Két tanulságos esetet elevenítenék föl, melyeket - aki ismeri - sokszor eljátszatta már másokkal, bemutatván az emberi gondolkodás félresiklását. Az esetek egy itten folyó vitához kapcsolódnak, ám nem kvantummechanikai témájúak, ezért:
OFF
Az elsőt ifjúkorban lévőnek is fel lehet adni, mégpedig azoknak, akik az alsó tagozatos összeadás, kivonás unalmas példáin már rég túlestek. Egyfajta fejszámolási példának tünik, és ismerősen kezdődik:
"Egy busz - amin modjuk te vagy a sofőr - az egyik végállomásról a másikra tart.
- Az induláskor az üres buszra felszáll 15 utas.
- Az első megállónál leszáll 3 utas és felszáll 8.
- A következőnél leszáll 6 utas és felszáll 2.
- Az ezt követő megállóban leszáll 4 utas és felszáll 5.
- Megy tovább a busz és eljut a következő megállóba. Ott leszáll 1 utas és felszáll 11.
- Jön a következő megálló. Ott senki nem száll le, de 4-en felszállnak.
- Ezután, az újabb megállónál 12-en leszállnak, és 2-en pedig fel.
- A busz megérkezik a végállomásra."
Aki a feladatot kapja, az végig gondosan számol, sőt még a megállókat is mellékesen összeszámolja (mert már ezzel egyszer megviccelték). S ezután jön a kérdés:
"Hány éves a buszvezető?"
Erre a legtöbben csak azt tudják válaszolni, hogy 21 utas maradt a buszon, és a végállomásokkal együtt 8 megálló volt, és ebből nem következik a buszvezető életkora.
Persze ennél a beugratós feladatnál elég az első mondatot megismételni, és rögtön kiderül, hogy viccről volt szó, mert a feladat nem az utasok illetve a megállók számáról szól.
A másik esetet azoknak kell feladni, akik már jól elsajátították a kombinatorikát, és a valószínűségszámítást, és komolyabb feladatokkal is meg tudnak birkózni e téren.
"Négy gépkocsiról leszedik a rendszámtáblát, majd sszeszednek 100 embert, és egyenként megkérik őket, próbálják meg fölrakni a táblákat arra az autóra, amelyikre szerintük való. Közben följegyzésre kerül, hogy az egyes emberek hány autónál rakták föl helyesen a táblákat. Az eredményből az alábbiakat áruljuk el:
- 40 ember nem talált el egy táblát sem. - 35 ember talált el csak egy táblát. - 20 ember talált el pont 2 táblát.
A kérdés: hány ember talált el pont 3 táblát és hány ember találta el mind a 4 tábla helyét?"
Gyors válaszra sürgetjük a megoldót. A tapasztalatok szerin minél magasabb végzettségű akinek ezt feladjuk, annál inkább számolgatni kezd eloszlásokat, valószínűségeket, illetve megpróbál becsülni valamilyen értéket, miközben megjegyzi, hogy a feladat hiányos, kellene még hozzá adat.
Ha azonban olyanoknak adjuk fel, akik még nem is hallottak a valószínűségszámításról, pláne pl. összeadni és kivonni már tudó alsósoknak, akkor azok nevetve fújják a választ.
A választ nem mondom el, mert ha már tudjuk, akkor tényleg nevetségesen egyszerű.
Mert ha kihúzzák alólad a mankót, önállóan nem vagy képes gondolkodni.
A te "önálló" gondolataidat látva, ez a megjegyzésed kifejezetten pozitív csengésű. (Bár nem árt tudnod, hogy hízelgéssel nálam semmire sem mész.) Szórakozz jól. Ha már a fejedbe vetted, hogy ezt az egyébként jobb sorsra érdemes fórumot rántod le a saját szintedre.
Mert ha kihúzzák alólad a mankót, önállóan nem vagy képes gondolkodni.
Ezt nem ismerheted be, ezért marad a másik pocskondiázása.
Nem vagy képes egy mondatot megérteni.
Mert ha megértenéd, s hibát találnál benne, akkor rendbe lenne, de te csak azt tudod ismételni, hogy "bullshit".
Ami azt mutatja, hogy a szavakat se érted.
Amúgy talán arról nem én tehetek, hogy Hraskó 4féle nagy borítékot említ, de 8-ra gondol,
s a 30 se úgy jön ki neki, ahogy kijön, de ez most mellékes.
Te egyelőre az állításomat se érted. Ezért semmi reményed rá, hogy megcáfold, vagy megerősítsd.
mmormota már bizonyította, hogy a logikája, csak kicsit gyengébb egy döglött szúnyognál.
A kockás példánál jeleztem is neki. Tehát vele direkt-módon nem fogok logikai játékot játszani.
Igaz, a nagyon jól tud "üvölteni" a farkasfalkával, de talán másra lenne szükség.
Te még össze szedheted magad.
Talán ott kéne kezdeni, hogy az egész kísérlet célja, statisztikai elemzése az észleléseknek.
Hraskó a szobajöhető párok valószínűségét fejezi ki a borítékokból.
Megtalálod, vagy idézzem be sokadszorra?
Ebből következően HA változnak a borítékok valószínűségei, akkor a statisztika is változni fog.
Amikor minden kombináció szerepel, akkor olyan "hétköznapi" statisztikát kapunk, amit kapnunk kell a korreláció figyelembe vételével.
A kombinációk csökkentésével ez az egyensúly felborul.
Ha a spin, s más hasonló kísérletek esetében csak a csökkentett kombinációkról készül statisztika,
ezért az előfordulások is elfognak térni, mintha nem a korrelációnak megfelelő lenne.
"a relatív gyakoriság leszámlálásával megállapíthatnánk, mekkorák az egyes típusok wi (i = a, b, c, d) előfordulási valószínűségei" /Hraskó/
(itt is csak 4-et említ, és nem 8-at)
Ezek után csak azt a "rendkívül megerőltető" számolást kell ellenőrizned, hogy mennyi a felsorolt nagy borítékok gyakorisága a teljes 30 kombinációban, amit kaphatunk 8féle nagy boríték esetében.
Mindegyik nagy boríték esetében 9 kombináció valósulhat meg, bár ezek között lesznek egyformák is.
Ugyanezt el kell végezni a kiválasztott 15 kombináció esetében is.
Én ezt elvégeztem helyetted: 0 3 3 6 3 6 6 9.
Már csak arra a "nehéz" logikai fejtörőre kéne válaszolni:
Mungo lényegre törő hozzászólását kicsit részletezem.
A cikknek van egy gondolatmenete. Kiszámol dolgokat, és állításokat tesz.
Most ott tart a dolog hogy beláttad, a kísérletezők 30 féle sort írhatnak le. (ha nagy borítékon belül azonos számú kis borítékba biztosan nem tesznek egyforma színt)
Ez triviálisan igaz, nagy nehezen te is összeszámoltad.
Ha az oszlopok sorrendjétől eltekintünk, akkor meg 15 marad.
Ez is triviálisan igaz.
Mit mondasz te? Hogy nem szabad eltekinteni ezért meg azért. És jössz egy gondolatmenettel, aminek semmi köze a cikk gondolatmenetéhez. (most nem foglalkozom azzal, hogy a tied jó-e, mert érdektelen a cikk szempontjából)
Aztán azt mondod, Hraskó hibázott, mert nem arra ment amerre te. És? Ebből csak annyi következne, hogy nem arra ment. Szíve joga. (ő tudta merre érdemes menni, neked meg lövésed sincs)
Akkor hibázna, ha hibás állítást tenne. Te azt hiszed, biztos tesz majd, mert csak az lehet a jó gondolatmenet amit te elképzelsz, és ahhoz mást kellene kiszámolnia. (egy fenét) Amit meg tényleg csinál Hraskó, addig el se jutottál.
No, kb. ezt jellemezte Mungo a lakonikus bullshittel.
Megjegyzés: úgy tűnik, azért akarsz görcsösen más dolgokat kiszámolni, mert azt hiszed egyetlen egy módon lehet valószínűségekről állításokat tenni, nevezetesen úgy mint a kocka esetében tetted, feltételezni hogy minden eset kimenetel valószínű, összeszámolni ezeket, venni a kedvezőket, osztás, kész. Csakhogy Hraskó gondolatmenete nem ilyen, nem is lehet ilyen, hiszen senki se mondta hogy minden boríték bekészítés egyformán valószínű. Teljesen másra játszik, te meg ahelyett hogy követnéd a gondolatmenetét, azon tipródsz hogy nem azt csinálja amit a te rögeszméd szerint kellene.
Ahelyett hogy arra figyelnél mit csinál, és akkor szólnál ha rossz állítást tesz.
Ismerjük el, azért már ez is szép teljesítmény tőled, hogy fel tudtad ismerni az 1094-ben felsorolt közepes boríték kiosztásokat és a lehetséges 30 esetet a kis boríték párok esetében.
Bár előre sejtettem az eredményt, végig számoltam az összes lehetőséget. illetve ellenőriztem mindent, mivel a hozzászólásokban voltak tévedések, elírások.
A nagy borítékok esetében ha az ismétlődésektől (*8) eltekintünk, akkor
KKK,PPP
KKP,PPK
PKK,KPP
PKP,KPK
PPP,KKK
PPK,KKP
KPP,PKK
KPK,PKP
tartalmúak lehetnek, amennyiben a baloldali és jobb oldali közepes borítékot megkülönböztetjük,
s így a megfelelő oldali szobába kerül továbbításra.
Ebben még egyet értünk.
Elvileg 30-féle kis boríték kombináció jöhet létre a 8féle bemenetből.
Minden nagy borítékhoz tartozik 9 kimenet.
Válaszuk ki a Hraskó-féle 15 kimenetet!
Akkor a nagy borítékok (a fenti sorrendben)
0 3 3 6 3 6 6 9 kombinációban érintettek és ezért 9 6 6 3 6 3 3 0 kombináció nincs figyelembe véve.
Vagyis ebben a léptékben is igaz az az állítás, amit eredetileg a 4féle nagy boríték esetében tettem.
Triviálisan igaz. Elmagyaráztam én is, más is, de nálad beállt valami agygörcs ami nem teszi lehetővé hogy megértsd. Ha eddig nem értetted meg, el se tudom képzelni, hogy lehetne megmagyarázni. Nincs a környezetedben valaki aki tanult matematikát, és elhiszed róla hogy tudja mit beszél? Mutasd meg neki ezt az épületes vitát (ne te mondd el a saját szavaiddal hanem olvastasd el vele), aztán hallgasd meg mit mond. Az talán oldaná a görcsöt, mert most beálltál arra hogy mindenki hülye csak te vagy helikopter.
"Ez a mutatvány már általános iskola 3-ik osztályában többnyire már sikerülni szokott."
Úgy látom neked nem, mert egyébként nem keverted volna össze a nagy borítékokban lévő közepes borítékok 16féle sorrendjét az egyféle sorrend 36féle kombinációjával.
Igazság szerint nem érted.
01 PPP,KKK PPK,KKP PKP,KPK KPP,PKK
ez egyenlő ezzel
01
1P2P3P,1K2K3K
1P2P3K,1K2K3P
1P2K3P,1K2P3K
1K2P3P,1P2K3K
és két közepes boríték párból 9-9 kis boríték pár lesz.
"Összesen tehát 24 + 6 = 30 különböző sort találunk a táblázatban."
Ez látható, hogy eleve nem igaz.
"Ha az oszlopok sorrendjétől eltekintünk — vagyis pl. az (1P, 2K) és a (2K, 1P) típusú sorokat azonos csoportba soroljuk, — akkor csak a következő 15 különböző sortípus marad meg: (1P, 1K), (1P, 3P), (2P, 2K), (3P, 3K), (1P, 2P), (1P, 2K), (1P, 3K), (2P, 3P), (2P, 1K), (2P, 3K), (3P, 1K), (3P, 2K), (1K, 2K), (1K, 3K), (2K, 3K)."
HA eltekintünk, de láthattuk, hogy következmények nélkül nem tekinthetünk el tőle.
"De annyit a szabályok megsértése nélkül is megtehetünk, hogy pl. a p(1P, 2P) valószínűséget az ismeretlen wi-ken keresztül kifejezzük. Nyilvánvaló, hogy csak azok a nagy borítékok vezethetnek 1P, 2P vagy 2P, 1P típusú bejegyzésre az 1. táblázatban, amelyek c., vagy d. típusúak. Annak valószínűsége, hogy egy nagy boríték ezen típusok valamelyikébe tartozzon (wc + wd)-vel egyenlő. Annak valószínűsége pedig, hogy az a kísérletező, akihez az (1P, 2K, 3K), vagy az (1P, 2K, 3P) típusú boríték került éppen a 2. kis borítékot nyissa fel (1/3)2 = 1/9-el egyenlő, mert mindkét kísérletező független kockadobással állapítja meg a felnyitandó boríték sorszámát."
Sokadjára, s számold az ujjaidon, ha nem hiszel nekem:
az általad (és Hraskó által) felsorolt 15 kombinációban nem 9_9_9_9 a lehetőség, hanem 8_4_5_7.
/újra számoltam a cikkben lévő adatokból/
02 - 1 P 1 K - 1 1 1 1
05 - 1 P 2 P - 0 0 1 1
06 - 1 P 2 K - 1 1 0 0
08 - 1 K 2 K - 0 0 0 0
09 - 1 P 3 P - 0 1 1 0
10 - 1 P 3 K - 1 0 0 1
12 - 1 K 3 K - 0 0 0 0
16 - 2 K 1 K - 0 0 1 1
18 - 2 P 2 K - 1 1 0 0
22 - 2 P 3 K - 1 0 0 0
23 - 2 K 3 P - 0 0 1 0
24 - 2 K 3 K - 0 0 0 1
26 - 3 P 1 K - 1 0 0 1
30 - 3 P 2 K - 1 0 0 0
34 - 3 P 3 K - 1 0 0 1
Külön felhívnám a figyelmedet, a 1K2K és a 1K3K kombinációkra, amelyek az adott leosztásból nem jöhetnek létre.
Mondhatod, hogy esetleg egy másik kombinációból kijöhet.
Igen, de akkor meg másik kombináció nem valósulhat meg.
A lényeg 1-1 kombináció nem 1/9 eséllyel valósulhat meg, tehát a számítások hibásak.
S miért ez a 13 megvalósuló (+2 nem megvalósuló) van figyelembe véve a 21 megvalósulóból és 15 nem megvalósulóból?
Tudom nehéz megszámolni, mert ez 1-el több mint a kezed, s lábad ujjainak a száma. :-)
Minek utána a nagytiszteletű és még nagyobb tekintetű RADÍR BIZOTTSÁG ÍTÉLŐSZÉKE kifejezetten bekedvencelt, így ezt a kissé pikírt megjegyzésedet most válasz nélkül hagyom.
A többi nullás sorral próbálkozz te újra, hátha sikerül elszámolni 30-ig. (Ez a mutatvány már általános iskola 3-ik osztályában többnyire már sikerülni szokott.)
A közepes borítékokat 16-féleképpen lehet szétosztani 4-4 nagy borítékból:
01 PPP,KKK PPK,KKP PKP,KPK KPP,PKK
02 PPP,KKK PPK,KKP PKP,KPK PKK,KPP
03 PPP,KKK PPK,KKP KPK,PKP KPP,PKK
04 PPP,KKK PPK,KKP KPK,PKP PKK,KPP
05 PPP,KKK KKP,PPK PKP,KPK KPP,PKK
06 PPP,KKK KKP,PPK PKP,KPK PKK,KPP
07 PPP,KKK KKP,PPK KPK,PKP KPP,PKK
08 PPP,KKK KKP,PPK KPK,PKP PKK,KPP
09 KKK,PPP PPK,KKP PKP,KPK KPP,PKK
10 KKK,PPP PPK,KKP PKP,KPK PKK,KPP
11 KKK,PPP PPK,KKP KPK,PKP KPP,PKK
12 KKK,PPP PPK,KKP KPK,PKP PKK,KPP
13 KKK,PPP KKP,PPK PKP,KPK KPP,PKK
14 KKK,PPP KKP,PPK PKP,KPK PKK,KPP
15 KKK,PPP KKP,PPK KPK,PKP KPP,PKK
16 KKK,PPP KKP,PPK KPK,PKP PKK,KPP
Négy db különböző nagy borítékból a teljes 36 kombináció fel van sorolva. Láthatóak olyan sorok, amelyek egyik boríték kombinációból se jöhetnek létre. Ezeknél minden nagy boríték oszlopba 0 szerepel.
Ahol nem csupa 0 szerepel ezekben az oszlopokban, ott 21féle kis boríték pár jöhet létre (ugyan is 1 db kis boríték a baloldali, 1db kis boríték a jobboldali szobában, plusz a kis borítékok sorszám).
Tudom nehéz megszámolni, mert ez 1-el több mint a kezed, s lábad ujjainak a száma. :-)
/ha meg van mind/
A kombináció után szerepel az is, melyik nagy boríték közreműködésével jöhetett létre.
(Ez azért szükséges, mert Hraskó is a nagy borítékok valószínűségével számol.
És pont így láthatod, hogy a kombinációk mind különbözőek.
01 - 1 P 1 P - 0 0 0 0 - 0 - 0
02 - 1 P 1 K - 1 1 1 1 - 4 - 4
03 - 1 K 1 P - 0 0 0 0 - 0 - 0
04 - 1 K 1 K - 0 0 0 0 - 0 - 0
05 - 1 P 2 P - 0 0 1 1 - 2 - 0
06 - 1 P 2 K - 1 1 0 0 - 2 - 0
07 - 1 K 2 P - 0 0 0 0 - 0 - 0
08 - 1 K 2 K - 0 0 0 0 - 0 - 0
09 - 1 P 3 P - 0 1 1 0 - 2 - 0
10 - 1 P 3 K - 1 0 0 1 - 2 - 0
11 - 1 K 3 P - 0 0 0 0 - 0 - 0
12 - 1 K 3 K - 0 0 0 0 - 0 - 0
13 - 2 P 1 P - 0 0 0 0 - 0 - 0
14 - 2 P 1 K - 1 1 0 0 - 2 - 0
15 - 2 K 1 P - 0 0 0 0 - 0 - 0
16 - 2 K 1 K - 0 0 1 1 - 2 - 0
17 - 2 P 2 P - 0 0 0 0 - 0 - 0
18 - 2 P 2 K - 1 1 0 0 - 2 - 2
19 - 2 K 2 P - 0 0 1 1 - 2 - 2
20 - 2 K 2 K - 0 0 0 0 - 0 - 0
21 - 2 P 3 P - 0 1 0 0 - 1 - 0
22 - 2 P 3 K - 1 0 0 0 - 1 - 0
23 - 2 K 3 P - 0 0 1 0 - 1 - 0
24 - 2 K 3 K - 0 0 0 1 - 1 - 0
25 - 3 P 1 P - 0 0 0 0 - 0 - 0
26 - 3 P 1 K - 1 0 0 1 - 2 - 0
27 - 3 K 1 P - 0 0 0 0 - 0 - 0
28 - 3 K 1 K - 0 1 1 0 - 2 - 0
29 - 3 P 2 P - 0 0 0 1 - 1 - 0
30 - 3 P 2 K - 1 0 0 0 - 1 - 0
31 - 3 K 2 P - 0 0 1 0 - 1 - 0
32 - 3 K 2 K - 0 1 0 0 - 1 - 0
33 - 3 P 3 P - 0 0 0 0 - 0 - 0
34 - 3 P 3 K - 1 0 0 1 - 2 - 2
35 - 3 K 3 P - 0 1 1 0 - 2 - 2
36 - 3 K 3 K - 0 0 0 0 - 0 - 0
Elhagyom a 0-ás sorokat (15db-ot), s az egyértelműség miatt nem változtatom a sorok számozását.
02 - 1 P 1 K - 1 1 1 1 - 4 - 4
05 - 1 P 2 P - 0 0 1 1 - 2 - 0
06 - 1 P 2 K - 1 1 0 0 - 2 - 0
09 - 1 P 3 P - 0 1 1 0 - 2 - 0
10 - 1 P 3 K - 1 0 0 1 - 2 - 0
14 - 2 P 1 K - 1 1 0 0 - 2 - 0
16 - 2 K 1 K - 0 0 1 1 - 2 - 0
18 - 2 P 2 K - 1 1 0 0 - 2 - 2
19 - 2 K 2 P - 0 0 1 1 - 2 - 2
21 - 2 P 3 P - 0 1 0 0 - 1 - 0
22 - 2 P 3 K - 1 0 0 0 - 1 - 0
23 - 2 K 3 P - 0 0 1 0 - 1 - 0
24 - 2 K 3 K - 0 0 0 1 - 1 - 0
26 - 3 P 1 K - 1 0 0 1 - 2 - 0
28 - 3 K 1 K - 0 1 1 0 - 2 - 0
29 - 3 P 2 P - 0 0 0 1 - 1 - 0
30 - 3 P 2 K - 1 0 0 0 - 1 - 0
31 - 3 K 2 P - 0 0 1 0 - 1 - 0
32 - 3 K 2 K - 0 1 0 0 - 1 - 0
34 - 3 P 3 K - 1 0 0 1 - 2 - 2
35 - 3 K 3 P - 0 1 1 0 - 2 - 2
Szerinted ezek azonos sorok (de látható, hogy nem):
A négyféle nagy borítékból, mivel a közepes borítékok nincsenek megjelölve, így azonos valószínűséggel kerülhet valamelyik közepes boríték A-hoz, vagy B-hez. Ezért, hogy világosan lásd felsorolom mind a nyolc lehetséges leosztást.
Egyik gond az, hogy azt hiszed, minden feladatot ugyanúgy kell megoldani.
Kocka: abból kiindulva hogy minden lap egyenlő valószínűségű, meghatározod a lehetséges eseteket és ebből valószínűséget számolsz. Ez jó. De vannak más típusú helyzetek is, más kérdések, más logika. Akkor nem ezt kell csinálni.
A borítékos dologban a borítékot összekészítő embernek lehet számodra ismeretlen stratégiája, amivel szándékosan és szisztematikusan, csak általa ismert szabályokat követve rakja be a korongokat. Te meg mindenáron azt akarod kiszámolni, mi lenne ha minden lehetséges esetet egyforma valószínűséggel készítene be. De ez nem az a feladat, ez egy másik. :-)
Más kérdés, hogy még azt is elrontod amit nem is kéne kiszámolnod.
Miután láttam a hibát, már kár lett volna tovább menni.
vegyünk egy "egyszerűbb" esetet!
A (1078)-ban lévő táblázatban két dobókockával történt
dobások összege, s az előfordulásuk szerepel.
A második oszlopban a tényleges előfordulás szerint,
ahogy mind két kocka esetében 1-től 6-ig előfordulhatnak,
összességében 36 eset fordulhat elő 11-féleképpen.
A harmadik oszlopban azzal a módszerrel lettek szűrve az események, ahogy kívántátok.
Azok a dobáspárok, melyek már fordítva szerepelnek, azok nem lettek még egyszer figyelembe véve.
pl. 1 - 2 és 2 - 1 közül csak az 1 - 2
1 - 3 és 3 - 1 közül csak az 1 - 3, stb.
Ennek következtében az eredeti 36 lehetőségből már csak 21 kimenet vált lehetségessé.
Ez még nem lenne olyan nagy baj, de a valószínűségek is változtak.
Ez az eredeti táblázatban egyértelműen látható, s remélem nem állítod, hogy mind két oszlopban (2. 3.) ugyan azok a számok szerepelnek, vagy hibásak.
Ugyan ezt történik a Hraskó-féle cikkben is.
A korongokból 21 féle (nem összecserélhető) kimenet lehetséges, ezt össze akarjátok vonni 15 félére.
Közben megváltoznak a valószínűségek.
Hraskó az eredeti valószínűség szerint számolja borítékonként -- "1/9", de miután a kimenetek száma csökkentve lesz 15-re ez nem lesz igaz, hiszen akkor már borítékonként 8+7+6+7 eset fordul elő borítékonként.
Ezért írtam: ha az összevonás helyes, akkor előtte és utána ugyan azt az eredményt kell kapni.
6 sorral több számítás, s azonos az eredmény, de nem így van, s ezért is ragaszkodtok az összevonáshoz, mert így van meghamisítva a statisztikai eredmény.
Első körben (mivel az egyszerűbb) a dobókockás statisztikát cáfold, ha tudod!
Mivel téged ez a cikk szemlátomást érdekel annak ellenére hogy egy szót se értesz belőle, elmondom röviden a cikk felépítését, hátha így rájössz mennyire félreértetted.
Az első részben egy egyszerű gondolatkísérlettel bemutatott egy olyan esetet, mikor minden egyszerű és érthető, korongokat pakolnak borítékokba. Ennek egyetlen feladata az lett volna, hogy felírja, milyen kísérleti eredmények lehetségesek, vagyis milyen sorokat írhatnak le a kísérletezők.
Te ahelyett hogy megértetted volna ezt az egyszerű dolgot és leírtad volna a lehetséges sorokat, mindenáron valószínűségeket akartál számolni. Ennek itt semmi értelme, ugyanis senki se mondta hogy akik a borítékokat összeállítják, azok milyen valószínűséggel készítik be egyik vagy másik korongot. Akármilyen valószínűségek lehetnek. Nincs értelme annak, hogy a lehetséges elrendezéseket egyenlő valószínűségűnek tekintve valószínűségeket számolj.
Itt még szó sincs Bellről, szó sincs valószínűségekről, csak egy gondolatkísérletben leírható sorokról mint a kísérlet lehetséges eredményeiről. Bemelegítés lett volna. Ez ilyen egyszerű, de neked ez nem jó, elbonyolítottad, zavaros hülyeségeket írtál le helyette.
Egyetlen dolgod lett volna: ezt megérteni, és leírni, milyen sorokat írhatnak le a kísérletezők. Mivel erre nem voltál képes, Mungo feladta. Én még előbb, mert azt láttam hogy olyan zavarosak az elképzeléseid, hogy reménytelen a helyzet.
A cikk ezután azzal foglalkozik, hogy még ezekből az első ránézésre nagyon kevés információt adó sorokból is lehet következtetéseket levonni. Úgy is, hogy semmi feltételezést nem kell tennünk arra, milyen ravasz stratégiát követ az, aki a borítékokat összeállítja. Vagyis nem tudjuk, melyik elrendezésnek milyen a valószínűsége, és milyen korrelációval készítette be a közepes borítékokat az összeállító ember. (ezért értelmetlen hogy mindenáron a lehetséges elrendezések számából akartál valószínűséget kihozni)
Ha csak annyit feltételezünk, hogy a korongoknak van határozott színe ami nem változik meg, már lesznek érdekes összefüggések a kísérletek soraira nézve.
Jómagam nem kívánok beleszólni a vitába, így csupán választ se várva kérdezném meg hangosan magamtól, hogy nem véletlenül éppen a Bose/Einstein és a Maxwell/Boltzmann statisztika közötti különbségről szól eme eszmecsere...?
Mivel a pár összevonás fehéren-feketén ezt okozza.
Ha nem befolyásolja a valószínűséget, akkor miért ragaszkodtok hozzá?
Eredetileg 21 (boríték) kombináció létezik, ezt csökkentitek le 15-re.
A valószínűségi eloszlás ezzel nyilvánvalóan változtatva van.
Ha ez nem egy hamisítási eljárás, akkor minimális plusz számolással (plusz 6 sor) ez bizonyítható.
Nem hiszem el, hogy a lustaság miatt ragaszkodnátok a 15 sorhoz, akkor viszont matematikailag nem helyes az összevonás, s így hamisítás, félrevezetés történik.
Azért írtam le dobókockával is a példát, hogy ne befolyásoljon senkit a Bell egyenlőtlenséggel kapcsolatos elvi álláspontja.
"Állítottad, hogy hibát találtál, nem? Mutasd meg a hibát, az egy érdekes dolog amit meg lehet beszélni."
Írta mmormota a (953)-ban.
Aztán bedobta a törölközőt, mert észrevette, hogy nem én állatok valamit, hanem a matematika.
A fenti koncepcióban elég ha a spinkorrelációs kísérletben, vagy más házilag el nem végezhető kísérletben, a statisztikát a 15 db kimenetre számolják és soha nem fog egyezni a borítékok által alkotott (valós) 21 kimenettel.
Nem azért, mert az adott fizikai jelenség más korrelációban működne, hanem mert matematikailag nem egyezhet.
"és boldogan rugoshatsz másokat"
Ez engem soha nem tesz boldoggá és nem is én "rugdosok" valakit, hanem az aki "kitalálta", hogy 2*2=4.
A rugdosás titeket tesz boldoggá, hisz ti az adott személyt támadjátok, s nem az érveit.
