Ez a rovat az Írástörténeti Kutatóintézet baráti körének a szélesebb nyilvánosság felé történő megnyitása kíván lenni. Be akarunk számolni az itt végzett munkáról, meg akarunk vitatni nyitott kérdéseket az előrelépés érdekében.
A székely rovásírás eredetét kutatva ugyanis sok új felismerésre jutottunk a kutatótársakkal, amelyeket érdemes megbeszélni. Azt is tapasztaltuk, hogy nagyon sok segítséget kaphatunk a nyilvánosságtól.
Így jutottunk például egy hun tárgyhoz, amelyiken székely betűs, magyar nyelvű rovásfelirat van. Így kaptuk a most bemutatandó honfoglaláskori keresztet is, amelyiken szintén van egy magyar nyelvű rovásfelirat. Az akadémikus "tudomány" mindezekről még - tudtunkkal - semmit sem tud, vagy nem foglalkozik vele.
Így találtunk egymásra és újabb segítőtársakra is, akik fordításokkal, nyomdai előkészítéssel és millió más módon segítettek nekünk, meg a tudományos kutatásnak. Illik valamit közreadni ezekből az eredményekből és érdemes a nyilvánosságnak ezt a formáját is kihasználni a továbblépés érdekében.
A rovat címében megfogalmazott állítást is megvitathatjuk (a google-ba beütött "Az Éden írása" keresőszövegre megjelenik a tanulmány), de van ezer más írástörténeti tárgyú megbeszélnivalónk is.
A rovatot rovó nyitja, de ezen a fedőnéven több munkatársunk is közreadhatja a véleményét.
No persze egy ELSŐ HANGTÖRVÉnnyel ( ami ugye nem törvény, csak EGYEDI ESETI történés) már a proto-germán idején (kr.e. 1000 környékén a szókezdő "p"-t "f"-re váltatja.
Ez viszont a már adatolható SZKÍTÁK, ETRUSZKOK stb. időbeni felségterülete.
E régióban a lingua franca Kr.e. 13.000-re valószínűleg a finnugor, vagy annak egyik őse lett, s kiszorította a 'baszk'ot. Ekkor válhattak a - genetikailag részben 'finnugor' - pre-germánok nyelvben is teljesen finnugorrá. Viszont a nyelvcsere feltehetően nyomot hagyott a finnugor nyelvet elsajátító népesség új nyelvében, s így kicsiny nyelvelsajátítási hibákat, ún. szubsztrátumot hagyott vissza a későbbi Germánia finnugor nyelvében, s így ez lett a finnugor nyelv 'baszkos nyelvjárása'. A kr.e. 4. évezred folyamán a feltehetően Kis-Ázsia felől érkező indoeurópaiak behatoltak a finnugorok közé, s a mai Dél-skandinávia Dél-skandinávia, Dánia, és Észak-Németország területén élő finnugor nyelvű népességet 'elindoeuropizálta', míg a Finn- és Észtország partvidékére érkező indoeurópai népesség elfinnugorosodott. A nyelvcseréknek viszont nyomai maradtak: A proto-germán ősnyelvben szubsztrátumok maradtak fenn, melyek az indoeurópai nyelvet elsajátító finnugorok kiejtési hibáikból erednek.
A germán nyelvek finnugor szubsztrátumának hipotézise egy kísérlet, hogy megmagyarázzák a germán nyelvek jellegzetes természetét az indoeurópai nyelvek kontextusán belül. A mai germán nyelvek (különösen az ezekből rekonstruált proto-germán) számos olyan elsősorban fonetikai tulajdonsággal rendelkezik, melyek a proto-germán nyelv esetleges kreol voltára engednek következtetni: tehát hogy a legelső germán nyelv nem más, mint egy finnugorok által törten beszélt indoeurópai nyelvjárás. Az elmélet ősét legelőször Sigmund Feist alkotta meg 1932-ben Az ő becslése szerint a proto-germán nyelv lexikai elemeinek közel egyharmada származhat egy ismeretlen nyelvből.
A gond például a FELD / FIELD-ben az, hogy a PROTO GERMÁN alakját
*felthuz "flat land,"
formában adják meg.
Ez pedig ELLENTMONDÁS azzal, hogy a P>F hangváltozás TÖRVÉNYE CSAK A FELNÉMET NYELVBEN zajlott le.
Merthogy a felnémet nyelv jóval késebbi, mint a PROTO GERMÁN. Márpedig ha a proto germánban már ott az "F", akkor az bizony éppen a SZTYEPPEI ( ma finnugorként) számontartott SZUBSZTRÁTUM HATÁSA !
Az elmúlt évtizedekben finnországban komoly őstörténeti vita bontakozott ki. A Finn régészek bebizonyították, hogy a baltikumban kultúrális folytonosság mutatható ki annak legelső benépesítőitől egészen máig. Ezzel párhuzamosan napvilágot láttak azok a genetikai kutatások, melyek tanulsága szerint a finn népesség genetikailag közelebb áll a svédekhez, mint a kelet-európai finnugor népekhez. Az új őshazaelmélet Finnországban Milton Nuňez és Kalevi Wiik kutatásaiból nőtt ki, egységbe foglalója pedig Kyösti Julku volt. Az új koncepció kialakítása során a kutatók fokozottan támaszkodtak a nyugat-európai őstörténeti és antropológiai eredményekre, leginkább Cavalli-Sforza, Dolukhanov, Zvelebil tanulmányaira, monográfiáira, valamint Pusztay János alapnyelv-koncepciójára. Nuňez az utolsó glaciális maximumtól kezdődően kísérte figyelemmel az európai népességek mozgásait. Megállapítása szerint e a legutolsó glaciális maximum idején (kre. 18.000 - 16.000) a kelet- és nyugat-európai embercsoportok egymástól elszigetelten fejlődtek, ezután viszont egy olyan periódus következett, mikor a népességek már érintkezhettek egymással, és benépesíthették az addig jég alatt fekvő európai területeket. Az elméletet a nyelvészet részéről Kalevi Wiik Támogatta meg. Koncepciója szerint a kelet-európaiak - akiket ő a finnugorok őseivel azonosít - a mai németország területétől egészen nyugat-szibériáig szóródtak szét, míg a nyugat-európaiak - akik Wiik koncepciójában többekközt a baszkok ősei - a Pireneusok-Brit szigetek-Germán alföld háromszögön belül. A dél-skandinávia Dél-skandinávia, Dánia, és észak-németország területén hibrid (pre-baszk + pre-finnugor) területek alakultak ki, s ezen régió lakosai adták később a germánság alapját. E terület lakosságát vélhetően jóval később, kre. 4. évezredben európa legelső földművesei - akik feltehetően indoeurópai nyelvet beszéltek - indoeuropizálták el.
fölszín, felszín, fölött (rajta), föld, földszint, fel, föl, olyan a földfelszín, mint tejen a föle, a te(l)jföl. Szerintem őstudomámos érvelés. ;-))))))))))
Barmennyire is erolkodunk, a "fo:ld", magyarban hasznalatos szo', nem "magyar" sza'rmazasu.
A sza'rmazasa pedig, legkozelebbrol, a nemet "feld", mert alakra, jelentesre, nincs olyan masik nyelv, amitol lehetne sza'rmaztatni.
A FU es a torokos, rokon, nyelvekben a foldre vonatkozo szavak, egeszen ma'skepp hangzanak, szamitasba sem johetnek, hogy azokkal lenne rokon.
Ettol kezdve a kiindulasi pont teljesen teves, ami azt jelenti, hogy, ha a rovas (irott) "f" jele valoban a foldet akarja abrazolja, akkor a jelet csak akkor alkothattak vagy vehettek at, mert az mar regen kesz volt, miutan az idegen szo', fo:ld, elterjedt a magyarban.
Ez pedig, a magyaroknak a nemettel valo szorosabb erintkezesuk alatt tortenhetett vagy kesobb. (Istvan kora vagy kesobb)
Ez pedig, kizarja a "hun-szekely" rovasiras o"sise'get.
Nem csoda, ha nincs 1501-nel koraibb, osszefuggo" rovas.
Mélyen meghajlok tudàsod elôtt egy olyan témàban, amirôl nekem halvàny gôzöm sincs. Olvasgatom is rendszeresen az ùjabb felfedezéseidet. Azonban az ilyen stilusu hozzàszolàsok miatt elmegy a kedvem az egésztôl. Az a kérdés forog a fejemben, hogy a (valamiben) "tudòsok" vajon csak önmagukkal akarnak-e forumozni, vagy be akarjàk vonni a mûkedvelôket is ebbe? Mert ha igen, vagyis kedvet akarnak szerezni az egyszerû hallgatoknak ehhez a témàhoz, akkor nem ilyen elutasitòan és sértôen kellene hozzàjuk viszonyulniuk. (nem ez az elsô eset nàlad...) Szerintem az igazi tudòs fel van vértezve türelemmel, megértéssel a többiek irànt...
Kikivànkozott belôlem ez a meglàtàs, remélem nem sértettelek meg.
Ami a forrást és a folyókat illeti, itt többféle fordítás van és ezek értelme nem mindig azonos. Aztán meg keveredik a valóság (az Éden valósága és az ábrázolások valósága) meg az ősvallási képzet is. Ezért teljesen felesleges erőlködnöd ezen a részleten. Lényegtelen, hogy azonnal vált-e szét a négy folyó, vagy csak később, s hogyí hány méter számít későbbinek. A valóságban ugyanis külön forrásuk van, de az Éden területéről folynak szanaszét. A helyzet az, hogy az Éden négy folyójának képzete az egész világon elterjedt és ismert - ezen semmiféle csűréssel és csavarással nem változtathatsz.
Ezt a képet sok ezer ősvallási eredetű ábrázoláson lehet tanulmányozni, a te kerek csónakodnak meg semmi köze az "f" rovásjelhez. Tök mindegy, hogy volt-e kerek csónakja a sumereknek, vagy sem - ha az akrofóniát nem tudod rekonstruálni a csónak szójel és az f betű között, valamint ha nem tudod megmagyarázni a jel képi tartalmát ezzel összhangban.
A kérdéseimre sem tudsz válaszolni, csak mellébeszélsz. Ezért nem válaszolok a további észrevételeidere, mert ez nem ovoda.
'A nyolcágu csillag idővel keresztté alakult a mezopotámioai ékírásban, de kereszt alakú isten, vagy égitest-jelkép mindig volt a sumerben is (pecséthengereken)."
A sumer irasban csillag az istenseg jelzoje, az is maradt vegig.
A kesobbi akkad iras hasznalt, egyszerusitett, csillagbol keresztet, ahol a vizszintes , ket vonalbol allt.
A sumer, + = MAS, jelentesei: ember, iker, juh, kecske, hatar, egy noveny, egy fa, 1/2.
Semmi koze istensegekhez.
"" A bibliai Edenben 1 folyo fakadt es a kerten kivul szakadt 4 agra."
Ez nem ugyanaz?""
Nem, mert egy forrasbol negyfele is bugyoghat ki a viz, negy folyoval, amit egy kereszt mutathatna, ha azt akarna kifejezni.
De a jel, amit hasznalnak, az a vilag negy sarkat, a negy vilagtajat jelkepezi.
A Edenbol 1 folyo jon ki, ami aztan negyfele szakadva folyik tovabb, a kerten kivul.
Ja, es a madarad a csoreben a "fo:l"-d"-del, hat ez kolosszalis. :-)))
"Csak neked van "fogalmad" mindenrol, azert is "osztod az eszt" itt."
Te mondtad.
***
"azt allitotok ami nektek megfelel, illik a fantazialashoz."
Nem fantázia.
***
"A sumer irasban 1 csillag (nyolcagu) az istenseg jele es nem kereszt."
A nyolcágu csillag idővel keresztté alakult a mezopotámioai ékírásban, de kereszt alakú isten, vagy égitest-jelkép mindig volt a sumerben is (pecséthengereken).
***
"A sumer irasban egy kereszt volt a juh jele es semmi misztikum nem fuzodott"
Az az ő baja
***
" A bibliai Edenben 1 folyo fakadt es a kerten kivul szakadt 4 agra."
Ez nem ugyanaz?
***
"Szal, a hagyomanyos foldabra egtajakat jelol,"
Ezt semmi sem bizonyítja, csak egy megalapozatlan feltételezés.
***
"... nem egy forrasbol szarmazo negy folyot."
Éppen te mondtad az előbb, hogy egy folyó szakad négy ágra.
***
"Van kerek csonak. Eppenhogy Mezopotamiaban es ugy hivjak, hogy "quffa", a sumerek "ma gurgur"-nak hivtak ( a csonak ami gurul :-)"
Csak ennek semmi köze az "f" rovásjelhez.
***
"Ebben ul a tiszteletes ur egy nagy X-el es azt hiszi, hogy a Foldon gurul. :-)"
Magyar, román, zsidó , német teljesen mindegy Kájoni János estében. A lényeg:
"Foglalkozott még a régi székely róvásírással is. Ő abban a korban ismerte meg a székely írást, amikor a botra rovás szokása még nem veszett ki. Talán rovásbotról jegyezte le, vagy botokon lévő szövegek alapján állította össze azt az ábécéjét is 1673-ban, amely egy ismeretlen régi betűsorra megy vissza. Ez valamelyes rokonságot mutat a konstantinápolyi felirat ábécéjével is. Kéziratában a "ty" két változata és a "nap" ligatúra alá nem írt latin betűs jelnevet. Kájoni feljegyzett egy másik betűsort is, amely azonban megállapíthatóan Thelegdi János 1598-ban írt Rudimentájára (rovásírást ismertető, kéziratban maradt tankönyvére) megy vissza.
Kájoni volt az első erdélyi zenész, aki európai hírnévre tett szert. Munkaszeretete, szorgalma és vasakarata páratlan volt, hatalmas tudását talán csak szerénysége nőtte túl. Mindenki számára követendő példa lehetne.!!!"
"A hozzászólásodból látszik, hogy halovány fogalmad sincs..."
Persze, persze.
Csak neked van "fogalmad" mindenrol, azert is "osztod az eszt" itt.
Fogalmakkal neked es Varganak is tisztaban kellene lenni, de hat ugye, ha olyanoknak predikaltok, akiknek nincs "fogalmuk" a mult korokrol, akkor azt allitotok ami nektek megfelel, illik a fantazialashoz.
A sumer irasban 1 csillag (nyolcagu) az istenseg jele es nem kereszt.
A sumer irasban egy kereszt volt a juh jele es semmi misztikum nem fuzodott hozza.
A bibliai Edenben 1 folyo fakadt es a kerten kivul szakadt 4 agra.
Szal, a hagyomanyos foldabra egtajakat jelol, nem egy forrasbol szarmazo negy folyot.
Van a sumernak egy X jele, nem kereszt, es a neve PAP.
Ertelme egyezik a ma hasznalatossal.
Nehogy mar ezt is beepitsetek a tobbi fantaziatok melle.
Van kerek csonak.
Eppenhogy Mezopotamiaban es ugy hivjak, hogy "quffa", a sumerek "ma gurgur"-nak hivtak ( a csonak ami gurul :-)
Ebben ul a tiszteletes ur egy nagy X-el es azt hiszi, hogy a Foldon gurul. :-)
A hozzászólásodból látszik, hogy halovány fogalmad sincs sem az F rovásjelünk eredetéről (ez tényadat ismerete lenne), sem arról, hogyan kell egy rovásjel eredetét tisztázni (ez meg egy módszer ismerete lenne).
Mert a magyar írástudomány öles léptekkel halad el az olyanok mellett, akik restek olvasni, de az észt osztogatni szeretik.
Például a csónak esetén meg kellene magyaráznod az akrofóniát, de az nem lehetséges, mert az f betű nem a csónak szójeléből keletkezett.
A jelforma sem csónakot ábrázol, mert kör alakú csónak nincs. S az sem derül ki az állításodból, hogy minek kell egy csónakba a kereszt, vagy X.
Kik járnak az égen? A madarak? G az képjel. Gém, gémeskút, gúnár, gerle, galamb, gácsér, gólya gólya gilice, gödény........ Mind KM-beli ősköltő ősHONOS madarok. ;-)
