Mivel itt kértem segítséget tőletek, be is számolnék röviden a hétvégi Alföldi Kék szakaszunkról. Röviden: az új festés elég jól követhető itt is, egy részen volt csak egy kisebb kavarodás, jelzéshiány. Az újonnan elhelyezett útjelző táblákat értelmezni reménytelen feladat, fel is adtuk egy idő után, csupán az érdekesség kedvéért vetettünk rá egy-egy pillantást.
Első nap Létavértesről indultunk, és viszonylag eseménytelen út során értünk el a Vekeri-tó melletti Dorcas kempingbe este, ahol a szállásunk volt. Nem épp olcsó hely, viszont nagyon közel van az úthoz, és télen is meg lehet ott szállni. Mondjuk a szállásfoglalás nem volt egyszerű, de végül az iranymagyarorszag.hu oldalon keresztül sikerült megoldani. Szerintem jót tett a szakasznak, hogy Létavértes után nem a határ felé megy a jelzés, hanem a szőlők felé. Sok szép helyen mehettünk, és személy szerint én örültem, hogy végre nem aszfalton kell capplatni.
Másnap Bánkon keresztül a "fancsikák" mellett haladtunk. Jó tudni, hogy Halápon már jó régen leégett a csárda, tervezik a felújítását, de egyelőre ennek semmi nyoma. Mi a szomszédos tanyára kopogtunk be, hogy vizet kérjünk, és szívesen adtak is nekünk. "Fenn" a Hármas-hegy alatti vasúti végállomáson viszont nagy élet volt, büfé is üzemelt. Sajnos a nyitva tartását nem néztem meg. Vizet itt is lehet vételezni kútból. Mi szombaton dél körül jártunk arra. Szállásunk aznap Nyíracsád előtti Buzitán volt, az önkormányzat által üzemeltetett "Kéktúra házban".
Harmadik nap belevetettük magunkat a Nyírség szívébe. Ezen a részen érezem egyedül a jelzésfestést problémásabbnak, de csak az eddigiekhez képest. Volt egy rész a Gánás-hegy előtt, ahol egy pillanatra el is kavartunk, mert nem volt egyértelmű a felfestés. De végül útra találtunk és ez után a kis közjáték után első állomásunk Nyírlugos volt, ahová túl korán érkeztünk, mert a pecsétet őrző Paradiso bár csak 13 órakor nyitott ki aznap. Addig is megebédeltünk, pihentünk, majd a pecsét beszerzése után továbbrobogtunk. Kis tanakodás után a Hoportyót is megmásztunk, aminek a "bejáratát" most is eltévesztettük elsőre, akárcsak 10 évvel ezelőtt. De végül a kiakasztott, nem túl szép, de hasznosnak talált műanyag flakon vezetett nyomra minket. A tövében megtaláltuk a kis ösvényt a "csúcs" felé. A sikeres csúcstámadás után besétáltunk Istvántanyán keresztül Nyírbogátra, ahol vonatra szálltunk.
És én hozzátenném az Okány - Biharugra szakaszt is, ami ugyan nem homokos, ellenben mocsaras. Szóval ott eső után mi gyalog is nehezen haladtunk, bringával ilyen időben lehetetlen küldetés. Ha jól ki van száradva, akkor elképzelhető, hogy bringázható, ezt nem tudom, viszont érdemes lenne ennek is utánajárni.
Nem kék túra, de tegnap jártam pár szép helyen: Apc - erőd templom és tengerszem; Somoskő: vár, bazalt ömlés, kőtenger és Krúdy -forrás; Salgó: vár és boszorkány kövek; Kazár: riolit tufa dombok és bányató.
Ha gondoljátok majd csatolok képet a fentiekről :)
Hadidoki: értem a gondolatmenetet, talán majd másodszorra nekivágok gyalog, első körben marad a bringa a túratársammal egyetértésben. Sajnos mindketten híján vagyunk a hosszabb szabadidőnek, így abból a kevésből kell főzni ami van.
Tudtam hogy láttam én is ezt a táblát a téves adattal, egy pillanatra el is gondolkoztam rajta hogy ez nem lehet.
ez volt az a tábla
Viszont a Fortepanon nézelődve találtam egy-két érdekes fotót Inászóról is. Sokan ledermednek és borzonganak Derenken a kéktúrán, pedig az ország tele van "Derenkekkel", némelyik sokkal tragikusabb sorsú volt mint az Aggteleki-karszton lévő falu.
Inászó nem volt olyan tragikus, csak simán megszűnt létezni.
1. Inászó 1933-ban, még kisvasútja is volt... Forrás:Fortepan
2. Nagyjából ugyanarról a helyről 83 év múltán. Csak a meddő bányaudvarok maradtak
Kérdés, ha valaki értene hozzá, amit nem nagyon hiszek...
mik lehetnek ezek a kerek, salakosnak tűnő tömbök, nekem kohászati mellékterméknek tűntek. Az erdőben láttam őket.
Olyan finom, púderszerű a por, hogy minden lépésnél felszáll a cipőtalp alól.
A székesutakon (szikföldes utakon) van ez a nagyon finom por. Amikor a szél ezt elfújja, alatta olyan kemény a föld mind a beton. Ez valóban jellemző az Öttömös - Szatymaz közötti vidékre.
Sükösd és a Petróczi iskola között szerintem is homokos a talaj, de utána azt láttam, már inkább poros, mint homokos. Lagalább is én így vettem észre. Olyan finom, púderszerű a por, hogy minden lépésnél felszáll a cipőtalp alól. Persze voltak homokosabb részek is, de az volt a kevesebb.
gondolom, esős idő esetén egy az egyben kiváltható a "széles, sáros földút" kifejezéssel. :-)
Azért a homokon jó sok esőnek kell ahhoz esni, hogy igazán sáros legyen. :-) Az erdőkben lévő "malacfürdetők" kivételével azért nem nagyon áll meg sehol a víz.
Sükösd-Rém-Érsekhalma szakaszon, a rémi mezőgazdasági telephez vezető aszfaltos út előtt van egy homokosabb rész, majd a mezőgazdasági telep után egészen Érsekhalmáig.
Császártöltés-Kéleshalom közötti szakaszon Császártöltést elhagyva egészen Kéleshalomig nehéz még a gyaloglás is a mély homokban.
Kéleshalom-Kunfehértó között egy-két kilométert leszámítva "kegyetlen" útviszonyok vannak. Száraz időben a kerékpáros teljesítés kizárt.
Kunfehértó-Öttömös között a a Kiskeceli út jó homokos, az 53-as út után a Jánosteleki-erdő, majd a Felső-átokházi-erdő melletti út is futóhomok száraz időben.
Öttömös-Rúzsa között végig homok. Kerékpárral való teljesítés tekintve a Tanulmányi-erdőből átérve az 55-ös úton válik igazán nehézzé az út.
Rúzsa-Bordány között a Vágó előtti két-három kilométer majd a Vágó utáni aszfaltos szakasz végétől egészen Zákányszék előttig nehéz az út.
Bordány-Sándorfalva között csak Bordány után Zsombóig kell düllőúton menni. A Zsombó utáni rész szerintem nem veszélyes.
Sándorfalva után a dóci bekötőútig vannak homokosabb részek.
Ópusztaszert elhagyva a Tisza töltésig, inkább már a sár miatt lehet aggódni egy-egy csapadékosabb nap után, de száraz állapotban is rémisztő ami ott van.
A fentiekhez hozzátartozik, hogy a zártabb lombkoronával rendelkező erdőkben sokkal jobbak lehetnek az útviszonyok mint a nyílt szakaszokon. Még akkor is ha már régen volt eső.
"Hörpölin túraleírását olvasva, csak Sükösd környékéről ír ilyenről..."
Éppen most töltöttem fel újabb négy részt a túraleírásokhoz, a már itt is, de kissé rövidebben kifejtett Petróczi iskola - Mindszent szakaszról. Ha jól emléxem, a leírásokban leggyakrabban alkalmazott szókapcsolat a "széles, poros földút" volt, ez, gondolom, esős idő esetén egy az egyben kiváltható a "széles, sáros földút" kifejezéssel. :-)
Sükösd után úgy Szatymazig, aztán már csökkenő mértékben de még Ópusztaszerig is.
Létavértestől (Debrecen közelében) úgy max. Kisvárdáig.
Ezekre emlékszem határozottan, de máshol is ritka a "sziklás" talaj. :-)
A biciklivel lejárást én részemről nem javaslom (tudom, hogy engedélyezett).
Egyrészről: tényleg sok helyen homokos a talaj, és ritka jellemű az az ember, aki a homokos út ellenére tolja az abroncsig süllyedt bringát. Tehát inkább kerül, akkor pedig kihagy olyan szép helyeket, amiért vétek.
Másrészről: a monoton szakaszok nekem eleivel nem voltak könnyűek (alapvetően agyban), de később ráéreztem, hogy elengedhetetlenek a táj igazi mondanivalójának megértéséhez. Az a plusz, amitől az alföld más, mint a hegyvidék, nekem csak a gyalogosan lejárt hosszú, időnként monoton szakaszokkal együtt fedték fel igazán titkukat, "...melyeket nehezebb megfejteni, de ha sikerül, feltárul előttünk az őseinktől örökölt hamísítatlan magyar valóság." http://feltser1.x3.hu/KEK/indexK.html
Összefoglalva: szerintem, veszít a megismerhető csodákból az aki biciklivel vág neki az alföldnek, csak ezt sohasem fogja megtudni, hisz nincs összehasonlítási alapja.
Persze Te döntesz, és biciklivel is életre szóló lesz az élmény, de kérlek, legalább fontold meg gondolataimat.
Alföldi kéktúrát végigjárt illetve benne jártas túratársak!
Információt szeretnék kérni arról, hogy az útvonalon pontosan hol vannak a haladást jelentősen akadályozó homokos részek? Biciklivel mennék.
Hörpölin túraleírását olvasva, csak Sükösd környékéről ír ilyenről, de szerencséje volt, mert előtte nem sokkal esett az eső, így nem volt gázos a menet. Még nem olvastam az egészet végig, lehet még szóba kerül a homok.
Ránézésre a Kiskunság és Debrecen környéke lehet érintett a témában.
Mert nem csapból jön. MINDEN forrásra kiteszik mostanában, nehogy az első arra járó "városi bélű" beperelje a területgazdát, hogy nem figyelmeztette, miszerint ne igyon a vízből, mert foshat tőle.
Csatlakozom, nélküle én sem kezdtem volna bele a nagy kék vándorlásba. Ha nincs a Másfélmillió lépés, akkor szegényebbek lennénk sok mindennel, nem csak egy kultikus sorozattal, én személy szerint egy nagy puttony élménnyel (meg pár jelvénnyel). Ha nincs a másik két filmsorozata, akkor meg nem lenne a Kékkör sem. Sajnos én sem túrázhattam vele és csapatával, mert csak '88-ban indultam el, 7 hónappal azután, hogy elment.
Ma voltunk az emlékfájánál a Vértesben. Jó volt látni, hogy hányan emlékeznek rá.
Köszi mindkettőtöknek a segítséget! Erre, hogy Encsig elmenjünk nem gondoltam, megfontolom, tényleg egyszerűbb lenne úgy logisztikailag. Bár attól is függ mennyire leszünk fáradtak (ha pl baromi meleg lesz).
Közben néztem a ttt fórumot és ott is ajánlott volt a Koronás Vad Vendégház, szóval írok is egy emailt nekik, ha hétfőig nem válaszolnak fel is hívom őket, hogy biztos legyen hely.
Szia! Szerintem nagyon ideális felosztást találtál magadnak. Az utolsó napot talán érdemes megnyomni Encsig, mert onnan sokkal jobb a tömegközlekedés, ha vonattal mentek. De ha így marad, az sem baj, mert akkor legközelebb egy Bkvalja-Fancsal nappal tudsz kezdeni, ami megkönnyítheti a csereháti szakaszolást.
Vágáshután van önkormányzati vendégház, érdemes felhívni őket.
Amúgy hörpölin is gondolkodott ilyen szakaszolásban:
Nyáron öt napos kéktúrázást tervezünk, kinéztem Hollóháza - Boldogkőváralja szakaszt. Utazással együtt (Pestről) ha jól látom pont belefér az öt napba, kényelmes túratempóhoz. Terv:
Beleférhet a 37 km is ha nem olyan vész a szint, vagy jól el van osztva. Olvastam egy leírást és azt Ózd- Diósgyőr szakasszal kezdeném, de Ózdra se eccerű eljutni :) Még nekem is maradt látnivaló a tározó környékén, 2 éve esőben sikerült ott járni.
Nagyon szívesen mondanék, de én is csak most tervezgetem! :-)
Kb ilyen bontásban mint ahogyan írod, lehetőség szerint 4 naposra, így is elég sok jut egy napra, főleg a Diósgyőr-Ózd szakaszon, 28-28km.
Azt én Mályinkán gondoltam felezni, közvetlenül a Bükk után, esetleg maximum Dédestapolcsányban, mert a Lázbérci-víztározót nem akarom elrohanni, hogy miért lásd teljesítménytúrás topik...
A Salgótarján-Ózd szakaszt Istenmezejei szállással gondoltam megcsinálni, itt az Ózd-Istenmezeje táv 36-37 km, az erős picit, de így a befejező napra már csak 24km maradna.
Szerintem ez így fogható, pláne annak tükrében hogy tavaly volt aki egyben megcsinálta teljesítménytúra keretei közt, de ennek megszervezése csak pár év múlva várható újra.
Nyomtasd ki az igazolófüzetet, nagyon profi, szintmetszetes távolságadatok is vannak benne grafikonokkal, jól lehet vele tervezgetni!
A Dél-Dunántúli kéktúra történetét ha valaki akkor Te tudnád szépen kifejteni, én csak arra gondoltam hogy a Roki film és az ő halála alapvetően határozta meg ennek a mozgalomnak a sorsát, az útvonal kialakítását.
Ha már dicséret, hagy kompenzáljak egy kicsit!
Le a kalappal a hozzászólásaid stílusa előtt, mostanában több alkalommal is megfigyeltem hogy milyen kulturáltan válaszolsz egy-egy kiélezettebb helyzetben is, itt is és más fórumokon is. Régebben sokkal hamarabb összecsaptunk...:-)
De olyan vitában is megfigyeltem ezt amelyből én kivételesen kimaradtam. :-)
Csak ezért nem akartam egy külön hsz-t írni, de most eszembe jutott.
Köszönöm ,én is így gondoltam,de íly behatóan nem ismerem a kék történetét. Valószínű,hogy a wiki szerkesztői kezelik lazán a dolgokat,mert ugye szabad szerkesztésű,így bárki beírhat bármi hülyeséget,aztán vagy javítja valaki vagy nem.
ez volt az a tábla
mik lehetnek ezek a kerek, salakosnak tűnő tömbök, nekem kohászati mellékterméknek tűntek. Az erdőben láttam őket.
hajrá! :-)