"De ha a jelenlegi munkakörödben munkaalkalmasságilag nem felelsz meg, azaz ha a munkaalkalmassági orvos kiállít egy papírt az alkalmatlanságodról akkor a munkáltatódnak két választása van, vagy felajánl egy olyan munkakört amit el tudsz látni vagy felmond és végkielégtítést fizet."
Azt például el tudom képzelni, hogy a munkáltatónak többet ér a munkavállaló munkája, mint az érte kifizetett bér. (Azért ez nem egyedi. :-) ) Szóval trükkösen "megváltja" a szabit, a dolgozó nem tud később elmenni pihenni.
Ugyanez a másik oldalról az önkéntes önkizsákmányolás esete: életem és vérem a cégért, de főleg a hitelek kifizetéséért, nem megyek szabira, fizessék ki!
Ugyan hosszútávon mindkettő hülyeség, de ki gondolkodik ma Magyarországon hosszabb távra?
Mióta beírtad ezt a felvetést, időről időre elgondolkodok azon, hogy ez kinek lenne jó?
A munkavállalónak, ha tényleg beteg és nyomja az ágyat, marhára nem lenne jó, hogy erre az időre még a szabadságát is kiírnák. Mert a szabadság arra van, hogy kipihenje a munkavégzést, meg intézhesse azon ügyeit, amit munkaidőben, ha dolgozik, nem tud megtenni.. Betegség alatt egyik opcióval sem tud élni, - tehát egyértelműen rácseszne.
A munkáltatónak meg azért nem, mert ugyanarra az időre ki kell fizetnie a munkavállaló bérét is, meg még a táppénz egyharmadot is. Ez megint nem oké. Ha annyi pénze van, hogy futja mindkettőre, akkor adjon inkább jutalmat a dolgozónak.
Szóval akárhonnan is nézem, normál esetben ez nem jó senkinek. Persze ha valamelyik fél sunyizni akar, akkor igen, valamelyik félnek jó lehet. De a másik fél érdekei nagy valószínűséggel sérülnének.
Én speciel nagyon rossz ötletnek tartom ezt az értelmezést, bárkinek a fejéből is pattant ki.
Kérem aki tud tanácsot adni az alábbiakban segítsen!
2014 07 28.-án munkába menet kifordult a bokám.Elismerték úti balesetnek a cégnél.A sérülés annyira súlyos,hogy öt hónapig tartott a gyógyulásom.De sajnos nem volt teljes.Január 15.-én üzemorvos alkalmatlannak nyílvánított a munkára a visszamaradt károsodás miatt.A cégem elbocsájtott,de végkielégítést nem fizetett.12 évet dolgoztam a cégnél.Jár nekem a végkielégítés,vagy nem?A segítséget előre is köszönöm.
Fel lehet. De ha a jelenlegi munkakörödben munkaalkalmasságilag nem felelsz meg, azaz ha a munkaalkalmassági orvos kiállít egy papírt az alkalmatlanságodról akkor a munkáltatódnak két választása van, vagy felajánl egy olyan munkakört amit el tudsz látni vagy felmond és végkielégtítést fizet. Azért nem mindegy.
Sziasztok!olyan kérdésem lenne hogy táppénz alatt fel lehet-e mondani. Sajnos fél éve táppénzen vagyok és jelenlegi munkámat soha többé nem tudom csinálni. Most találtam megfelelő munkát de fel kellene mondanom.
Ez rövid életű volt, egy évet élt tavaly, és 30. nap után kellett csökkenteni.
Mire az ember megjegyezte, már röptették is ki az MT-ből.
(A sok utálatos jogszabály közül nekem az utóbbi években az MT lett a legutálatosabb. Cirka félévente barkácsolnak rajta valamit, úgyhogy ember legyen a talpán, akinek nem okoz komoly időveszteséget az, hogy megnézze: éppen most annál a bizonyos passzusnál mi is a hatályos ? És lassan ott tartunk, hogy bármiről van szó, nem árt megnézni. Rohadjon meg mindenki, aki ehhez a nevét adja :-(( )
A "közös megegyezés" mint ahogy a neve is jelenti KÖZÖS MEGEGYEZÉS, tehát mindkét fél beleegyezése kell hozzá.
Ha te nem akarsz beleegyezni akkor nem vagy köteles aláírni. Mondjon fel ha akar. Esetleg bele lehet meni a közösbe ha kifizeti a felmondás esetén tövény szerint járó végkielégítésnek megfelelő összeget. De ezt te döntöd el.
Bizalomvesztésre hivatkozva felmondhat ha kifizeti a végkielégítést. Vagy van még egy speciáliális eset ha te vezető beosztásban vagy és a törvény szerint járó béred többszörösét kapod meg mint vezető beosztású alkalmazott és a szerződésedben is le van ez írva.
Közben megtudtam, hogy a kérdésemre a válasz a megjelent a Munkaügyi Levelek (volt Munkaadói Levelek) 66. számában (2012. március 19.), 1256. kérdésszám alatt. Valaki közzé tudná ezt tenni? Nagyon megköszönném!
Ebtv. 47. § (2) Nem jár táppénz b) a keresőképtelenségnek arra a tartamára, amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja, illetve, ha a keresetét részben kapja meg, a részben megkapott kereset után,
De az idéntől definiálták a kereset fogalmát:
Ebtv. 5/C. §56 (1) E törvény alkalmazásában d) kereset: a Tbj. 5. §-ában meghatározott jogviszonyban személyes munkavégzésért járó pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem.
és vannak, akik azt állítják, hogy a szabadságra járó pénz, nem tartozik ebbe a kategóriába.
b) a 99. § (3) bekezdése vagy a 135. § (4) bekezdése szerinti megállapodás munkavállaló általi felmondása
nem szolgálhat a munkáltató felmondásának indokául.
(4) A munkáltató a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyát a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással a 78. § (1) bekezdésében meghatározott okból szüntetheti meg.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott munkavállaló munkaviszonya a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból akkor szüntethető meg, ha a munkáltatónál a 45. § (3) bekezdése szerinti munkahelyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja.
(6) Az anya vagy a gyermekét egyedül nevelő apa munkaviszonyának felmondással történő megszüntetése esetén a gyermek hároméves koráig a (4)-(5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha a munkavállaló szülési vagy a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot (128. §) nem vesz igénybe.
(7) A munkáltató a rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló munkaviszonyát a munkavállaló egészségi okkal összefüggő képességével indokolt felmondással akkor szüntetheti meg, ha a munkavállaló eredeti munkakörében nem foglalkoztatható tovább és a munkavállaló számára állapotának egészségi szempontból megfelelő munkakört nem tud felajánlani, vagy a munkavállaló a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el.
(8) A munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt felmondással megszüntetheti
a) a felszámolási- vagy csődeljárás tartama alatt vagy
b) a munkavállaló képességére alapított okból vagy
c) ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik.
(9) A munkáltató a határozatlan tartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetését nem köteles indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül.
67. § (1) A munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyának felmondását nem köteles indokolni.
(2) A határozott idejű munkaviszonyának felmondását a munkavállaló köteles megindokolni. A felmondás indoka csak olyan ok lehet, amely számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna.
Kérem szíves tájékoztatását arra vonatkozóan, hogy határozatlan idejű munkaszerződés esetén a munkáltatói felmondást köteles-e megindokolni. A Munka Törvénykönyve ide vonatkozó rendelkezése szerint igen, azonban többen úgy nyilatkoznak, hogy már nem kell. Ebben az esetben legyen szíves közölni az erre vonatkozó törvényi szabályozást.
Én nem látom, hogy hatályon kívül helyezték volna azt a passzust az Ebtv-ben, mely szerint nem jár táppénz arra az időszakra, melyre a biztosított a keresetét megkapja.
A szabadságot így is úgy is ki kell adni. Ha egy táppénzen lévő dolgozónak adunk ki szabadságot, ezzel fogyasztjuk az éves szabiját, vagyis csökkentjük a kieső időt.
Azt mondja meg inkább valaki, hogy mi tiltja meg ezt?
Konkrét kérdésedre nem tudok válaszolni, de szerinted életszerű, hogy a munkáltató ugyanarra az időre fizeti a szabadságot és utána meg még a táppénz egyharmadát is? Ha ezt bevezetnék, szerintem nagyon sokan visszaélnének vele, mert igy több pénzt tudnának keresni.
"Szakmai" körökben terjed az a nézet, hogy az Ebtv idei változásaiból (konkrétan a kereset és a keresőtevékenység definíciójából) az következik, hogy szabadság alatt is jár táppénz, illetve fordítva, a munkáltató táppénz alatt is kiadhat szabadságot.
Ez így van?
Ha igen, ez tényleg az idei változásokból következik?
Ha így van, akkor jár a szabadság idejére járó bér és a táppénz is egyszerre?
A következő kérdésre szeretnék választ találni: a ktv. 1. sz. melléklete szerinti illetményrendszer alkalmazása esetén ha a köztisztviselő alapilletménye nem éri el a garantált bérminimum szintjét, akkor az kiegészítésre kerül.
Mi a helyes eljárás abban az esetben, ha közös képviselő-testületi határozatot hoztak arról, hogy a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői egységesen 20% illetmény-eltérítésben részesülnek? Ebben az esetben az alapilletményt ki kell egészíteni a garantált bérminimum összegére és erre kell megadni az illetmény-eltérítést, vagy az alapilletmény kell eltéríteni és – amennyiben szükséges – azt kell kiegészíteni a garantált bérminimum összegére?
18 évi munkaviszonyt követően a munkáltató felajánlotta részemre a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését. Indoklásul a bizalom-hiányra hivatkozott, azonban semmilyen konkrét dolgot nem közölt ennek bizonyítására. 3 nap gondolkodási időt kértem, azonban másnap keresőképtelen állományba kerültem, mely jelenleg is tart.
Természetesen a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére történt munkáltatói ajánlatot nem kívánom elfogadni, mivel ebben az esetben semmilyen anyagi dologra nem számíthatok.
Milyen hátrányokkal járhat, ha kérem a munkáltató általi felmondást? Bizonyíték hiányában fordulhatok-e keresettel a Munkaügyi Bírósághoz és van-e esélyem a per megnyerésére.
Szellemi munkát végeztem, köteles vagyok-e az alacsonyabb rendű, fizikai munkakört (mosónő, konyhai kisegítő, stb) elfogadni, ha igen, a munkabérem csökkenhet-e.