Ügyvéd mai válasza a cimborámnak: "A felülvizsgálati kérelmet csak jogszabálysértésre hivatkozással lehet előterjeszteni, ehhez arra lenne szükség, hogy az Ön ügyében eljárt két bíróság mindegyike valamilyen lényeges eljárásjogi vagy anyagi jogi jogszabály megsértésével hozott volna ítéletet. Ilyenre én nem láttam lehetőséget gondolkodom rajta"
Három jogi képviselőig jutottunk el ide. Szerintem az a baj, hogy egyik sem igazán járatos az informatikában.
Már az első fokon reklomáltunk - illetve azóta folyamatosan -, hogy a szakértő szakvéleményét nem fogadjuk el. Ennek ellenére nem törént semmi. Sosem vették figyelembe a szakértő írásbeli állítása a szóbeli kiegészítéssel együtt meg lett cáfolva.
A tisztán látás végett:
Én mint informatikus egy barátom web áruházába akartam integrálni egy bank on-line fizetési modulját. Ez nem sikerült és a barátom mint felperes beperelte a bankot. Jegyzem meg előtte és utána másnak más banknál sikerült.
Tehát a bank mint alperes jelent meg és a bíróság szakértőt rendelt ki és kérdéseket tett fel.
A szakértő nem a bíró által feltett kérdésekre válaszolt és olyan szerepet vett fel, mintha az alperest kell, hogy megvédje. Bennem próbált hibákat találni és ezt fejtette ki sok-sok oldalon keresztül. Továbbá azt is, hogy szerinte a 2009-es állapot nem rekonstruálható. Ezt sikerült mégis bemutatni a tárgyaláson. Továbbá szóban elmondta és jegyzőkönyvezve lett nem ismeri a konkrét megoldást és dokumentumát. Ő más megoldással dolgozott. Ez érdekes, mert én mindig a leírás alapján dolgozom és a leírás is félre vezető volt.
A lényeg az, hogy ezeket a szakértő által valótlanságokat állító folyamatos ellentmondásokat sajnos egyik bíróság sem vette figyelembe. Három ügyvéd fellebbezéseit a szakértőre hivatkozva sorra utasították el.
Egy perben műszaki tartalmú tárgyra kirendel a bíróság egy szakértőt. A szakértő az első fokra ad egy írásbeli választ amiben több pontatlanságot állít. Többek között az, hogy:
Véleménye szerint a 2009-es állapot nem rekonstruálható. Ezt 2013-ban sikerült a bíróságon megcáfolni
Nem vizsgálta meg a per tárgyát, egy másik megoldással próbálkozott
Beismeri, hogy az alkalmazást és a hozzá tartozó dokumetumot nem ismeri és nem is olvasta
Ezek után a bíró a félrevezető szakértői vélemény alapján - továbbá nem vette figyelembe amit az első pontban írtam, azaz amit állít a szakértő meg tudtuk cáfolni - a szakértőt hamis tények miatt nem utasította rendre és félrevezető véleménye alapján ítélkezett.
Ezt a hibát a másodfok sem vette figyelebe és a félrevezető szakértői vélemény alapján ítélkezett vagyis helyben hagyta az elsőfokú ítéletet.
A mostani helyzet: A felülvizsgálati kérelmet csak jogszabálysértésre hivatkozással lehet előterjeszteni, ehhez arra lenne szükség, hogy az Ön ügyében eljárt két bíróság mindegyike valamilyen lényeges eljárásjogi vagy anyagi jogi jogszabály megsértésével hozott volna ítéletet.
Kérdés az, hogy a két bíróság által valamiéert a szakértő ellentmondását nem figyelembe véve mire lehetne a felülvizsgálati kérelemre hivatkozni?
Hogyan lehet arra rávilágítani az első fokot és később a másodikat ellentmondásos szakvéleményével félre vezette?
Én nem vagyok jogász, de szerintem én bemennék először az iskolába, és ott próbálnám meg elintézni, hogy az a kis szadista ne járhasson normális gyerekek közé, és ha ennek nem lenne eredménye, azaz nem sikerülne elintézni, akkor simán feljelenteném a gyerek szüleit is, meg az iskolát is. Mert szerintem ebben ők is felelősek, főleg így, hogy már sokadszorra fordul elő.
Gyerek elsős. Elsős osztálytárs kislány kis pszichopata, negyedik alkalommal jön haza a gyerek olyan véres karmolásokkal, amit a védőnő lát el az iskolában, ezek közül három alkalom 2-3mm-re a szemétől, arcot, orrot, szemhéjat érő karmolások, vagyis kijelenthető, hogy erősen kockázatos, mert kikaphatta volna párszor a szemét.
Kérdés, ha a szülő sz...ik rá, és nem tesz semmit, hogy vigyem a gyereket látletetet vetetni és jelentsem fel? vagy mi a f..t tegyek?
Értem hogy kiskorú, de szeretném, ha a gyerek látna még jövőre is.
Ez azt jelenti, hogy a helyszínen nem talált semmit, így az "ingókutatást" a helyszínen befejezte, de a végrehajtási eljárás továbbra is folyamatban van (az adós más vagyona után kutat: pl. ingatlan)
A végrehajtás megszüntetéséről ill. szünetelésről mindig küldenek egy külön értesítést.
Örököltem egy ingatlan 13/290-ed részét - illeték kifizetve, átírás megtörtént. Hogy lehetne a többségi , ténylegesen az teljes ingatlant kizárólagosan használó tulajdonost hatásosan rábírni a közös tulajdon megszüntetésére, azaz pl. az én tulajdonrészem megvételére? Ha erre nem hajlandó, milyen lehetőségeim maradnak?
Ez egy házrész, tehát az udvarra valószínűleg bejutott, a 4-5 tulaj közül valaki nyilván beengedte. Azon gondolkodom, van-e értelme fellebbezést benyújtanom. Mivel nagyon úgy látszik, hogy az eljárás megy tovább (kérdéses eredménnyel persze, de legalábbis itt és most nincs vége), nem feltétlenül van értelme fellebbezésre költenem.
Egyáltalán az ingatlan itt egy panellakást jelent, vagy valami kertes családi házat? Utóbbi esetben talán azt láthatta hogy mi van a kertben, a ház körül, de panel esetén semmilyen környezettanulmányt nem végezhetett.
"A címen lévő ingatlant zárva találtam, jelzésemre senki nem jelentkezett. A környezettanulmány alapján megállapítom, hogy az adósnak a címen lévő ingatlanban lefoglalható, értékesíthető ingósága nincs. Az eljárást a helyszínen befejezem."
Nincs ott egy telefonszám (pl. a végrehajtóé) a papíron, amit felhívhatnál hogy megkérdezd? (bár ő is modhat félrevezetőt - mondjuk lebeszélhet a további eljárásról). Nyilván végrehajtásban járatos ügyvédet kéne megkérdezni, de az megint 5-10e körül rátesz, persze arról is kérhetsz számlát, és később bevasalhatod... Ha az 5-10e gondot jelent, próbáld meg a nép ügyvédjét, gyors tanácsra, konkrét kérdés esetén ők is jók.
Ha megfellebbezem, az viszont az én költségem lesz, amit nem kapok vissza senkitől - ezzel összemérhető a tartozás mértéke, tehát nekem nem feltétlenül éri meg erre pénzt költeni. Eddig elméletileg az van, hogy minden költségemet visszakapok majd, mert a végrehajtási illetéket is az adós fizeti, én csak megelőlegeztem. Igazából az a fő kérdés, hogy ha most nem nyújtok be fellebbezést, attól még ugye megy tovább az eljárás? Köszi!
Úgy tűnik, hogy az ilyen kisösszegű dolgokat inkább így szokták rövidre zárni - ha az adós minimális ellenállást is tanúsít (pl. nem nyit ajtót). Ha megkifogásolod 15 napon belül, akkor hivatkozhatsz a nyilvánvaló ellentmondásra, ami a levélben olvasható: hogy végzett környezettanulmányt, ha nem tudott bemenni? Egyébként többször is meg szokták kísérelni a foglalást, ha jól tudom, később már rendőrrel...
Nem lehetne ezt a tartozást egy erre szakosodott behajtó cégnek eladni esetleg? (persze nyilván nem 100%-on). Vagy kivársz, és 4,5 évente felszólítod, hogy fizesse ki a tartozást, addig pedig kamatozik. Aztán egyszer csak eléri azt a mértéket, ami már a végrehajtónak is megéri.
Most, mikor nem tudott bemenni, tehát látatlanban. A tartozás viszonylag kis összegű, egy TV-ből meglenne a pénz. Nem tudom, hogy az ingatlan az adósé-e. Szerinted fellebbezzek? Úgy érzem, ha a végrehajtó kicsit motiváltabb lenne, fel tudná keresni az adóst akkor, amikor otthon van.
A 'környezettanulmány' mikor készült, régebben (mikor már valaki más felmérte a vagyontárgyakat), vagy ő csinálta most, mikor nem tudott bemenni (azaz látatlanban)? Mert ha nem túl nagy összegű tartozásról van szó (ami miatt a lakást is elárverezhetik), akkor jobb lenne kisebb értékű dolgokat fellelni (pl. TV). Egyébként az ingatlan is az adósé?
Van egy végrehajtási ügyem, én vagyok a végrehajtást kérő. Van jogerős bírósági határozat, van végrehajtási lap, és már a végrehajtási szakaszban tart az ügy. Nemrég kiment a végrehajtó az adóshoz, erről a részemre megküldött foglalási jegyzőkönyvből értesültem. De nem találta otthon, és a foglalási jegyzőkönyvbe azt írta, hogy nem jutott be, de a környezettanulmány alapján megállapítja, hogy az ingatlanban nincs lefoglalható, értékesíthető portéka, és hogy az eljárást a helyszínen befejezi. A kérdésem: ugye nem a végrehajtási eljárást fejezte be, hanem csak a helyszíni próbálkozást? 15 napom van, hogy fellebbezzek a foglalási jegyzőkönyvben írottak ellen, de ezt nyilván csak akkor tenném meg, ha ez valamifére elutasítás lenne a végrehajtó részéről az ügy további szakaszaira vonatkozóan. Ha a dolog amúgy megy tovább a maga útján (jövedelemből letiltás, akármi), akkor maradok a seggemen. Szóval szerintetek hogy kell értelmezni az "eljárást a helyszínen befejeztem" mondatot?
ha ez vagyonbiztosítás, akkor érdemesebb kiegészíteni azzal, hogy két biztosítás úgysem lehet ugyanazon a vagyontárgyon, pontosabban csak az egyik állhat kockázatban és fizethet kár esetén
Ez egy jó ötlet, hivatozni fogunk a válasz levélben arra, hogy a szülők megromlott egészségügyi állapota, a hirtelen kórházváltás maitt csúsztak ki. Illetve nem tudták tovább fizetni ezt a számura magas és kedvezőtlen biztosítást.
A jelenlegi biztosító egy kedvező ajánlatot adott és volt szives pontosan felmérni az ingó- és ingatlan vagyont. A "régi" biztosító erre nem volt hajlandó, hiába jelentették a szülők, hogy már nincs annyi biztosítani való. Továbbá azt sem vették figyelembe, hogy olyan szolgáltatásokat számoltak fel amiket már ilyen idős korban nem lehetne!
