Lenne egy kérdésem, ilyen időjárással mennyire érik egyáltalán a kék szőlő. Nálunk nagyon vegyes a tőkék érettsége, az egészen jó ízű szőlőtől, a még savanykáson keresztül a tényleg sok ízetlenig. Átlag 14 foknál tart. Van remény arra, hogy ilyen időben még beérik valamennyire? Mondjuk a szőlő nem annyira nemes, de azért kellemes házibort lehet belőle készíteni.
Nekem idén nem lesz szüret. Az ép fürtökön is ízetlenek a bogyók, nincs egyetlen olyan fürt sem, amelynek minden szeme legalább az átlagosan jó szőlőízt hozná. Nem szedem le, nem éri meg a mosogatást.
Nekem kb. 800 tőke szőlőm van a várostól 6-7 km -re. Az apám még bakhátas bakműveléssel művelte 30 éve, én újítottam kordonra, és rotációs kapára. Ez idő alatt a földem kb. 20-30 cm- rel alacsonyabb lett a szomszédaimnál, akárhogy is próbálom védeni, évente párszor a nagy esővíz az enyémre ömlik, és mossa lefelé.
A tőkeszámom kevesebb lett, mert miden második sort kivágtam, és a termésem is kevesebb lett. Valójában az üres földet művelem.
A minőség se lett jobb átlagos évben, mert ami terem, azon jócskán van fürt, és vannak olyan tőkék, amik valamilyen okból nem hoznak termést.
A 800 kordonos tőkém mellett van 3 bakművelésű tőke- úgy maradt azóta is- ezeken hamarabb érik ugyanaz a szőlő. Pár éve egy szakaszon, a nagy lejtésű részen visszaalakítottam bakhátasra egy részt, azóta nem folyik meg a talaj. A távolság, a tőkeszám, és a kényelem miatt nekem marad kordonos, de egyre kisebb részt akarok rotációs kapával kapálni. Nálad a házikert mindig elérhető, 1-2 órát is tudsz dolgozni benne, én félnapokra-napokra készülök mindig. Ha most telepíted, van még 2 éved eldönteni, hogyan csináld.
A TSZ-ek apropóján említetted a mennyiségi termelést. Emlékezetem szerint ezeken az oldalakon is volt már szó a mennyiség/minőség kérdéséről. Konszenzushoz közeli álláspont - ha jól emlékszem - az volt, hogy nem lehet ész nélkül terhelni a tőkét, mert az egyértelműen a minőség rovására megy és ez minden bizonnyal így is van. Mindezek ellenére pörgess vissza jónéhány oldalt és a bejegyzésékhez mellékelt fotókat nézd meg. Látni fogod, hogy azok nem éppen a terméskorlátozás bizonyítékai. Magam is nehéz szívvel szedem le a második fürtöt a vsszőről - nem is mindig teszem meg ha elég erős a vessző.
Mindig az a legjobb megoldás, amit te magad választasz, legalább nem hibáztathatsz másokat, de az érdem is sajátod. :-) Komolyra: nekem most nagyon megtetszett a Guyot az egyszerűsége, az évről évre alakíthatósága és az állandó megfiatalodása miatt. Igazi kezdőknek való művelésmód, de kinek a pap, kinek a paplan... :-)
Lehet, hogy rosszul emlékszem, de mintha azt olvastam volna valahol, hogy a szőlőfürt nem igényli a napfényt, talán még kifejezetten káros is lehet (megfő). A szőlő a megfelelő méretű lombozaton keresztül állítja elő a napfényből a cukrot, tehát a bakművelés egyik hátránya a síkművelésűvel szemben, hogy lényegesen kisebb zöldfelülete van, ergo kevesebb cukrot képes előállítani. Ha mégis hagyod az "égig nőni", akkor a szűk térállás miatt árnyékolják egymást a növények, így megint csak cukorveszteséged lesz. Jó a bakművelés, az alant leírt előnyök igazak, de ennek a művelésmódnak az is a hátránya, hogy 1-2 cukorfokkal kevesebbet tud előállítani, mint a síkművelésűek. Ettől függetlenül nekem az összes csemegeszőlőm bakon van. :-)
A te szőlőd milyen művelésű? Tényleg jókat írtál a bakművelésről, de közben Rambo szaktárs is írt igazságokat. Nekem csak az jutott eszembe a bakművelésről, hogy ameddig nem kötözöm fel a hajtásokat és esetleg elfekszenek a földön, addig jobban ki van téve a gombás betegségeknek. Illetve az É-i oldalon levő fürtök nem tudom, hogy elég napsugarat kapnának-e. Így már tényleg nem tudom, mitévő legyek. A szőlészetről a Tavasztól-tavaszig a szőlőben c. könyvem van meg. Abból, meg az itt olvasottakból próbálok okos(k)odni. Arra már rájöttemszerencsére (az itt olvasottakból), hogy a könyv a mennyiségi termelést előrébb helyezi a minőséginél, hála a kor TSZ-es gondolkodásmódjának.
Igen, vannak hátrányai is, azokról nem írtam. Valójában az adott területre adtam a tanácsokat, déli fekvés, enyhén lejtős. Nagyon fontos, hogy házikert, és max. 100 tőke. Tehát mindig szem előtt van, mindig hozzáférhető, és kis mennyiség, kis terület.
Nem is az a kérdés, hogy hányszor, hanem az, hogy mikor. idén a növényvédelemben az nyert aki nagyon gyorsan és nagyon jókor reagált, de nem túlreagált.
Idén a kisebb szőlészetek között egyértelműen előnyben volt akinek saját permetezője van és jól el volt látva a megfelelő növényvédelmi szerekkel.
Annak is hatalmas jelentősége volt, hogy mennyire és hogyan volt művelve a a sorok köze.
No és nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az ilyen trehány évben nagyon-nagyon-nagyon nagy jelentősége van a talajszerkezetnek, kitettségnek, vagyis a termőhelynek.
Én, ahogyan ezt már többször írtam, csak műkedvelő vagyok. Azt azonban kétlem, hogy ez az év a szőlészet szempontjából akár csak átlagos minősítést is megérdemelné. Pl. a napfényes órák számát az átlaghőmérsékletet vagy a gombaveszélyt tekintve.
Érdekelne, hogy a prémiumot érdemlő gazda az idén hányszor permetezett.
A múlt hét eleji 19-es mustfok áztatás előtt volt (azt hiszem ezt írtam is). Az áztatás 0.5-1.5 fokot is tud akár emelni. Minél nagyobb a botritiszesedés annál nagyobb ez az emelkedés és annál rosszabb a lékinyerés. Most volt olyan, hogy 40% must jött csak ki.
Az elmúlt két hét során folyamatosan barnultak/száradtak el a kaccsok, így a tőkén át folyadékkal már nem töltődtek a fürtök. Bár eső volt, szél is volt így hamar száradt a gyümölcs. Most kezd beigazoldóni, hogy az új tőkefejkialakítás jó ötlet volt.
A koncentrálódás a botritiszes gyümölcsön nagyon intenzív tud lenni.Erre fáztunk nagyon rá 2006-ban amikor "elaludtunk" és brutális léveszteségünk volt, még nálunk sem kívánatos töményedéssel.
Ami idén nagyon különleges nálunk a juhfarkos területen az az, hogy teljes érettség és a jó irányba való botritiszesedés pontosan egy időre esett. Mindez a nagyon szellős fürtzónával és a jó időben jött széllel jól adja ki magát. Mármint a minőség szempontjából. Értelem szerűen mennyiségileg sehol nem vagyunk. Juhfark kevés lesz,de lehet, hogy ami lesz az jó lesz. Meglátjuk.
A "régi öregek" nemcsak buták nem voltak, hanem szegények is. Pl. a Balaton-felvidéken (sem) volt pénzük karóra, azért a karótlan művelést alkalmazták: a szőlő tőkefejét alacsonyan tartották, és a hajtásokat csokorba szedve összekötötték, és ez tartotta többé-kevésbé függőlegesen a szőlőt. A karós művelés csak a filoxéra vész után (jóval) terjedt el (inkább a múlt században).
Egyébként a bakhátas műveléshez a felsorolásodban összeszedett erények egy része szerintem tévedés:
- a savak könnyebben elégnek a visszasugárzó hő miatt; - a tőke valóban kevesebbet árnyékol UGYANAKKORA SORTÁV mellett, ellenben a síkművelésnél a benapozás lényegesen jobb, mint a csomóba kötött szőlő esetén; - a tápanyag-utánpótlás nem hasznosul jobban (már azon vitatkozom, hogy kell-e trágyázni a szőlőt a telepítéskori starter trágyán valamint a szőlőtől "elvett" cefre és vesszőzúzalék kivételével); - a talajerózió nem kisebb - nagyapám kosárban, cserényen hordta vissza a lemosott földet a vágó tetejébe - a füvesítés sokkal hatásosabb erózió ellen.
Klasszikus hátránya is van ennek a művelésnek: - metszéskor le kell térdelni minden szőlőhöz; - fagyérzékenyebbek a tőkefejen, a talajhoz közelebbi rügyek, valamint maga a tőkefej is, ezér kell ki- és bekapálni; - általában nagyon igényli a kapálást, mert a gyomok pillanatok alatt felnövik a fürtöket; - a relatíve zsúfolt lomb permetezése lehet, hogy könnyebb, de a levele belső oldalát állati nehéz megpermetezni, még ha a "gondos gazda minden tőkét körbejár" módszert alkalmazzák is.
Ez a 22 mikori mérés, Refraktó vagy valódi mustfok? szept 21én írtad hogy 19es, azóta volt 3 nap jóidő és a múlt hét végén megint irdatlan mennyiségű eső (felétek is ~50 mm) hogy csináljátok ;) ? Töppedést ilyen víz mellett nehezen tudom elképzelni, az intenzív cukorképződést még kevésbé tizen fokok mellett; mégis inkább a léveszteségre tudom csak fogni.
Egyébként összegeztem a botrányos szeptemberi időjárás néhány jellemzőjét az ország 3 táján; Pécs, Balaton felvidék, Eger; napfényre, max hőmérsékletre, csapadékra. Eső mindenütt bőven volt; a havi 2-3x-a, kevesebb Egerben. Napfény eléggé egységes; borzasztó kevés, az átlagtól kb 50 órás elmaradás; de az csak empirikus tapasztalat, hogy amikor sütött akkor is hűvös volt.... Max hőmérsékletek átlaga; nincs nagy különbség; az viszont döbbenetes, hogy nemhogy nyári nap nem volt (amikor napi max hőm meghaladja a 25 C-t) de egyik mérőponton sem volt 23-24 foknál magasabb max. hőm a hónapban.
Napfény: Pécs, Sármellék(Keszthely mellett), Eger: 139, 135, 143 óra Csapadék:Pécs, Sümeg, Eger: 149, 151, 115 mm napi MAX hőm átlaga: Pécs, Sümeg, Eger: 19,0 18,4 18,6 C fok 20 C-nál magasabb hőm.-ű nap a hónapban: Pécs, Sümeg, Eger: 10 8 8 db
(megj: miután napfényt kevés helyen mérnek az országban ez az adat tűnt a leginkább reprezentatívnak)
