Van felénk egy mondás : "nincsen májva tetű nélkül" Na most nekem van egy nagy öreg bokrom, soha nem volt még tetves. :) Ha mindenképp kell fiatal oltásokról vagy bármiről tetvet sürgősen eltávolítani, leszedegetem szépen kézzel. Aztán keresek a bodzán pár katica lárvát oda teszem a friss hajtásra, és kész is. 2 perc az egész és meg van oldva. :)
Valóban, a bodza kedvelt hely a tetveknek. Úgy szeretik mint a poloska a katonavirágot és a kerti labodát. Meg biztos van más is, csak nekem ezekkel van tapasztalatom.:)
tetvek ellen igazából nem védekezem. Talán annyi ,hogy sok jó bodzabokrom van, amin jól adják le a cukros kis végterméküket a tetvek.Így a hangyák ha valahol tetvet találnak rögtön telepítik is át a bodzára.Egyébként is jó táp növénye a bodza vagy a királydinnye a tetűnek.Ahol mégis megjelenik időnként, őszibarack levelén vagy néha néha a szilván, 2 hét és a katicabogarak,lágybogarak,fürkészek elintézik.Ennyi :) Füge témában annyit, vegyszerekkel óvatosan.Semmilyen magyar szakirodalom nincs arra vonatkozólag, melyik hatóanyag mennyi idő alatt bomlik le a fügén vagy a fügében, veszélyes!
Azért nincsenek, vagy kevés kártevőd van a kertben, mert nem mérgezed le a természetes ellenségüket. Hogy oldod meg hogy nálad nincs tetű? Nálam volt, de egy kis mosogatószeres vízzel elintéztem. Védekezni ugye muszáj, csak nem mindegy hogyan. :)
Poloska és csiga ügyben javasolni tudok egy borzasztó egyszerű megoldást.Tartsatok baromfit :) Akár 3-4 galamb méretű dísztyúk is megteszi. Én 4500nm -es kertemben egy darab poloska vagy csiga nincs. Van viszont fürgegyík, zöldgyík, sikló és rengeteg énekes madár, tövis szúró gébics stb stb.... Soha nem permeteztem, nincs rá szükségem. Tetvek sincsenek. Ja és a legfontosabb mielőtt elfelejtem, fügét nem bántja a tyúk,kakas amíg meg nem érik! De akkor meg le kell szedni gyorsan.Nem kell hogy kint legyenek egész nap, napi 1 óra alatt megtartják az őrjáratot és kész. Sok sikert! :)
azt azert tegyuk hozza, hogy itt jonehanyan rovarkartevot kialtottak es mar csatoltak is fel a hati permetezot a tavaszi reszleges rugyelfagyas miatti leveldeformacioknal...igaz hernyot nem lattak, de biztos ami biztos...
Ja és a csigával kapcsolatban én is mondhatnám az okosságot, mert éves szinten 15-20 darabot kettévágok, és le is van tudva a védekezés! Szerencsére valamiért nálam nem szeretnek...
Úgy általában akinek fontos a növénye, az pontosan tudja hogy mit , és mire használ! És igen! Próbáltam vegyszerek nélkül, sajnos szükség van rá, és nem az erekció miatt permetezek! Amúgy meg a szerekre költött pénznek is számtalan jobb helye lenne, Dehát ez van! Majd ha a szomszéd is komolyan veszi a veteményét, és nem azért veteményez, hogy legyen a poloskáknak hol szaporodni, akkor talán én is könnyebben meg fogom védeni a növényeimet.
Mellesleg a szamócán én még nem láttam poloskát, de a málnán annál többet!
Szerintem elbeszéltünk egymás mellett, én azt mondtam , ha elfagy a csúcsrügy, akkor nagyon nehezen indulnak meg az oldalsó rügyek, és lassabban is fejlődnek. A fotódon pedig úgy látszik hogy a csúcsrügyből hajt a növényed, én fagykárt nem látok rajta, szép egészséges kis növény.
Nagyon fontos és pontos információt adtál nekem pár hete, miszerint egy tavaszi korai fagy a csúcsrügyek elfagyásával a fügefa fejlődését még több, mint egy hónapra is megakaszthatja.
Ez történt nálam is, a május eleji -4 fok így tett a tavaly kiültetett dugványokkal. Az egyikről mellékelek fotókat, amelyek a fagy előtt, illetve a napokban készültek, szinte semmi változás a fánál. Az információd alapján már reménykedek, hogy lassan csak megindul a növekedés.
Ki hogyan védekezik, az tapasztalat és megítélés dolga, embere válogatja. Én nem akarok több mérget venni és enni, elég az amennyi a boltokban, piacokon vásárolt árukban van.
Pár éve volt a kertemben sok meztelen csiga. Félbe, vagy negyedbe vágott, lehetőleg rossz krumplit tettem az útjukba, majd este tíz körül kimentem és összeszedtem. Majd ezt éjfélkor is megismételtem. A feleségem kinevetett, de azóta nincs meztelen csiga a kertemben. Az utcán szemben lakóknál van még mindig és sok.
A poloska új dolog, tavaly a fekete szedret, majd a paradicsomot támadta meg. Hogy ez évben mi lesz, azt még nem tudom, mindenesetre a most érő szamócánál még nem látom őket.
Annyit tudok, hogy sok ismerősöm, sőt a sógorom is hetente permetezik ilyen és olyan varázsszerrel. Mégis, pld. a szőlőtermésük mégsem lett jobb, mint az enyém, pedig csak a rézgálicot használtam.
Ki és honnan tudná, hogy biztosan attól a vegyszertől gyógyult meg a növénye, amilyen vegyszert használt? Próbálta már, hogy nem használta és akkor milyen lett a növénye?
Édesanyám kertje körül olyan területek vannak, ahol semmilyen védekezés nincs. Tavaly már akkora volt a poloska fertőzöttség, hogy tönkretették a összes őszibarackot, és paradicsomot!
Évek óta nem győzi irtani a lepkekabócát, mert a környéken senki nem teszi!
A Spanyol csigák lelegelik a dísz és haszonnövényeket, pedig hajnalonként, és eső után rendszeresen összeszedi, alkalmanként 800-900darabot. Konkrétan nem lett összeszámolva, de tavaly húszezer felett volt a kifejlett egyedek száma!
Én az idén már több száz felnőtt poloskát összeszedtem, pedig tavaly is folyamatosan irtottam, és ha kis is keltek véletlenül a lerakott peték, akkor sem érték meg a felnőtt kort!
A múlt héten voltam egy faiskolai árudában, ott minden fügén láttam többféle fertőzés nyomát, és többek között, az én állományom is hasonló "beteg" növény beszerzésével fertőződött meg!
Persze lehetne sorolni napestig, az emberek tudatlansága, a nemtörődömség, hanyagság, vagy néhány idióta hangzatos dumájának a zászlóra tűzése, vezet oda, hogy aki normálisan szeretne gazdálkodni, az nem győzi használni a kemikáliákat, és a különböző technikákat, ha meg akarja védeni a termését, mert nem akar poloska szívott és rovar rágott termést szüretelni!
Meg kell ismerni a szereket, okosan használni, nem pedig ördögtől valónak kikiáltani!
Tanulni, Tanulni, Kérdezni, nem pedig tévhiteknek felülni!
Ha nem fagytak vissza az ágvégek, azok nőnek tovább. Van hogy az első levélnyélnél, de többnyire a másodiktól kezdve kifejlődnek majd a másodtermések. Mikor érnek az első termések, már sok másodtermést is fogsz látni.
Egyet értek veled. Régebben de nem rendszeresen én használtam növényvédő szereket, de már nem tenném. Vegyszeres zöldséget, gyümölcsöt vehetünk az üzletben is. Nem igaz? :)
Én a fügével kapcsolatosan még nem ismerem a növényvédelmet, csak más növényekkel volt tapasztalataimmal írnám a véleményemet: Itt a második képen hernyót látok. Ilyen korán már ott van nálad? Jól mondta Dark Side, leszedném és szétnyomnám. Ha sok lenne, akkor a szappanosvíz permetezést alkalmaznám. Felszívódó mérget nem, mert az már belekerül a kis növénybe és a termésébe is. Nem vagyok klímavédő-aktivista, de amit meg akarok enni, legyen bár kevesebb a termés, az inkább mentes legyen a növényvédő szerektől. Ez csak a saját véleményem, úgy tekints rá.
Egyébként bármilyen kontakt növényvédőszer is elintézi. Nekem a Karate levitte.
A füge nagyon gyorsan érik, nehéz belőni mikor lehet megelőző permetezést csinálni, ugyanis a felszívódó szereknek elég hosszú az élelmezési várakozási idejük (ÉVI, vagyis amíg nem lehet enni a termésből).
Én a napokban permeteztem a fügét neonikotinoiddal (ebből szabadforgalmút csak Mospilant kapsz). Ez kb 2 hétig elintézi ezeket a dögökat, ha próbálkoznának és a levéltetveket is távol tartja. A Mospilan és a hozzá hasonló "talált" más neonikotinoidok ÉVI-je 14 nap. Ha most kezeled, akkor addig biztosan nem fog érni a fügéd.
A nyári termés leérése után kezelheted ismét, de legfeljebb már csak egyszer!
A Karate ÉVI-jét nem tudjuk fügére, Magyarországon nincs erre vonatkozó engedélye, illetve egyáltalán nem engedélyeztetnek a gyártók fügére növényvédőszert. A többi növénykultúrában szerzett tapasztalat alapján ez legfeljebb 7 nap.
Én nem csinálnám, ugyanis a növény akkor fejleszt nagy gyökérzetet, ha szüksége van rá, és rendelkezik a hozzá szükséges potenciállal. Ha a Wuxal, és az atonik kimozdítja a holtpontról, és növekedésbe fog, akkor ez a gyökérzet fejlődésére is serkentően hat. Ha viszont mesterségesen csökkentjük a párologtatást, akkor a gyökérzet nem lesz arányban a zöld tömeggel, és újabb problémát okoz, a normál klímához való szoktatás.
Talán ha az árnyékolás megoldható, az megvédi a növényt a túlhevüléstől a kezdeti időkben.
Tanácsodat megfogadva a gyökérsarjat, jól beöntöztem Atonik vizes oldatával lefújtam. Arra gondoltam, hogy a törzsre húznék egy műanyag zacskót, a tetejét kilukasztva, hogy levegőt
kapjon. Így az ágak párás környezetben lennének és a pára hatására a gyökeresedés jobban
beindulna. Mit szólsz az ötlethez-kivitelezhető egyáltalán? Tanácsodat előre is köszönöm.
A gyökereztetni kívánt ágrész alatt a kérgét le kell hántani 2-3cm hosszant, ez nagymértékben serkenti a gyökérképződést, ugyanis a fás szárrész továbbítja a növény számára tápanyagot, a kéregben történik a visszaáramlás a gyökérzet felé. Ha ez a visszaáramlás gátolva van, akkor a növény intenzív gyökérképzéssel reagál.
A földet pedig érdemes úgy elhelyezni, hogy alatta kényelmesen el lehessen vágni az ágat a leválasztáskor, a gyökerek megbolygatása nélkül.
Ha jól van kivitelezve a módszer, akkor egész komoly méretű ágat is meglehet gyökereztetni, illetve leválasztani az anyanövényről.
