A jelen médiavilágban a megyei orgánumok híreit és sejtetéseit meglehetős fenntartásokkal kell kezelni. A komolyan vehetőség sorrendje valahogy így fest:
1. megbízható, bizalmas és bennfenntes információk (ezeket ide nyilván a kutya se' teszi ki);
2. hivataosan is megjelentetett beszerzési pályázatok;
3.a NIF honlapja;
4. megyei hírforrások (e körben politikusi sajtótájékoztatók, különböző lakossági fórumok, újságírói valós vagy hamis háttér-információk stb.).
De még ez sem mindig igaz, mert egy "váratlan incidens" (pl. M4 Szolnoknál) mindent boríthat.
Ha szlovén szemmel nézem: semmi hasznunk nincs a rajtunk átözönlő népekből, hát csináljunk valamit.
Ez a matricára igaz (de akkor is piti), a hiányzó utakra viszont nem. Amúgy ezekből igazából három is van: H5 Jagodje-Mlini/Škrilje, A3 Razcep Gabrk- Jelšane/Rupa, A4 Ptuj-Gruškovje/ Macelj.
Ha eldugult a lefolyóm, kitisztítom, ha kell, a csövet cserélem nagyobb keresztmetszetűre.
Szlovéniában talán tíz kilométer autópályát kellene építeni, hogy Amszterdamtól a horvát tengerpartig ne náluk legyen az egyetlen hiány az autópályahálózatban. Majd talán egyszer, ha nagyon nem lesz más dolguk, meg is építik.
Ez nem dicséretes, különösen pedig nem követendő. Piti ugyanis, amolyan „kihagynak a szaknévsorból” szomszéd-bosszantás (amúgy az érintett útszakasz melletti saját lakosság kárára is).
Ugyanolyan piti, mint a tudottan nyolcnapos turnusváltások (É felől a horvát, K felől az olasz irány) turistáival szemben a ténylegesen hétnapos matricák alkalmazása.
Egyetértek. Az utaknak van ugyanis egy olyan „szürke zónája”, ahol egy egyszerű egységjármű-számításból messze nem adódna az a kényelmetlenségi szint, amit az adott úton közlekedő ténylegesen érzékel. Következik ez minden olyan tényezőből, amely az előzést a sűrű szembejövő forgalmon túlmenően is gátolja: a terepviszonyokból („hullámvasút kontra sima”), a vonalvezetésből („kanyargós kontra egyenes”), a települések és a bekötőutak sűrűségéből („falu falu hátán kontra sehol egy ház”), és ki tudja még miből. Így pl. a 4-es soha nem tűnt annyival neccesebbnek a (régi) 86-osnál, mint az az ej.-statisztikából következett volna.
Viszont: ahogyan átadásra kerül a kiváltó gyorsforgalmi, lehull a lepel, és a forgalmi tapasztalás szintén is visszaáll az ej.-számítás rendje: így az M86 relatíve ritkán jártnak tűnik, míg a majdani M4-ről ezt sohasem mondhatjuk el.
Két megjegyzés: mindezzel együtt (1) a tényleges szell(M) pályákat nem akarok védeni, (2) a saját prioritásom változatlanul az M4, M10, M0Ny (és tény viszont, hogy az ezek össz-hosszát meghaladó gyf. út épült már meg, vagy van épülőben, köztük az M86 is.)
A Bécsben és környékén dolgozó magyarok hazajárnak minden héten. Ennél nagyobb távolságokról évente néhány alkalommal utaznak haza a vendégmunkások. Nincs a világon olyan gazdag ország (márpedig Magyarország útépítési szempontból a leggazdagabbak közé tartozik), amelyik erre az évi néhány akalomra utakat építene.
Németországot nem mondom, mert az közismerten Európa egyik legelmaradottabb országa, ami az infrastruktúrát illeti. De Franciaországtól Olaszországon át egészen Romániáig sehol se merül fel komolyabban, hogy évi néhány nagy rohamra tervezzenek.
Szlovéniában talán tíz kilométer autópályát kellene építeni, hogy Amszterdamtól a horvát tengerpartig ne náluk legyen az egyetlen hiány az autópályahálózatban. Majd talán egyszer, ha nagyon nem lesz más dolguk, meg is építik. Pedig ez nyaranta minden hétvégén probléma, nem csak háromszor vagy négyszer, mint a vendégmunkás-rohamok.
Amúgy egyszer, két és fél éve, belekerültem a karácsonyiba. Na, soha többet. Azóta mindig jó előre megveszem karácsonyra a repülőjegyet, nagy feladott poggyásszal.
Mindezeket a problémákat minden emberi számítás alapján megoldotta volna az M86 nyomvonalán az egyik pálya kiépítése, 3 sávon váltott előzősávokkal, szintbeli kereszteződésekkel, harmadáron.
Bár a topic címe valóban nem "Hálózattervezés", mégis, évek óta olvasva a topicot, gyakorlatilag 90%-ban hálózattervezésről van szó, és nem a gumibitumen merevségi modulusáról, vagy a georács típusának helyes megválasztásáról a födművön.
A hálózattervezés témájába pedig igenis beletartozik a forgalomkeltés, forgalomvonzás témaköre. Az pedig igényfelmérésen, sőt szociológián (is) alapul.
Boldogabb országokban forgalmi modellek alapján fejlesztik a hálózatot, amelynek _bemenő_ adata a térség demográfiai, gazdasági, szociológiai helyzete. Ebből képzik az ún. honnan-hova mátrixot, amelyet ráterhelve a hálózatra, megállapítható a legkedvezőbb hálózati elrendezés.
"Ha az M6 "zsákutca", akkor az M86 is az, hiszen nincs tovább Szombathelynél. (De lobbiznak érte, hogy jól járjanak a cimborák...)"
nem csak a statisztikákat kell nézni, hanem kimenni a helyszínre és nezni, hogy ténylegesen mi a helyzet. egymás seggében robogó, kialvatlan soförök által vezetett lengyel kaionok tömkelege. Elözni nem tudsz, két kamion között menni meg életveszély, mert a mögötted levö bármikor beletolhat az elötted levöbe. ráadásul Szombathely és Balogunyom között tele veszélyes kanyarokkal, ahol végig 60-as tábla van, nem véletlenül, de senki nem tartja be.
Répcelakon 1 db jelzölámpa van. Az M86 átadása elött 3 lámpaváltás kellett, hogy át tudj rajta menni (egy faluban(!), ami azóta "város" lett, de csak a nevében). csornán meg maga volt a káosz, ahogy a két sáv telekamionnal mind egy sávon akart menni tovább.
A Sárvár-Szombathely szakasz személyautóval konkrétan 10 perccel lett rövidebb ahhoz képest, amikor még nem volt M86-os.
Ha igazak a statisztikák, akkor több millió román állampolgár és családja él/dolgozik külföldön, szóval ha van autópálya, ha nincs, mindenképp itt járnának át.......
-----------
A statisztika igaz.
kb. 3-4 millió ilyen román állampolgár van.
De !
Az is igaz, amit román szociológusok fájdalmasan derítettek fel, hogy a más nemzetek (törökök, jugók, görögök) fiaitól eltérően, a Romániából elszármazottak, fele annyit, még pontosabban, fele annyit se járnak haza, még sátoros ünnepek környékén mint az említett nemzetek fiai.
ezt csak részben magyarázza, hogy a Romániából elszármazott 3 millió döntő többsége Dél-Franciaországban illetve Spanyolországban lelt új otthonra, új hazára.
Ami ugye inkább 3000 km, mint 2000 km.
ennyit az OFFtémáról.
A magyar hazai útépítés (ez a topikunk címe) alapján mindegy, nem befolyásoló tényező, hogy egyes országok elszármazottjai merre mennek hazánkon keresztül.
Észak-Erdély, Moldva nagy része M3, Dél-Erdély, Olténia és a többi célpont M43. Ha igazak a statisztikák, akkor több millió román állampolgár és családja él/dolgozik külföldön, szóval ha van autópálya, ha nincs, mindenképp itt járnának át...
Sziasztok. Tegnap este a 7-es úton jöttem és Dinnyés környékén valami sivitó, fütyülő hangot hallottam Pest felé. Ha megalltam elmúlt, illetve Agárd előtt végleg elmúlt, úttal lehetett valami vagy vadriasztó lehet? Ti nem hallottátok?
