ez meg hagyjan, az en kedvencem a mindenutt 75-tel kozlekedo. Mesz az orszaguton, utolered, nagy nehezen megelozod, beersz a kovetkezo faluba, lassitasz o meg letol mert neki mindegy hol van mindenhol 75 a tempo.
"Másik kedvencem, mikor elhagyjuk a lakott terültet, be nem gyorsítana, csak megy tovább ötvennel."
Ez főleg a tempomatosoknál fordul elő. (Nagyon helyesen) bekattintja az 50-et még a városi kivezető-szakaszban...aztán úgy felejti, mert rádiót hallgat, vagy beszélget. Meg különben sem siet :-)))
Ez nem lóerő kérdése - mert egy mai 40-50 lóerős csaj-autóval is lehet ám "fürgézni" - pláne ha érzi is a chauffeur a gépjárművet :-)
Ha még csak lassan indulna meg a sor... de az első negyvennel feltart maga mögött 1 Km-es sort.
Másik kedvencem, mikor elhagyjuk a lakott terültet, be nem gyorsítana, csak megy tovább ötvennel.
Kielőzni nem tudom a szembe forgalom miatt. Rádudálok, rávillogok, a f@sz meg nem gyorsít azért sem. Végre sikerül elhúznom mellette, odaduálok, mutatom neki, hogy itt lehet menni koma, erre beint az ujjával.
Lóerőben legalább 2x olyan erős volt mint az én egykettesem.
"Nekem elég, de a többieket induláskor biztos idegesítem. Nem tudom felvenni a forgalom ritmusát lámpától lámpáig."
Hol autózol te? A Nünburgringen?
Mert én lámpától-lámpáig azt látom naponta, hogy a guta üt meg, hogy milyen lassan lódul meg a sor (ha azt lódulásnak lehet nevezni).
Arról nem is beszélve, hogy 38 kW-al egy szemvillantás alatt 50-nél vagy - egyesből kihúzhatod addig, de bőven van idő váltani is egyet, hisz a városi út-utca nem gyorsulási versenypálya.
50-nél l többet meg nem szabad városban, ugyebár.
Jaa, azt még tegyük hozzá, hogy 38 kW-al nem cipelsz másfél tonna vasat magaddal... csak mondjuk a felét.
Ez azért nem mindegy - lámpától-lámpáig, ahogy mondod.
Ha MI/szoft iranyitja az autokat, ami betartja a szabalyokat, minimalis (ns) kesleltetessel ismeri a kozelben levo autok manovereit, akkor eleg a konnyu verda, gyenge meghajtassal. Nincs baleset, nincs mitol vedeni. (tudom, szarvas, olajfolt, jeges ut)
ez egesz jo gondolat
tulajdonkeppen a repulesben (igaz, kenyszerusegbol) alkalmazzak is ezt az elvet, a repulo egyszeruen nincs arra meretezve, hogy a benne ulok tuleljek a baleseteket, akar egy szerencsetlenebb landolastol is elpusztulhat az osszes utas
Hogy mekkora motor kell a forgalomba, nagyon függ attól, hogy a többieknek milyen erős kocsija van. Ha megállpodnánk, hogy 30 KW-nál erősebb kocsi nem lehet, akkor lehetne vele élni. Erre viszont nem látok esélyt.
A következő kocsim legalább 74KW-os lesz.
ember, ez itt a Peak Oil... szerintem egyezzunk meg abban, hogy 150LE alatt eleve nem irhat senki a topicba
hogy miert pont 150LE, az gondolom nyilvanvalo, az erteket a default kadarikusz magyar nepszokasok alapjan hataroztam meg: az enyem 150LE, ebbol nyilvanvaloan kovetkezik, hogy akinek 150LE-nel erosebb, annak kicsi a pocse es azert kell neki feleslegesen eros kocsi, akinek meg 150LE alatt van, annak ugy kell, maga tehet a nyomoroarol, miert nem dolgozik rendesen es akkor vehetne 150 loeroset
aki nem erti az okfejtest, tetszoleges adoztatasi-kozteherviselesi topicban megtalalja kifejtve
Ha egy auto pl. 130 km/h-val halad atlagban es elfogyaszt ~6 liter üzemanyagot 100 km-en, akkor a motor eleget orankent ~8 litert.
1 liter üzemanyaggal kb. 4 LE-t lehet egy oran keresztül csiholni (az kb. ~3 kWh) ... ez azt jelenti, hogy a 8 liter üzemanyag atlagosan 30-35 LE teljesitmenyt fejt ki. Az pedig kb. ~25 KW.
Az ezen erteken felüli teljesitmeny csupan a gyorsitashoz kell, a haladashoz meg nem.
Elsö körben (hybrid auto) pontosan ezt a "felesleges" teljesitmenyt adhatja az elektromotor.
Tehat, egy 100 KW-os motor az autopalyan atlagban ~25-30%-os kihasznaltsaggal müködik.
Ugyanezt a teljesitmenyt el lehetne erni pl. egy 50-60 LE-s motorral is, valamint egy pl. 20-30 KW-os elektromotorral (tömege a 10 kg nagysagrendje), amely akkuja nehany masodpercen keresztül (mondjuk 10-15) ezt a teljesitmenyt le tudja adni. Pl. ezt ~10 kg Li-ion akku (2-3 kWh) is teljesiteni tudja es akkor a dinamika nem erinti a benzin-/dieselmotort, az egyenletesebben jarhat, kevesebb üzemanyagot fogyaszt, kevesebbet kopik, ...
Ez kb. a mild-hybrid (es a vellanymotort altalaban a sebvaltoval egy hazba epitik).
A hybrid-auto ügyeben a következö lepes, hogy beleraknak, mondjuk 10-15 kWh akkut es egy erösebb motort. Ezzel siman ki lehet valtani elektromosra a megtett ut nagyobbik felet ugy, hogy varosii forgalomban 100% elektromos üzemben müködhet.
A tegnap berakott super VW 10+2 fokozatu DSG valto (elöször 2017-ben kerül egy autoba) sulya szarazon 95 kg. Gondolom tovabbi szükseges elemekkel hozzaad az auto sulyahoz vagy 140-150 kg-ot ... nyilvan ehhez jön meg a motor, mindenfele stürök, benzintank, kipufogo, hütö, azok szerelekei, ... ugyhogy a "hagyomanyos" meghajtas összsulya biztosan van/lesz vagy 500 kg, ami az auto sulyanak negyede, esetleg harmada ...
Mármint az, a 30KW lenne a maximum, amit csettintgetve megcsodálnak, hogy ez igen, ez aztán egy erőgép. (-: A bénáskodásával a 10KW os bosszantaná a többieket. (-:
Érdekes, vagy nem? Az elmúlt 50 év alatt nem az utak lettek sokkal szélesebbek hanem az autók sokkal nagyobbak? Vagy melyik is növekedik most is gyorsabban?
Gyenge autóm van. Nekem elég, de a többieket induláskor biztos idegesítem. Nem tudom felvenni a forgalom ritmusát lámpától lámpáig.
Amikor vettem az autót elég volt, de most ezek az új autók sokkal erősebbek.
Hogy mekkora motor kell a forgalomba, nagyon függ attól, hogy a többieknek milyen erős kocsija van. Ha megállpodnánk, hogy 30 KW-nál erősebb kocsi nem lehet, akkor lehetne vele élni. Erre viszont nem látok esélyt.
A 25KW os autó azért nem egészen ez az eset. Egyébként jól látod, már most minden nyugdíjas akarna egymaga lakni legaább 100m2-en egyedül, lehetőleg udvarral, alap a légkondicionálás is, létminimum, azt mondják.
Két véglet van, az egyik a fára visszamászásig nyesné vissza a fogyasztói társadalmat a másiknak meg úgy se soha semmi nem lesz elég.
hat ja, vegul is egy masfel szobas panelben is el lehet lakni ot embernek, meg az sem baj ha minden nap csak feher kenyeret eszunk disznozsirral, nem fogunk ehen halni.
Nem tudom a trabant mennyi is volt, de az NDK ban úgy húztak el mellettem 110 zel, hogy csak pislogtam. (-: ..de nem volt életveszély akkoriban se amikor 1 - 2 lóerős járművek voltak csak. (-:
Ez csak be lett magyarázva az embereknek, hogy akkor szabadok ha 2 tonna vasat cipelnek magukkal ha mennek valahová. (-:
Na igen, az előzés. )-: Ilyen világban nyilván a teherautó sincs több 100KW-nál, egyrészt.
Másrészt ezeknek a hatalmas autóknak a költségének a töredékéért lehet szinte minden út szélesebb párhuzamos közlekedésre alkalmas. Lehet, hogy a végén még gyorsabb is lenne a forgalom. (-:
Oké, nem 30 LE-vel, hanem konkrétan 38kW-al - de ennyivel maximálisan részt lehet venni a napi forgalomban, sőt, még dinamikusan haladni is lehet.
Persze, nincs meg az a szexuális élmény, hogy 5-ösben odalépsz és az utas nem bírja leszedni a 100 euróst a műszerfalról - de az maximálisan NEM igaz, hogy ennyivel ne lehetne biztonságosan autózni, sőt, előzni is, ha kell.
Normál (pl. magyarországi) közúti környezetről beszélek, nem ahol az átlagsebesség 160 - a külső sávban.
Ha ki akarod bogozni hol a probléma indulj ki először is abból, hogy Te érted félre!
Nem probléma ez mindenkivel megesik, a gond az ha ragaszkodsz hozzá.
Csak próbaképp próbáld azt értelmezni amit a többiek mondanak!
Másodszor vonatkoztass el a hőerőgéptől, annak van egy energetikai hatásfoka ami a munkavégzés alatti tágulás (adiabatikus hőmérsékletváltozás) föggvénye. Nem függ a mechanikától. Például lineáris motorgenerátotrral sem lehetne jobb hatásfokot elérni, ahol nincs semmiféle mechanikus átalakítás.
Végül ha hatásfokot keresel sose beszélj erőről! Erő és elmozdulás. E=F*Δd
Abban az egyszerű esetben, ha az erő áttételen keresztül hat, akkor sem vész el az energia (hova lenne?)
E=F1*Δd1=F2*Δd2
A konkrét esetben a dugattyú a felső holtpont közelében egy (változó) áttételt valósít meg. Minél közelebb van a holtponthoz, annál nagyobb arányú elmozdulás tartozik a főtengelyen a saját haladásához.
Igaz tehát, hogy ha a dugattyút lefelé nyomom F1-el (d1 elmozdulással) akkor egy adott helyzetben csak tizede erő F2=F1/10 hat forgatónyomaték képében a főtengelyre, de ebben a pozícióban tízszeres elmozdulás is (d2=10*d1), az egyenlőség fennmarad.
Energia nem vész el közben (nem távozik), tehát ha például egy jól szigetelt zárt hengerben mozgatod a dugattyút a forgattyúsházzal akkor nem történik veszteség, az energiák ciklikusan egymásba alakulnak, hatalmas erőátadások közepette.
Van egy minimum szint ami alatt embereket nem szabad szállítani.
Biztos látott már mindenki indiai vonat képeket, ahol fürtökben lógnak az emberek, meg a tetején is vannak, de ez nem megengedhető szint.
Kell egy utastér, ahol öt ember emberi körülmények között képes elleni több órán át. Ennek az utastérnek biztonságosnak kell lennie egy mértékig.
Ha ez megvan, utána jöhet minden más, melyeknek ezt kell kiszolgálni.
Ez a súlycsökkentés az EV-ken meg csak azt jelzi, hogy nagyon energia hiányban szenvednek, mert e nélkül, nem képesek használható autót összerakni. A belsőégésű motoros autókon is sokat dob a súlycsökkentés, de egy határ után ott sem érdemes csinálni.
Sokat lendítene a dolgon, ha világosan leírnád, hogy a holtpont, vagy akármi miatt szerinted hol vész el energia.
Eddig nagyon rébuszokban beszéltél, ami abból lejött, az tényleg az, hogy valahol valamit elnéztél, vagy nem érted az egészet.
Ez fizika. Itt aki nem tudja megfogalmazni világosan gondolatait, az értékelhetetlen. Aki meg direkt rébuszokban beszél (pl. Széles, Egely stb.), az pedig csaló.
(((((-: Sehogyan se akarják tudomásul venni, hogy az áram felét a levegőből beszívó akkumulátoruk soha nem lesz és ha lemerül ki se fogják pufogni a levegőbe, hanem vissza kell cipelni a garázsba. ((((-:
...vagy legalábbis el engedik a fülük mellett. ...)-:
Nem végez, de nem is vesz fel munkát sehonnan. Ahonnan jönne a munka, az nem tudja leadni ebben a pillanatban, mert nincs elmozdulás. Csak erők feszülhetnek össze. A holtponton energetikailag nem történik semmi.
Valóban, magán a holtponton nem történik munkavégzés, csak oda eljuttatni a dugattyút ugyanolyan rossz hatásfokkal lehet, mint amilyen rossz hatásfokkal hasznosul a dugattyúra ható erő. (Ezt geometriai értelemben értem)A holtpont utáni közvetlen szakaszon már van elmozdulás és munkavégzés is.
Milyen arányban van a a dugattyútetőre ható nyomás és a leketkező forgatónyomaték ekkor? (Ami végig igaz)
Mi ez a két holtpont között a legjobb a mechanikai hatásfok? Mit számít az erőkar az energia szempontjából?
" Nem véletlen az a név, hogy holtpont. Ha itt áll a forgattyú, akkor nyomhatod a dugót 1 tonnával is, nem végez munkát. Persze működés közben nem áll...
A két holtpont közt a legjobb a cucc mecha hatásfoka, ilyenkor az erőkar a löket fele.
A kiegyensúlyozhatatlan forgattyú meghajtása pedig egyértelműen sok erőt igényel.
Szóval hol a fizikai hiba?"
Nem végez, de nem is vesz fel munkát sehonnan. Ahonnan jönne a munka, az nem tudja leadni ebben a pillanatban, mert nincs elmozdulás. Csak erők feszülhetnek össze. A holtponton energetikailag nem történik semmi.
Mi ez a két holtpont között a legjobb a mechanikai hatásfok? Mit számít az erőkar az energia szempontjából?
"A kiegyensúlyozhatatlan forgattyú meghajtása pedig egyértelműen sok erőt igényel." - Ezt meg értelmezni sem bírom.
