Nem egészen. :) Ha jól figyeltem meg a részleteket, akkor amíg kijebb nem helyezték, addig a ház közös használatú részébe nyílott. Ti. a beugróba. Ahogy HangaDóra már utalt rá, épp ez volt a beugró kialakításának az oka.
Az önkormányzat így mint építési hatóság jön a képbe, a társasház meg mint tulajdonában sértett fél.
Kétlem, hogy a tervezőnek tetszett jobban... Komoly építési szabályzat írja elő a bejárat kialakítását. Szerintem az építési szabályok kötelezték a tervezőt, hogy ne a kifelé nyíló ajtót tervezzen, így ez most is építési szabályozásba ütközik, vagyis az ajtót úgy kell elhelyezni, hogy ne nyíljon a közterületre. Csak a régi dalban volt megengedett, hogy "utcára nyílik a kocsmaajtó".
Szerintem is egy a véleményünk. Talán annyit érdemes tudni a vázrajzról, hogy ha az adott helyiség jelölése arab szám, akkor az biztosan külön tulajdon, amennyiben római szám, akkor pedig közös tulajdon.
A helyzet egyszerűbb. Úgy képzeld el, hogy van egy tároló helység, amely az utcára nyílik. A tervezőnek azonban jobban tetszett úgy, hogy az ajtót nem teszi ki az utcafront síkjába, hanem egy méterrel beljebb került... Ezt az ajtót tették aztán egy méterrel kijjebb.
De ez már nem biztos hogy sokat változtat a helyzeten...
Kérni kell a közös képviselőtől az Alapító okiratot és a hozzá tartozó vázrajzot. A vázrajzból egyértelműen kiderül. hogy hova tartozik a kérdéses terület. Feltételezem, arról lehet szó, hogy egy vastag főfalba épített, befelé nyíló ajtót helyeztek át a fal másik oldalára, hogy az kifelé nyíljon. Ha ez az ajtó most utcára nyílik, akkor az Önkormányzat hozzájárulása is kell. Amennyiben a társasház közös területére, abban az esetben nem elég a tulajdonosok hozzájárulása, hanem egyéb szabályokat is figyelembe kell venni. Pl. Nem nyílhat az ajtó tűzvédelmi menekülési útvonalra. A nyitott ajtó nem akadályozhatja a közlekesést...
Az a rész minden bizonnyal még a házhoz tartozik, és nem közterület.
Megjegyzem: az alapítószerződés részlete ismerete nélkül én abban sem vagyok biztos, hogy a tárolóhelység különtulajdon tárgyát képezi-e, és nem csupán a kizárólagos használatáról állapodtak meg.
Lehet, hogy bunkón viselkedik a tulajdonostárs, és terrorizál, de jog szerint a társasházi közös tulajdon soha nem birtokolható el. Teljesen mindegy, hogy mikor és ki helyezte át az ajtót, és nagyobbította meg ezzel a külön tulajdon alapterületét a közös tulajdon rovására. Jogilag akkor lesz tisztázott a helyzet, ha a természetben ugyanaz az állapot található, ami az ingatlan-nyilvántartásban. Három lehetőség van: 1. Visszahelyezik az ajtót, és béke lesz. 2. Jogilag rendezik a kérdéses terület tulajdonjogának változását: Közgyűlési hozzájárulás az ajtó áthelyezéséhez, és ezzel a külön tulajdon alapterületének megnövellése a közös rovására. Inyt-i bejegyzés ennek megfelelő módosítása, természetesen az átalakítást végző tulajdonos költségére. Az összes tulajdonos írásos hozzájárulása szükséges, mert ebben az esetben megváltozik a külön- közös arány, aminek az a következménye, hogy a közös felosztása is változik. 3. Bármelyik tulajdonostárs Bíróságtól kérheti a közös tulajdon megszűntetését arra a közös részre vonatkozóan, amivel a külön tulajdona bővíthető. Ehhez is közgyűlési határozat és építési engedély szükséges. Ez az utat akkor szokták választani, ha a szükséges 4/5-ös határozat megszületett, de nem adja minden tulajdonos a hozzájárulását az átalakítás földhivatali bejegyzéséhez.
A helyzet rendezésénél abból induljatok ki, hogy a törvény a bunkóskodó álláspontját támogatja. A viselkedés más kérdés.
Ez azért nem így működik! Pl- második-harmadik emelet között dugulás van, amit a 3. emeletiek észlelnek. Az elhárítás csak és kizárólag 3. emeleti lakásból végezhető el. Miért kellene ezt a 3. emeletinek fizetnie? Miből állapítod meg, hogy ki okozta a dugulást? A dugulás nem biztosítási esemény! A dugulás eredménye (visszaáramlás) többnyire a lakásokban jelentkezik, hisz a közös szakaszok zártak! Ez nem azt jelenti, hogy annak kell fizetnie, akinél a víz visszafolyt. Egyáltalán nem biztos, hogy ő okozta a hibát. A duguláselhárítás nem úgy történik, hogy a lakásban 1-2 méteres szakaszt spiráloznak ki. Az elhárítás során minimum 6-10 métert kell psirálozni. Ez a társasházat terheli, ha nem bizonyítható, hogy kinek a vattája, felmosórongya, zsírja, építési törmeléke okozta a hibát.
Egy tároló helységről van szó, melynek van egy társtulajdonosa is (meg van osztva és telekkönyvi tulajdon). Ez a tárolóhelység egy társasházban van. Szüleim nem itt laknak. (bár ez nem számít mert tulajdonjoguk van)
Az átalakítást az előző társtulajdonos végeztette, mégpedig 1m-rel kijjebb tette az utcára nyíló ajtókat, mivel ez egy beugróban helyezkedett el. Megjegyzem senkinek a direkt érdekét nem sérti, csupán az ajtó beugró mérete lett kisebb a tárolóé meg nagyobb. Ehhez nem kérte a lakók beleegyezését, a lakók pedig nem is fejezték ki ellenvéleményüket, tiltakozni meg végképp nem tiltakoztak.
SZMSZ ha jól tudom nincs, de akkoriban (10 éve) tuti nem volt!
Egy lakó mostánában kezdett el bunkóskodni és amikor szólni mertek neki szüleim, elkezdte őket terrorizálni azzal hogy feljelent és vissza alakítattja a tárolót ha nem viselik el a szemétségeit.
Szerintem így már világos lesz és mégegyszer köszönöm!
Mi az hogy a "szüleid ingatlanánál" (mellette, fölötte, alatta)? Mi köze a szüleidnek az "előző társtulajdonoshoz"? Már tíz éve is társasház volt? Ha igen, hogyan szabályozta az SZMSZ a lakáson belüli átalakításokat? Egyáltalán mi volt az a "kisebb" átalakítás? Volt rá építési engedély? Kellett volna, hogy legyen?
Ki terrorizál, kit ? Hogyan? Ki kellene, hogy elviselje kinek a bunkóságaitt? MIk azok a bunkóságok? Mit érdekli az a szüleidet, ha a társtulajdonosok "visszaalakítanak valamit"?
Mi ez a megkülönböztetés a "lakó" meg a "társtulajdonos" között? Bérbe adták a lakásokat vagy mi?
Szüleim ingatlanánál az előző társtulajdonos engedély nélkül végzett kisebb átalakítást 10 évvel ezelőtt. A társtulajdonos időközben meghalt, új társtulajdonos van de közös az ingatlan változatlanul. Most néhány lakó szüleimet terrorizálja, hogy feljelentik és visszaalakíttatják az ingatlant ha nem hajlandók elviselni a bunkóságaikat.
Ki lehet ezt védeni? 10 évvel ezelőtt kellett ilyen engedély? Esetleg elévült már?
Ha valaki tud valami okosat mondani azt nagyon megköszönném!
Helló! Beleolvastam a problémádba! Alapvető dolgokat kell tisztázni! Nálunk le van fektetve, hogy ki mettől meddig felelős! Például a fő vizvezetékért, ha ott van gond a társasház, de onnan a tulajdonos! A lefolyótisztítás is igy múködik! Kérdés kinek a tulajdonában volt a hiba? A közös vagy a te lakásodon belül! Ezt kell tisztázni! Ja van a háznak biztosítása? A szerelőt emg fizesse az aki kihivta, illetve akinél a duguláselhárítást végezték!
Egy szolgáltatást általában annak kell kifizetnie, aki azt megrendelte. Akkor is, ha magát a szolgáltatást harmadik személy javára kéri teljesíteni. (Példa: ha egy taxit küldök a vendégem elé a repülőtérre, hogy fuvarozza őt hozzám, akkor a taxis tőlem követelheti a viteldíjat, nem az utastól.) A közös képviselővel lefolytatott megbeszélés értelmezhető úgy, hogy te csupán hozzájárultál ahhoz, hogy az általa megrendelt szakember a lakásodban vizsgálódjon. Az külön jó, ha már előre, határozottan visszautasítottad a költségek viselését.
"Azóta ügyvédhez vitte az ügyet.Igaza van,vagy mit tehetek?"
Mindenekelőtt azt kellene tudni milyen jogalappal mit követel tőled. Ugyanis - még ha minden úgy lenne is, ahogy ő gondolja - nem neki vagy a társasháznak okoztál kárt, hanem a szomszédoknak. Így erre hivatkozva követeléssel is csak ők állhatnak elő.
"Milyen arányban kell a hitelfelvételt megszavaznia a tulajdonosoknak?"
Ez egy jó kérdés. Ugyanis a vonatkozó törvény 29. § (1) szerint : "A közös tulajdonban álló épületrészekkel kapcsolatos rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokról a tulajdonostársak az összes tulajdoni hányad szerinti legalább 4/5-ös szavazattöbbséggel határoznak." Vagyis ha a hitel egy ilyen kiadás finanszírozását szolgálja, akkor egyértelműen az összes tulajdoni hányad (és nem tulajdoos) 4/5-ének támogatása kell. Ha azonban a rendes gazdálkodás körébe tartozó kiadások fedezéséhez kell szükség - nálatok szerintem erről van szó -, akkor elegendő a közgyűlésen jelenlévők egyszerű többsége.
Még valamit: a társasház által felvett hitel biztosítékául - a tulajdonos hozzájárulása nélkül - a tulajdonostársak különtulajdonában álló épületrészek (tkp. a lakások) biztosítékként nem ajánlhatók fel, ilyen alapon nem terhelhetők meg.
Társasház tetőterében lakom.A tetőt én tartom rendben,mert a közös képv. olyan
lassan intézkedik,hogy addigra már nagyon súlyos lenne a problémám.Tavaly beázott az alattam lévő szomszéd ott ahol mi már nem vagyunk beépítve.Persze akkor is feljöttek és átnéztek mindent.
Idén a másik szomszéd is beázott.Ismét persze rámfogták feljöttek és nem láttak semmit.Ettől függetlenül felszólított a közös képv. hogy már pedig én áztatok és ho-
zassak vízvezeték szerelőt v.ő hozat.Mondtam,hogy hozasson,de nekem nincs elfo-
lyási problémám és nem fogom kifizetni a munkát.Hozatott.A szerelő dugulás elhárított ,és megnézte az elfolyást és azt mondta semmi különös,és nem lehet bizo-
nyítani itt semmit,
5000 ft-ot kért,és mondtam ,hogy majd a közöskép.,aki 2 percel később agresszív
kaputelefoni ordításba fogott hogy ,mi az,hogy nem fizetek,majd ráterheli a lakásra
stb.
Azóta ügyvédhez vitte az ügyet.Igaza van,vagy mit tehetek?
a közös képviselőnek energiát nem kímélve le kell ülni egyenként a tulajdonosokkal és beszélni kell velük erről. néha nem elég meszervezni a közgyűlést és ott beszélgetni erről. ez a feladat kinőtte magát már. jóval több energiát kell belefektetni, mert egy eladósodott házat rendbetenni nagy feladat a lakók részéről leginkább.
amennyiben lehetséges, akkor azokat a költségeket stabilan kell tartani, mint pl közös képviselő díja, takarítói díj, házfelügyelő, liftmester, ügyvédi díj ... stb.
az újságokból vagy a szolgáltatóktól lehet kérni áremelési díjtételeket, amit a lakók elé lehet terjeszteni. itt nincs mese, ha ezt nem fogadják el, akkor felhívom a közös képviselő figylemét, hogy saját érdekében mindent pontosan jegyzőkönyvezzen azon a közgyűlésen, ahol elutasítják a közösktg emelést.
nehogy ő legyen megvádolva hűtlen kezeléssel, ha elfogy a TH pénzeszköze.
A társasház közösség vehet fel hitelt, de azt is meg kell szavaznia a közgyűlésnek. A tartozásokért a tulajdonostársak tulajdonrészük arányában viselnek mögöttes felelősséget.
A társasházunk két lépcsőházból, 45 lakásból áll. A tulajdonosok döntő többsége igen idős nyugdíjas. Az évenkénti közgyűléseken rendre nem szavazzák meg a kellő mértékű közösköltség-emelést, így az előrejelzések szerint 2007 elejére pár százezer forintra fog apadni a ház két éve még ötmilliós pénzügyi tartaléka. A gázáremelés miatt szerintem teljesen el is fog fogyni.
Mi történik akkor, ha a háznak elfogy a tartalék pénze? A logikus válasz az lenne szerintem, hogy akkora mértékben kell emelni a közös költséget, hogy az fedezze a tényleges kiadásokat. De mi történik, ha ezt újfent nem szavazzák meg? Hitelt vehet fel a társasház? És a mi lakásunkra is ráterhelhet a bank valamit, noha mi szívesen fizetnénk a magasabb közös költséget is?
a törvény három fő (lehet több is) számvizsgáló bizottsági tagot ír el. ezek az emberek képviselik a társasházat. a tisztségükre megválasztás útján kerül sor.
az ő feladatuk hogy havonta egyszer ellenőrizzék a közös képviselő munkáját teljeskörűen.
sajnos gyakorta lehet látni, hogy egy kb 50 albetétes TH-ból 5-6 tulajdonos aktív, másik 10 fő csak a folyosón beszélget a problémákról, de amikor dönteni kell, akkor sehol sincsenek. nem vesznek részt a közgyűléseken, nem segítik elő a társasház jó gazdálkodását döntéseikkel.
amennyiben a közös képviselő meghatalmazásokat gyűjtött be az jogilag teljesen rendben van. az is rendben van, hogy helyettük szavazhat.
az nincs rendben, ha valóban a TH vagyonának elhárdálása folyik. valóban érdemes egy-egy munkára a szakembereket árajánlat bekérésével megversenyeztetni. nagyobb volumenű munkánál pedig közösen döntsön a képviselő a számvizsgáló bizottsági tagokkal, esetleg szavazás elé kell bocsájtani.
az SZMSZ-ben rögzíteni kell, hogy a közös képviselőnek milyen összegig van jogosultsága munkákat elvégeztetni a TH-nál.
hangsúlyozni szeretném, az aktív közös képviselő a legjobb!
nagyon sok háznál nem is látják a közös képviselőt. havonta leemeli a tiszteletdíját és a minimális munkákat végzi csak el (közüzemi szla-k utalása).
amennyiben valóban problémád van a közös képviselővel, akkor javaslom, hogy vállalj számvizsgáló bizottsági posztot, mert akkor bármikor ellenőrizheted a közösképviselő munkáját. ez kötelességed is ebben az esetben.
továbbá figyelembe kell venned azt is, hogy az építőipari munkák szezonálisak. szezonban nem mindig a legolcsóbb szakmebert kapja meg a TH.
örülni lehet (és ezt komolyan mondom), ha a szakember ad egy árajánlatot, szerződést köt és a szerződés szerint megfelelően el is végzi a munkát, továbbá garanciát is vállal. nevetséges, de sajnos itt tart az építőipar.
mindenesetre tudd, hogy minden elvégzett munka visszaellenőrzhetőnek kell, hogy legyen. vagyis: árajánlat kérés, szerződés kötés, minőségi átvétel, munkanapló (vagy munkaleírás) és ezt dokumentálni kell.
elvileg így működik.
járható út, ha nagyon inkorrekt a közös képviselő, akkor vissza kell hívni őt a posztjáról. (ez törvényileg szabályozott módon történik, amennyiben érdekel, írok róla)