Behomokolt a kutam rendesen,elősször tiszta aztán szinta majdnem mint az iszap annyira,kompresszoroztam,kaptam olyan tippet,rossz a szűrő,tegyek bele kavicsokat,megtettem,bár ne tettem volna valahol elakadt és kb 5m után se előre se hátra,még beton vasatsem bírtam rajta át ütni.Mit kezdhetek vele,ha kezdhetek?
Munkanélküli vagyok pénzünk nincs újra fúrni,50-70eft,kert nagy és nagyon kellene itt vidéken,lehet-e házilag valami kútfúrást csinálni?
Fejet kaptam,többit valahogy össze szedném.
Esetleg valami rajzos okosítást szívesen fogadnék.
Érdeklődőkből lesznek a megrendelők, remélem. Ma nen tudom mi történt, de nagyon sok érdeklődőm volt, néhányat sierült megcsípnem belőlük :)) El se gondolkodtam Gyömrőn, nekem nem mondta a néni, hogy maguk fúrták a kutat, csak annyit mondott, hogy eliszaposodott.
A néni akik maguk fúrták a kutat, de nem jó hív tisztítsam ki. -Mondom neki, hogy nem lesz jó, mert megáltak a fosóhomokban alig 1m vízoszloppal. nyitva a cső ÁÁáá
:)) de érdeklődnek sokan ez jó jel nem olyan mint tavaly.
Ha mondana egy helyszínt (települést) akkor meg tudom mondani, hogy mire lehet számítani,hol milyen vízadó rétegek helyezkednek el. A kútfúráskor javasolt (szinte kötelező) a felső vízadó réteg kizárása vas (acél) csővel, így elkerülhető a mélyebb elszennyezése. Általában a 2. rétegvíz már nagyon sok helyen jó, szinte iható minőségű, érdemes a kút letisztítása után majd bevizsgálni. A fúrás előtt a helyszínt mindenképp meg kell nézni mielőtt a fúróberendezés kitelepítésre kerül.
Egy problémára keresem a megoldást .. adva van egy magyar gyártmányú VP 300 membrános szivattyú , cserélve lett benne membrán és lábszelep , de az üzemeltetés során a két végletet produkálja .
Vagy túl nagy nyomással nyomja a vizet és ha a locsolócső megtörik akkor lenyomja a csövet magáról , vagy ép nem nyom szinte semmit . Már szét szedtem legalább hússzor de nem tudom mit kellene vele csinálni.
A másik kérdésem .. 12 méter mély kútnál az alsó 2 cső van perforálva , ha szívócsöves szivattyút akarok lerakni az aknába akkor a szívócső érjen le a perforált részhez ?
Budaörsön nehéz fúrni. Leginkább levegő - hab öblítéssel és fúrókalapáccsal lehet haladni. Talajszondát is és vízkutat is fúrtunk, mindegyikkel megszenvedtünk. Nagyon repedezett a réteg, a víz pedig viszonylag mélyen van. Mi Budaörs tetején dolgoztunk, és valamikor a tavasz vége felé még vissza települünk. Ha valamiben tudok segíteni akkor szólj.
Szakértést szeretnék kérni iszapolóval kapcsolatban, ha valaki megnézné az ebay.de -n 280663228953 irja a keresőbe . A felépítése és a használata a kérdés. Egy hagyományosat most készítek de egy ilyet is megalkotnék ha valakinek a gyakorlatban bevált. Köszönet minden rámforditott percért.
szeretnék öntözéshez kutat furatni a közeljövőben (vmikor nyáron), bár fogalmam sincs hogyan lehet majd kivitelezni, így egyelőre elméleti síkon mozgok. a telek nagyjából úgy néz ki, hogy van egy keskeny völgy (itt van a ház), majd egy igen meredek domboldal, ami kb 20-30 m magas, több, mint 100 lépcsőfok vezet fel a domboldal tetején lévő fennsíkra. a fennsíkon a telekhatár mögött egy mezőgazdasági terület van, most épp repcével beültetve, ha nehezen is, de megközelíthető (bár egy teherautó méretű fúróalkalmatosságot nem lenne egyszerű belogisztikázni a kerítésoszlopok és növényzet között). az utcában már régóta van szennyvízelvezetés, de szerintem sok kis parasztháznál még derítőbe nyomják a dolgokat, és az utca lejtése miatt lehet, hogy így sokminden nálunk köt ki.
ezért, és amiatt, hogy a legtöbb öntözendő dolog a dombtetőn van (kiskert, parkosított részek, illetve ide pár éven belül szeretnék építeni egy kisebb medencét, aminek a vízellátását szintén jó lenne nem csapvízből fedezni) legcélszerűbb lenne a kutat föntre telepíteni. persze a völgybe egyszerűbb lenne, viszont ott meg ott az esetlegesen szennyezett talajvíz veszélye, illetve a vizet akkor fel kellene juttatni a dombra a locsoláshoz (most csapvíz megy fel, de az is csak akkor ér föl a kb 150m slagon kereszül használható víznyomással, ha még egy szivattyúval rá is segítek).
a közvetlen környezetemben nem tudok kútról, persze nemrég költöztünk csak ide, szóval biztosan van valakinek, de ha van is, csak a völgyben. a talaj egyébként úgy néz ki, hogy kb 50-80cm termőréteg alatt egy keményebb, agyag-szerű réteg van (benne egészen megkövesedett, de azért egy kalapáccsal még könnyedén széttörhető darabokkal), ez kb 10-20 cm, majd ez alatt hasonló, de töredezett, porózusabb réteg következik (eddig ástam le eddig egy antennatorony felállításakor). kőzetalap szerintem errefelé csak nagyon nagy mélységben lehet.
szóval elsősorban azt szeretném megkérdezni, elképzelhető-e hogy a dombon fúrva elérhetnénk egy olyan vízadó réteget, ami a völgy házainak derítői fölött van? van valakinek tapasztalata hasonló szituációval? esetleg - mivel felülnézetből a háztól 30-40 méterre lenne csak a dombon a kút, elképzelhető, hogy a vízadó réteg nem, vagy csak minimálisan lenne máshol, mint a völgyben, és így a dombtetőn a fúrás csak fölösleges métereket jelentene? (a költségvetés természetesen (sajnos) eléggé limitált, ezért nem mindegy, hogy 20 méterrel többet kell-e fúrni)
ritkán fórumozok de igyekszek visszanézni a napokban, köszönöm előre is.
A szondák szondasúllyal lesznek lehúzatva A furat egy a szondák mellé fixen és örökre a furatba helyezett plusz cső segítségével lesz lentről felfelé cementes, bentonitos mixtúrával injektálva. VDI 4640-es szabványsorozat értelmében "Geothermal Response Test" eljárás alapján dokumentáltan legalább egy talajkör hővezető képességét, valamint a furat tömedékelésére utaló fúrólyuk ellenállást meg kell vizsgálni. A gépészeti tervek alapján megállapított fűtési/hűtési teljesítmény értékeket, valamint a mérési eredményeként kapott lambda értéket egy 25 éves lefutási modellben kell összevetni. A kivitelezőnek nyilatkoznia kell (kivitelezői nyilatkozatban), hogy ez alapján a talajkör elegendő geotermális energiát biztosít hosszú távon, és alkalmas a regenerálódásra."
