Egy nagyobb táblánál biztosan működik (főleg, ha a környéken csak szántóföld van), de kiskertben mindig van pár tíz méteren belül elhanyagolt gyümölcsfa, örökös fertőzési forrásként.
Igen ezt elfelejtettem hogy ezt az elégé intenzív permetezést csak 1-2 évig kell csinálni amíg sikerül a fertőzést úgymond normális mederbe terelni. A kétszeri tavaszi lemosó permetezésen kívűl a virágzáskor én is csak egyszer permetezek, talán el is hagyhatnám de a szomszédaim mivel nem igazán permeteznek úgy gondolom szükséges.
Eredetileg ugyan csak nektarinról volt szó, de úgy általánosságban:
A körtének és az almának is van saját poloskaszagú darázsfaja.
Ahogy szilvával, úgy körtével is jártam már úgy a régi időkben, mikor még nem permeteztem, hogy az utolsó szemig mind lepotyogott 1 cm-es korban a poloskaszagúak miatt.
Pont most gondolkodtam, hogy mivel már vagy 10 éve nem hagytam ki egy évet sem, talán rá kellene állni, hogy csak minden második évben permetezni. Ha odatéved is valamennyi a szomszédságból, az nem okoz végzetes kárt, a következő évben meg úgyis az ő utódaikat is legyilkolom.
Legalábbis, az idei egy ilyen próbaév lesz, hacsak meg nem gondolom magam még addig...
Szórni nagyjából a szirmok 3/4-ének lehullása után szoktam Mospilannal, mert ilyenkor az elsőnek elvirágzott virágok már veszélyben vannak.
Szintén méhész kollégák mondták, hogy a szirmok életének végén, tehát mikor még fent vannak, de már nem sokáig, olyankor már annyira kevés nektárt tartalmaz a virág, hogy az ilyeneket már nem nagyon látogatják a méhek, azaz, csak a kevés, nagy késéssel nyíló virágban tudom elkapni a méheket.
Lehet, hogy soknak tűnik a lemosás plusz háromszori permetezés virágzásban, amit Alfi ír, de ha ezt megcsinálod 2 évben, utána jó idő esetén még az is előfordulhat, hogy minden permetezés nélkül sem lesz nálad monília.
Mivel én eladásra (is) termelek, ezért lemosón kívül kétszer azért szoktam nyomni felszívódót a biztonság kedvéért, de úgy gondolom, már 1 felszívódóval is meg tudnám védeni a termést egy átlagos (nem túl hideg, csapadékos) virágzási idő esetén. (A felszívódó annyival jobb, hogy ezt szeles időben is lehet, elég a széllel rávitetni, nem kell tökéletes fedettség minden oldalról.)
Méhész kollégák mondták, hogy a méheknek gyakran már az is elég, ha tiszta vízzel telibe fújják őket, főleg este, mikor már nem tudnak megszáradni és hazamenni.
Ugyanők mondták, hogy ők nem szoktak különösebben idegesek lenni, ha valaki lepermetez pár tucat méhet, mert ez benne van a pakliban, a méhekre egyébként is százféle veszély leselkedik. Csak a méhekre veszélyes rovarirtók miatt harapnak.
Én még soha nem fújtam úgy, hogy nem volt pirosbimbós. Ennek ilyenkor van legtöbb haszna. (Meg persze ősszel a réznek, a hidegkedvelő baktériumok miatt.)
köszi! igen, ritkítani szoktam néha. az a gond, hogy ahogy terebélyesedik a fa, az ágak végén az elágazások közül 1-2-t kiveszek, főleg a lefele irányulókat, de ezzel nem lehet fiatalítani. sok ág fel is kopaszodik.
Az este 6 szerintem helyesebb, mert túl vagyunk a csillagászati napnyugtán (2016-03-20) egy órával. Pedig már előtte egy órával is megtehetnénk.
A reggel 6 óra necces lehet, mert elhúzódhat a permetezés. És azért is "necces", mert állítólag este 23 óráig be kellene fejezni.
Persze itt még ragozni lehet (kell) a "Méhveszélyesség" adatait.
Amúgy Pacsepa véleményén vagyok. "Nem illik" pofán locsolni még gombaölő szerrel sem a méheket. Három évvel ezelőtt megtettem egy virágzó meggyfán (Chorus-szal), nem tűnt úgy, hogy a méhek örülnek neki (délelőtt 9-kor). No és az eláztatott porzó használható a rovarok számára?
A birset nyugodtan permetezheted rézzel nem árt a levelek. A kéreg leválás normális nincs azzal semmi baj. Ha metszeni megfiatalítani akarod akkor ritkítsd meg az öreg ágakat de vedd figyelembe hogy a termést mindig az ág vékenen hozza tehát ne csipkedd ha levágsz valamit azt akkor tőből vágd le.
sziasztok! két kérdésem lenne: ma akartam egy lemosópermetezést csinálni a gyümölcsösben (szilva, meggy, kajszi, cseresznye, birs), de véletlenül beleejtettem a permetező egyik alkatrészét a mosogató lefolyójába, úgyhogy el kellett halasztanom a műveletet. úgy gondoltam, hogy ma még éppen az utolsó pillanatban vagyok: kajszi piros bimbós, többi még az sem. ami kérdéses számomra, az a birsalma, amin már bújnak ki a zöld levélkék. egyébként a birset sosem szoktam permetezni, de egyre több vele a gond, úgyhogy kivételesen azt is lemosóznám. holnapra remélem még nem pattannak ki a bimbók, de a birssel mi legyen? egy másik kérdés, ami kicsit off, de talán itt is kaphatok rá választ. a birs már harminc éves, és igen nagy darabokban jön le a kérge (lehet, hogy nem csak a fa korának van hozzá köze). ez mennyire probléma? úgy tűnik, hogy a vékony ágakban is egyre kevesebb élet van, egyre többön jelennek meg elszáradt részek, de amelyik zöldell, azon is ritkábbak és egyre kisebbek a levelek (vagyis az egész fán). teremni egyébként még így is nagyon sokat terem. csak valahogy olyan benyomásom van, mintha kezdené a végét járni a fa. gondolkodtam egy fiatalító metszésen, mert ahol új ágak jönnek (metszések helyén), ott sokkal életerősebbnek tűnik, de nem merek hozzányúlni.
A szódabikát nyugodtan kihagyhatod, reagál az ecettel, az csak azért kell, mert minden valamirevaló biohülyeségbe kell szódabika. Konyhasót (akár tengeri, akár nem) semmiképpen sem szórnék a kertbe.
A gyümölcsmolyok hernyói a hajtás és a gyümölcs veszedelmes ellenségei. A barackmoly és a keleti gyümölcsmoly több nemzedékű fajok, kártételük hasonló. Évente 3, illetve 4 generáció-juk fejlődik ki. A védekezéseknek pontosan igazodni kell életmódjukhoz.A barackmoly áttelelt lárvái ellen. Az első nemzedék lepkéinek rajzása május 15–20. között kezdődik,
Egyet értek. Virágzásban (kivéve a szilva esetében) kerülöm minden rovarölő használatát.
A levéltetveket simán sőt hatékonyabban lehet irtani akár közvetlenül a virágzás után. Most még nem is tudnak nagy kárt okozni. Igazából tömegben veszélyesek.
A sharka átvitelhez meg elég egy tetű is, nem ezzel fogod megmenteni a fát. :-(
A rovarölő szereket (kajsziban, őszibarackban) ilyenkor még nem célszerű használni, ill. felesleges. Figyelni kell, hogy mikor jelennek meg a levéltetvek és csak akkor kell velük indulni. A cél, hogy minél kevesebb vegyszer kerüljön ki a természetbe és a természetes ellenségeket is kíméljük.
