Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Itt ne volt veszélye az átvizsgálásnak, tudtam, hogy csak jegyellenőrzés lesz. A Higonokamit csak azért vittem magammal, mert könnyű, lapos, és olyan régen volt már a táskámban. ;)
Egyébként azt hiszem, hogy a családunkban én leszek az utolsó Mohikán. A tesóm nem késmániás, pedig annak idején meggájvert követve kellett neki egy svájci bicska, se a többi férfi/fiú rokonom nem rajong a késekért, még "haddnézzemmeg" szinten se.
Bizony, a mai világban sokkal fontosabb, hogy késimitáló applikációt le lehessen tölteni az ájfonra, majd egy géppisztolyos applikációt, majd egy applikációt kereső applikációt, majd egy emlékeztető applikációt, hogy el ne felejtsük, hogyan kell kinyitni egy konzervet normál konzervnyitóval. ;)
Pedig mennyivel egyszerűbb lenne az élet "élesen". Én a munkám miatt sokat telefonálok, de amikor elmegyünk mondjuk moziba, a telefont minden további nélkül itthon hagyom, de a bicskám sose. Amikor viszont a Dalai láma előadásán voltunk a Sportcsarnokban, és tudtam, hogy átvizsgálnak, és bicskát nem vihetek magammal, bizony félkarúnak éreztem magam. Sokszor nyúltam a zsebemhez, és nagyon szokatlan volt a késnélküliség.
Nos, szerintem az a normális, ha férfiembernek - és fiúnak is! - van bicskája. Méghozzá nála. Ezt a nagyapák - és a mi apáink is - így gondolták, ez volt a természetes, magától értetődő.
Csak manapság sajna sikeresen elkorcsosítják az ember primitív hajlamait. Ha értitek, mire gondolok.
Érdekes, nálunk senki nem volt bicskás a családban, én nem tudom, hol fertőződtem meg, de amióta vissza tudok emlékezni (egész korai emlékeim vannak), késmániás voltam. :) A bugyli is úgy lett, hogy állandóan könyörögtem, hogy szeretnék egy bicskát, aztán valami vurstliban vettek nekem egyet.
Ilyen helyeknél szoktam figyelni, hogy ne vigyek se nagy, se értékes (akár csak számomra érzelmi értékkel bíró) kést, mert elvehetik a kapunál az őrök, aztán ez nem a nyugat, úgyhogy nem mindig vennék rá mérget, hogy visszaadják, vagy elküldik postán.
Nálam a bringás táskában egy Vic Angler van rendszeresítve a marokszerszám mellé. Így bicska is van nálam, és a tüskét is ki tudom szedni defekt esetén a fogójával. ;)
Én bugylival kezdtem, pedig nem is vagyok vidéki (azaz nem voltam :)). Aztán nagyon hamar lett egy svájci, már 10 éves koromban, és onnan meg nem volt megállás. :)
De svájci azóta is mindig van, nagy kedvencem maradt.
Egyébként nálam is. És ha véletlenül mégsincs, kellemetlenül érzem magam. Nem mintha állandóan vagdosnom kéne, csak valahogy kisiskolás korom óta van nálam valamilyen bicska, már szokatlan érzés, ha nincs.
de van. ha van egy igazi és melléteszed. egyébként meg legtöbbször nem az eladó termékről tesznek fel fotót és csak akkor derül ki, hogy mit vettél ha már a kezedben tartod. ezért érdemes az árra és az eladóra odafigyelni.
amúgy a másolat is teljesen jól használható, csak a kidolgozása nem annyira részletes. ez inkább csak elvi kérdés.
ezeket a felhasználási területeket azzal a megkötéssel gondoltam, hogy nincs nálad egyéb "céleszköz".
egy nyaralás vagy kempingezés során meg könnyen előfordulhat, hogy nincs nálam normális bicska, de pénztárca meg igen. nekem sok késem és bicskám van, de "csak úgy" szinte sosincs nálam egyik sem. inkább csak ha előre számítok rá, hogy szükségem lesz egy vágóeszközre. persze különbözőek vagyunk és más akár mindenhova is hordhat bicskát. azoknak nem kell ilyen CardSharp.
Tök igazad van, nálam is azért lenne a nyakban hordott kis fix, a táskában hordott svájci, a zsebben lapuló fejesgörbe, meg a csomagtartóban utazó mora mellett, hogy legyen.
Ja, és kicsit ellensúlyozná a kerékpáros edzéseim közben fellépő pengehiányos állapotot, mert ott csak a kerékpáros bicskaszerszámon lévő penge van nálam (igen, direkt olyat választottam, amin van vágóeszköz), ez meg pont elfér a mez zsebében a telefon meg a pénzecske mellett, sem a mérete, sem a tömege nem jelentős.
Csomag/levélbontásra jobb bármelyik késem mert mire ezt előhalászom meg összehajtogatom, addig egykezes folder elő, kicsattint, elvág, becsuk, elrak, ennyi. Kempingezésnél van olyan akinél nincs más? Nálam minimum kettő. Ez ilyen késbuzzer dolog hogy a pénztárcámban ilyet hordok mekkora feeling, meg talán nagyon szükséghelyzetben, de hogy az nálam mikor lenne arról fogalmam sincs. Persze különbözőek vagyunk. :-)
pl. csomag/levélbontásra, vagánykodásra abszolút jól használható. de én el tudnám képzelni, hogy kempingezés közben is jól jöhet ha épp nincs az embernél más, vagy virslistandon egy vacak műanyagkés helyett is jobb választás :)
egy dologra érdemes odafigyelni, hogy sok a hamisítvány. a legegyszerűbb módja az eredetiség megállapításának, hogy 2.500 Ft alatt biztosan hamis. afölött is előfordulhat, de ahhoz már pofa kell.
