1. táblázat. Az elektromágneses spektrum nagy energiájú tartományai. A röntgen- és gammasugárzás esetében nem a hullámhosszat, hanem a fotonok energiáját (E) adják meg az elektronvolt (eV) ezerszeres (keV) vagy milliószoros (MeV) egységeiben. Az átszámítás: E [keV] = 1,24 / l [nm].
Elektromágneses tartományHullámhosszFotonenergiaDetektor
ultranagy energiájú gamma
>108 MeV
ködkamra
nagyon nagy energiájú gamma
104- 108 MeV
Cserenkov-számláló
nagy energiájú gamma
30-104 MeV
szikrakamra
közepes energiájú gamma
10-30 MeV
szikrakamra
alacsony energiájú gamma
1-10 MeV
szcintillátor
lágy gamma
0,1-10 MeV
szcintillátor
kemény röntgen
0,01-0,1 nm
10-100 keV
szcintillátor
lágy röntgen
0,1-10 nm
0,1-10 keV
proporcionális számláló
ultraibolya
10-380 nm
fotólemez, PM-csõ, CCD
Nos szóval ahogy olvasok a keménysugarakról már nem is mérnek adnak meg hullámhosszat már csak energiákról beszélnek .
A hullámfüggvény egy valószínűség. Az elnyelődésnek egy adott ponton a hullámfüggvény által meghatározott valószínűsége van. De csak egy elnyelődés lesz. ha bekövetkezett, akkor nincs többé értelme a valószínűségnek.
Ha a Napon kibocsát egy atom egy fotont, annak hullámfüggvénye c sebességgel kiterjed minden nem takart irányba. 8 perc alatt eléri a Földpályát. nagyjából egyforma valószínűséggel elnyelődhet itt vagy a Holdon, annak is van valószínűsége hogy a Hold visszaveri és valakinek a szemében nyelődik el. Ez esetben az illető látja a Holdat... :-)
Vannak modellek. Az egyikben hullám, a másikban részecske, a harmadikban meg valami egészen más. A modellek annál jobbak, minél több kísérletet tud megmagyarázni. Az, hogy mi a fény VALÓJÁBAN, arra soha nem fogunk tudni válaszolni.
Igen, a kvantumfizika pont ezt mondja, hogy a kísérlet eredménye a megfigyelőtől függ. Attól, hogy hogyan vizsgálunk, és mit várunk el eredményül. Ebből adódik, hogy néha hullámnak, néha részecskének szemlélhető.
"gamma fotonok pontszerűen haladnak és okoznak a detektorokon kölcsönhatást"
A fotonok egyáltalán nem haladnak.
A fény a legjobb tudásom szerint szemléletesen elmagyarázva:
QED: Ez egy MODELL
Van egy hullámfüggvény, ami természetesen hullámszerűen terjed a térben. Ennek a függvénynek az abszolutértékének a négyzete adja meg azt a VALÓSZÍNŰSÉGsűrűséget, hogy hol fog a foton detektálódni. A foton tényleg "pontszerűen" okoz kölcsönhatást, de nincs pályája amin halad....
Nem érdemes olyan kérdéseket feltenni, hogy: hullám-e vagy részecske... Ilyen kérdéseknek nincs értelme. Vannak modellek. Az egyikben hullám, a másikban részecske, a harmadikban meg valami egészen más. A modellek annál jobbak, minél több kísérletet tud megmagyarázni. Az, hogy mi a fény VALÓJÁBAN, arra soha nem fogunk tudni válaszolni.
A QED a legjobb modell, amit ismerünk, az összes fénnyel kapcsolatos kísérletet meg tudja magyarázni.
Einstein vezette be a fizikába , előte is mérték a fényt .
A fény fémek felületéből elektron kilökésére képes , a folyamatos fényből egy elektron kilökődéséhez szükséges energia menyiség a foton .
Ez a jelenség frekvencia függő.
A fényt ugy is elképzelik hogy gömbhélyak sorozata mint a szappanbuborékok az energiát ott adja le ahol kiszurod .(anyaggal kölcsönhatásba lép.
Szerinted miért nem? Ha egy fotonnak megfelelő energia kell a változáshoz
kevesebbet mia fenével detektálnál , a szemed is igy működik anyag van benne.
A fent leirt elektron kilökődést képzeld el ugy ,hogy az elektron a mag körül egy
vályúban kering a fény belengeti az elektront ( mint a hintát a gyerekek )
bizonyos számú lengés után a vályúfalát átugorja az elektron ( a hinta átfordul )
Az elektron rezonanciába hozásához a frekvencia értéke a fontos nem pedig a hullámok amplitudója ( ha rossz ütemben hajtod a hintát nagy erővel még meg is állitod ). Nem vagyok fizikus , de szerintem a frekvencia értéke az anyag függő
hiszen az elektronok visszaugrásakor egyedi szinű fényt sugároznak a fémek .
A másik dolog meg az hogy minden elektronpályának más az energia szintje és más
amuúgy nekem télleg nagy csalódás a jelenlegi helyzet. Olyan magabiztosan és egzaktul beszélnek a természeti jelenségekről a fizikatanárok és tudósok, hogy azt hihetné az ember, hogy az alap az rendezett, világos a számukra. Pedig éppenhogy az alapot nem értik (elektmágneses sugárzás, anyag szerkezete), csak a felszín gubancainak bontogatásában van tehetségük. A mélyben levő igazság az számukra ismeretlen. Talán az is marad.
Ha a foton csak "mértékegység", akkor meg tudnád mondani, hogy mivel magyarázható az, hogy nem lehet tetszőlegesen kicsi az amplitudója, hogy elvileg gömbhullám létére mégis csak egyetlen helyen detektálható, miért nem detektálhatunk egy fotonnál kisebb energiát egy adott frekvencián?
Nem azt mondtam hogy foton mint mértékegység nem létezik ez valós energia adag ami kölcsönhat az anyaggal , haladásközben csak hullám elmélet érvényes .
A kozmológusok már nem vakon találgatnak, meglehetősen sok jó és pontos mérésük van. Pl. a Cobe háttérsugárzás mérései, nagy statisztikai minták galaxisok vöröseltolódásáról, szupernovák fényességéről és vöröseltolódásáról stb.
Emiatt a különböző elvarázsolt elméleteiket meglepően pontosan tudják tesztelni.
Természetesen egy büdös szót se értek ezekből, de ezzel együtt nagyon meggyőzően el tudják adni nekem a dolgaikat... :-) Szóval vennék tólük használt Univerzumot.
Ha még nem láttad, feltétlenül nézd meg Dávid Gyula előadását:
Erről már én is tudtam, meg arról, hogy ennek a hiányzó tömegnek a 70akárhány százalékát alkotja a sötét energia, a többi maradék csak a sötét anyag.
Amúgy miért pont a barion? Ez nem magyaráz meg semmit.. A 21. században úgy látszik, még nem tudjuk, mi az az elektromágneses sugárzás, és mi az anyag..
Az univerzum tömegének és energiájának csupán 5 százaléka normál anyag, azok a szubatomi részecskék, melyek a látható dolgokat alkotják. A tudósoknak nincs semmi nyomuk a fennmaradó 95 százalékról, ezért az egyik részét sötét anyagnak, a másikat pedig sötét energiának nevezték el. Mitöbb, még a mindössze 5 százalékot kitevő normál anyag egy része is alig észlelhető, azonban a legutóbbi megfigyelések napvilágra hozták az elveszettnek hitt tömeget. http://www.sg.hu/cikk.php?cid=35471
629 hozzászólás után is arról vitáztok, mi a fény? Ezek szerint nem sok sikerrel. Engem is nagyon érdekelne a dolog. Valójában a fény az elektromágneses sugárzásnak egy bizonyos frekvenciatartományba eső része, s ezt a szemünkkel érzékelni tudjuk.
A kérdés tehát az, hogy mi az elektromágneses sugárzás. Én sem tudom. Szeretnék választ kapni!
