Nagyon egyetértek Veled, hogy nagyon hiányzik a szélesköű tájékoztatása az embereknek.
Talán egy kicsit másképp állnának hozzánk és nem azt látnánk, hogy kézfogás után undorral nézi a kezét, hogy valyon mikor rohad le.:-(. De ez midnig is meg lesz.
(két hete egy emberke, mikor kezet fogott velem és észrevette a pöttyöket a kézfejemet, lazán megkérdezte: Nem vagy Te fertőző b+?).
A tájékoztatás mellett kezeljék a megfelelő módon és igenis vannak már komplex kezelések (nem indiai és kínai módszerekre gondolok) amivel csökkenteni v. esetleg tünetmentesíteni lehet már Magyarországon is.
Konkrétan: állítólag gyógyfürdő nemzet vagyunk. Nosza a holtidőben (tavasszal-ősszel) miért ne támogathatnák a kezelésünket, mint más országokban. A gyógyszállókban TB-támogatott a kezelés, ha viszünk beutalót, de a szállás kb. 200 eFt 3 hétre. Meg persze a munkaadók se nagyon örülnének, ha lelépnénk 3 hétre csak úgy. Pláne ha kiderül a betegségünk, lazán elzavarnak, kitalált indokkal.
Kedves noni! Jajj, a csapda.:-) Én attól féltem nehogy bele vigyél egy olyan vitába, amihez nem értek vagy nem ismerek (ajurvédikus módszerek, de akár bármelyik titokzatos keleti gyógymód). Tudom nem szándékos volt részedről. A számtan jó, akár az általad említett módon is meg lehet közelíteni. Csak egy gondolat: szerinted vagy szerintetek akkor minden orvos, természetgyógyász egy pénzéhes, rosszindulatú, kárörvendő ember? Akik ha tudnák is a gyógyulás módját vagy az időszakos tünetmentességet se árulnák el. Ezt nem hiszem el! Akármilyen pénzéhes, önös érdekek vezérelte a jelenlegi világ, akkor is lenne olyan, aki ha tudna segítene. Hopp, eszembe jutott valami. Én voltam egyszer egy főorvosnál (12 éve), aki Mongóliában, Tibetben és Kínában dolgozott öt évig. Hazajött és megkerestem. Elég érdekes volt a diagnosztika is egy nyugati orvostól. Kézzel végigtapogatott, pulzus vizsgálat, stb. Mágneses fülakupunktúra (apró mágneses golyókat, amit Kínából hozott ragasztott a két fülem különböző pontjaira kb. 10-10 darabot). 10 nap(?) múlva csere. Ő azt mondta, hogy ez egy anyagcsere-betegség, ill. idegrendszernek is köze van hozzá. Érdekesség: két kezelés után 1 hónap múlva teljesen tünetmentes lettem, úgy hogy emellett semmit nem használtam. Direkt kérte ezt, mert én voltam az első psoris betege és kíváncsi volt a hatásra. A tünetmentesség kb. 9 hónapig tartott, mikor újra elkezdett kijönni. De sajnos elköltözött, nem tudom hol lakik. Mindenesetre kíváncsi lennék arra, ha megismételnék a kezelést, most használna-e.
Azt írtad, annak ellenére jártál a pszihosebész hölgyhöz, hogy nem jött létre az üzlet köztetek. Ugyan miért??? Netán olyan dolgokról is beszélgettetek, amiről olyan megközelítésben mással nem tudsz? És ha most visszagondolsz erre, szerinted jó hatással volt Rád ? Igen, pontosan ezért. Olyan dolgokról tudtam vele beszélgetni, amiről mással nem. Számomra nagyon sok misztikusnak tűnő dolgot művelt néha velem, csak úgy poénból, pl. mindig megéreztem, ha a hátam mögé került és a fejem fölé tette a kezét, mintha az áramütés ért volna - ezzel "büntetett", ha rosszat vagy csúnyát mondtam.:-))) Ezzel sokat "játszottunk", nagyon csodálkozott rajta milyen érzékeny vagyok az "energia-átadásra". Kísérletezgetett velem. Hátam mögé állva a két kezét a fejem fölé tette és találjam ki, mikor ad át energiát, gyak. 100%-ban beletrafáltam a dologba. A fogfájást elmulasztotta az ujja hegyével. Próbálkozott energiaátadással, amitől mindig rosszul lettem. Szerinte nekem nincs szükségem energiára, hanem a sajátomat kellene használnom, de az meg valami miatt blokkolva van (valami ilyesmit mondott). Szerette, ha néha elmegyek, mert legalább megmasszíroztam jól a talpát.:-) Annyit jártam talpmasszázsra egy időben, hogy megtanultam. Látod, csak nem áll tőlem messze az ezoterika, a spirituális dolgok.:-)))), ha nem a nyers önzés, a pénz vezérli a segítést. Talpmasszázs: egyszer jártam fél évig egy Hölgyhöz, akinek a masszázs, jobb láb 50 perc, a bal láb 30 perc volt és kér érte 150 Ft-ot, kb. 13 éve. Sajnos nem sok eredményt hozott. Legközelebb talpmasszázsra az emlegetett bioklinikán voltam, ahol a két láb összesen 10 perc és 1500 Ft, majd leestem a székről.:-(((.
Hopp, írod, hogy voltál a biokémikusnál, írhatnál róla, mit is csinál. Vagy ha nem publikus, kérlek írd már le e-mailbe, mert eddig akik voltak, olyan misztikusnak írják le a dolgot.
Amikor a hsz-at olvastam, olyan volt mintha a saját gondolataimat írtad volna le.
Teljesen egyet értek veled.
Annyit hozzá teszek, hogy mérleg vagyok, mint Henci (lehet rosszul emlékszem, de olyan rossz, hogy csak annak a hsz-át lehet látni akinek válaszolunk) utálom és kerülöm a konfliktust, de ez nem volt mindig így.
Álltalános suliban én voltam az osztály ügyvéde, bárkinek baja volt hozzám jött és én mentem a tanárokhoz megbeszélni, többnyire sikerrel...aztán elváltak a szüleim apámmal maradtam, aki 3 nappal anyám elköltözése után új asszonyt hozott haza (már volt egy 1 éves közös gyerekük is) aki mellesleg 10 évvel volt csak idősebb nálam és nem igazán úgy állt a dolgokhoz ahogy kellett volna, szerintem. Értem ez alatt, hogy állandóan versengett velem, és acsarkodott rám. Mivel apámat nagyon szerettem és úgy gondoltam, hogy előbb-utóbb majd felnő a nő és rájön, hogy én nem akarok neki rosszat és nem kell tőlem féltenie semmit és senkit, nem szóltam soha semmiről inkább átbőgtem az éjszakákat, vagyis magamban tartottam minden sérelmemet. Hát visszagondolva nem kellett volna! Aztán jött a középsuli, még egy hely ahol az ember nem magát adja, főleg eleinte. Azután otthagyott az első szerelmem és ez betette a kaput. Kijött a psori. Ezek a dolgok kb. fél év alatt történtek meg velem, hát visszaolvasva nem is csodálom, hogy beteg lettem.
Most kb. 2 hete elhatároztam magam én, én leszek és csak magamat adom.
Meg is volt az első konfliktusom a férjem főnökével, habár nem vágytam rá, de legalább megmondtam neki a magamét:) Hál' istennek a következmények is kedvezőek.
Csak a teljesség kedvéért: az apám felesége a mai napig nem nőtt fel és nem számíthatok rá semmiben, persze ő sokat támaszkodott rám kb. fél évvel ezelőttig, amikoris először bevettem a leszaroom tablettát!!, amit mindenkinek csak javasolni tudok én is!
Ne haragudjatok, hogy hosszú voltam és, hogy magánügyekről írtam, de javaslom nektek is már csak a megkönnyebbülés miatt is, és így lehet, hogy másoknak is könnyebb elgondolkodniuk a saját problémáikon.
Szia Henci!
Én azt gondolom, hogy mindenképpen próbáld ki és közben nagyon figyeld az érzéseidet.
Ha tudod szerezd meg az Új életet kezdhetsz c. könyv II. kötetét, mert abban nagyon sok minden van ami megszívlelendő. Na és kapcsolódik a mostani elhatározásodhoz. ..............Lényegében arról szól, amit RTH41- nek az orvos ismerőse javasolt, naponta 3X1 lesaroom tabletta, de kiválóan bemutatja ennek módszerét. SOK SIKERT!.
Voltam a biokémikus Hölgynél, 2 hete csinálom az étrendet. Tapasztalataimról tájékoztatni foglak benneteket.
(véletlenül nyomtam meg az elküld gombot, most folytatom) ------------------
Azt hiszem azt leszögezhetjük magunknak, hogy a psori genetikai eredetű, amelynek a megjelenéséhez kell még valami más tényező is. Az is világos, hogy teljesen ma még nem gyógyítható, max. tünetmentesíthető. DE AZ NEM MINDEGY, HOGY MENNYI IDEIG TÜNETMENTES.
A kiváltó okokat vizsgálva, szerintem mindenképpen kell hozzá valamilyen lelki tényező. Élhetsz koszban, rengeteget dolgozhatsz, degeszre eheted magad, vagy csak zöldségen élhetsz, stb. stb. ha ez lelkileg nem visel meg, nem fog előjönni. ..........Az egy másik kérdés, hogy egyáltalán tudatában vagyok-e annak, hogy lelkileg megviselt valami. ( érdekesség: Fiatalabb koromban rengeteget vizsgáztam, és mindenki irigyelt, mert soha nem volt vizsgadrukkom. De a vizsga után mindíg megjött a menzim. ---elnézést a fiúktól!----Ha egy héten kétszer vizsgáztam, akkor kétszer. Későbbi tanulmányaim során tudtam meg, hogy volt vizsgadrukkom, de azt " lenyomtam". Nem a torkomig, nem a gyomromig, hanem jó mélyre, hogy elő ne jöjjön!!) .............Következő kérdés, hogy érdemes-e annak tudatában lenni, hogy mi volt az a lelki ok, ami előhozta..............Valahol azt olvastam, hogy a fel nem ismert betegséget NEM lehet gyógyítani. ( ez logikus) Ezért talán érdemes a lelki okot megtalálni.
RTH41!!!---------------Visszetérve az általad leírtakhoz, ( de nem a vita kedvéért) MO.-on a pszorisok 2%-ából 1 % biztos, hogy rendszeresen gyógyíttatja magát, és biztos, hogy évente elkölti a 100 ezer Ft.-ot kencékre, orvosokra, sarlatánokra. 5 év alatt ez 500 e. Ft./fő..... Egy igazi vállalkozó ( orvos, vagy természetgyógyász) szerinted melyik összeget választaná, ha mondjuk véletlenül tudná 5 évre tünetmentesíteni a psorit??? Az egyszeri 100 ezret, vagy 5 évi rendszerességgel ugyanezt az összeget?...............Na szerintem ezért nem hozzák be az ajurvédikus módszert, feltételezve persze, hogy igaz a másodkézből szerzett információ, hogy működik.
HA MOST AZT MONDOD, HOGY ROSSZMÁJÚ VAGYOK, akkor gondolj arra, hány orvos, természetgyogyó mondja magáról, hogy gyógyítani tudja. ..................... És még valami!!! Én sem gondolom, hogy a természetgyógyász rátesz egy követ a köldökömre, aztán elmotyogja, hogy ingyom bingyom és ettől meggyógyulok. De ( már aki) beszélget veled, és előhozhat valami olyasmit, amitől bekattan az agyadban ( akár tudattalanul) valami, ami elindít egy gyógyulási folyamatot. ...........
Azt írtad, annak ellenére jártál a pszihosebész hölgyhöz, hogy nem jött létre az üzlet köztetek. Ugyan miért??? Netán olyan dolgokról is beszélgettetek amiről olyan megközelítésben mással nem tudsz? És ha most visszagondolsz erre, szerinted jó hatással volt Rád ? ...............Hosszú voltam. Bocs. De később folytatom, mert szeretnék még két témát kivesézni.
Véletlenül akadtam rá erre a fórumtémára, nagyon örülök, hogy van ilyen.
Még nem volt időm tüzetesen átolvasni, de bele-bele olvasva a hozzászólásokba nagyon elszomorít látnom azt, ahogy sorstársaim kínlódva keresik az okát betegségüknek és próbálják a legmélyebb önvizsgálatra kényszeríteni magukat a gyógyulás érdekében.
Nem vagyok egy érzelgős típus és a betegségemből sem szoktam "ügyet csinálni". Ugyanakkor leírt szavakkal nagyon nehezen tudom kifejezni, mit éreztem egy-két hozzászólás elolvasása közben. Egyfelől először tapasztaltam, hogy sok-sok ember ugyanazzal a konkrét problémával küzd, amivel én és először láttam tépelődni ugyanazon problémákon sorstársaimat, amiken én is rágom magam átalvatlan éjszakákon keresztül.
30 éves vagyok, 10 éve psoris (ahogy ti hívjátok). A katonaságnál "jött rám", először ott jelent meg az első kis pötty a hajam között. Ott aztán minden megvolt, ami a betegség okozói között szerepelhet: tisztálkodási lehetőségek korlátozott megléte, lelki problémák, sugárzás (radaros laktanyában voltam), nyílván genetikai eredet is közrejátszott (öröklött hibás gének), szóval egyenes út vezetett a betegséghez.
Az volt a legborzasztóbb a dologban, hogy az orvosok (többnél is jártam) még csak fel sem ismerik ezt a betegséget, amíg be nem borít nagyobb felületet! Akkor pedig már késő.
Nekem olyan típusú a psorim, hogy ha nagyon pici kis pötty jön ki, azt még el tudom múlasztani, akár véglegesen is. Mondjuk nekem nagyon sokáig csak eldugott helyeken volt, a hajam között az egész fejbőrömet beborítja, hónaljban van még és az intim hajlatokban. A testem nyitott részein egészen egy évvel ezelőttig nem bírt kijönni. Aztán kb. egy évvel ezelőtt elkezdődött kijönni a törzsemen. Rengeteg pici pötty van a hátamon, gyomromon, hasamon, oldalamon. Ezek ugye addig fognak nőni, amíg teljesen össze nem érnek...Szomorú kicsit előre látni ezt a sorsot, mert az egyik volt barátnőm faterjának egész testét beborítóó seborhea-ja volt (gondolom, ti sebinek hívjátok:)) és láttam, ahogy minden nap kínlódtak a kenésével.
Persze nincs normális kenőcs sem. Akinek pedig a hajas fejbőrön van, annak semmilyen kenőcs sem jó, mivel az ugye beleragad a hajszálakba.
Jómagam az évek hosszú sora óta rengeteg mindent kipróbáltam. Teljesen véletlenül akadtam rá a fórumban már említett Diphrosalic oldatra. Kiváló! A mai napig ezt használom és mondhatom, hogy nincs ennél jobb szer. Ráadásul a hajas fejbőrre is tökéletesen használható!
Nagyon elszomorító az, hogy egyes gyártó cégek ezerrel ráírják a termékeikre, hogy GYÓGYÍTJÁK A PIKKELYSÖMÖRT és szerencsétlen betegek, akik még nem "járták meg a hadak útját" ész nélkül várásolják ezeket a méregdrága szereket, aztán jó nagyot kell, hogy csalódjanak.
Van pl. ez a Dr. Michael's féle termékcsomag (3 komponensű). Hát ez valami esszméletlenül drága. Ráadásul senkinek nem használ! Minden doki meg patikus csak áradozik róla és terjeszti, hogy minden sömörös ezt szokta vinni, stb... A valóságban azonban fogalmuk sincs róla, hogy valóban hat-e egyáltalán valakinek! Hónapokig tartó (min. 3 hónap) kúrának kell az embernek alávetnie magát, ezalatt több tízezer Ft-ot elkölt erre a termékre és amikor nem használ, akkor arra hivatkoznak a terjesztők, hogy mindenkinek más-más ugye a betegségének a típusa, ezért van akinek használ, van akinek nem.... Hát én még egyetlen embert sem láttam, akinek ez a termék használt volna!
De ez elmondható sok más termékről is. Maga a bőrgyógyász is csak hümmög...nem tudja azt sem, hogy mit írjon fel... Legtöbbször én mondom meg neki, hogy most épp mit szeretnék kipróbálni és azt írja fel.
Szörnyű ez a tudatlan állapot! Nagyon egyetértek azzal a hozzászólással, hogy rendet kéne már itt tenni pikkelysömör fronton! Főként mivel minden harmadik ember horozza a hibás géneket, ezáltal a hajlamot. Stresszel, hajszával, rádió- és egyéb sugárzással, méreganyagokkal teli életünk pedig predesztinál minket arra, hogy előbb-utóbb eljusson majdnem minden egyes ember ehhez a betegséghez. No akkor majd többen el fognak gondolkodni azon a vezetésből is, hogy kéne már találni valami megoldást...
Jómagam nem is annyira megoldást várnék el egyébként, hanem nagyon széleskörű felvilágosítást. Ne csak az RTL Klub reggeli műsorában szánjanak már rá 5-10 percet, hogy évente egyszer elmondják, mennyire súlyos problémát jelent ez a betegség, hanem legyenek normális tájékoztató anyagok, AZ ORVOSOK FELKÉSZÜLTEK LEGYENEK és kezdeti fázisban is fel tudják ismerni a kórt, stb-stb.....
Most meg azt írod, kezd elmúlni, mert megoldódik valami lelki ügyed.
Pontosítok:
Nos, mintha nem jönne ki több és a meglévők is "panganak", nem rosszabbodik, ahogy ilyenkor télen szokott. Mondom, mintha... talán...
A Párom is olvasta amit írtam, beszélgettünk. Ő csak azt látja, hogy az emberek keresik a társaságomat, érdeklődnek felőlem. Mert állítólag egy életvidám, vicces, jókedélyű srác lennék alapjában:-) és feltudom vidítani az embereket. Persze ettől még én lehetek egy tudatalatti lelki beteg és csak kifelé ezt mutatom.
Noshát visszavonok mindent.
Jajj, a lovagi címem, gyorsan valaki ide egy kutyabőrt:-))).
Mit gondoltok erről?
Személy szerint csakis jót és szépet gondolok.
Ezért IS jó a net, a fórumok-topicok, mert kiderül, hogy nem egyedül vagyunk a bajunkkal és hasonlóan éljük meg. Sok hasonló gondolkodású ember van, hasonló gondokkal és együtt már könnyebb minden - pláne ha még segítenek és szurkolnak egymás sikeréért.
Persze nem tudhatjuk mi történt, mi váltotta ki, de ha szerinted így lesz jó, akkor tényleg szívből gratula hozzá.
Először neked írok: Szóval régebben azt írtad, hogy ez genetikus és kiválthatja sok környezeti hatás. Most meg azt írod, kezd elmúlni, mert megoldódik valami lelki ügyed. Akkor szerinted mi van? Hát az van, hogy sokkal több ember hordozza ezt a hibás gént, mint ahány sömörös ember van. Nem a kaja hozza ki, diétázhatsz te száz évig is, nem fog elmúlni. Az, hogy hogy éled meg a veled történő dolgokat, hozza elő magát a betegséget. A bőrgyogyik is azt mondják, ez nem titok, hogy a lelki tényező a legfontosabb.
Mindenkinek: Régebben azt írtam, hogy a stressznek semmi köze ehez a dologhoz, én nem élek stresszben, mégis van. Noshát visszavonok mindent. Történt egy nagy felismerésem ezen a héten. 45 éves vagyok, 21 éves koromban jött ki az első pötty. Egész gyerekkoromban jó kis stresszes életet éltem. Pszori sehol. Nem volt rám igazán hatással a környezetem. Most jöttem rá, hogy 21 éves korom óta nem az vagyok, aki valójában vagyok. Igaza van Ovicának!! Ha mást mutatsz kifelé, az igazi érzéseidet elrejted, megbetegszel. Pont ez történt velem. Átgondoltam az életem, rájöttem, hogy hol van a kutya eltemetve. Én mérleg vagyok. Utálom a konfliktusokat, ezért ha csak tudom, próbálom lenyelni a problémákat, a békesség kedvéért nem mutatni az érzéseimet. Most elhatároztam, hogy ennek vége. Leszámolok a lelki terheimmel, megpróbálok az lenni, aki vagyok. Mit gondoltok erről?
Az ajurvédikus módszerekről pedig érdekelne a véleményed! Nem szeretnék a saját magam vagy az általad felállított csapdába beleesni. Én az előző hsz-omban az egész természetgyógyászatra céloztam. Nem foglalkoztam a témával, de szvsz 10 évig aprólékos ismeretszerzés esetén is simán bele lehet kötni bárkibe. Gondold végig, amit írtál: bemegy, valami történik és kijön, és gyógyult. Szerinted ez mennyit érne a tőzsdén, ha működne? Nem akadt még egy nyugati orvos sem, aki idecsábítaná őket?
Kezdjük valahol (csakis saját tapasztalat, nem másodkézből vett info): - magán bőrgyógyász. Garantált a tünetmentesség. Kezelésenként ennyi a lé, fiókból kapok gyógyszert (még a nevét sem tudom), injekció-kúra (kérdésemre mi ez? Hát sporira való.) Végül gyomorfekéllyel és máj nagyobbodással hagyom ott őket, felejtsem el a nevüket, kapom búcsúzóul. - Régebben említést nyert itt egy biokémikus hölgy, aki étrend beállítással helyrehozza a dolgot. Aki felvetette letámadtam, talán gúnyosan is, bocsánatot kértem tőle érte. De azóta aki kipróbálta egy szót sem ír róla, ill. a "diétáról" mintha egy titkos ráolvasás lenne, egy szó el nem hangzik még célzás szinten sem. Gyakorló orvosi körökben - akik ebből a betegségből élnek - még nem is hallottak róla. Csak egy kérdés: Ha csak a betegek valahány százalékának segítene ez a módszer, akkor az illető miért nem publikálja, tanítja meg más "kollegáinak" ezzel is hozzájárulva a gyógyításhoz? - Ettől függetlenül nézzünk egy kis számtant. A magyar lakosság több mint 2% psoris. Vegyük 1%-ot aki hajlandó áldozni is rá, mondjuk 100 eFt (szerintem nagyon keveset írtam). Már ez 10 milliárd Ft!!! Hol vannak a csodaorvosok? A neves természetgyógyászok? A híres reiki-mesterek, a sámánok, javasasszonyok, akupunktúra-szakértők, energiaközvetítők, jógik, reflexológusok és az ajurvédikus gyógyítók és a többi és a többi. Itt a lé csak le kell kaszálni. Miért csak a morzsákkal elégszenek meg, 1-1 beeső pácienssel, aki vagy meggyógyul vagy nem? És ez csak Magyarország, itt a világ összes psorija. Bill Gates vagyona kismiska ehhez a bizniszhez. - Egyszer összeszámolom mennyit költöttem már rájuk a semmiért. És még egy általuk gyógyult beteggel sem találkoztam, pedig kértem - sőt könyörögtem, már lelki megerősítés címén is - mondjanak egyet. - Híres bioklinika, íriszdiagnózis, piha psori nekik, plussz a többi apróság nekik semmiség. Heti kezelések reflexológia, akupunktúra, gyógytea, kristály energiaátvitel, bioizé, stb. Három hónap múlva kb. 200 eFt szegényebben mondom, hogy rosszabbul vagyok, mint mikor elkezdtük. Hát így járt, magának biztos nem jó. Leléphetek. - Elmesélem a legutolsó sztorimat: Egy szimpatikus 40-es gyógyító Hölgy (mellesleg még pszichosebész is), már az ajtón belépve az aurámat vizsgálva sorolja a betegségeim, félelmeimet, lelki-testi nyavalyáimat és az általa javasolt gyógymódokat. Alapos kivizsgálás (energia le-fel, ide-oda, be-ki), kötetlen beszélgetés, tegeződés, szimpatikus a dolog. Megnyugtat, a beszéde hasonló a lent emlegetett dolgokhoz (páncél, stressz, önismeret, tömegből való menekülés, stb). Megegyezünk rendszeresen járok hozzá, szedem a cuccait. DE jönnek az anyagiak, kezelésenként ennyi, ez a bogyó ennyi, az annyi, stb. Fél év alatt meggyógyulok. Gyors fejszámolás ez cirka 200 eFt, mondom neki kössünk egy üzletet, ha meggyógyít fizetek 500 eFt fél év múlva (hivatalos szerződés, ügyvéd, stb.). Szerinted mi történt? Érdekessége a dolognak, ennek ellenére rendszeresen eljártam hozzá egy-egy kötetlen beszélgetésekre. A kapcsolatunk akkor szakadt meg mikor már vagy negyedszer ment a kórházba olyan betegségekkel, amiket ő állítólag "meggyógyít" másokon és egyszer nevetve megkérdeztem ezt tőle, hogy is van ez most? Ha magán nem tud segíteni, akkor hogy mer másokat hitegetni a gyógyulás reményébe - csak a pénzért? - Akkor én adok egy INGYEN gyógyulást, hátha bejön valakinek. Napi 3x 1 szem leszarom tabletta. (Ezt egy pszichiáter ismerős javasolta, nem saját ötlet). - Én is tudok olyat, aki hallotta, sőt tudod mit mondok én láttam a TV-ben, mikor kézzel operáltak és gyógyultan ment ki a beteg az ajtón egy keresztet szorítva mellkasához - ez sem hihetetlenebb.
Más: Ezek ellenére is azt vallom, igen lehet valami abban, hogy vannak olyan betegségek, amelyek oka lelki eredetű vagy van valamilyen köze hozzá. Mint minden betegségnél nagyon fontos a betegség-tudat. Ki hogy éli meg, kinek mi vezetett oda. Stressz, lelki őrlődések, az én-tudat. Nagyon fontosnak tartom a lelki egyensúlyt, a lelki békét, kiegyensúlyozott emberi kapcsolatokat, a munkát, a családot, a társunkat. Ezek a legfontosabb meghatározói mindennapjainknak és itt is lehet keresni az okot. Tudod mit mondok? Nekem most kezd elmúlni a psorim (minden kezelés nélkül) és egy pszichés ok lehet a háttérben, vagyis most arra fogom, egy 20 éve tartó belső gyötrődés kezd kiegyensúlyozódni-megoldódni. Ha így van, én leszek a legjobban ledöbbenve, ha tényleg működik:-). De akkor sem mondhatom általánosan, na ez a gyógymód, vagyis CSAK pszichés oka van.
Statisztika: 38 éves, férfi, 21 évesen jött elő a psori (édesapámnak 33 évesen, most 62 éves, a húgomnak 30 évesen, most 37 éves).
Szia ovica!
Üdvözöllek itt, jó hogy leírtad a véleményed, tapasztalataid.
De van amit nem értek! Azt írod, a psori=VÉDEKEZÉS, aztán azt, hogy a felturbózott ( de fel nem használt) gondolati energia megnyilvánulása. ( ha jól értettem) Nos akkor ez ellen a belső energia ellen védekezünk valójában??? Egyáltalán a védekezés és a fel nem használt energia hogy jön össze???
Lehet, kicsit értetlen vagyok, de amit leírtál egy teljesen új, számomra ismeretlen összefüggés.
Szia RTH41!
Úgy tudom, hogy a különböző betegségek gyógyszereit nem az Eü. hanem a gyógyszeripar kutatja és finanszírozza. De lehet, hogy tévedek. A háziorvosokkal kapcsolatban köszi a felvilágosítást, azt hittem ez nem is olyan régen volt, vagy talán van is.
Az ajurvédikus módszerekről pedig érdekelne a véleményed! Gyakorlati haszna is lenne ha leírnád, mert időt, pénzt takaríthatnánk meg, ha már ismerjük annak buktatóit. Előre is kösz!
Én 51 éves nő vagyok, és 49,5 éves koromban jött ki a psori.
Én 39 éves vagyok és először 18 évesen vettem észre az első pöttyeimet magamon. Elnézést hogy csak úgy berobbanok ide ismeretlenül a beszélgetésetekbe, de én is szeretnék valamit hozzátenni a gyógyításához, ha lehetséges.
Amit a Noni írt, az mind igaz, ez a betegség egy tulajdonképpeni páncél a lelki sebekre. Az én páncélom akkor jelentkezett először, amikor a férjem tudatosan becsapott engem valamivel. Ott rombadőlt bennem az idealizmusom, persze csak átmenetileg, de ez elég volt ahhoz, hogy kiváltsa a hajlamot a védekezésre. A legfontosabb, hogy tudni kell a pikkelysömörről, hogy az: VÉDEKEZÉS. Azt próbálom most már egy éve tenni ellene, hogy mindent kimondok, amit gondolok. Fel kell magunkat vállalni úgy ahogy vagyunk. Gyakorlatilag meg kell tanulni támadni, persze nem a szó szoros értelmében véve, hanem cselesen, flörtölve, de be kell rúgni a gólt.
A másik ami nálam bejött, az az elhatározásokról szól. Nem tudom hogy voltatok-e már úgy, hogy kigondoltátok, hogy mostantól pl.: nem zabálok, hanem egészségesen táplálkozom. Erre jön egy nagy energia-lendület, de az első nehézségnél, jelen esetben az első éhségérzetnél, bedobom a törülközőt. A szervezet az erős elhatározásra felhalmozza az energiát a célra, de amikor mégsem fektetjük bele azt a lendületet, mint ahogyan elhatároztuk, akkor elkezdi valahol felpörögve leadni ezt a lendületet. Ez a pikkelysömörre nagyon is jellemző, hiszen a hámsejtek valami baromi gyorsasággal termelődnek, ezért néz ki ilyen pikkelyesen a bőrfelület. Vagyis, a lényeg, hogy nem szabad elhatározni semmit, amit nem tudunk végrehajtani, mert a hirtelen jött dolgok, amikből nem lesz semmi, attól még valahol ki kell jöjjenek. A gondolataink generálnak ingereknek számító jelzéseket, erre az kódolódik parancs formájában és ez aktiválja a megfelelő enzimeket és idegsejteket, hogy a reakció létre jöjjön. Ha mégsem történik energialeadás ezek után, akkor a reakciók az elhatározás mértéke szerint kicsapódnak valamiben. Ez a pikkelyesedés mechanizmusa.
Semmit sem tettem az elmúlt évben, mint ügyeltem ezekre a dolgokra, amit az előbb felvázoltam, változtattam a táplálkozásomon is (kicsivel egészségesebben eszem), ezen kívül kentem magam többé-kevésbé rendszeresen zsíros, de hatóanyag nélküli kenőccsel. Most voltam utoljára bőrgyógyásznál és azt mondta, hogy két-három hétig kenjem diprosalic-kal és csodák-csodája, teljesen elmúlt minden pöttyöm. Ez persze lehet átmeneti tünetkezelés is, mert még nem bizonyosodott be 100%-ig, hogy működőképes a stratégiám hosszú távon is, de hölgyeim és uraim, lehet kipróbálni. Ne higyjétek, hogy ingyen adatik a gyógyulás, aki ezt hiszi, az el se kezdje, mert a gyors és szenvedés nélküli tünetmentesség csak illúzió. Ez a kezelés nem kerül pénzbe, csak egy nagy energiabefektetésbe, hogy végre elkezdjem az életem úgy élni, hogy vagyok, aki vagyok. Aztán sok dolgon változtatni kell, pl.: a megszokott hűbelebalázs megoldásokat elvetettem, helyette inkább lassabb, de bizotasabbat kerestem. Olyan is volt, hogy a gyors változtatást akartam inkább egy-egy dologban, de akkor amilyen hévvel elgondoltam, olyan hévvel is csináltam végig az ügyemet.
Az egészségügynek nem érdeke, hogy gyors és biztos módszert találjon.
Igen azért kutatják a rák, az AIDS és a többi egyéb betegség gyógymódját, vagy tévedek:-).
Valahol ( már régebben) azt olvastam, hogy van a világon olyan hely, ahol a háziorvosnak havonta fizetnek a családok egy szép kis summát. Addig, amíg nem lesznek betegek. Ha megbetegszenek, addig míg meg nem gyógyulnak egy fitying sem jár a dokinak.
Ez az ősi Kínában volt a császári udvari orvos.
Az ajurvédikus és társai módszerről inkább nem írok.
Szia RTH41!
Képzeld van egy komplex módszer!!! Ha Daubner Béla nem hazudik Ő a saját szemével látta, hogy Indiában ajurvédikus módszerrel 1 nap alatt TELJESEN elmulasztják. ( azt nem tudom, hogy meg is szűnik, vagy ez is tüneti kezelés)
Daubner mesélte, hogy egy olyan ember ment be a sátorba, akinek egy tenyérnyi hely sem volt a testén, ami ne lett volna sömörös. Este úgy jött ki, hogy a helye sem látszott!!! Állítólag nem ráolvasással gyógyították, hanem valamilyen kiegyensúlyozással.
Igen! Nekünk pszichiáter kéne. Csak az a baj, hogy ha nem igazán jó, többet árt mint használ.
Az egészségügynek nem érdeke, hogy gyors és biztos módszert találjon. A természetgyogyóknak sem! Képzeld elmennél, oszt többet nem kéne menni. Miből élnének meg??? Ott maradna a rengeteg kence is.
Valahol ( már régebben) azt olvastam, hogy van a világon olyan hely, ahol a háziorvosnak havonta fizetnek a családok egy szép kis summát. Addig, amíg nem lesznek betegek. Ha megbetegszenek, addig míg meg nem gyógyulnak egy fitying sem jár a dokinak. ( Most leírtam a hazai egészségügy reformját.)
Szia Henci!
- Először szögezzük le, hogy én nem vagyok valami okos tojás ezen a téren, mert ha az lennék nem kellett volna erre a fórumra jönnöm.
- Talán tapasztaltabb vagyok valamivel az élet dolgaiban, ami a koromból adódhat. -- Más dolog valamit tudni, és más azt meg is csinálni.
- " A pálya széléről könnyebb" ami azt jelenti, hogy amit én, vagy Te lelkileg is átérzünk, azt egy külső személy érzelem nélkül tudja látni. ( Ezért is jó ez a fórum!!!) Az érzelem nélküliség azt jelenti, hogy én nem parázok a Te sömörödtől, és Te sem az enyémtől.( Szóval nem az együttérzés hiányát jelöli.) És parázás nélkül könnyebb talán a lényeget ( is) felfedezni, és nagy segítség lehet a másiknak, ha ez bármilyen kis mértékben sikerül.
EZ VOLT A BEVEZETŐ! ( azért írom, mert nem tudom tördelni a szöveget)
Az ok, mindíg bennünk van, ami soha nem jelenti azt, hogy hibásak vagyunk!!!!
A külvilág dolgait mindenki másként tudja lereagálni. Hát én így tudom. Hibás vagyok?? Nem. De jó lenne, ha másként tudnám.
Tanács helyett az én esetem ( ha nem únod)!
Volt egy igen nehéz 3 évem, melyben szinte minden megtörtént velem. Nem lett semmi bajom. Még veregettem is a vállam, hogy milyen stramm vagyok, milyen sok mindent kibírok következmények nélkül. Igy telt el 1 év, aztán valami nem várt szemétséget műveltek velem. Ott álltam egy iroda közepén, és kb 10 perc leforgása alatt eldöntöttem, hogy ezt a szemétséget nem engedem be a lelkembe, és nem engedek ki magamból semmi érzelmet, semmi megnyilvánulást. Gyakorlatom van a bajok elviselésében - gondoltam- ez csak egy újabb helyzet.
Szóval SE BE, SE KI semmilyen hatást! Szerintem ez alatt a 10 perc alatt készítettem el a "páncélt". Kb. 3 nap múlva kis pattanás a könyökömön, amire ügyet sem vetettem. De mivel nem múlt csak nőtt bármivel kentem orvos,- és a diagnózis : sömi.
Persze ezt utólag ástam ki. Akkor dehogy akartam páncélt, csak védekezni valahogy.
Eszemben sem volt ( tudatosan) befelé fordulni!!! Nekem is nagyszerű a családom és a barátaim is kitartottak mellettem. Csakhát ( ezt is utólag ástam ki ) ha sok baj van, akkor sokat lehet, kell a bajokról beszélni. Egy idő után azt vettem észre, hogy bármikor találkozunk a barátaimmal előbb-utóbb mindíg valamelyik " esetre" terelődött a beszélgetés. Vagy én, vagy Ők hozták elő. Én magam is amolyan töprengős fajta vagyok. Mit rontottam el, mikor, mit kellett volna a helyett tennem stb. stb.
Egyszer csak azt éreztem, ez nem mehet így, mert 70 évesen is az én bajaim lesznek porondon. És persze a könnyebb megoldást választottam. Nem a asaját gondolataim terelgettem más irányba, hanem Őket próbáltam kicsit távolabb tartani.
"Röviden" ennyi.
Nem vitáznék vagy akadékoskodni szeretnék - pláne Veled.:-)
Valahogy ezt az egész dolgot komplexen kéne kezelni.
Pontosan ez az! Minket, betegeket ne rázzanak le egy felírt kencével és kész.
Pedig vannak komplex-kezelések (pl. gyógyfürdő-kúra: sós víz, különböző gyógypakolások, fizikoterápia, szolárium, nyugalom) és ezt máshol nagyrészét fizetik. Nálunk meg semmit. Én erre céloztam főleg...
De biztos, hogyha a fejben rendben van minden, kihat a testre. Minden betegség lelki eredetű....
...Szóval én már nem újabb és újabb krémeket szeretnék, hanem valami most még számomra megfoghatatlan dolgot, amitől minden megváltozik.
Ez már így egy kicsit kezd spirituális lenni.
Szerintem - egy génhiba okozta betegség (tudom sok a környezeti-lelki hatás is). És ez is egy menekülés. "Biztos bennem van a hiba. Én vagyok az úgymond rossz. Nem fogadom el magam, a környezetem, stb., stb". Ááá, nem nagyon hiszem.
Persze kell a nyugalom, a stresszmentesség, egészséges önismeret, önértékelés. De ez megint csak egy menekülés, hiszen kinek van ilyen. Kinek? ...és ők mégsem betegek.
Akkor nekünk nem bőrgyógyászhoz, hanem pszichológushoz kellene járni:-)
Ha jól tudom, vannak gyerekek, akik ezzel születnek, van akinek csak(!) 40 v. 50 éves korában jön elő. Van akinek előjön két alatt elmúlik és soha nem lesz többé. Van akik küszködik vele 30 évet és egyszercsak elmúlik, stb. Miért?
...de lehet, hogy kell 100 év, hogy rájöjjenek és szerintem semmi spirituális nem lesz benne.
A történelem során mennyi spirituálisnak tartott betegségről - pl. pestis (az ördög-sátán műve, mert nem hisz eléggé Istenben, bűnös lélek, boszorkány, stb.) ma már csak múlt időben lehet beszélni és egyszerűen azért mert a tudomány fejlődött arra szintre, hogy megoldja.
Sokat gondolkodtam azon, amit írtál. Meg kéne találnom a pontos okát, hogy miért van erre szükségem, mert csak akkor tudok védekezni, ha tudom mi ellen kell. Néha megijedek, mikor átfut az agyamon, hátha bennem van az ok és nem a külvilágban. Én társasági ember vagyok, imádok bulizni, jókat nevetni, mindenhova eljárni. Szeretnek a barátaim, egy csomó ember vesz körül, tök normális a családom. Akkor hát hol a hiba? Ezért félek, hogy itt belül van a gáz. Ez rosszabb, mintha a külső körülményeket lehetne hibáztatni. Te befele akartál fordulni, ezért védekeztél így a külvilág ellen. Most hirtelen az jutott eszembe, lehet hogy nekem viszont pont befelé kéne egy kicsit fordulnom.
Régebben írtam, hogy nekem is felírtak egy Protopic nevű krémet, ami nem szteroid. Elvileg úgy hat, hogy kikapcsolja az immunrendszert ott, ahol kened és a bőröd nem reagálja túl a külvilágot. Gyakorlatilag viszont semmit nem csinált velem. 8000,-Ft volt, semmi támogatás.
Szerintem nem innen kéne ezt a problémát megközelíteni. Ugyanis, ha valahol kenegeted valamivel, ott mondjuk elmúlik. Aztán kijön máshol. Valahogy ezt az egész dolgot komplexen kéne kezelni. Persze még nem tudom, hogy. De biztos, hogyha a fejben rendben van minden, kihat a testre. Minden betegség lelki eredetű.
Miért van az, hogy egyszer mezítláb rohangálhatsz télen, semmi bajod, máskor meg megfúj egy kis szellő és máris beteg lettél? Olyankor ki akarod vonni magad a forgalomból egy kis időre. Hát mi jól kivonjuk magunkat a tömegből, nem?
Szóval én már nem újabb és újabb krémeket szeretnék, hanem valami most még számomra megfoghatatlan dolgot, amitől minden megváltozik.
Azért, ha tudsz valami tuti kis szert, szólj!:-)))
Gratulálok az oldaladhoz. Sok sikert kívánok hozzá.
Mindenki!
A napokban jutott eszembe, hogy a bőrgyógyászommal beszélgetve, hogy Magyarországon elég mostohán bánik az egészségügy (az állam) pikkelysömörösökkel.
Uis mig más EU-országokban az elfogadott klinikai, terápiás, gyógyfürdő-kezelések költségének kb. 70%-át az ottani TB állja, nálunk meg semmit. Sőt ha jól tudom a Pszoriázis Alapítvány állami támogatása is megszünt. Vagy: most lett bevezetve egy új szteroidmentes kenőcs az atopiás dermatitis (ekcéma) kezelésére, ami külföndön nagyon jó hatékonysággal használják, az Elidel.
Erre még jelenleg nincs támogatás, így egy 15g-os közel 5000Ft. Mivel a gyermekem érintett, elég durva dolog havi 15000Ft erre. Állítólag jövő januártól 90% támogatás várható.
De nem ez a lényeg: kiderült, hogy ennek a kenőcs hatóanyag molekulájának módusulata nagyon jó psorira is. Gondoljatok bele egy szteroidmentes krém. A bibi a dologba, hogy erre még TB-támogatás kilátásba sincs.
Ami eszembe jutott, mi lenne ha közösen lépnénk fel, lásd pl. a Világnap kezdeményezés. Nem tudom mi lenne jó megoldás, ötlet, javaslat. Van-e értelme jelenleg Magyarországon bármit is kezdeményezni.
Én személy szerint fogok beszélni az országgyűlési képviselőnkkel ez ügyben. Valahol el kell kezdeni.
Magamról annyit hogy, két éve szenvedek a pszoriázis kellemetlenségeitől, Édesapám szintén ebben a betegségben szenvedett, sőt sajnálatos módon korai halálát is ez a betegség okozta. Pontosabban az egy azóta már betiltott gyógyszer használata, ami neki májrákot okozott. :(. (Egyébként sebész volt)
Szóval nagyon sok dolgott hallottam, olvastam a pikelysömörről és többször jártam Dr. Berecz Margit rendelésén. Jelzem nem sok sikerrel.
De lelkesedésem, reményem nem csügged, ezért rendszeresen figyelem az új híreket, kutatásokat, gyógyszereket.
Sajnos ha ma infót szeretnék szerezni a betegségről, akkor sok-sok fórumről és cikkekből tudja az ember összeolózni a tudást, ezért gondoltam egyet és létrehoztam egy portált (website-ot) ami csak erről szól.
Minden van és lesz benne ami a pszoriázissal kapcsolatban van. Fórum, hírek közzététele, linkek közzététele, szavazás stb, és még amit kitalálunk lesz, van rajta. Szóval akinek kedve és ideje van az bővítse az oldalt.
Egyszóval szeretettel várlak Benneteket a : pszori.atw.hu - oldalon
Nem untatsz és én is úgy gondolom, habár nem tanultam róla, hogy minden betegség lelki eredetű, azért is írtam, hogy rám illik az a jellemzés, amit valamelyikőtök beírt: páncél, félelem attól, hogy mások megsértenek.
Szerintem ez nem csak ránk érvényes, hanem mindenkire. Ki nem fél attól, hogy visszautasítják, megbántják, megsértik? Mostanában elhatároztam, hogy nem tartok magamban semmit, mindenkivel közvetlenebb leszek és elmondom a véleményemet is. Majd meglátjuk tudok e változni.
Kedves Lujza!
Ha nem untatlak vele, az ember úgy műkszik ( tanultam) hogy valami külső hatás éri, amit észlel az agyával. De sajnos azonnal levisszük lelki érzelmi szintre, ahol már nagyon nehéz megoldani. Ott ( a lelki szinten) dolgozik, dolgozik a probléma, aztán lemegy fizikai szintre,és sajna betegség formájában mutatja meg magát az, amit lelkileg próbáltál elnyomni.
Példa: Mondjuk valakinek a párja talál egy másik szeretni való embert és lelép. Agyilag felfogható lenne, hogy joga van azt szeretni akit akar. De micsoda szemét, aljas, gazember ( düh= lelki, érzelmi szint) hogy ENGEM itt hagyott, amikor mindent megtettem érte, ( önsajnálat) és a gyerekeire sem gondolt, akiket így nekem kell felnevelnem egyedül ( félelem).
Persze ezt nem lehet kikürtölni a világba, ezért mosolyogva azt mondjuk, hogy jobb így ( érzelmek elnyomása) Aztán egyik reggel arra ébredek, hogy gombóc van a torkomban( nem tudom lenyelni) rövidesen fájni kezd a gyomrom ( nem tudom megemészteni) majd székrekedésem lessz ( nem tudom elengedni sem az embert, sem a problémát) stb. stb. Vissza kéne hozni tudati szintre az egészet, de nagyon nehéz. Azért is nehéz, mert kiderülhet, bizony én sem voltam egy matyóhímzés az utóbbi pár évben.
Röviden ennyi, hogy miért van " szüksége" valakinek a betegségre. Persze nagyon röviden, mert azt már az egyéni "igények" határozzák meg, hogy a gyomrom purcan ki, a szívem, vagy egy kis sömi jön elő.
Rajta Henci!!!
Találj ki, valami kevésbé látványosat! Mondjuk azt, hogy reggel felveszel egy egy olyan ruhát, páncélt, bármit amiben jól érzed magad, ami megvéd a nem kívánt külső hatásoktól!!
Hidd el, ha már tudod, hogy mire kell a sömi jó úton jársz, mert helyettesíteni is tudod! És ha javasolhatom, ne arra gondolj, hogy nincs, mert TUDOD, hogy van, így nem fogadja be az agyadnak az a része amely a racionális gondolkodásért felelős.
NE TÖRŐDJ VELE!!! És védd magad mással!!!
Ha megtaláltad, hogy mi mással védekeznél inkább, és attól JÓL ÉRZED magad ( az érzés nagyon fontos) már NINCS RÁ SZÜKSÉGED!
"HA VOLT TEHETSÉGÜNK MEGBETEGÍTENI MAGUNKAT, AZ NAGYON JÓ JEL, MERT AZT JELZI, KÉPESEK VAGYUNK ARRA IS, HOGY MEGGYÓGYÍTSUK MAGUNKAT" idézet az Új életet kezdhetsz II. c. könyvből.
Hát elszomorítottál kissé. Az agykontrollt tartogattam utolsó mentsvárnak. Azért jó lenne, ha valaki kipróbálta volna még rajtad kívül. Ha azt programoznám, hogy nincs rá szükségem? Az a baj, hogy el sem tudom magam képzelni alfában pöttyök nélkül. Csak pöttyös kép jelenik meg, vagy más valakinek a lábát látom, aki nem sömörös. Arról nem is beszélve, hogy folyton elalszom. Bár ez menekülés is lehet, nem akarok elszakadni a sömitől. Valamiért szükségem van rá. Lehet, hogy ez hülyén hangzik, de én fel tudnék sorolni pár példát, hogy nekem miért kell ez a betegség. Mondjuk azért kitalálhattam volna valami kevésbé látványosat is magamnak -:))
