbbinak sok részén egyáltalán nem láttam turistákat, de ahol igen, azok közt is voltak fantasztikus helyek - pl. Tongariro NP.
Amerikában eddig egyáltalán nem jártam, most filózom rajta - így ötlött fel az RTW is.
RTW: Elfeledtem egy szabályt, a legolcsóbb variációnál nem lehet egy régión belül 4 megálló! :-( Annyit csak a 34.000 mérföldes variáció enged meg, ami minimum 619 ezerbe kerül - viszont annyi mérfölddel már távolabbi szigetországok is beleférnének.
