Ez a rovat az Írástörténeti Kutatóintézet baráti körének a szélesebb nyilvánosság felé történő megnyitása kíván lenni. Be akarunk számolni az itt végzett munkáról, meg akarunk vitatni nyitott kérdéseket az előrelépés érdekében.
A székely rovásírás eredetét kutatva ugyanis sok új felismerésre jutottunk a kutatótársakkal, amelyeket érdemes megbeszélni. Azt is tapasztaltuk, hogy nagyon sok segítséget kaphatunk a nyilvánosságtól.
Így jutottunk például egy hun tárgyhoz, amelyiken székely betűs, magyar nyelvű rovásfelirat van. Így kaptuk a most bemutatandó honfoglaláskori keresztet is, amelyiken szintén van egy magyar nyelvű rovásfelirat. Az akadémikus "tudomány" mindezekről még - tudtunkkal - semmit sem tud, vagy nem foglalkozik vele.
Így találtunk egymásra és újabb segítőtársakra is, akik fordításokkal, nyomdai előkészítéssel és millió más módon segítettek nekünk, meg a tudományos kutatásnak. Illik valamit közreadni ezekből az eredményekből és érdemes a nyilvánosságnak ezt a formáját is kihasználni a továbblépés érdekében.
A rovat címében megfogalmazott állítást is megvitathatjuk (a google-ba beütött "Az Éden írása" keresőszövegre megjelenik a tanulmány), de van ezer más írástörténeti tárgyú megbeszélnivalónk is.
A rovatot rovó nyitja, de ezen a fedőnéven több munkatársunk is közreadhatja a véleményét.
'A nyolcágu csillag idővel keresztté alakult a mezopotámioai ékírásban, de kereszt alakú isten, vagy égitest-jelkép mindig volt a sumerben is (pecséthengereken)."
A sumer irasban csillag az istenseg jelzoje, az is maradt vegig.
A kesobbi akkad iras hasznalt, egyszerusitett, csillagbol keresztet, ahol a vizszintes , ket vonalbol allt.
A sumer, + = MAS, jelentesei: ember, iker, juh, kecske, hatar, egy noveny, egy fa, 1/2.
Semmi koze istensegekhez.
"" A bibliai Edenben 1 folyo fakadt es a kerten kivul szakadt 4 agra."
Ez nem ugyanaz?""
Nem, mert egy forrasbol negyfele is bugyoghat ki a viz, negy folyoval, amit egy kereszt mutathatna, ha azt akarna kifejezni.
De a jel, amit hasznalnak, az a vilag negy sarkat, a negy vilagtajat jelkepezi.
A Edenbol 1 folyo jon ki, ami aztan negyfele szakadva folyik tovabb, a kerten kivul.
Ja, es a madarad a csoreben a "fo:l"-d"-del, hat ez kolosszalis. :-)))
"Csak neked van "fogalmad" mindenrol, azert is "osztod az eszt" itt."
Te mondtad.
***
"azt allitotok ami nektek megfelel, illik a fantazialashoz."
Nem fantázia.
***
"A sumer irasban 1 csillag (nyolcagu) az istenseg jele es nem kereszt."
A nyolcágu csillag idővel keresztté alakult a mezopotámioai ékírásban, de kereszt alakú isten, vagy égitest-jelkép mindig volt a sumerben is (pecséthengereken).
***
"A sumer irasban egy kereszt volt a juh jele es semmi misztikum nem fuzodott"
Az az ő baja
***
" A bibliai Edenben 1 folyo fakadt es a kerten kivul szakadt 4 agra."
Ez nem ugyanaz?
***
"Szal, a hagyomanyos foldabra egtajakat jelol,"
Ezt semmi sem bizonyítja, csak egy megalapozatlan feltételezés.
***
"... nem egy forrasbol szarmazo negy folyot."
Éppen te mondtad az előbb, hogy egy folyó szakad négy ágra.
***
"Van kerek csonak. Eppenhogy Mezopotamiaban es ugy hivjak, hogy "quffa", a sumerek "ma gurgur"-nak hivtak ( a csonak ami gurul :-)"
Csak ennek semmi köze az "f" rovásjelhez.
***
"Ebben ul a tiszteletes ur egy nagy X-el es azt hiszi, hogy a Foldon gurul. :-)"
Magyar, román, zsidó , német teljesen mindegy Kájoni János estében. A lényeg:
"Foglalkozott még a régi székely róvásírással is. Ő abban a korban ismerte meg a székely írást, amikor a botra rovás szokása még nem veszett ki. Talán rovásbotról jegyezte le, vagy botokon lévő szövegek alapján állította össze azt az ábécéjét is 1673-ban, amely egy ismeretlen régi betűsorra megy vissza. Ez valamelyes rokonságot mutat a konstantinápolyi felirat ábécéjével is. Kéziratában a "ty" két változata és a "nap" ligatúra alá nem írt latin betűs jelnevet. Kájoni feljegyzett egy másik betűsort is, amely azonban megállapíthatóan Thelegdi János 1598-ban írt Rudimentájára (rovásírást ismertető, kéziratban maradt tankönyvére) megy vissza.
Kájoni volt az első erdélyi zenész, aki európai hírnévre tett szert. Munkaszeretete, szorgalma és vasakarata páratlan volt, hatalmas tudását talán csak szerénysége nőtte túl. Mindenki számára követendő példa lehetne.!!!"
"A hozzászólásodból látszik, hogy halovány fogalmad sincs..."
Persze, persze.
Csak neked van "fogalmad" mindenrol, azert is "osztod az eszt" itt.
Fogalmakkal neked es Varganak is tisztaban kellene lenni, de hat ugye, ha olyanoknak predikaltok, akiknek nincs "fogalmuk" a mult korokrol, akkor azt allitotok ami nektek megfelel, illik a fantazialashoz.
A sumer irasban 1 csillag (nyolcagu) az istenseg jele es nem kereszt.
A sumer irasban egy kereszt volt a juh jele es semmi misztikum nem fuzodott hozza.
A bibliai Edenben 1 folyo fakadt es a kerten kivul szakadt 4 agra.
Szal, a hagyomanyos foldabra egtajakat jelol, nem egy forrasbol szarmazo negy folyot.
Van a sumernak egy X jele, nem kereszt, es a neve PAP.
Ertelme egyezik a ma hasznalatossal.
Nehogy mar ezt is beepitsetek a tobbi fantaziatok melle.
Van kerek csonak.
Eppenhogy Mezopotamiaban es ugy hivjak, hogy "quffa", a sumerek "ma gurgur"-nak hivtak ( a csonak ami gurul :-)
Ebben ul a tiszteletes ur egy nagy X-el es azt hiszi, hogy a Foldon gurul. :-)
A hozzászólásodból látszik, hogy halovány fogalmad sincs sem az F rovásjelünk eredetéről (ez tényadat ismerete lenne), sem arról, hogyan kell egy rovásjel eredetét tisztázni (ez meg egy módszer ismerete lenne).
Mert a magyar írástudomány öles léptekkel halad el az olyanok mellett, akik restek olvasni, de az észt osztogatni szeretik.
Például a csónak esetén meg kellene magyaráznod az akrofóniát, de az nem lehetséges, mert az f betű nem a csónak szójeléből keletkezett.
A jelforma sem csónakot ábrázol, mert kör alakú csónak nincs. S az sem derül ki az állításodból, hogy minek kell egy csónakba a kereszt, vagy X.
Kik járnak az égen? A madarak? G az képjel. Gém, gémeskút, gúnár, gerle, galamb, gácsér, gólya gólya gilice, gödény........ Mind KM-beli ősköltő ősHONOS madarok. ;-)
Az F-ről pont Te mondod ezt kedves Robur, mint sumerológus? Nézd meg a föld, ország jelentésű sumer kies kietlen ékírás jelet!! ;-))
Az már egy más kérdés, hogy az ek rovásjelbe képi ligatúraként, hogyan jött az az x kereszt. Talán a furat, fú.... és ne feledkezzünk meg a lyuk jelről sem, amiben csak egy pötty van. Alaktanilag nagyon hasonlók, ugyanakkor hangértékben semmi közük. Na de ugye képírással kezdődhettek valaha a dolgok. (??????)
ZE - ZŐ ző(l)d mező ..... mez(<-s)gye. Mi köze lehet ennek Mezopotámiához? Folyók közti mezzó mező?? ;-))
Másik nyelvből egy érdekes képi, logikai összefüggés. Hasonlít a zöld szavu(n)k a fűre? Hát az eleje. GR.....
grass O.E. græs, gærs "herb, plant, grass," from P.Gmc. grasan (cf. O.N., Ger., Goth. gras), from PIE *ghros- "young shoot, sprout," from base *gro-/*gre- "that which grows." Related to grow and green.
grow O.E. growan (of plants) "to flourish, develop, get bigger" (class VII strong verb; past tense greow, pp. growen), from P.Gmc. *gro- (cf. O.N. groa, O.Fris. groia, Du. groeien, O.H.G. gruoen), from root of grass (q.v.).
green O.E. grene, earlier groeni, related to O.E. growan "to grow," from W.Gmc. *gronja- (cf. O.Fris. grene, O.N. grænn, Dan. grøn, Du. groen, Ger. grün), from PIE base *gro- "grow," through sense of "color of living plants."
Nőnek a növények mi? Az az átkozott fű a leggyorsabban. Nagyra nö a nád is. Pista bácsit megint hívták, hogy mikor viszi éppen arra legeltetni a birkáit. :-))
"ze [DIRT] wr. ze2 "dirt" Akk. erşet (ez a ze2 szerepel a dob irasmodjaban)
Es akkor meg alabb hozzaadjak az "earth, land" (fo:ld, fo:ldterulet) jelentest is.
Mert a "dirt"=a porhanyos fo:ld.
Dirty=piszkos
Ez megintcsak elgondolkoztato, mert a "zeme (me-ze :-), zemlja= fo:ld, a litvan es orosz nyelvekben.
Minel tobbet nezunk korul a kelet-europai nyelvekben, annal tobb sumer hatast lehet felfedezni, ami azt jelenti, hogy a sumerek, akiket S.Parpola urali-ugoroknak tart, valaha, kb. 8-10ezer eve, egyutt vagy kozel eltek ezekhez a nepekhez.
A sumer nyelvnek tobb szava van a fo:ldre, nem lehet tudni, melyiket, mire alkalmaztak.
A magam olvasatában én egész egyszerűen ezt úgy "interpretálom", hogy a magyar "F" szimbolikája egy TÉRBELI leképezés, a görög viszont eleve kétdimenziós --- mondjuk úgy: EUKLIDÉSZI logika mentén létrehozott szimbólum.
A kettő párhuzamba és szembeállítható.
A görög egy kiragadott SZELET, mint ahogy az EUKLIDÉSZi is egy része csak a BOLYAI féle hiperbolikus rendszernek.
És hát nem is csoda, hogy a SZTYEPPEI világ az, amely közelebb áll ehhez a hiperbolikus gondolati KÖRhöz, hiszen a "végtelen" TÉRnek ebben gondolatébresztő szerepe van... ( Ugyanez a helyzet a TENGERI NÉPEKnél !! De ugye a tenger világa nem egy stabil, --hamar oda lehetett veszni ---és nem is volt olyan forgalmas , mint a szárazulatok, így a sztyeppei gondolati elsőség terjedt nagyobb gyorsasággal.)
A Tau valóban összefügghet a sumer tin "élet" jellel. Ez a magyar isten "ős Ten", teng, tenyész szavak ten-jével is azonos, valamint a kínai tien "isten, ég" szóval és az etruszk Tin főisten nevével is.
Az ősvallás istene azonos az égigérő fával (a Tejúttal) - amelynek jele a Tau függőleges egyenese - ezért a magyar-etruszk-kínai-sumer Ten/tin lehetett a Tau hangalakjának forrása.
Az Isten (az égigérő fa) valóban az élet forrása. A születendő gyermekek lelke az ősvallás szerint az égigérő fa ágain honol.
A körbe zárt kereszt a székely "f" (Föld) megfelelője, egy felülnézeti világmodell (azaz az Éden térképe).
A görög Tau (egy sima T) viszont egy szembőlnézeti világmodell maradéka lehet, a teremtett és rendezett világ metszete, ami az eget tartó fa ábrázolási konvenciónak felel meg. Az égbolt eredeti ívéből már csak a felső vízszintes maradt meg.
