Gyerek (=én vagy 25 éve) a hátsó ülésről figyeli, hogy az index (C) jelzőlámpája a műszerfalon néha jobbra, néha meg balra villog, ahogy az autó kanyarodik:
2,5 éves unokaöcsém nézi nagymamájával a TV-t, amiben éppen a Holló Színház műsora megy. Galla Miklóstól való félelmében a kisfiú hátrébb húzódik, ezt látva megszólal a nagymama:
- Ne félj Tomika, ez csak egy doboz, nem jön ki belőle.
Mire a gyerek ránéz úgy, ahogy a rettentően nagy butaságot mondó emberre szokás:
- Mama, te tényleg azt hitted, hogy ez egy doboz?!
Az unokaöcsém kedvenc meséje volt, melyet ő adott elő:
- A nagy cica meg a kicsi cica felment a hegyre, és aztán ott voltak...
Itt mindig megakadt, akkor megkérdik: És?
- ...háááát, játszottak...
Újabb szünet: És?
- ...hát aztán hazajöttek.
Még alig volt 1 éves, nem tudott beszélni, amikor már tudta következőt:
- Tomika, hogy mennek az öreg emberek?
Erre felállt, meggörnyedt, jobb kezét a veséje tájára tette, mint akinek nagyon fáj és elkezdett bicegni, miközben jajgatott és nyögött.
Bizonyára mindenki ismeri azokat a lépcsőházi lámpákat, amelyek automatikusan lekapcsolnak x idő eltelte után. Ha a lépcsőházban való elinduláskor világos van, és elfelejtesz gombot nyomni, menthetetlenül rádsötétedik. Igy történt a családommal is.
Anyja a hároméves fiamhoz: "Várj egy kicsit, a szemed mindjárt megszokja a sötétet!"
Ebben a pillanatban valahol felkapcsolják a villanyt.
Fiam: "Most megszokta, vagy felkapcsolták?"
Amikor még volt, a fiam is lelkesen nézte az NBA közvetítéseket. Jönnek a nagymamával a villamoson, felszáll két magas fekete fiatalember.
A fiam: "Nézd Nagymama! Ott van kettő Shaquile O' Neil!"
A földalattin látunk egy négytagú családot, egyforma sárga esőkabátban, felhúzott kapucnival.
A fiam: "Ezek most űrhajósok vagy kukások?"
Budapest, közepes forgalom, fiúgyermekem (2 felett egy kicsivel) hátul. Balról vakember bevág, én satufék. Hátulról vékony cérnahang, apától (példakép!) ellesett mérges hangom: 'Minek vezet az ilyen állat!' Minden mérgem elpárolgott...
- Apa, ma jókedvvel megyek az oviba!
- Miért, fiam?
- Mert reggel a fogmosáskor lenyeltem egy kis fogkrémet, s az jótt tett a szívemnek.
- Apa, láttam egy helikoptert, aminek kerekei voltak!
- Hol?
- Hát, általában.
(Ez az általában egy évig megmaradt, később már a rag sem volt.) Pl:
Nagytesó kérdi:
- Mennyi 5 meg 5?
- Harzugvima.
- Mi?
- Ez most általául volt.
(Gyk. általában úgy beszélnek.)
Hugom a 2,5 éves keresztfiát vitte valahova kocsival, aki mindenáron az elöl szeretett volna utazni. Mondták neki, hogy nem ülhet előre, mert nincs aki megmagyarázza a rendőrnek. Erre a kisfiú ahelyett, hogy beült volna a kocsiba, elindult az úton gyalog. Kérdezték is tőle: Hová mész? Mire ő: Megyek, megmagyarázom a rendőrn
Bolcsodebe ujjonan bekerult egy kisfiu,es rettenetesen sirt.a gondozo nok mar mindent megprobaltak,de sajnos mindhiaba. Egyszer csak elokerult egy jatek gorilla . A gondozo no megmutatta a kisfiunak ,mire a kissracnak felcsillant a szeme:- Apucsika!
Ettol a pillanattol kezdve nem volt gond vele.
Két fiammal - 10 és 13 - nézzük Takanohanát a nagy basho (igen, pontosan így!) szumóversenyen, aki épp a bajnokok táncát járja - tán ismeritek: lábemelés, lecsapás.
A nagyobbik mexólal: Mi lenne, ha most fingana egyet?
A kisebbik ámodozva: De jó lenne.....
A kicsivel nézzük az atlantai olimpián a maratonfutást. Én magyarázom, hogy ez milyen gyilkos dolog volt anno. Befut a versenyzők első csoportja, körülöttük rendőrmotorosok.
Kölköm: Üldözik őket motorral?
Bocs egy hiba.
Az első a feleségemé:
Gyermekként szívizomgyulladással kezelték a kórházban. Többször kapott vért. Érdeklődő tipus lévén elkezdett reklamálni. "Miért kapok én mindig nullás vért tessék nekem rendeset adni."
A fiam két éves volt mikor kivittük a márc 15-i ünnepségre. Látszólag nem nagyon érdekelte, de nem volt kire hagyni. Néhány nap után a nejem egy gyors vásárlást tervezett. Bevágta a gyerekkocsiba és "négypontos biztosági" övvel rögzítette. Igazi angol volt, tehát a gyerek nem tudta kikapcsolni. Ezt már tudta. Az úton végig kiabálva szavalt:
"A magyarok istenére, jabok tovább nem leszünk"
Vasarnapi ebed kozben "kozvelemeny kutatas" arrol, hogy milyen nevet kapjon a lassan-lassan megerkezo harmadik. Elhangzik tobbek kozt a Deborah (azt kapta)
Erre megszolal az akkor 4 eves armany kozepsonk egy hatalmas csirkecomb mogul, birkozva a csirkebőrrel:
- Nem is Deborah, hanem debőre
Négyéves kislányom kétéves fiamnak az esti lefekvés előtt bibliai ismereteit fitogtatja (egy képes biblia oldalait lapozgatva):
- Nézd, itt Jézus feltámad bennünket!
Három éves lányommal álltunk az esőben egy eresz alatt. Egyszercsak meglát egy esőkabátos embert az utcán. Csodálkozva felkiált :
- Nézd, a bácsi zacskóban van !
Vendégségben a gyerekem nagyon nézeget egy macskát, és megjegyzi a háziasszonynak, hogy neki is kellene egy ilyen. Az próbálja lebeszélni róla, mondván, hogy rengeteg gond van vele, így többek között bekakil a konyhába, és akkor forró vízzel lehet csak eltüntetni a nyomokat. A gyerek elgondolkodva odasúgja neki:
- Vigyázz! Ha forró vízzel mosod, lejön a szőre!
A fiam nyári táborba indult. Indulás előtt az anyja ellátja zsebpénzzel (1500 Ft), nehogy a gyerek szükséget szenvedjen. Normális apaként félrehívom a gyereket, és a kezébe nyomok még egy 500 Ft-ost, végszükségre. A gyereket végül az öcsém viszi ki a pályaudvarra, mint a gyerek keresztapja, ő is hozzá akar járulni a költségekhez. Megkérdezi a gyereket: mennyi pénzed van? Anyától kaptam 1500 Ft-ot, apától titokban még egy 500-ast - így a válasz. Na ennyi pénz egy nyolcéves gyereknek inkább sok egy hétre mint kevés, megaztán a közgazdasági jellegű nevelésre is itt az alkalom gondolta az öcsém, és azt mondja a gyereknek: Pénz már van nálad elég, de ha ügyesen gazdálkodsz, és nem költöd el mindet, megduplázom azt, amit hazahozol. A gyerek hazajött a táborból, majd kiszámolt a tágranyílt szemű öcsémnek az asztalra 2300 (!) Ft-ot, mert a táborban túladott néhány megunt játékán.
Anyuka utazik a buszon két csemetéjével. A nagyobbik cirka 4, a kisebbik 3 év körüli lehet. Bőszen sorolják anyukával a megállók nevét...Mire pár megálló mulva a nygyobbik - eszét fitogtatván a kicsi előtt - odaszól mamájának: anya, ugye még hányat megyünk!
Ötéves unokahugom pár hete egy csókolózó pár láttán kifakadt: Én nem értem, hogy ezt miért csinálják! Ha szeretik egymást,miért nem mennek a paplan alá?!
Focimeccs a tévében, (akkor) ötéves kisfiam drukkol a portugál csapat egyik emberének: "Hajrá Pinto, hajrá Pinto!" "Balázska, nem Pinto, hanem Pintu, u-val." Rámnéz, megvonja a válát (ez is hülye, de ráhagyom) és: "Hajrá Uval, hajrá Uval!"
Még egyszer gyermekkoromban álltunk a szüleimmel a buszmegállóban, közben szemközt egy hulladékfeldolgozókisiparos (kukabúvár) könyékig elmerült a konténerben, néztem egy darabig, majd jó hangosan megjegyeztem: "Persze kiszed belole mindent, nekünk meg nem marad semmi." Szüleim igencsak elvörösödtek, és elmenekültek, a helyszínrol. (természetesen sosem kukáztak)
pár éve történt, hogy 4 éves unokahugomat kérdezem, mi volt az ebéd az oviban. mire ö:
-leves
-najo monika, de milyen leves?
-?(értetlen tekintet a kérésere)
-(gondoltam segitek...) mi volt a levesben?
-(felcsillanó tekintet, hogy érti a kérdést) Kanál!!
Ádám fiam (3 éves) homokozik, csinálja magának a kakaót, nekünk a kávét.
Mikor elkészült, hozza a csészéket, és megkérdi:
- Apa, kérsz kévét ?
- Nem, majd kicsit később.
- És forró vizet ?
Az eset tavaly nyáron, a Balatonon történt. Sétálunk a vízparton 2 éves fiú iker unokaöcséimmel, és hangosan csodájuk a tőlünk pár méterre lévő kb.15 hattyút. Hattyúk fejei felváltva tűnnek el a vízben, lévén éppen vacsora idő volt. Kérdésemre, hogy mit csinálnak ők ott a vízben, a fiúk egyszerre (!!!) kiáltják a választ : "Keresik a vizet !"
Négy éves kislánynak magyarázzák a horoszkópot. Kiderül, hogy mivel áprilisi, ő Kos. Meg is mutatják neki, mire ő szinte sírva:
- Anyu én nem akarok birka lenni!
