Én soha nem egyszer sem szóltam be senkinek azért mert máshogy dolgozik mint mi.
Viszont a mustot és a bort cukrozást és sűrítményezését én pancsolásnak tartom. Soha nem ítéltem el azt ha valaki így pancsol. Azt nem tartom helyénvalónak, hogy az így készült szeszesitalokat törvényesen bornak szabad hívni.
Sőt, megnyugtatlak, hogy mi is szoktunk (ha nem is sokat) lőrét csinálni. Magunknak, iszákoskodás vagy hordóavatás céljából. De ezt nem palackozzuk le és nem hívjuk bornak. A csigere és a lőre ősi melléktermékei a borkészítésnek. Semmi bajom azzal aki lőrét készít, ameddig azt nem hívja bornak.
Sajnálom, ha te a személyeskedés, beszólogatás és egy szakmai és jogi vélemény megfogalmazása között nem látod a különbséget.
Kicsit visszataszító ez a(z ál)sértődöttség, miközben folyamatosan pancsolózod azokat, akik másként borászkodnak, mint te. Vagy azt gondolod, hogy te leszólhatsz másokat(és a boraikat), de neked ne szóljon be senki?
Lenne egy kérdésem, ilyen időjárással mennyire érik egyáltalán a kék szőlő. Nálunk nagyon vegyes a tőkék érettsége, az egészen jó ízű szőlőtől, a még savanykáson keresztül a tényleg sok ízetlenig. Átlag 14 foknál tart. Van remény arra, hogy ilyen időben még beérik valamennyire? Mondjuk a szőlő nem annyira nemes, de azért kellemes házibort lehet belőle készíteni.
Nekem idén nem lesz szüret. Az ép fürtökön is ízetlenek a bogyók, nincs egyetlen olyan fürt sem, amelynek minden szeme legalább az átlagosan jó szőlőízt hozná. Nem szedem le, nem éri meg a mosogatást.
Nekem kb. 800 tőke szőlőm van a várostól 6-7 km -re. Az apám még bakhátas bakműveléssel művelte 30 éve, én újítottam kordonra, és rotációs kapára. Ez idő alatt a földem kb. 20-30 cm- rel alacsonyabb lett a szomszédaimnál, akárhogy is próbálom védeni, évente párszor a nagy esővíz az enyémre ömlik, és mossa lefelé.
A tőkeszámom kevesebb lett, mert miden második sort kivágtam, és a termésem is kevesebb lett. Valójában az üres földet művelem.
A minőség se lett jobb átlagos évben, mert ami terem, azon jócskán van fürt, és vannak olyan tőkék, amik valamilyen okból nem hoznak termést.
A 800 kordonos tőkém mellett van 3 bakművelésű tőke- úgy maradt azóta is- ezeken hamarabb érik ugyanaz a szőlő. Pár éve egy szakaszon, a nagy lejtésű részen visszaalakítottam bakhátasra egy részt, azóta nem folyik meg a talaj. A távolság, a tőkeszám, és a kényelem miatt nekem marad kordonos, de egyre kisebb részt akarok rotációs kapával kapálni. Nálad a házikert mindig elérhető, 1-2 órát is tudsz dolgozni benne, én félnapokra-napokra készülök mindig. Ha most telepíted, van még 2 éved eldönteni, hogyan csináld.
A TSZ-ek apropóján említetted a mennyiségi termelést. Emlékezetem szerint ezeken az oldalakon is volt már szó a mennyiség/minőség kérdéséről. Konszenzushoz közeli álláspont - ha jól emlékszem - az volt, hogy nem lehet ész nélkül terhelni a tőkét, mert az egyértelműen a minőség rovására megy és ez minden bizonnyal így is van. Mindezek ellenére pörgess vissza jónéhány oldalt és a bejegyzésékhez mellékelt fotókat nézd meg. Látni fogod, hogy azok nem éppen a terméskorlátozás bizonyítékai. Magam is nehéz szívvel szedem le a második fürtöt a vsszőről - nem is mindig teszem meg ha elég erős a vessző.
Mindig az a legjobb megoldás, amit te magad választasz, legalább nem hibáztathatsz másokat, de az érdem is sajátod. :-) Komolyra: nekem most nagyon megtetszett a Guyot az egyszerűsége, az évről évre alakíthatósága és az állandó megfiatalodása miatt. Igazi kezdőknek való művelésmód, de kinek a pap, kinek a paplan... :-)
Lehet, hogy rosszul emlékszem, de mintha azt olvastam volna valahol, hogy a szőlőfürt nem igényli a napfényt, talán még kifejezetten káros is lehet (megfő). A szőlő a megfelelő méretű lombozaton keresztül állítja elő a napfényből a cukrot, tehát a bakművelés egyik hátránya a síkművelésűvel szemben, hogy lényegesen kisebb zöldfelülete van, ergo kevesebb cukrot képes előállítani. Ha mégis hagyod az "égig nőni", akkor a szűk térállás miatt árnyékolják egymást a növények, így megint csak cukorveszteséged lesz. Jó a bakművelés, az alant leírt előnyök igazak, de ennek a művelésmódnak az is a hátránya, hogy 1-2 cukorfokkal kevesebbet tud előállítani, mint a síkművelésűek. Ettől függetlenül nekem az összes csemegeszőlőm bakon van. :-)
A te szőlőd milyen művelésű? Tényleg jókat írtál a bakművelésről, de közben Rambo szaktárs is írt igazságokat. Nekem csak az jutott eszembe a bakművelésről, hogy ameddig nem kötözöm fel a hajtásokat és esetleg elfekszenek a földön, addig jobban ki van téve a gombás betegségeknek. Illetve az É-i oldalon levő fürtök nem tudom, hogy elég napsugarat kapnának-e. Így már tényleg nem tudom, mitévő legyek. A szőlészetről a Tavasztól-tavaszig a szőlőben c. könyvem van meg. Abból, meg az itt olvasottakból próbálok okos(k)odni. Arra már rájöttemszerencsére (az itt olvasottakból), hogy a könyv a mennyiségi termelést előrébb helyezi a minőséginél, hála a kor TSZ-es gondolkodásmódjának.
Igen, vannak hátrányai is, azokról nem írtam. Valójában az adott területre adtam a tanácsokat, déli fekvés, enyhén lejtős. Nagyon fontos, hogy házikert, és max. 100 tőke. Tehát mindig szem előtt van, mindig hozzáférhető, és kis mennyiség, kis terület.
Nem is az a kérdés, hogy hányszor, hanem az, hogy mikor. idén a növényvédelemben az nyert aki nagyon gyorsan és nagyon jókor reagált, de nem túlreagált.
Idén a kisebb szőlészetek között egyértelműen előnyben volt akinek saját permetezője van és jól el volt látva a megfelelő növényvédelmi szerekkel.
Annak is hatalmas jelentősége volt, hogy mennyire és hogyan volt művelve a a sorok köze.
No és nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az ilyen trehány évben nagyon-nagyon-nagyon nagy jelentősége van a talajszerkezetnek, kitettségnek, vagyis a termőhelynek.
