Hányadik félévben jársz ? El tudom képzelni, hogy a Ptk.-n már túl vagytok, így végülis valamennyi szabályát ismerted, de nem állt össze nálad a rendszer. Ehhez a kérdéshez a Ptk. rendszerszemléletű értelmezésére van szükség, a Ptk.-t összefüggő logikai rendszerként kell felfogni. Mondjuk amit kérdeztél elég gyakran felmerül a gyakorlatban, így nem volt túl nehéz.
Most újra elolvastam a hivatkozott joghelyeket, emlékeztem ezekre, de én másképp értelmeztem őket.
A 115. § a tulajdonjogra irányuló követelésre (állítom, hogy hogy tulajdonjogom van) vonatkozik, ilyen kiterjesztéssel is értelmezhető? Igazából mindent mond ez amondat de semmit. Az öröklésre is érhető, hiszen ott van egy eljárás, de tény, hogy nem ír hozzá semmit.
Az elévülés generális szabályát mindig is kerestem a Ptk-ban, de mivel a 324. § a szerződés címszava alatt van, így én csak arra értelmeztem, pedig ez csak jogszabályszerekesztés? Ugyan a Mt.-ben a tanulmáényi szerződés címszó alatt
vanank más, nem ahhoz kötött kedvezmények is.
A végrendelet érvénytelenségére vonatkozó 654. szakszt is ismertem, de ezt azért nem véltem alklamazhatónak, mert az érvénytelenségi eseteket taxatívan felsorolja a ptk. Igen ám csak itt az jutott eszembe, hogy a végrendelkező akaratát kiterjesztőleg kell értelmezni. pl. meggyilkoja az örökös, amaerikában volt egy ilyen híres ügy.
tehát ha jóllátom jó helyen keresgéltem csak saját magam akadálya voltam, hogy iylen szűken értelmeztem ezeket a rendelkezéseket?
Ok, nagyjából így gondoltam. Ezerszer átolvastam a Ptk. ide vonatkozó részét,
de csajk azt találtam, hogy nem évül el, de azt nem tudtam, hogy, ha kötelmi, akkor igen.De nem volt egyértelmű, mert van 1 év meg ilyenek, de explicite nem találtam magát a megtámadást. Tehát melyik praragrafus mondja ki, mit nem vett észre a szemem?
Ezt a kérdést feltettem a Családi jogi topikban is, de most már úgy gondolom jobban ide illik. Ha esetleg ilyesmi volt már témán, akkor bocs, visszaolvasva nem találtam hasonlót. Alaphelyzet a következő: apósom gyógyíthatatlan alkoholista, tékozló életet él és adósságokat halmoz fel. Anyósom már sok éve elvált tőle, szerencsére külön él, mindennapi balhés életével nem károsítja egyik rokonunkat sem. Mi lesz akkor ha az öreg egyszer beadja a kulcsot (pl. győz az alkohol)? Feleségem, mint egyenesági leszármazott örökli az adósságait? Hogyan lehet erről a nemkívánt örökségről lemondani?
Na, megtaláltam mire kellene válaszolnom. Szóval a végrendelet megtámadására kétféle határidő van:
1. Ha tulajdoni igényről van szó ( állagöröklés ), akkor nem évül el a követelés.
2. Ha kötelmi igényről ( kötelesrész, stb.), akkor az általános elévülési idő, azaz 5 év az irányadó.
Most az elévülés nyugvásával és hasonló nyalánkságokkal nem szaporítom a szót.
Az eseted nekem állagöröklésnek tűnik erősen, úgyhogy nem évül el, ergo érdemes pert indítani. Úgyis az alperes elsőként permegszüntetést fog kérni, elévülés címén, amit a bíróság elutasít, utána jöhet a szakértő kirendelsének indítványozása.
Mivel nem vett részt a hagyatéki eljárásban nem védekezhetnek a Ptk. 236.§ (4) bek alapján sem. ( ezzel szoktak még próbálkozni.)
Olyan szokott még előfordulni, hogy elbirtokolják időközben a hagyaték tárgyát ( harmadik személy ) ezért nem tudja igényét érvényesíteni az örökös.
Üdv mindenkinek, segítségre lenne szükségem. A nagymamám októberben meghalt. Egy vidéki házat hagyott hátra.Elvileg ketten örököltek volna utána, az anyukám és a nővére, de mivel anyukám nyakig úszik az adósságban, és nem ebből akarta visszafizetni, lemondott az örökségéről. Sajnos nem az én javamra, hanem a nagynénémére. A nagynéném azt mondta, ne aggódjunk, majd kapunk belőle. A hagyatéki eljárást január végén indította el. Most május van. Elképzelhető, hogy már lezajlott az egész és a nagynéném lelépett az egész pénzzel? (Elég kapzsi, szóval kitelik tőle.) Általában meddig tart egy ilyen eljárás?
Lehet, hogy nem fogalmaztam vilagosan: az onkormanyzat magasabbra ertekelte, mint amennyit szerintem er. Epp arrol van szo, hogy nem akarom eladni. Ezert nem szeretnek magas illeteket fizetni, hisz a belathato jovoben nem kell szja-t fizetnem utana.
Edesanyam utan orokoltem egy videki (balatoni) telket. A hagyateki eljaras rendben lezajlott, en elfogadtam a videki onkormanyzat ertekbecsleset. Utobb azonban radobbentem, hogy minden valoszinuseg szerint sokkal a piaci ar fole ertekeltek az ingatlant. Van lehetosegem arra, hogy az illetekkiszabas soran uj ertekbecslest kerjek?
A kozjegyzotol nem kaptam meg az ertekbecslest, csak egy szamot kozolt az ertekrol. Illetve nekem mutatott egy papirt, mely szerint pl az ingatlanhoz szilard burkolatu ut vezet. Ez nincs igy. Esetleg ezen az alapon kifogast emelhetek az ertek megallapitasa ellen?
Na, így lenne ötösöm a lottón! :-( Apánk az összes pénzt kivette a bankból, otthon tartja, és költekezik. Nem akarja ideadni a részünket szép szóra, viszont felmerült bennem a kérdés, érdemes-e benyújtani a póthagyatékot, mert vajon látnánk-e egy fillért is a pénzünkből? Nem. Maximum ráterhelnék apám 50%-os lakásrészére, de minek? Előbb utóbb az úgyis a mi örökségünk lesz (a tesóimmal), akkor meg mit érünk vele?
Kb. 15 évvel ezelött meghal valakinek az apukája, de ő külföldön van, és nem látja magát a végrendeletet, ami alapján őt kizárják az örökségből. úgy tudja, hogy bérelt lakás volt, és nem tudta, hogy időközben megvették, és van örökség. A végrendelet hamis, apuka nem is tud írni, és az aláírás is hamis. Jó ez szakkérdés, de fogadjuk el, hogy így van. ha pedig ez igaz:
Miit tud tenni? Mert maga a végrendelet kellékei rendben voltak, de a He. rendelet szerint ugye egy év az elévülés, míg a Ptk. ezzel nem foglalkozik, illetve csak más indok alapján lehetne megtámadni.
Vajon lehet-e megtámadni, hiszen elviekben bármikor meg lehet támadni a Ptk. szerint (és a nyugvó dolgokat nem mozgatni elv?), de az érvénytelenség okán lehetne, de ezt taxative nincs benne.
Annyit tennék még hozzá, hogy édesapám halála után. a hugom a örökösödési illetélet megfizette az örökölt ingatlanrész után. Édesanyám szintén ki fizette a rá eső rész utáni örökösödési illetéket, majd az ingatlan eladását követően a szja-t is megfizette, mert nem fektette be ismét másik ingatlanba. Az a kérdésem, hogy az édesanyám által leadózott összeget, amit nekem átadott, azután nekem is kell ismét szja-t fizetnem? Vagy minek minősül az az összeg?
Sziasztok! Hasonló, és biztos banális a kérdés, de jó annak, aki még nem került ilyen helyzetbe. Édesanyám anyukája után -egyedüli gyerekként- örökölt. Az illetéket kifizette, majd néhány napja eladta a nagymamám házát 6 millióért. Jövőre hogyan és mennyit kell majd adóznia utána? (hogy van ez az ingatlanra kell költeni dolog?) Anyukám emiatt most hozzá sem mer nyúlni az örökségéhez. S.O.S.! Előre is köszi!
Tehát ezek szerint a szűlő az örökölt és leadózott pénzét, ha odaadja a gyermekének, akkor a gyermeknek is adóznia kell utána, ha azt nem ingatlanba fekteti? Ennél is a 300.000 ft adómentes az e feletti rész szja köteles?
Szevasztok! Édesanyám közös háztartásban él a hugommal. Édesapám 3 éve meghalt és az ingatlanból rám jutó örökségből (1/4 rész ingatlan) hugom javára lemondtam, mivel ő abban a házban lakik..... Tavaly anyai águ nagyapám meghalt , ingatlanját 3 gyermeke (köztük édesanyám 1/3 részben) örökölte. Az örökösödési adót megfizetése után Édesanyám örökséget kettönknek 2-2 mill. Ft-ot (hugomnak és nekem) szétosztotta. Hugom ezt az összeget átadta nekem, mivel annak idején lemondtam az apai örökségi részemről. Ezt az összeget (4 mill. Ft) be szeretném fektetni egy ingatlan vásárlásába. Szeretnék ezügyben tanácso kérnit, hogy milyen bevételnek minősűl a szűlőtől , ill testvértől kapott juttatás, és milyen adó alá tartozik. Köszönöm a válaszokat
Ja, még egy kérdés: mi van akkor, ha kiveszi az egész pénzt a bankból, vagy simán elkölti??? És ha csak pl. 1 év múlva nyújtjuk be a póthagyatéki leltárt, akkor kamatosan jár a tesóimnak és nekem a részünk?
Apámat rávenni bármire: hát, nem lesz egyszerű. Én sem szeretném, ha ki kéne fizetni a 11% illetéket, szóval egyelőre hallgatunk, aztán ha végképp nem lehet vele megegyezni, akkor még mindig benyújthatjuk a póthagyatéki ...izét. (Sajnos apám gyűlöl engem. Legjobban az fáj, hogy az unokáját is lesz@rja, és fel sem hív, hogy hogy vagyok (pocakomban a 2. unokájával). )
Mamy, nem csak apukád lehetősége az, hogy felveteti a hagyatéki leltárt, aztán azt diktál be, amit akar. Nyilván első körben őt hívják be, mert ő a túlélő házastárs.
Nektek gyerekeknek, mint törvényes örökösöknek bármikor jogotok van bemenni az illetékes Polgármesteri Hivatal Hatósági Osztályára és egy póthagyatéki leltárat felvetetni a végkielégítésre vonatkozóan. Nem kell perelni, ez jár Nektek, de ha apukátok ilyen kötekedő, nem lesz egyszerű. Közjegyzője válogatja, hogy azonnal átadja Nektek, vagy még futtat veletek 1-2 kört, hogy egyezkedjetek.
Az meg nem apukád különvagyona, az házastársi közös vagyon, a fele Titeket illet.
És egy illetékspóroló jótanács(másoknak is):
A Ti esetetek tipikusan az a helyzet, amikor pedig érdemesebb lenni elhallgatni. Miért?
Belátná, hogy ez a Tiétek, szépen fű alatt szétosztaná köztetek, mert ha nem adja magától, akkor be kell jelentsétek, hogy kiadja, és akkor még illetéket is fizettek érte, 11%-ot!
Soha nem derülne ki, hogy "csaltatok", mert papíron ez nem szerepel anyukátok nevén.
Mamy, próbáljátok meg valahogy a fatert rávenni erre.
Édesanyám nemrég meghalt. Hárman vagyunk testvérek, és apám nem hajlandó elfogadni, hogy az ő (apám) végkielégítése, mely a bankban pihen, az is közös szerzeménynek számít, a felét hárman örököljük a tesóimmal. Be sem akarja vallani a hagyatéki leltár során. Mit tegyünk? Vigyük perre a dolgot? Az egész összeg kb. 5millió, tehát fejenként kb. 800ezret örökölnénk, nem akarok lemondani a jussomról.
Sziasztok! Anyukámék heten vannak testvérek,örököltek egy nyaralót.eladták,egyenlő arányban részesültek a vételárból. Azt szeretném kérdezni,hogy az adóbevallásban,hány százalékot kell bevallani? anyu nyugdíjas.
