Ez a rovat az Írástörténeti Kutatóintézet baráti körének a szélesebb nyilvánosság felé történő megnyitása kíván lenni. Be akarunk számolni az itt végzett munkáról, meg akarunk vitatni nyitott kérdéseket az előrelépés érdekében.
A székely rovásírás eredetét kutatva ugyanis sok új felismerésre jutottunk a kutatótársakkal, amelyeket érdemes megbeszélni. Azt is tapasztaltuk, hogy nagyon sok segítséget kaphatunk a nyilvánosságtól.
Így jutottunk például egy hun tárgyhoz, amelyiken székely betűs, magyar nyelvű rovásfelirat van. Így kaptuk a most bemutatandó honfoglaláskori keresztet is, amelyiken szintén van egy magyar nyelvű rovásfelirat. Az akadémikus "tudomány" mindezekről még - tudtunkkal - semmit sem tud, vagy nem foglalkozik vele.
Így találtunk egymásra és újabb segítőtársakra is, akik fordításokkal, nyomdai előkészítéssel és millió más módon segítettek nekünk, meg a tudományos kutatásnak. Illik valamit közreadni ezekből az eredményekből és érdemes a nyilvánosságnak ezt a formáját is kihasználni a továbblépés érdekében.
A rovat címében megfogalmazott állítást is megvitathatjuk (a google-ba beütött "Az Éden írása" keresőszövegre megjelenik a tanulmány), de van ezer más írástörténeti tárgyú megbeszélnivalónk is.
A rovatot rovó nyitja, de ezen a fedőnéven több munkatársunk is közreadhatja a véleményét.
Pont ez az. Most csak erre reagálok. "( Az 1 perc alatt kimondott szótagok alapján.) Kutatásai szerint az utolsó 100 évben a beszédgyorsulás majdnem a duplájára nőtt, ami egyértelműen a kimondott hangok rövidebb kiejtését, szóvégek elmosódását stb. eredményezte."
Na látod ez az oka, a szóelvonásoknak. Kiesik ez meg az a hang, vokális, magányhangzó, meg VC, CV, CVC hangharang. Aztán mi az alapdef? CVCV volt minden (ab)originál FUráliából. Most látszik az, hogy ez egyszeűen nem igy az. (igaz) Tehát a matekképlet sem hogy CVCV volt az alapnyelv minden szava, hisz azok már mind ragozottak. Továbbá az őrült mozaikszó effektek nektek. A hangok viszont helyiérték jelleggel ott álnak szóelőn. Na itt kezdódik majd a fonomorfológia. ;-))
"Etymology: Middle English, from Old English; akin to Old High German lant land, Middle Irish lann"
Na, ezt az OHG lant-ot is mi adtuk at a magas novesu oreg germanoknak 'alant' formaban, csak ok valahol elejtettek az elso "a"-t, azt azota se talaljak. :-)
Aztan, miert lenne belsokepzesu magyar szo' a fo:ld, amikor semmi massal nem tudjuk rokonitani, csak a "feld"-el, ami viszont nem is a Fo:ldet jelenti, hanem a "mezo"-t ?
Annyira mar ne legyunk elfogultak, hogy higyjuk es hirdessuk, hogy mi adtunk szavakat a german nyelveknek.
Kulonosen egy olyan alapveto szo't, mint ez a "fo:ld.
Az egyik hozzaszolo, kiotlotte a "fel+d", osszetetelt, ami szerinte, ugy jott letre, hogy egy mitologiai vizimadar lebukott a viz ala, csorevel "felmarkolt" egy csipet foldet es fel-hozta a felszinre, hozzaadta a, szerinte -d kicsinyitokepzot (ami nem az) es igy jott letre a "magyar" fo:ld.
En meg azt mondom, hogy amin allok, az lent van a talpam alatt es ezert annak a neve "lent-lend" es ezt adtam at az angoloknak, akik "land" formaban hasznaljak. :-)
Az eredeti jel biztos hogy nem feltétlen csónak és köríves forma hanem szögletes szerkezet. Az eredeti ladik is tán. Ki tudja!? Én azt tudom mint ki már bükkbe bikkfába book-ba faragott, hogy ezek macerás tevékenységek. Egyenes vonalak az egyszerűek. Szálirányba a legkönnyebb, szálirányra merőlegest meg eléggé nehéz. Ezért a jelekben a sok ferdítés. Az E (nem kell jelölni ezért mekegünk mekkmesteresen), és az A, Á, Ú szegletes. Ezt jelöltük. Valszeg kicsit auauáuóugattunk. Ismerjük ugye azt a tényt, hogy az ősi, legelső fonetikus írások nem nagyon, vagy legalábbis spóroltak a magánhagzók jelölésével.
Az általad jelzett "BESZÉDHIBÁK" nagyon jó megközelítés.
GÓSY MÁRIA a pazsicholingvisztikában vizsgálja ezek okait.
Az egyik ilyen, amire többször is utaltunk: a BESZÉDgyorsulás.
Az amerikai MARIO PEI nyelvész már az 1960-as években megfigyelte ugyanezt, és le is jegyezte. Vizsgálata szerint akkor a bevont nyelvek közül a francia volt a legggyorsabb, aztán a magyar, olasz stb. ( Az 1 per alatt kimondott szótagok alapján.) Kutatásai szerint az utolsó 100 évben a beszédgyorsulás majdnem a duplájára nőtt, ami egyértelműen a kimondott hangok rövidebb kiejtését, szóvégek elmosódását stb. eredményezte.
Voltaképpen WIIK sem mond mást, csak ő NEM az okokat sorolta, hanem a nyelvben , a hangok szintjén beállt változásokat.
WIIK fölvetései azért lényegesek, mert a beidegződött indogermán "über"szemléletet kezdi ki, és megnyitja az utat a germánt erősen befolyásoló , föltehetően NEM IE nyelvek kutatása iránt.
Én meg összehívok egy kibővített nemzetközi logopédiai konferenciát a "beszédhibák" tárgyában. Egyrészt gyermeki hangfejlődés, másrészt beszédmű->sérült beszédmű szervi témakörben. Harmadrészt a hanghelyettesítések témaköre. Milyen hangot mivel helyettesítenek a beszélők, ha nem illeszkedik az anyanyelvi fonémaendszerükhöz. És gyönyörűen összeáll a kép. Mondok egy példát. Múltkor hallottam egy perfekt (anyanyelvi használat nyelvtan és szókincs) magyarul tudó hölgyet beszélni, aki indonéziából származik. Azaz ott töltötte a gyermekkorát s ott huzalozódott be az agya az adott nyelv hangjainak képzésre. Kapászból kiszúrtam hogy nincs abban a nyelvben sze S, sze A. Ott ahol nincs S nem lehet ZS-se. Ez Z-vel helyettesítődik. (zöngés-zöngétlen párok SZ<->Z, S<->ZS). A CS=T+S, itt meg van egy T+SZ irány, ami meg a C-re.
Édemes lenne megnézni nyilván az írásokat is. Pl. vajon a német az S hangot miért kacifántozza 'sch'-vá. Valszeg azért, mert a latinban nem volt ilyen S (nem künnyű képzésű) hang. Náluk feje tetejére állt a világ. S->az Z, Z->az meg C.
Szerintem az írások sokmindenről vallanak és sokmindent őriznek, ha nem is hangfelvétel gyanánt a nyelvekről. És ugye most itt a latin, mint amolyan valaha volt kényszer, de megmaradt, a cirill (ők ebből a kényszerből rögtön kitörtek), a görög irányba. De a legfontosabb!! Ezek az őrült székelyek megőrizték a rovásírást. Ez mond a legtöbbet a mi régi korainkról itt a KM környékén.
A sza'rmazasa pedig, legkozelebbrol, a nemet "feld", mert alakra, jelentesre, nincs olyan masik nyelv, amitol lehetne sza'rmaztatni.
Muszáj? Az még véletlenül sem fordulhatott elő, hogy a magyarból került át a németbe? Matematikailag 50% esélye ennek is volt.
A FU es a torokos, rokon, nyelvekben a foldre vonatkozo szavak, egeszen ma'skepp hangzanak, szamitasba sem johetnek, hogy azokkal lenne rokon.
Na és? Nem a rokon nyelvekről van szó Muszáj minden szónak a rokon nyelvekben hasonlóan hangzani? Miért baj az, ha egy (feltételezem) magyar szó más (rokon) nyelvekben nem hasonlóképpen hangzik? Ez kizáró ok lehet az ősi magyar mivoltát illetően?
Ez pedig, kizarja a "hun-szekely" rovasiras o"sise'get.
Nem csoda, ha nincs 1501-nel koraibb, osszefuggo" rovas.
Ebből két dolog következhet:
- 1501 után vettük át a rovásírást. Kitől? Miért?
- 1501 előtt rovásírás ismerete nélkül írogattunk szavakat rovásírással. Ez hogyan lehetséges?
Sajnos az INDOGERMÁN elmélet kavarta meg a dolgokat, amikor a "törvényeket" fölállította, és aztán fokozatosan leépítette: mert idővel TENDENCIA, aztán SZERŰSÉG legvégtére pedig EGYSZERI és ESETI (csak egyes népeknél előforduló) lett belőle, ugyanakkor a dolgokat még mindig azokkal a majd 150 évvel ezelőtt törvényként lefektetett állítások SÚLYÁVal kezelik.
No persze egy ELSŐ HANGTÖRVÉnnyel ( ami ugye nem törvény, csak EGYEDI ESETI történés) már a proto-germán idején (kr.e. 1000 környékén a szókezdő "p"-t "f"-re váltatja.
Ez viszont a már adatolható SZKÍTÁK, ETRUSZKOK stb. időbeni felségterülete.
E régióban a lingua franca Kr.e. 13.000-re valószínűleg a finnugor, vagy annak egyik őse lett, s kiszorította a 'baszk'ot. Ekkor válhattak a - genetikailag részben 'finnugor' - pre-germánok nyelvben is teljesen finnugorrá. Viszont a nyelvcsere feltehetően nyomot hagyott a finnugor nyelvet elsajátító népesség új nyelvében, s így kicsiny nyelvelsajátítási hibákat, ún. szubsztrátumot hagyott vissza a későbbi Germánia finnugor nyelvében, s így ez lett a finnugor nyelv 'baszkos nyelvjárása'. A kr.e. 4. évezred folyamán a feltehetően Kis-Ázsia felől érkező indoeurópaiak behatoltak a finnugorok közé, s a mai Dél-skandinávia Dél-skandinávia, Dánia, és Észak-Németország területén élő finnugor nyelvű népességet 'elindoeuropizálta', míg a Finn- és Észtország partvidékére érkező indoeurópai népesség elfinnugorosodott. A nyelvcseréknek viszont nyomai maradtak: A proto-germán ősnyelvben szubsztrátumok maradtak fenn, melyek az indoeurópai nyelvet elsajátító finnugorok kiejtési hibáikból erednek.
A germán nyelvek finnugor szubsztrátumának hipotézise egy kísérlet, hogy megmagyarázzák a germán nyelvek jellegzetes természetét az indoeurópai nyelvek kontextusán belül. A mai germán nyelvek (különösen az ezekből rekonstruált proto-germán) számos olyan elsősorban fonetikai tulajdonsággal rendelkezik, melyek a proto-germán nyelv esetleges kreol voltára engednek következtetni: tehát hogy a legelső germán nyelv nem más, mint egy finnugorok által törten beszélt indoeurópai nyelvjárás. Az elmélet ősét legelőször Sigmund Feist alkotta meg 1932-ben Az ő becslése szerint a proto-germán nyelv lexikai elemeinek közel egyharmada származhat egy ismeretlen nyelvből.
A gond például a FELD / FIELD-ben az, hogy a PROTO GERMÁN alakját
*felthuz "flat land,"
formában adják meg.
Ez pedig ELLENTMONDÁS azzal, hogy a P>F hangváltozás TÖRVÉNYE CSAK A FELNÉMET NYELVBEN zajlott le.
Merthogy a felnémet nyelv jóval késebbi, mint a PROTO GERMÁN. Márpedig ha a proto germánban már ott az "F", akkor az bizony éppen a SZTYEPPEI ( ma finnugorként) számontartott SZUBSZTRÁTUM HATÁSA !
Az elmúlt évtizedekben finnországban komoly őstörténeti vita bontakozott ki. A Finn régészek bebizonyították, hogy a baltikumban kultúrális folytonosság mutatható ki annak legelső benépesítőitől egészen máig. Ezzel párhuzamosan napvilágot láttak azok a genetikai kutatások, melyek tanulsága szerint a finn népesség genetikailag közelebb áll a svédekhez, mint a kelet-európai finnugor népekhez. Az új őshazaelmélet Finnországban Milton Nuňez és Kalevi Wiik kutatásaiból nőtt ki, egységbe foglalója pedig Kyösti Julku volt. Az új koncepció kialakítása során a kutatók fokozottan támaszkodtak a nyugat-európai őstörténeti és antropológiai eredményekre, leginkább Cavalli-Sforza, Dolukhanov, Zvelebil tanulmányaira, monográfiáira, valamint Pusztay János alapnyelv-koncepciójára. Nuňez az utolsó glaciális maximumtól kezdődően kísérte figyelemmel az európai népességek mozgásait. Megállapítása szerint e a legutolsó glaciális maximum idején (kre. 18.000 - 16.000) a kelet- és nyugat-európai embercsoportok egymástól elszigetelten fejlődtek, ezután viszont egy olyan periódus következett, mikor a népességek már érintkezhettek egymással, és benépesíthették az addig jég alatt fekvő európai területeket. Az elméletet a nyelvészet részéről Kalevi Wiik Támogatta meg. Koncepciója szerint a kelet-európaiak - akiket ő a finnugorok őseivel azonosít - a mai németország területétől egészen nyugat-szibériáig szóródtak szét, míg a nyugat-európaiak - akik Wiik koncepciójában többekközt a baszkok ősei - a Pireneusok-Brit szigetek-Germán alföld háromszögön belül. A dél-skandinávia Dél-skandinávia, Dánia, és észak-németország területén hibrid (pre-baszk + pre-finnugor) területek alakultak ki, s ezen régió lakosai adták később a germánság alapját. E terület lakosságát vélhetően jóval később, kre. 4. évezredben európa legelső földművesei - akik feltehetően indoeurópai nyelvet beszéltek - indoeuropizálták el.
fölszín, felszín, fölött (rajta), föld, földszint, fel, föl, olyan a földfelszín, mint tejen a föle, a te(l)jföl. Szerintem őstudomámos érvelés. ;-))))))))))
Barmennyire is erolkodunk, a "fo:ld", magyarban hasznalatos szo', nem "magyar" sza'rmazasu.
A sza'rmazasa pedig, legkozelebbrol, a nemet "feld", mert alakra, jelentesre, nincs olyan masik nyelv, amitol lehetne sza'rmaztatni.
A FU es a torokos, rokon, nyelvekben a foldre vonatkozo szavak, egeszen ma'skepp hangzanak, szamitasba sem johetnek, hogy azokkal lenne rokon.
Ettol kezdve a kiindulasi pont teljesen teves, ami azt jelenti, hogy, ha a rovas (irott) "f" jele valoban a foldet akarja abrazolja, akkor a jelet csak akkor alkothattak vagy vehettek at, mert az mar regen kesz volt, miutan az idegen szo', fo:ld, elterjedt a magyarban.
Ez pedig, a magyaroknak a nemettel valo szorosabb erintkezesuk alatt tortenhetett vagy kesobb. (Istvan kora vagy kesobb)
Ez pedig, kizarja a "hun-szekely" rovasiras o"sise'get.
Nem csoda, ha nincs 1501-nel koraibb, osszefuggo" rovas.
Mélyen meghajlok tudàsod elôtt egy olyan témàban, amirôl nekem halvàny gôzöm sincs. Olvasgatom is rendszeresen az ùjabb felfedezéseidet. Azonban az ilyen stilusu hozzàszolàsok miatt elmegy a kedvem az egésztôl. Az a kérdés forog a fejemben, hogy a (valamiben) "tudòsok" vajon csak önmagukkal akarnak-e forumozni, vagy be akarjàk vonni a mûkedvelôket is ebbe? Mert ha igen, vagyis kedvet akarnak szerezni az egyszerû hallgatoknak ehhez a témàhoz, akkor nem ilyen elutasitòan és sértôen kellene hozzàjuk viszonyulniuk. (nem ez az elsô eset nàlad...) Szerintem az igazi tudòs fel van vértezve türelemmel, megértéssel a többiek irànt...
Kikivànkozott belôlem ez a meglàtàs, remélem nem sértettelek meg.
Ami a forrást és a folyókat illeti, itt többféle fordítás van és ezek értelme nem mindig azonos. Aztán meg keveredik a valóság (az Éden valósága és az ábrázolások valósága) meg az ősvallási képzet is. Ezért teljesen felesleges erőlködnöd ezen a részleten. Lényegtelen, hogy azonnal vált-e szét a négy folyó, vagy csak később, s hogyí hány méter számít későbbinek. A valóságban ugyanis külön forrásuk van, de az Éden területéről folynak szanaszét. A helyzet az, hogy az Éden négy folyójának képzete az egész világon elterjedt és ismert - ezen semmiféle csűréssel és csavarással nem változtathatsz.
Ezt a képet sok ezer ősvallási eredetű ábrázoláson lehet tanulmányozni, a te kerek csónakodnak meg semmi köze az "f" rovásjelhez. Tök mindegy, hogy volt-e kerek csónakja a sumereknek, vagy sem - ha az akrofóniát nem tudod rekonstruálni a csónak szójel és az f betű között, valamint ha nem tudod megmagyarázni a jel képi tartalmát ezzel összhangban.
A kérdéseimre sem tudsz válaszolni, csak mellébeszélsz. Ezért nem válaszolok a további észrevételeidere, mert ez nem ovoda.
'A nyolcágu csillag idővel keresztté alakult a mezopotámioai ékírásban, de kereszt alakú isten, vagy égitest-jelkép mindig volt a sumerben is (pecséthengereken)."
A sumer irasban csillag az istenseg jelzoje, az is maradt vegig.
A kesobbi akkad iras hasznalt, egyszerusitett, csillagbol keresztet, ahol a vizszintes , ket vonalbol allt.
A sumer, + = MAS, jelentesei: ember, iker, juh, kecske, hatar, egy noveny, egy fa, 1/2.
Semmi koze istensegekhez.
"" A bibliai Edenben 1 folyo fakadt es a kerten kivul szakadt 4 agra."
Ez nem ugyanaz?""
Nem, mert egy forrasbol negyfele is bugyoghat ki a viz, negy folyoval, amit egy kereszt mutathatna, ha azt akarna kifejezni.
De a jel, amit hasznalnak, az a vilag negy sarkat, a negy vilagtajat jelkepezi.
A Edenbol 1 folyo jon ki, ami aztan negyfele szakadva folyik tovabb, a kerten kivul.
Ja, es a madarad a csoreben a "fo:l"-d"-del, hat ez kolosszalis. :-)))
"Csak neked van "fogalmad" mindenrol, azert is "osztod az eszt" itt."
Te mondtad.
***
"azt allitotok ami nektek megfelel, illik a fantazialashoz."
Nem fantázia.
***
"A sumer irasban 1 csillag (nyolcagu) az istenseg jele es nem kereszt."
A nyolcágu csillag idővel keresztté alakult a mezopotámioai ékírásban, de kereszt alakú isten, vagy égitest-jelkép mindig volt a sumerben is (pecséthengereken).
***
"A sumer irasban egy kereszt volt a juh jele es semmi misztikum nem fuzodott"
Az az ő baja
***
" A bibliai Edenben 1 folyo fakadt es a kerten kivul szakadt 4 agra."
Ez nem ugyanaz?
***
"Szal, a hagyomanyos foldabra egtajakat jelol,"
Ezt semmi sem bizonyítja, csak egy megalapozatlan feltételezés.
***
"... nem egy forrasbol szarmazo negy folyot."
Éppen te mondtad az előbb, hogy egy folyó szakad négy ágra.
***
"Van kerek csonak. Eppenhogy Mezopotamiaban es ugy hivjak, hogy "quffa", a sumerek "ma gurgur"-nak hivtak ( a csonak ami gurul :-)"
Csak ennek semmi köze az "f" rovásjelhez.
***
"Ebben ul a tiszteletes ur egy nagy X-el es azt hiszi, hogy a Foldon gurul. :-)"
Magyar, román, zsidó , német teljesen mindegy Kájoni János estében. A lényeg:
"Foglalkozott még a régi székely róvásírással is. Ő abban a korban ismerte meg a székely írást, amikor a botra rovás szokása még nem veszett ki. Talán rovásbotról jegyezte le, vagy botokon lévő szövegek alapján állította össze azt az ábécéjét is 1673-ban, amely egy ismeretlen régi betűsorra megy vissza. Ez valamelyes rokonságot mutat a konstantinápolyi felirat ábécéjével is. Kéziratában a "ty" két változata és a "nap" ligatúra alá nem írt latin betűs jelnevet. Kájoni feljegyzett egy másik betűsort is, amely azonban megállapíthatóan Thelegdi János 1598-ban írt Rudimentájára (rovásírást ismertető, kéziratban maradt tankönyvére) megy vissza.
Kájoni volt az első erdélyi zenész, aki európai hírnévre tett szert. Munkaszeretete, szorgalma és vasakarata páratlan volt, hatalmas tudását talán csak szerénysége nőtte túl. Mindenki számára követendő példa lehetne.!!!"
