Keresés

Részletes keresés

habár Creative Commons License 2006.06.07 0 0 677
Maxwell teljesítménysűrűség egyenletet írt fel, amit idéztem.
Anyag-energiamegmaradásról sehol nincs képlet..
Az összes egyenlete között olyat nem találtam, amely megmagyarázná a pillanatnyi térerősség változás energia hátterét.
Így a kérdésed jogos, pont ezt kérdezem én is.
Előzmény: mmormota (674)
habár Creative Commons License 2006.06.07 0 0 676
Gézoo.
Ezt nem értem.
" Menet közben az ideje zéró, tehát menet közben semilyen változás így hullámzás sem lehetséges.
Ha egyesével utazik, akkor így csak egy-egy energia állapotot szállíthat, ami nem tekinthető hullámnak.
Arról nem is szólva, hogy ha 1/4, 1/2 vagy 3/4 hullámhossznyival később csapódik be, akkor a zéró idejű valami más és más hatást kelt!
A gömbszerű terjedés helyett pont-pont terjedést tapasztalunk."
Amiről írsz, olyan zavaros, hogy szinte értem.
Előzmény: Gézoo (661)
mmormota Creative Commons License 2006.06.07 0 0 675

hanem a "teljesítménymegmaradás" elve lenne érvényes

 

Ez az elv megtiltaná, hogy kikapcsold a lámpát? :-)

 

Előzmény: habár (673)
mmormota Creative Commons License 2006.06.07 0 0 674
 Miután mindkét elmélet ill. alapjaik akkoriban született amikor még azt sem tisztázták, hogy pl. egy elektron mitől és merre "közlekedik", milyen polaritású

az atommag ill. az elektron, így nem meglepő, hogy értékük, pontosságuk

és "jóslataik" is csak annyit ér..

 

Tévedés. A QED sokkal-sokkal újabb, mint amiket felsoroltál. Minden fizikai modell közül ezt sikerült a legnagyobb pontossággal ellenőrizni célzott kísérletben.

Előzmény: Gézoo (670)
habár Creative Commons License 2006.06.07 0 0 673
428134
"A QM határait feszegetjük, valaki meg még itt tart....ez is elgondolkodtató... :))"

Te nagyon elől tarthatsz már.
Így biztos tudsz válaszolni erre, még a sztroboszkópiánál is alantasabb kérdésre:

Mi lenne a véleményed arról, ha a fényre nem az energiamegmaradás, hanem a "teljesítménymegmaradás" elve lenne érvényes. Létezhet e ilyen? Lehetséges e ilyen?
Előzmény: 428134 (658)
habár Creative Commons License 2006.06.07 0 0 672
Van olyan megmaradási törvény, hogy teljesítmény, vagy teljesítménysűrűség?
Mert a fényre láthatólag az érvényes, és nem az energiamegmaradás.
Előzmény: habár (669)
Gézoo Creative Commons License 2006.06.07 0 0 671

Szia!

 

  Nem sokkal alacsonyabb freki mérése ma már lehetséges. Miután nincs okunk

feltételezni, hogy a jelenleg még nem mérhető frekvenciákon más szabályok

lennének érvényesek, joggal feltételezzük, hogy az E=hf igaz ott is.

   Különös tekintettel arra, hogy más úton (fekete test sugárzása.. stb.) határozta

meg az összefüggést Plank.

Előzmény: TEODOR (667)
Gézoo Creative Commons License 2006.06.07 0 0 670

Szia!

 

  A QED nagyon nagy számú, közel egyidejű eseményre ad helyes megoldásokat.

Pontosan úgy, mint azt a Maxwel egyenletek esetében tapasztalhatjuk.

  Miután mindkét elmélet ill. alapjaik akkoriban született amikor még azt sem tisztázták, hogy pl. egy elektron mitől és merre "közlekedik", milyen polaritású

az atommag ill. az elektron, így nem meglepő, hogy értékük, pontosságuk

és "jóslataik" is csak annyit ér..

 

Előzmény: mmormota (664)
habár Creative Commons License 2006.06.06 0 0 669
A teljesítmény nem energia!
A fénynek ezek szerint is már Maxwell szerint is időnként van energiasűrűsége, időnként meg elfogy. Minthogy szerintetek nincsen tömege sem, egy lenge teljesítmény vándorol a zűrben.
Üres zakó lépeget, hordozója nélkül.
Nektek ez természetes, nekem nem.
Előzmény: habár (668)
habár Creative Commons License 2006.06.06 0 0 668
A dolog nem bezáródott, hanem csak elkezdődött..
Csupán annyi, hogy a hozzászólásaitok alapján a Maxwell egyenletek is a képbe kerültek. Ha pedig így van, vállalom a megmérettetést, és onnan folytatom.
Csak fel kell készüljek reá.

Amiről szó van tehát, az elektromágneses hullám energiamérlege Maxwell szerint:

(ró)energia= 1/2E*D+1/2H*B kg/m s^2

Ebből még nem derül ki az egyenleg. Ettől még az energia szinuszosan változhat.
Ezt azonban úgy kerüli ki a teória, hogy DIMENZIÓT VÁLT!
Átmegy TELJESÍTMÉNYSŰRŰSÉGBE! És felírja a teljesítménysűrűség egyenletét!

d/dt(1/2E*D+1/2H*B)+div(E x H)= -j*D

E szerint azután valóban nem veszik el a pillanatnyi TELJESÍTMÉNY, mert egy div(ExH) tag képes kompenzálni.
Elemezzük:
ExD = (mkg/A/s^3) *(A*s/m^2) = kg/m*s^2
HxB = A/m* kg/A/s^2 = kg/m/s^2

Ezek tehát összegezhetők. Azonban ez így még nem energia, hanem térfogati energiasűrűség, ugye? (Vagyis a térfogattal osztott.)
Ha most ezt dt- re deriválom, energiaáram sűrűséget, vagyis teljesítménysűrűséget kapok.

Tehát ez az egyenlet nem az energia, hanem a teljesítménysűrűség egyenlete, ami egyébként nem is titok.

De megértitek, ha ezt az egyenletet nem fogadom el, mint az anyag-energia megmaradás lokális betartása elvének igazolását az EM hullámok esetén!

Várok egy olyan Maxwell képletet, amely azt "maximálisan jól" igazolja.
És ne gondoljátok, hogy egyszerű képletekre való üres hivatkozásokkal meggyőzhettek. Azzal csak magatokat csaphatjátok be. Engem nem.
Bonyolultabb képletre hivatkozzatok. :-)




Előzmény: TEODOR (667)
TEODOR Creative Commons License 2006.06.06 0 0 667

Hát kiváncsi lennék arra az elektronikus számlálóra ami megbirja számolni azt a frekit , de ha te tudsz olyan gyors számláló áramköröket nem szóltam semmitt. 

Az átszámitás oké , de a közvetlen freki mérés nem oké.

Előzmény: Gézoo (659)
mmormota Creative Commons License 2006.06.06 0 0 666

Attól tartok, a fizikusok más értenek ellenőrzésen, mint te.

 

Te így ellenőrzöl: egyezik-e azzal, amit a saját elmékleted szerint kigondoltál... :-) (nem kiszámoltál, mert olyat nem tennél, hanem amit megéreztél...)

 

A fizikusok meg kísérleteket végeznek. A mérési eredményeket összevetik az elmélet alapján kiszámított értékkel. (csak olyan elméleteket használnak, ami alapján számításokat lehet végezni, ez is egy eltérés az iszüdyizmustól...)

Ha valamit 10^-10-re ellenőriztek, az azt jelenti, hogy ilyen pontossággal egyezett.

A kísérlet a számítással.

Ha g=2.002319304386-ot mértek, és a mérés a megadott utolsó előtti jegyig hibahatáron belül van, akkor az a mérés enyhén szólva nem támasztja alá a te g értékedet...  :-)

 

Előzmény: iszugyi (665)
iszugyi Creative Commons License 2006.06.06 0 0 665
Mmormota: "A QED minden idők legnagyobb pontosságig ellenőrzött elmélete. "

Hát hogyne! A QED a 12. hely pontossággal megadja az elektron g-faktora 2+ x értékét, ami a természetben nulla. Nagyon pontosan mellészúr a QED!
Előzmény: mmormota (664)
mmormota Creative Commons License 2006.06.06 0 0 664

Olyen hullámfüggvényt nem ismerek ami megfelelne ezeknek a tapasztalati tényeknek..

 

A QED minden idők legnagyobb pontosságig ellenőrzött elmélete. Nem ismerek semmiféle olyan kísérletet, megfigyelést, ami ellentmondana neki. Vagyis minden tapasztalati téynek megfelel.

 

Elég zavarosan fogalmaztál ezekkel a zérő időkkel. Ha úgy gondolod, tudsz ellentmondó esetet, írd le pontosan, részletesen.

Előzmény: Gézoo (661)
iszugyi Creative Commons License 2006.06.06 0 0 663
A fizikaban nem hagyom öket érvényesülni!
Előzmény: Gézoo (662)
Gézoo Creative Commons License 2006.06.06 0 0 662

Szia!

 

  Tudom, hogy Te így gondolod, de kérlek hagyd érvényesülni a többieket is!

Köszönöm!

Előzmény: iszugyi (660)
Gézoo Creative Commons License 2006.06.06 0 0 661

Szia!

 

  Jó-jó, de..  Van egy sorozat detektor és egy forrás, akkor azt tapasztaljuk,

hogy mindig csak egy detektorba érkezik meg a hullám..

   Mondhatnánk: igen, mert azt, hogy melyikbe azt a valószínűség határozza meg..

A gondom, nem is ezzel van.. Hanem a pontszerű hullámterjedéssel..

 

   Menet közben az ideje zéró, tehát menet közben semilyen változás

így hullámzás sem lehetséges.

   Ha egyesével utazik, akkor így csak egy-egy energia állapotot szállíthat,

ami nem tekinthető hullámnak.

   Arról nem is szólva, hogy ha 1/4, 1/2 vagy 3/4 hullámhossznyival később

csapódik be, akkor a zéró idejű valami más és más hatást kelt!

   A gömbszerű terjedés helyett pont-pont terjedést tapasztalunk.

 

De!  Olyen hullámfüggvényt nem ismerek ami megfelelne ezeknek a tapasztalati tényeknek..

 

  Te igen? Ismersz olyat?

Előzmény: mmormota (653)
iszugyi Creative Commons License 2006.06.06 0 0 660
Gézoo: " ..Nem ez az ok.. E=hf miatt mindegy, hogy hogyan adják meg, át tudjuk számítani."

És mi az az E = hf? Ostobaság vagy mi? (Ostobaság!)
Előzmény: Gézoo (659)
Gézoo Creative Commons License 2006.06.06 0 0 659

Szia!

 

 Nem ez az ok.. E=hf miatt mindegy, hogy hogyan adják meg, át tudjuk számítani.

Az említés szempontjából viszont sokkal fontosabb az energia nagysága..

  Ezért adják meg így..

Előzmény: TEODOR (654)
428134 Creative Commons License 2006.06.05 0 0 658
A QM határait feszegetjük, valaki meg még itt tart....ez is elgondolkodtató... :))
mmormota Creative Commons License 2006.06.05 0 0 657

Erdeklodnek,hogy a stroboszkopikus feny micsoda?

 

Villogó fény. :-)

 

Előzmény: Merlin05 (656)
Merlin05 Creative Commons License 2006.06.05 0 0 656

Sziasztok!

 

Erdeklodnek,hogy a stroboszkopikus feny micsoda?

Elore is koszonom a segitseget.

428134 Creative Commons License 2006.06.05 0 0 655
Ez így van szó szerint....de
Előzmény: mmormota (653)
TEODOR Creative Commons License 2006.06.02 0 0 654

1. táblázat. Az elektromágneses spektrum nagy energiájú tartományai. A röntgen- és gammasugárzás esetében nem a hullámhosszat, hanem a fotonok energiáját (E) adják meg az elektronvolt (eV) ezerszeres (keV) vagy milliószoros (MeV) egységeiben. Az átszámítás: E [keV] = 1,24 / l [nm].

Elektromágneses tartomány Hullámhossz Fotonenergia Detektor  ultranagy energiájú gamma
>108 MeV ködkamra  nagyon nagy energiájú gamma
104- 108 MeV Cserenkov-számláló  nagy energiájú gamma
30-104 MeV szikrakamra  közepes energiájú gamma
10-30 MeV szikrakamra  alacsony energiájú gamma
1-10 MeV szcintillátor  lágy gamma
0,1-10 MeV szcintillátor  kemény röntgen 0,01-0,1 nm 10-100 keV szcintillátor  lágy röntgen 0,1-10 nm 0,1-10 keV proporcionális számláló  ultraibolya 10-380 nm   fotólemez, PM-csõ, CCD

Nos szóval ahogy olvasok a keménysugarakról már nem is mérnek adnak meg hullámhosszat már csak energiákról beszélnek .

Lehet hogy már nem is rezeg csak tép " c "-vel:

Előzmény: Gézoo (649)
mmormota Creative Commons License 2006.06.02 0 0 653

A hullámfüggvény egy valószínűség. Az elnyelődésnek egy adott ponton a hullámfüggvény által meghatározott valószínűsége van. De csak egy elnyelődés lesz. ha bekövetkezett, akkor nincs többé értelme a valószínűségnek.

 

Ha a Napon kibocsát egy atom egy fotont, annak hullámfüggvénye c sebességgel kiterjed minden nem takart irányba. 8 perc alatt eléri a Földpályát. nagyjából egyforma valószínűséggel elnyelődhet itt vagy a Holdon, annak is van valószínűsége hogy a Hold visszaveri és valakinek a szemében nyelődik el. Ez esetben az illető látja a Holdat... :-)

 

 

 

Előzmény: Gézoo (652)
Gézoo Creative Commons License 2006.06.02 0 0 652

Szia!

 

  ok... Akkor QED-el is elmagyarázhatod, hogy milyen hullám az ami pontból-pontba terjed, és nem érinti a tér többi pontját...???

 

  Úgy mint ahogy azt a fény teszi a detektorokkal mértek szerint.

Előzmény: gyurika31 (650)
Primőr Creative Commons License 2006.06.02 0 0 651
Vannak modellek. Az egyikben hullám, a másikban részecske, a harmadikban meg valami egészen más.
A modellek annál jobbak, minél több kísérletet tud megmagyarázni. Az, hogy mi a fény VALÓJÁBAN, arra soha nem fogunk tudni válaszolni.


Igen, a kvantumfizika pont ezt mondja, hogy a kísérlet eredménye a megfigyelőtől függ. Attól, hogy hogyan vizsgálunk, és mit várunk el eredményül. Ebből adódik, hogy néha hullámnak, néha részecskének szemlélhető.
Előzmény: gyurika31 (650)
gyurika31 Creative Commons License 2006.06.02 0 0 650
"gamma fotonok pontszerűen haladnak és okoznak a detektorokon kölcsönhatást"

A fotonok egyáltalán nem haladnak.

A fény a legjobb tudásom szerint szemléletesen elmagyarázva:

QED: Ez egy MODELL

Van egy hullámfüggvény, ami természetesen hullámszerűen terjed a térben. Ennek a függvénynek az abszolutértékének a négyzete adja meg azt a VALÓSZÍNŰSÉGsűrűséget, hogy hol fog a foton detektálódni. A foton tényleg "pontszerűen" okoz kölcsönhatást, de nincs pályája amin halad....

Nem érdemes olyan kérdéseket feltenni, hogy: hullám-e vagy részecske... Ilyen kérdéseknek nincs értelme.
Vannak modellek. Az egyikben hullám, a másikban részecske, a harmadikban meg valami egészen más.
A modellek annál jobbak, minél több kísérletet tud megmagyarázni. Az, hogy mi a fény VALÓJÁBAN, arra soha nem fogunk tudni válaszolni.

A QED a legjobb modell, amit ismerünk, az összes fénnyel kapcsolatos kísérletet meg tudja magyarázni.
Előzmény: Gézoo (649)
Gézoo Creative Commons License 2006.06.02 0 0 649

Szia!

 

  Ok. Szerinted hullám.. Nos akkor légyszíves írj le olyan hullám egyenleteket,

amik a gamma fotonok mozgását korrekten leírják.

 

  Nevezetesen, adva van egy sugárforrás és az onnan kilépő gamma fotonok

pontszerűen haladnak és okoznak a detektorokon kölcsönhatást.

  Tehát olyan hullámok leírását várom, amik a tér egy egy pontján és nem

síkján, nem gömbhéjon stb. okoznak kölcsönhatást!

 

   Ha ilyet mégsem tudnál, akkor légyszíves és ne erőltesd ezt a hullám

mániádat. Előre is köszönöm!

Előzmény: TEODOR (644)
Gézoo Creative Commons License 2006.06.02 0 0 648

Szia!

 

  Köszönöm a linket! Félreérhető voltam: tudok ezekről a kutatási eredményekről,

bár engem kevésbé győztek meg. Ennek ellenére nem zárom ki a lehetőségét.

 

 

Előzmény: mmormota (642)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!