A birset nyugodtan permetezheted rézzel nem árt a levelek. A kéreg leválás normális nincs azzal semmi baj. Ha metszeni megfiatalítani akarod akkor ritkítsd meg az öreg ágakat de vedd figyelembe hogy a termést mindig az ág vékenen hozza tehát ne csipkedd ha levágsz valamit azt akkor tőből vágd le.
sziasztok! két kérdésem lenne: ma akartam egy lemosópermetezést csinálni a gyümölcsösben (szilva, meggy, kajszi, cseresznye, birs), de véletlenül beleejtettem a permetező egyik alkatrészét a mosogató lefolyójába, úgyhogy el kellett halasztanom a műveletet. úgy gondoltam, hogy ma még éppen az utolsó pillanatban vagyok: kajszi piros bimbós, többi még az sem. ami kérdéses számomra, az a birsalma, amin már bújnak ki a zöld levélkék. egyébként a birset sosem szoktam permetezni, de egyre több vele a gond, úgyhogy kivételesen azt is lemosóznám. holnapra remélem még nem pattannak ki a bimbók, de a birssel mi legyen? egy másik kérdés, ami kicsit off, de talán itt is kaphatok rá választ. a birs már harminc éves, és igen nagy darabokban jön le a kérge (lehet, hogy nem csak a fa korának van hozzá köze). ez mennyire probléma? úgy tűnik, hogy a vékony ágakban is egyre kevesebb élet van, egyre többön jelennek meg elszáradt részek, de amelyik zöldell, azon is ritkábbak és egyre kisebbek a levelek (vagyis az egész fán). teremni egyébként még így is nagyon sokat terem. csak valahogy olyan benyomásom van, mintha kezdené a végét járni a fa. gondolkodtam egy fiatalító metszésen, mert ahol új ágak jönnek (metszések helyén), ott sokkal életerősebbnek tűnik, de nem merek hozzányúlni.
A szódabikát nyugodtan kihagyhatod, reagál az ecettel, az csak azért kell, mert minden valamirevaló biohülyeségbe kell szódabika. Konyhasót (akár tengeri, akár nem) semmiképpen sem szórnék a kertbe.
A gyümölcsmolyok hernyói a hajtás és a gyümölcs veszedelmes ellenségei. A barackmoly és a keleti gyümölcsmoly több nemzedékű fajok, kártételük hasonló. Évente 3, illetve 4 generáció-juk fejlődik ki. A védekezéseknek pontosan igazodni kell életmódjukhoz.A barackmoly áttelelt lárvái ellen. Az első nemzedék lepkéinek rajzása május 1520. között kezdődik,
Egyet értek. Virágzásban (kivéve a szilva esetében) kerülöm minden rovarölő használatát.
A levéltetveket simán sőt hatékonyabban lehet irtani akár közvetlenül a virágzás után. Most még nem is tudnak nagy kárt okozni. Igazából tömegben veszélyesek.
A sharka átvitelhez meg elég egy tetű is, nem ezzel fogod megmenteni a fát. :-(
A rovarölő szereket (kajsziban, őszibarackban) ilyenkor még nem célszerű használni, ill. felesleges. Figyelni kell, hogy mikor jelennek meg a levéltetvek és csak akkor kell velük indulni. A cél, hogy minél kevesebb vegyszer kerüljön ki a természetbe és a természetes ellenségeket is kíméljük.
Nem állatvédő vagyok, csak nem illik. A permetezés legalkalmasabb időpontja, tavasszal is a délutáni-szürkületi időpont. Olyankor a méhek már elvonulnak.
Az hogy nem jelölésköteles, az azt jelenti, hogy nem mérgező ránézve. Ugyanakkor semmi garancia nincs rá, hogy az őrök visszaengedik a kaptárba. Legalábbis a méhészek ezt mondják. Nyilván ők sokmindent másképpen látnak, de lehet abban némi igazság amit mondanak.
Ha ezt kérdezed akkor valószínűleg nem tudod azt hogy a méhek termékenyítik meg a gyümölcsfákat azzal hogy egyik fáról átviszik a másikra a virágport. Vagy én nem értem hogy mit kérdeztél???
Ha nem jelölésköteles attól még én nem fogom fővirágzásban a méheket lepermetezni semillyen szerel. Csak napnyugta környékén permetezek mikor már nincsenek méhek a fákon.
Van rá számtalan példa hogy egy szernek nem ismerik a pontos hatását pl itt van a Kaptán hatóanyag tartalmú szerek (Merpán ) aminek az Ld50-es értéke 5000 ami valójában nem mérgező a konyhasó kb 8000-10000 de a kaptán mégis a I:-es kategóriába sorolták pár éve mert kiderült róla hogy az utódoknál okozhat problémát.
Ne ne most a fővirágzásban semmiképen nem szabad Mospilánt és más rovarölő szert használni a méhek miatt. Majd a sziromhullás megkezdésekor lehet rovarölőzni.
A fölszívódó szerek sem csodaszerek nem árt mellé kontakt szereket is keverni mert ha a növény felületét bevonom egy kontakt szerrel akkor nem tud bejutni a korokozó így ha egy kevés mégis bejut akkor ott van a fölszívódó szer. Kontak szernek a III.-as kategóriában ott a Dithane.
Igen lehet most is permetezni de erről a napokban már sokat írtunk. Tehát ha nagyon erős monília fertőzés van akkor tavasszal fehér bimbós állapotig lemosó permetezés valamilyen réztartalmú szerrel pl champion, bordilé neo, stb. Majd ezután ha erős fertőzés volt akkor a virágzás kezdetén fővirágzásban és a virágzás végén akár háromszor is Chorusal vagy Topaz100, Sythane, Teldor al, ezekhez nem árt keverni még Dithanet is. Ez valamenyi csonthéjasnál alkalmazható.
Tegnap elkezdett viragozni Apam Cegledi orias kajszija.Ma meg ra lehet menni Chorussal?Nem okoz semmilyen gondot a viragoknak?Moniliat kellene megelozni.Tavaly is raszaradtak az elviragzott viragok a vesszok vegere.Oregem szerint a kod viszi el minden evben.Az utobbi 5 evben nem igen volt 10 kilonal tobb barack rajta.Egy 25-30 eves fatol eleg gyenge produkcio.Talan 2009-ben volt kozel egy mazsa.Szoval ezt a monilia nyirja minden evben,nem termekenyseg hianya.Nehez rabirni az oregeket a tevkepzetuk hulyesegere.
Ha már szóba került, akkor érdekességként írok a glifozát hidegtűrésével kapcsolatos tapasztalataimról.
Pár éve az egyik kisebb szőlős sarkot (ahol csak kb. 20 tőke van) vastagon elborította a tyúkhúr, mert ősszel nem volt idő gyommentesíteni.
Kinéztem a netről 4-5 területi növényvédelmi szaktanácsadót, csupa dr-t, és rákérdeztem, hogy hány fok a minimum a glifozáthoz.
Egyikük válaszolt valami általánosságot, a többi semmit, vagyis, fogalmuk sem volt.
Mindegy, kísérleti jelleggel megvártam egy olyan időszakot januárban, amikor szép idő volt, és egy hétig éjszakára sem ment 0 fok alá a hőmérséklet, és szórtam.
Egy bő hónap után, február végére kezdett egy kicsit sárgulni, március végére sárgult meg teljesen, és még pár hét kellett az elszáradáshoz.
Idén ennél is tovább mentem.
Január 2-án kinéztem a gyümölcsösbe, és azt láttam, hogy a hagymás virágok sorában sok az 5 cm-es tyúkhúr (az enyhe november-december miatt). Mondom, ennek fele sem tréfa, mire ezt a ragacsos agyagot március végén vagy áprilisban gyomlálni lehet, akkorra már tyúkhúr-gyep lesz belőle, plusz egy napom rámegy, hogy kiválogassam a gyomot a virág közül.
A január nagyon hideg volt felénk, 3 hétig minden éjszaka komolyan fagyott, kb. 10 napig nappal sem volt plusz. A föld jó vastagon átfagyott.
Január végén volt pár napos nap, egyik délután korábban szabadultam a munkahelyről, kimentem egy kis vadriasztót fújni a facsemetékre meg ilyesmire. Vittem a glifozátot is.
Más években január elsején már kint van az összes tulipán meg nárcisz levelének hegye, meg talán a jácint is. Idén január végén még csak 1 fajta nárciszból láttam pár levélcsúcsot!
Ennek kivételével végigmentem az összes soron glifozáttal. (Legolcsóbb fajta, Marsh, talán 1850 Ft.)
Nem nagyon bíztam ugyan benne, mert a talaj 4-5 cm mélyen még fagyott volt, csak a felszín engedett ki nappalra, és szórás után egy-másfél órával már megint fagyni kezdett, hajnalra lett vagy -5.
A glifozát így is kivitte a tyúkhúrt. Igaz, megint kellett egy hónap a sárgulás kezdetéhez.
A lemosás hatékonyságát nem szeretném csökkenteni.
Most egyébként rájöttem tegnapelőtt, hogy azok a tulipánok már a lemosás előtt is ugyanolyan rosszul néznek ki. Valami vírus lehet, esetleg a gyomirtóra érzékenyebb az a fajta. (Elvileg lebomlik a talajra érve a glifozát, de rózsánál is volt már úgy glifozátmérgezés, hogy garantáltan nem ment rá a szer, mert kartonnal takartam.)
Igen, itthon én is használok ilyen takarófóliát, de a telkeken hosszú szimpla sorok vannak, ha minden hagymás növény sorát összeadom, akkor telkenként kijön vagy 100-150 méter. Ennyit takargatni (főleg szeles időben) elég kínos. (Olyan meg még nem volt a permetezőgép feltalálása óta, hogy lemosáskor ne fújt volna a szél...)
Szegény férje mennyire élvezheti a kertészkedést :-)
Múlt héten majdnem kijárt nekem is a sodrófa, mikor 60 centisre visszavágtam a párom leandereit :-)
Anno udvaroltam faluhelyre, ahol a szomszédban volt egy 60-as éveit taposó házaspár, ahol mindig volt perpatvar. Ami fura volt, hogy az alig 50 kilós asszony hogyan verte el rendszeresen a 100 kilós, jó erőben lévő férjet. Aztán kiderült... egy jól irányzott pofonnal nyitott az asszony, amivel leverte a férje szódásszifon alja szerű szemüvegét, így a férj nem látott, majd ezt kihasználva az asszony, sodrófával jól elagyabugyálta :-) Leleményes :-)
Üdv! A nektarinon mar kb. 1 cm es ( egerfules) levelecskek vannak. Persze erosen bimbozik is. Erdemes lenne mar most gombaölöt adni neki? Dithane v choruscestleg? Tavalya nagyon elkapta a levellukacsosodas...
