Ilyen egyszerűen nem lesz jó, be fognak dőlni a karók a paradicsom súlyától. A karókat belülről ferdén ki kell támasztani, akkor erős, jó mélyen levert karóval max. kb. 4 métert át lehet hidalni. A fenyő kitörhet, ha nehezek a növények.
Hát persze, hogy nem muszáj. Azonban e kettőt én is egyszerre használom.
Peoplex, épp oly jó a szalma is, én annak is épp úgy örlnék, csak nincs módomban beszerezni. Kaszálékot meg annyit, amennyire szükségem van.
De valamin felakadtam, nem igazán ismerem a gilisztákat, de az utóbbi időben fogadtam el őket az organikus kertész legjobb munkatársaiként. A giliszták megeszik a mulcsot? Mármint az nem baj, mert a giliszta termékenyíti a legjobban a földet, és amit megeszik, abból trágya lesz, de én csodálkozok rajta, soha nem hallottam, hogy a kész leveleket megenné. Komoly?
MSM köszi a karókról az infót, sajnos én sem arra lakom. Pedig nekem is kellen valahonnan szerválnom. Nekem tökimdegy milyen, csak strapabíró legyen, és ne egy agyonra használt, össze vissza szegelt, egyenletlen régi vacak - hogy elcsúfítsa az udvart. Én is ellátogattam egy famegmunkálási helyre, ott csak ilyen 15-20 miliméteres darabok voltak, de még nem is az a baj, hanem hogy túl kicsik voltak. Meg se mondta, hogy a kör keresztmetszetű karók azok mennyibe kerülnek, mert rávágta, hogy nem ér annyit a paradicsom. Gondoltam magamban: "ezt mindjárt gondoltam"...
Meg igazából nem is hengeres karót keresek, nekem pont hogy jó a négyzet keresztmetszetű is, csak hát...
No remélem. 180 méter alatt nem igen akarok szóba állni a karókkal.
Avagy, ha még sem sikerül beszerezni, akkor marad a madzag. Két karó a pari sor egy-egy végére és azon árthúzok egy vastagabb madzagot, majd, ahogy a paradicsom szára merőlegesen megy fel, abban a vonalban húzok le egy ugyanolyan vastag madzagot, aminek a végére ráerősítek egy valami nehezebbet, hogy húzza lefelé, és kb. úgy szolgáljon mint egy karó.
Igen, öntöző. Oldalt kilyukasztottam pár helyen, így a gyökerek mélységébe megy a víz. Töltögetni macera, de némi víz-spórolás. Ha a talajt nem öntözöm felülről, gyomosodni se gyomosodik annyira. A gombabetegségek bónusz. Idén találtam ki, meglátty.
A karókról már írtam; ugye két méteres karót vagy nem kapni, vagy drága. No hát gondoltam egyet és elmentem egy erdei fatelepre, hogy veszek akácdeszkát olcsón és egy ismerős asztalossal csíkokra vágatom, aztán tizenöt évre le van tudva a gond. De meglepetésemre volt nekik nekem kellő karójuk. 150 pénz per darab, nem sok. Ha valaki erre lakik, Piliscsév.
Ha csalánázalékolsz is, nem muszáj zöldmulcsot használni! Én szalmát hozattam tavaly is, és azzal takarok. Végülis a vízmegtartás mint előny így is megvan, csak a gilinyók nehezebben tudják kajálni a szalmát
Nálunk is elszállítják hetente. Minden háztartásba jár egy zsák,de több is ki van rakva a házak elé. Sajnos sokan majd egy hétig érlelik mire kikerül az utcára,és nem csak fű van benne. Mindenféle vackot beletesznek. A fű meg műanyag zsákban már akár másnapra is eléggé összeáll,büdösödik...
nem tudom mi tortent a kornyezo utcakban, de mindenhol zsakszamra volt kiteve a levagott fu az ut szelere. gondolom az onkormanyzat elszallitja? egybol eszembe jutottatok, jutott volna mindegyikotoknek belole ;)
A karók 2.5×2.5-esek, 2 méteresek, akác. A földből kilóg belőlük kábé 1.70, az nagyjából elég.
Hát örülök, hogy tetszik többeknek.
Eddig a nem túl korai vetésen voltam (március első fele), mert korábban vetve csak nyúlnak másfél hónapos koruk után a palánták, az meg előnyt nem jelent. Tavaly ilyen vetéssel az első koktélok június 20 felé értek, de ebbe a nem kellő naphoz szoktatás miatt leégő levelek okozta 10 napos hátrány is beleszámítandó.
Viszont a vetéstől az első termésig el kell telnie annak a fajtától függő időnek, tehát mégiscsak célszerű korán vetni. Így jutottam idénre oda, hogy viszonylag korán vetek (február vége), és a jó föld, nagy ablak, nagy cserép adta ideális körülmények között az április 20 körüli kiültetésre már nagy, virágzó bokraim vannak.
Az utolsó képen jól látszik a vetéskori 10 nap különbség hatása (bár a cherrola erős növésű, és a másik két kis koktéllal együtt korai termő).
Én igaz, hogy a legforgalmasabb időben megyek, délután 4-5 óra felé, de úgy vagyok vele, hogy nem sokat érdekel mások gúnyos gondolata. Bár beszólni nem szokott senki!
Tényleg jó lenne, már csak azért is, hogy ne kelljen kapálni. Mára már igen esedékessé vált az is. Mlg ki se hevertem a tavaszi kiültetéssel járó, trágya, karó és lombtrágyának való cuccok beszerzésének fáradalmait, erre itt a kapálás a nyakamon - meg a k.féle rágcsálókkal és egyéb kártékony lényekkel vívott harcz.
Hja, de én nőből vagyok. Hogy néznék ki az utcán végig sasszézva, kaszával és vasvellával a vállamon? Max. az emberem, de hát benne nincs egy gramm paraszt vér sem.
Rozsakunyhó, én is külön megyek kaszálni a rétre. Nagy zsákokat viszek, és azokat degeszre tömöm. Persze lehet hogy olyan helyen laksz, ahol ez nem megoldható. Én is irigylem azokat, akiknek háznál van trágyája, meg egyéb haszonállatai. Már azon is gondolkodtam, hogy felpattanok egy biciklire és járom az utcákt, és felszedegetem az elpottyantott lócitromokat. Így utólag is fel lehet használni, nem?
Irígylem aztokat, akiknek van mulcsuk. Nálunk nem fűgyűjtős fűnyíró van, ezért nincs jó mulcsnak valóm, pedig szívesen használnám.
Szemben viszont egy hatalmas kertet fűgyűjtőssel nyírnak. El kellene kérnem. A múltkor is úgy égette el a megszáradt fűvet. Mire észbe kaptam mit éget, már késő volt. Legközelebb szólok neki, hogy ne molyoljon vele, borítsa elém! Egy tál parival díjazom minden ilyen akcióját.
Ne szedd fel a mulcsot, ráöntöd a biotrágyákat, átfolyik az azon. Annyi kis veszteség lesz ami bennmarad a mulcsban és megszárad. Azt mondják az aranyból is cseppen.
A mulcsozáshoz megjött a kedvem, így tettem a kisebb palánták alá is. Igen, az hogy rájuk verődik az eső, az engem is zavar, de még is bizonytalankodtam, hogy tegyek-e alájuk, mert elég kicsik, mostanra azért már nődögélnek, a leveleiket nem lepi el a mulcs. Én ezeket a perje, egérárba, pázsit, tarack féle általános füveket rakok rájuk. Ez úgy a naptól meg is szalmásodik. Jól össze is áll, keveredik bele egyéb gyomocska....
Egyszóval köszi. Már csak arra lennék kíváncsi, hogy a bio trágyát rá lehet-e önteni a mulcsra, vagy érdemesebb félrehúzni, nem gond, ha ez érintkezik a növény szárával, már mint úgy, amikor a vizet kiöntöd rá. (?)
Vetés február végén nedves papírra; a csírázó mag fél literes edénybe, itthoni komposztba.
Nagy déli ablak előtt ültek, radiátor felett.
Április 20-án kikerültek a földbe. Egy bordói leves permetezés akkor, egy az esők után.
Ötödik éve vannak a parcsik ugyanazon a helyen. Trágyát bőven kap a föld, idén szórtam szét alginitet is, mert a paprikáknak nem tetszik ez az itteni talaj.
Se csalánlé, se mulcs, se semmi.
Mini sárga koktél.
Ugyaz és ugyanakkor, mint fent.
Balra a cherrola.
A többi március elején lett vetve (10 nap késéssel), 3 decis poharakba.
A cherrolát és a két koktélt azért vetettem előbb, mert koraiak, legyen minél előbb ehető pari.
A többieket azért nem, mert nem fért volna el annyi félliteres edény az ablakban.
Nekem úgy tűnik, hogy a február vége - április vége közti két hónapnyi időhöz, ha nagy és életerős palántát akarok, kevés a kétdecis pohár, talán még a háromdecis is (tiszta komposzt ültetőközegbe). Van három kiültetetlen palántám (2 és 3 decis poharakban), két hete megálltak a növésben, látszik, hogy elfogyott a kajájuk.