Ez a rovat az Írástörténeti Kutatóintézet baráti körének a szélesebb nyilvánosság felé történő megnyitása kíván lenni. Be akarunk számolni az itt végzett munkáról, meg akarunk vitatni nyitott kérdéseket az előrelépés érdekében.
A székely rovásírás eredetét kutatva ugyanis sok új felismerésre jutottunk a kutatótársakkal, amelyeket érdemes megbeszélni. Azt is tapasztaltuk, hogy nagyon sok segítséget kaphatunk a nyilvánosságtól.
Így jutottunk például egy hun tárgyhoz, amelyiken székely betűs, magyar nyelvű rovásfelirat van. Így kaptuk a most bemutatandó honfoglaláskori keresztet is, amelyiken szintén van egy magyar nyelvű rovásfelirat. Az akadémikus "tudomány" mindezekről még - tudtunkkal - semmit sem tud, vagy nem foglalkozik vele.
Így találtunk egymásra és újabb segítőtársakra is, akik fordításokkal, nyomdai előkészítéssel és millió más módon segítettek nekünk, meg a tudományos kutatásnak. Illik valamit közreadni ezekből az eredményekből és érdemes a nyilvánosságnak ezt a formáját is kihasználni a továbblépés érdekében.
A rovat címében megfogalmazott állítást is megvitathatjuk (a google-ba beütött "Az Éden írása" keresőszövegre megjelenik a tanulmány), de van ezer más írástörténeti tárgyú megbeszélnivalónk is.
A rovatot rovó nyitja, de ezen a fedőnéven több munkatársunk is közreadhatja a véleményét.
Jajj ne idegelj már! A Light Emissioning Diode-t (ha jól emlékszem) jelentéstanilag ne keverd már ide! Mozaikszó.
Na jó lenyugszom nem keverem a le, *la ősgyököt a land-hoz. Pedik az az ősi -d (t) helyrag ott is oda van biggyesztve esetleg ám. A mi nyelvünkben a földet ér, azaz landol fomában került be. Innentől nekem a land az a lent, alant. Lehet hogy nyelvi asztronauta vagyok??? ;-))
De nézzük: land (v.1) "to bring to land," c.1300, from land (n.). Originally of ships; of fish, in the angling sense, from 1610s; hence figurative sense of "to obtain" (a job, etc.), first recorded 1854. Of aircraft, attested from 1916.
land (n.) O.E. land, lond, "ground, soil," also "definite portion of the earth's surface, home region of a person or a people, territory marked by political boundaries," from P.Gmc. *landom (cf. O.N., O.Fris. Du., Ger., Goth. land), from PIE *lendh- "land, heath" (cf. O.Ir. land, Middle Welsh llan "an open space," Welsh llan "enclosure, church," Breton lann "heath," source of Fr. lande; O.C.S. ledina "waste land, heath," Czech lada "fallow land"). Etymological evidence and Goth. use indicates the original sense was "a definite portion of the earth's surface owned by an individual or home of a nation." Meaning early extended to "solid surface of the earth," which had been the sense of the root of Mod.Eng. earth. Original sense of land in English is now mostly found under country. To take the lay of the land is a nautical expression. In the Amer.Eng. exclamation land's sakes (1846) land is a euphemism for Lord.
Na ettől még nem húztam föld födelet mi fed föd a fejedre. Szóval föl a fejjel Kedves Robúr!! ;-))
[color:004499] Tekintettel arra, hogy nem ellenőríztem Varga állításait, nincs mit számon kérni rajtam.
Ugyanakkor lépésről-lépésre megvitathatjuk.
Mint többször kifejtettem, az én hozzáállásom minden dologban az, hogy az aktuális témát MAGAMÉnak érzem, és akkor mellé keresem az igazoló tényeket. De ez önmagában még nem jelenti azt, hogy elfogadom és örökérvényűnek tartom azt a fölvetést. Mert adódhat például a jövő héten az, hogy az ellenkező álláspontot teszem magamévá, és ahhoz gyűjtöm az adatokat. Ebből is látszik, hogy én a KUTATÁS mellett teszem le a voksot, mert még mindig kevés az az információ, ami alapján bármi véglegeset is lehessen mondani.
----2009. február 27. 09:21 BBC News, Live Science, MTI--------
Számítógépes szimulációval fejtették meg brit kutatók a legősibb angol szavakat, amelyeket akár a kőkorszak embere is használhatott 20 ezer évvel ezelőtt.
A feltételezett kőkorszaki szókincsben szerepelt az I , we, two, three, five, azaz az én, mi, kettő, három és öt. Az egy, vagyis a one csupán egy kissé fiatalabb. A kutatók azt is képesek megjósolni, hogy mely szavak tűnnek el az angolból: feltételezéseik szerint ez a squeeze, guts, stick, bad, dirty (kifacsarni, belek, bot, rossz, piszkos).
A Readingi Egyetem kutatóinak koncepciója szerint a szavak előfordulási gyakorisága összefüggésben van azzal, hogy milyen lassan változtak az idők folyamán. Ebből a logikából kiindulva, a legelterjedtebb szavak a legősibbek is egyben. Természetesen nem lehet pontosan megállapítani, hogy valójában milyen szavakat használtak húszezer évvel ezelőtt, mivel az írás mindössze öt évezrede fejlődött ki. A beszéd készségére a tudósok feltételezése szerint az ember 300 ezer évvel ezelőtt tett szert, miután kifejlődött a nyelvcsontja, s leereszkedett a gégéje.
A kutatók által kidolgozott modell a szavak változásának gyakorisági rátáját, valamint a rokon nyelveket elemzi, keresve a közös ősszavakat. Ennek segítségével egy olyan kétszáz szavas listát állítottak össze, amelyek nem függnek az adott népek kultúrájától, sem a technológiától, így feltételezhető, hogy olyan fogalmakat jelölnek, amelyek nem változtak az évezredek során különböző népeknél.
A rokon nyelvek esetében azt vizsgálták, hogy egy közös gyökerű szó mikor vált szét két nyelv esetében. Végső soron a tudósok egy olyan algoritmust dolgoztak ki, amelynek révén egy adott korhoz köthető szavak listája kapható. "Elég begépelni egy múltbéli vagy jövőbeni dátumot, s a számítógép összeállítja azon szavak listáját, amelyek megváltoznak, ha visszamegyünk vagy előreszaladunk az időben" - magyarázta Mark Pagel professzora. Mint hozzátette, e lista segítségével olyan társalgási kézikönyv állítható össze, amelynek az illető nagy hasznát venné, ha például Hódító Vilmossal (1028-1087) szeretne szóba elegyedni.
----------
Vagyis az ANGOL tudományos életben MINDENT szabad, ha az angol érdekeknek megfelelő. ( Mint ahogy az INDOeurópai kutatásoknál is ugyanez a helyzet. Számukra minden föltételezés és földtől elrugaszkodás még a TUDOMÁNY szintjén is megengedett. Nekünk magyaroknak csak a százszor megrágott és csökött dogmák jutnak generációkon át, ami gyakorlatilag nem más, mint maga az AGYMOSÁS...)
Még valami! Figyelve eddigi billentyukolasodat, sokkak könnyebben találunk magyar szavakat más nyelvekben, mint egy magyar billentyukos billentyűzetet számodra!:-)(
:-) Magyar- ógörög Magyar-óangol Magyar- szlovák Magyar-német stb szótárakat tanulmányozva és figyelembe véve a Czuczor -Fogarasi gyökszótárat, valamint az Arany Jánosi magyar szókincset találhatunk néhányat, nem csak a FÖLDet!
Magma láva leve föle, lesz a hely...... (nem magyar, hanem ősnyelvi, de annak rendszeréhez valamiért a magjár a lögközölőbb)
Na ez persze csak tejföl, meg tejfel. És nem tudomámos. Miszerint belső fejlemény lenne a fel, föl helyragos képzéséből. A fene se akar a nyelvében él a nemzetektől szavakat rabolgatni. ;-)
Milyen jó, hogy vagy a földön, mert ha nem lennél kikéne találni téged. FELDobod ezt a magyar szót és mint a rétes oly hosszan képes vagy vitatni a vitathatatlant!:-) Ezer és ezer szó van még a magyar szókincsben amit a másik népek is használnak, mint például ezt a födet! Nyugodj meg a föld eredeti ősmagyar szó!
„Aztan, miert lenne belsokepzesu magyar szo' a fo:ld, amikor semmi massal nem tudjuk rokonitani, csak a "feld"-el, ami viszont nem is a Fo:ldet jelenti, hanem a "mezo"-t ?”
Éppen ezért. Ha egy magyar szónak nincs hasonló hangzású párja egy másik nyelvben, akkor már kétségbe kell esni, mert nem tudjuk a sajátunkat honnan eredeztetni? Nekünk az is elegendő, ha csak másodrendű jelentéssel bír (feld=mező) akkor is egyből az a megoldás, és csak az a megoldás(!!!) hogy megvan az eredet? A magyarban a föld éppen nem elsősorban mezőt jelent, és nemcsak a talajt jelenti, hanem magát a bolygót is. A tengeren utazónak a szárazföldet, művelőjének a (föld)tulajdonát. Átvitt értelemben országot, felségterületet is jelent: Inkák földje, eszkimók földje – még akkor is, ha az történetesen a jég birodalma. Tehát valamilyen biztos pontot is sejtet. Nem elhanyagolható a Földanya sem, mint az ősi tisztelet kifejezője.
De földim az, kivel egy helyről származunk, és (el)földeljük halottainkat.
A feld viszont csak mező, szántó, terület harctér erőtér mezőny értelemben használatos.
Ha a fentebbi (magyar) föld tartalomra kerestünk volna valamilyen szót a németből, sokkal inkább megfelelt volna a das Land, (=ország, föld, talaj, szárazföld, vidék, táj, falu, stb) vagy a die Erde (=talaj, föld, földel, földből való) Az utóbbi a nőneműsége miatt jobban illik a Földanyához. Tehát minden okunk megvan rá, hogy a feld szót a magyarból származtassuk a németbe, és nem fordítva. A magyar „FÖLD” fogalomkör nagyságrenddel tágabb a német „FELD” tartalmánál.
„Annyira mar ne legyunk elfogultak, hogy higyjuk es hirdessuk, hogy mi adtunk szavakat a german nyelveknek.”
Annyira meg ne legyünk kishitűek, hogy mi soha senkinek semmit nem adtunk, és nem is adhattunk. Holott pont a fordítottja igaz az esetek többségében. Erre viszont büszkék lehetünk!
„En meg azt mondom, hogy amin allok, az lent van a talpam alatt es ezert annak a neve "lent-lend" es ezt adtam at az angoloknak, akik "land" formaban hasznaljak. :-)”
Nem mondom, hogy ez a legjobb megoldás, de lehetséges. S ha igaz, akkor a német Land is innen származik. No meg nagy valószínűséggel a feld is. –E logika szerint (is).
Baltic: *lind-a- n. >>> Old Prussian: lindan 'Tal' !!!!!! (völgy)
Germanic: *land-a- n.; *land-iōn- f.; *lund-a- m.; *lind-iōn- f.
Celtic: OIr land `freier Platz' ---------------------- Nincs latin, görög, óind, iráni, örmény, hettita, tokhár és albán változat. Úgyhogy inkább átvétel lesz az...
Pont ez az. Most csak erre reagálok. "( Az 1 perc alatt kimondott szótagok alapján.) Kutatásai szerint az utolsó 100 évben a beszédgyorsulás majdnem a duplájára nőtt, ami egyértelműen a kimondott hangok rövidebb kiejtését, szóvégek elmosódását stb. eredményezte."
Na látod ez az oka, a szóelvonásoknak. Kiesik ez meg az a hang, vokális, magányhangzó, meg VC, CV, CVC hangharang. Aztán mi az alapdef? CVCV volt minden (ab)originál FUráliából. Most látszik az, hogy ez egyszeűen nem igy az. (igaz) Tehát a matekképlet sem hogy CVCV volt az alapnyelv minden szava, hisz azok már mind ragozottak. Továbbá az őrült mozaikszó effektek nektek. A hangok viszont helyiérték jelleggel ott álnak szóelőn. Na itt kezdódik majd a fonomorfológia. ;-))
"Etymology: Middle English, from Old English; akin to Old High German lant land, Middle Irish lann"
Na, ezt az OHG lant-ot is mi adtuk at a magas novesu oreg germanoknak 'alant' formaban, csak ok valahol elejtettek az elso "a"-t, azt azota se talaljak. :-)
Aztan, miert lenne belsokepzesu magyar szo' a fo:ld, amikor semmi massal nem tudjuk rokonitani, csak a "feld"-el, ami viszont nem is a Fo:ldet jelenti, hanem a "mezo"-t ?
Annyira mar ne legyunk elfogultak, hogy higyjuk es hirdessuk, hogy mi adtunk szavakat a german nyelveknek.
Kulonosen egy olyan alapveto szo't, mint ez a "fo:ld.
Az egyik hozzaszolo, kiotlotte a "fel+d", osszetetelt, ami szerinte, ugy jott letre, hogy egy mitologiai vizimadar lebukott a viz ala, csorevel "felmarkolt" egy csipet foldet es fel-hozta a felszinre, hozzaadta a, szerinte -d kicsinyitokepzot (ami nem az) es igy jott letre a "magyar" fo:ld.
En meg azt mondom, hogy amin allok, az lent van a talpam alatt es ezert annak a neve "lent-lend" es ezt adtam at az angoloknak, akik "land" formaban hasznaljak. :-)
Az eredeti jel biztos hogy nem feltétlen csónak és köríves forma hanem szögletes szerkezet. Az eredeti ladik is tán. Ki tudja!? Én azt tudom mint ki már bükkbe bikkfába book-ba faragott, hogy ezek macerás tevékenységek. Egyenes vonalak az egyszerűek. Szálirányba a legkönnyebb, szálirányra merőlegest meg eléggé nehéz. Ezért a jelekben a sok ferdítés. Az E (nem kell jelölni ezért mekegünk mekkmesteresen), és az A, Á, Ú szegletes. Ezt jelöltük. Valszeg kicsit auauáuóugattunk. Ismerjük ugye azt a tényt, hogy az ősi, legelső fonetikus írások nem nagyon, vagy legalábbis spóroltak a magánhagzók jelölésével.
Az általad jelzett "BESZÉDHIBÁK" nagyon jó megközelítés.
GÓSY MÁRIA a pazsicholingvisztikában vizsgálja ezek okait.
Az egyik ilyen, amire többször is utaltunk: a BESZÉDgyorsulás.
Az amerikai MARIO PEI nyelvész már az 1960-as években megfigyelte ugyanezt, és le is jegyezte. Vizsgálata szerint akkor a bevont nyelvek közül a francia volt a legggyorsabb, aztán a magyar, olasz stb. ( Az 1 per alatt kimondott szótagok alapján.) Kutatásai szerint az utolsó 100 évben a beszédgyorsulás majdnem a duplájára nőtt, ami egyértelműen a kimondott hangok rövidebb kiejtését, szóvégek elmosódását stb. eredményezte.
Voltaképpen WIIK sem mond mást, csak ő NEM az okokat sorolta, hanem a nyelvben , a hangok szintjén beállt változásokat.
WIIK fölvetései azért lényegesek, mert a beidegződött indogermán "über"szemléletet kezdi ki, és megnyitja az utat a germánt erősen befolyásoló , föltehetően NEM IE nyelvek kutatása iránt.
