A lisztharmatra nem jó ara kéntartalmú szer kel pl Nevikén. Párszor már kitárgyaltuk ebben a fórumban is hogy nem biztos hogy olcsóbb a házilag kevert bordói lé. Vegyél a boltban kész terméket pl Vegesol-t. vagy Olajosrézként ezekben minden bent van amire szükség van a lemosó permetezéshez. Réz kén és olaj.
Keveréssel talán csak annak érdemes bajlódni, akinek nagyobb mennyiségre van szüksége, mert literes kiszerelesben tudsz venni lemosó permetezeshez gyári keverést, rádadásul olyat is ami ként is tartalmaz (bordói lé+kén), a csomagoláson a használati javasalatot találsz.
Sziasztok! a bordói lével való tavaszi lemosó permetezés fortélyaira lennék kiváncsi. milyenek az aranyok? hány deka rézgálic kell x-liter vizre es hany deka meszet kell ,x-liter vizbe. igaz, hogy a meszes oldathoz adott kis mennyisegu szodabikarbona, növeli az elegy hatekonysagat?
ja, és akkor most a bordoi lé jó lisztharmat ellen v nem jo? ha nem akkor mit kell meg hozzáadni(esetleg valami házi dolgot) amitol az ellen is hatasos lesz? ribiszke es egres bokrokat permeteznèk vele. köszi elore is!
Az elhangzott jó tanácsok mellett esetleg két dolgot említenék:
Egyrészt említetted a kukoricát(gondolom csemege): én a Karate 2,5 WG-t használom, mert csemege kukoricára csak 3 napos várakozási idejű. Kontakt szer, szóval nem tudom, hogy a hasznos rovarokat mennyire kíméli...
A másik ötlet, talán hasznosabb: a melletted lévő építési telkeken a gaztengert permetezd le gyomirtóval. Egyrészt sokkal hosszabb hatástartamra számíthatsz, mert a gazon lévő tetvek ugye a gazra mennek, viszont gyomirtásnak kb. 3-4 hét a fordulója, mikor újra elkezd nőni a tetveknek az ehető gaz. És talán annyival is előrébb leszel, hogy a gazok beérett magjai sem kerülnek át hozzád. Meg még jobban is néz ki. :) Ja, és kb 2500-3000 ezerből kapsz egy liter gyomirtót, ami akár egész nyárra elég lehet terület méretétől függően, míg a rovarölők drágák, és gyakrabban is kell alkalmazni.
A BI58-at, ha nézem, annak van kontakt és gázosodó hatása is, nemde?
Ha igen, akkor oké, hogy már nem bántja a hasznos rovarokat, ha felszívódott, de a helyzet, hogy mivel telibe fújom az élőhelyüket, jó eséllyel kapnak belőle és a kontakt hatás miatt kampec nekik is. Akkor már megint a tavalyi tanácsod nyerőbb, a cipermetrin. Legalábbis olcsóbb.
Chess 50WG-t ki tudom juttatni napnyugta után és akkor nem bántom a méheket, de 2500 m2-re, ha jól emlékszem nem olcsó, a 0,25 kg az 20eFt, igaz elég lenne 3 kezelésre a 2500 m2-es gaztengert tekintve.
A Moventot is megnéztem, az még majd 3-szor drágább, mint a Chess a ha árat nézve.
Narancsolajnak utánaolvastam, nem volna rossz kipróbálni, bár konkrét szert nem találtam, amit bermetezésre javasolnak, csak bórosat, de ott a vivőanyag a narancsolaj. Konkrét permetezésre való narancsolajat tudsz esetleg ajánlani?
Az a baj, hogy ezzel még nem oldottam meg a csemege kukorica, saláta, málna, cékla, stb. tetvededését, azokat nem tudom így védeni. A kukorica pl. teljesen fekete szokott lenni a tetvektől. Totál fekete, kis sem látszik jóformán a növény.
Sziasztok! szeretném idén a lehetőségekhez képest "jól" elvégezni a növényvédelmet. A lemosózást már szerintem megtárgyaltuk :-) és köszönöm.
Kérdésem, hogy lenne e valakinek bevált összeállított "anyaglistája", amiben III. kat szerek vannak, főleg csonthéjas és alma -körte, málna van a kertben.
Az, hogy hobbykertben tökéletesen megfelelő, főleg, ha az ember nem akar sokat szórakozni a kérdéssel. Gazdasági felhasználásra viszont vannak olcsóbb és célzottabb alternatívák, ott nem feltétlen éri meg.
Bármelyik megfelelő...viszont poliszulfid-kénhez (mint a mészkénlé, nevikén) eszedbe ne jusson rezet keverni, mert az eredmény hatástalan, ámde mindent jól eldugító fekete rézszulfid csapadék lesz... kevergetni csak az elemi ként (kénport) tartalmazó cuccokat lehet, mint a Thiovit. (házilag ne akarj réz+kén+olaj keveréket csinálni, mert ahhoz már emulgeálószerek kellenek, hogy egybe maradjon, akkor már tisztább, hogy ha az ember lepermetez egyszer egy Champion-Thiovittel, egyszer meg rá egy pár napra olajjal... egyébként a szer milyenségénél fontosabb a helyes technika, hogy ilyenkor tényleg folyjon a szer az ágakon, hogy becsurogjon a kis repedésekbe is, ahol telelnek a kártevők-kórokozók.
Köszönöm, így ezek szerint már egész a kép. Tavaszi lemosó az olajos rézkénlé vagy nevikén extra a megfelelőbb, ill ha a nevikénbe keverek pl. Chamion-t a réz miatt ,akkor azt kapom mint az olajos rézkénlé? ill. szinte mindig esik felénk mostanában, ha 1-2 napra a permetezésre esik eső, azért még vagy gyakorlati hatása?
Semmi különös, én is használok Wuxalt, jó az, ha az ember ezt tudja róla.
Két dolgot érdemes beszerezni, az egyik a kertészeti keserűsó (Mg-szulfát). Abból egyszerűen hozzá kell adni egy maréknyit (10-15 literre) évente két-három alkalommal az esedékes permetezéshez. A másik a kalcium-nitrát porban vagy oldatban, azt amúgy is érdemes almafélék tárolási betegségei ellen használni, de minden másban is megoldja a Ca-pótlást. Egyre kell vigyázni, hogy semmiféle szulfáttal ne keverd (pl az előbb említett keserűsóval se) mert gipsz (Ca-szulfát) fog kicsapódni, ami egyfelől eltöm mindent, másfelől levélen át nem szívódik fel.
Köszi! és van olyan komplex levéltrágya amiben ez benne van, vagy mivel kellene ezeket bevinnem a wuxal mellett? még elég sok van, jó lenne elhasználni...
Köszönöm a válaszokat! Eléggé befásított, már több mint 50 db. van a kertben és a ház körül. Metszést kapnak, hogy jó csinálo e meglátjuk, néztem videokat, érdeklődök metszés fórumon és a Czáka - Valló féle könyv alapján próbálok menni. Lombtágyát 3 hetente kapnak wuxal supert, nagy szárasságban 2 hetente.
A tavaly ősszel ültetettekhez semmiképp, de szerintem az előző évieknél is kihagyhatod, ha marhatrágyával előkészített gödörbe ültettél. Ha meg mégis szeretnél, akkor nézd át alaposan az adott fafajták kívánalmait, mert pl. a kajszi az első években allergiás a túl sok nitrogénre, a meggy kényes rá, hogy több káliumot mint nitrogént kapjon, stb. Szerintem biztonságosabb, ha valamelyik évközi növényvédelmi permetezés(ek)be teszel mikroelemes lombtrágyát is.
Sziasztok! A tavaly előtt és tavaly ősszel ültetett gyümölcsfák tövéhez érdemes lenne beásni valamiféle szerves trágyát vagy egyéb tápszert most tavasszal? Ültetéskor kaptak marhatrágyát és gyökereztető tablettát 3db/ fa mennyiségben.
OK:) Akkor figyelj, vegyél egy kis zacskó (20 gramm) rézhidroxidot (Champion v. Joker ), kapsz gazdaboltban, OBIban, a felét oldd fel egy fél vödör vízben, és fejjel lefele mártsd meg benne a növényed föld feletti részét, majd hagyd lecsepegni és megszáradni. A réz ugyanis öli a bacikat is, meg a gombákat is. Ha nagyon jó akarsz lenni, akkor vegyél egy kis (2,5 ml) ampulla Topast is, és keverd azt is a folyadékhoz, annak a növény leveleibe felszívódva gyógyító hatása is van, de csak gomba ellen.
"lehet, hogy ez most így jött ki" Ez történt. Becsúszott. Szószerint, ugyanis dekorációnak használtam diókat egy virág (gerbera) vázája körül és az egyik valahogy begurult. Amikor - pár hét múlva - kidobtam a poshadt vízből a növényt, akkor fedeztem fel az új életet: látványos gyökér nőtt a - szinte szétrobbant - csonthéjból. Kíváncsi voltam, hogy alakul, így aztán október vége óta nevelgetem.
Így van, ahogy idézted, a kert, az erdő nem steril monokultúra, hanem életközössége mindenféle élőlényeknek, benne a fáknak is, a rovaroknak is, a gombáknak is, a baciknak is... ideális helyzetben ezek valamiféle dinamikus egyensúlyban vannak... a baj mindig akkor van, ah ez az egyensúly valamitől - természeti dologtól vagy emberi ügyködéstől - felborul, és valamilyen létforma túlszaporodik a többiek kárára. Ezért hoztam fel példának a telet, a mérsékelt égöv életközösségeiben az évszakok váltakozása az egyik legfontosabb egyensúly-fenntartó tényező... azzal pl. hogy a tél mindig töredékére redukálja a kártevő-kórokozó mikro-, és makroorganizmusok számát...
Be is teszek két idézetet, ami jól megvilágítja a problémámat :)
„Ha megvizsgál egy diót egy bakteriológus, egy virológus és egy mikológus, nagy biztonsággal találnak rajta baktériumot, vírust és gombát.” Dr. Vajna László mikológus.
„Ha megvizsgál egy diót egy rovartanos, nagy biztonsággal talál rajta rovart.” Dr. Voigt Erzsébet rovartani kutató.
Egyébként szinte bármi lehet, tekintve, hogy abszolút abnormális a dión februárban a levél. Szóval lehet, hogy ez most így jött ki, de azért vigyázz rá, hogy a növénynek bonsai méretben is szüksége van a téli nyugalmi állapotra mondjuk egy fagymentes pincében, vagy ilyesmi. A bonsai védelmében meg kb ugyanazokat a szereket lehet igénybe venni, mint a normál méretű fáknál.