Ímhol egy kis prágai rezumé:
egy kicsit már bánom, hogy nem került sör egy olyan intézmény megtekintésére, ahol Branik típusú nedut csapolnak, ugyanis az az egy üveg, amit hazacipeltem, minden képzeletet felülmúlt. Sajnos, hosszabb összefoglalót még nem volt idom bepötyögni, de majd igyekszem. Egyelore próbálok valamit rekuperálni az álmatlan éjszakákból. Minden esetre, azok megnyugtatására, akik abban bíztak, hogy nem lesz jó nekünk Prágában, közölhetem, hogy ez nem így történt, és qrrrrva jó vót! Az indulásról csak annyit, hogy ahogyan az egy jó buszos kiránduláshoz illik, az elozetes Becherovka és Finlandia-kúra hatására a társaság nagyja már az M1-M7 keresztezodés közelében húzta a pacik borét, és igazából nem kellett egymás szavába vágnunk. A város gyönyöru, ott gyártják a noket(Leo szerint, de én is osztom), "A SÖR"-t, a knédlit, a tócsnit, és egy kicsit a kolbászt is. A Vencel tér bal alsó sarkában árusított HótDög a világ legjobbja, foleg azért, mert semmi köze ahhoz, amit ennek szoktak nevezni. A legérdekesebb benne az, hogy eloször is nem kiflibe, hanem zsemlébe töltik, a másik pedig hogy nem egy fonnyadtka ízetlen virslit, hanem egy jókora, a zsemle széleit 4-4 cm-rel meghaladó, vastag, fémlapon sült kolbászt tartalmaz, kevéske csalamádé jellegu reszelt káposzta-mischunggal, és egy kevéske hamisítatlan (de biztosan itt is higított) cseh mustárral. A zsemle természetesen nem porlik szét a kezedben (csak a szádban olvad, nem a kezedben :o)). ), és a kolbász nem olyan gagyi (ennél a szónál a Word felkínálja a "fagyi" ill. az "agyi"szavakat :o)) ) , mint mondjuk egy mezei, göbös lecsókolbász. Az egyetlen baja az, hogy a söröket a torkán 10 percenként legurítgató delikvens óránként megkíván belole egyet.:o))).
Egy másik jellegzetesség a knédli. Ez a néha mezei, néha sült, máskor pedig egy kis sonkával meg himihumival töltött specialitás kituno eszköze a "gyorsan zabáljuk halálra magunkat!" felkiáltással indított prágai akcióknak, és kitunoen kielégíti az "úgy ennék már egy kis knédlit!"-mondattal 2 óránként bejelentkezo, söröktol ellágyult versenyzoket. Mindenhez eheto, de legfobb társai a káposzta, a gulyás, és általában a szaftos húsnemuek. Különösen finom összeállítást képezhetnek a következo hírességgel, a tócsnival. Ez a hamburgerlapótya alakú, krumpliból, lisztbol, hagymából, tojásból és fuszerekbol összegyúrt, és kisütött finomság enyhén túlsózott változataival kitunoen indukálja és generálja gyomrunk hideg sörök iránt érzett csillapíthatatlan és szunni nem akaró vágyát.
Mindezekbol talán kitunhet, hogy a 4 napos SÖR-TOR-TÚRA vezérfonalát egy ciklikus, és önmagát perpeetum-mobile-ba vagy cirkuláris permutációba hajtó folyamat-rendszer adja, melynek alapja és titka a folyamatos emberi anyagcsere-folyamatok szintentartása, a még viszonylag kielégíthetonek mondható vitális funkciók fenntartása mellett. A folyamat motorját az idoegység alatt (1 óra) végrehajtandó feladatok sora képezi, úgy mint:
3 korsó sör, 1 kolbászos HótDög, 3 pisike (min.3 perc/db.), 25m séta a következo servizpontig ( (nem elírás), de csak óvatosan, hogy a hab ki ne lögybölodjön a garatunkon), majd csendes üldögélés vagy harsány ordibálás a következo korsó mellett. A három órás ciklusba beletartozik még egy k@ki, egy (vagy két?) foétkezés, és az "álmában fingik egy kicsit" címu rileksz-gyakorlat, mely történhet éber vagy alvó állapotban.
Egy 24 órás ciklusra juthat még kb. 4-5 óra alvás is, bár ez nem mindig jön össze.
A nyolcágyas szobábát betölto illatok, mint utólag kiderült, nem a benne szunnyadó személyekbol áradtak, hanem:
1. a szekrény alján meghúzódó kb. 15 db. többnapos szendvicsbol, és
2. hirvike rájött, hogy aznap valami hagymás kaját evett, és talán ezt is érzi :o))).
Ami a buszozást illeti, azt inkább nem magasztalnám az egekig, ugyanis kedvenc soforünknél a "visszakettopadlógáz" effektus úgy muködött, hogy eloször visszakapcsolt, majd kettesbe, és végül jött a padlógáz, zörgo fogaskerekek közepette. A busz hegymenetben hasonlított egy 1 hengeres Skoda 120L-hez, amint majd szétveti a lóero.:o)))). Szóval a 10 órás út ehhez a pár 100 km-hez egy kicsit sok vót no.
Az út egyik, nem éppen elhanyagolható pozitívuma, hogy elkészült hirvike által a csodálatosan szép, meleg és kényelmes zoknikám, ezúton is köszönet és hála érette.
A szállásról: panziónk Jana névre hallgatott, és a Dykova utca 20-ban volt, ami azért volt praktikus, mert részeg állapotban is meg tudtuk jegyezni diké nevu topictársnonk cseh nyelvbe átültetett nevét, így mindig könnyen hazataláltunk. A szobák 8 ágyasak, sajnos huto nem volt egyikben sem, viszont a portán éjjel-nappal van sör (Gambrinus)- tök király!(farzsebbol elohúzva egy kártyalap, és fölmutatva a hallgatóságnak, amúgy piroslaposan :o))) )
A várnegyed csodás, bár rengeteg a turista és minden csoportvezeto magasra emelt tárgyakkal (esernyo, sétabot, baseballsapka, újság, ajándéktárgyak) keresi bugyuta, idétlen kocaturistáit, akik még a templomban is egymásnak kiabálnak, és ez undorító. A mi csoportunk Csokis kolléga testhez simuló pálinkásflaskáját emelte a magasba eltévedés ellen, kezdetben az én, majd a Leo közremuködésével, ugyanis o magasabb és messzebbre ellátszik a keze.
És végül egy kis ajánlás a híres muintézményekhez:
U Fleku: jó kis barna sör, helyi fozet, rengeteg jól szituált, nyugati, nyugdíjas, táncoló, hangoskodó és zabáló nyanya, a hozzájuk tartozó eszkorttal. Árak a helyhez képest normálisak, sramlizene adott, az úri közönség táncol.
U Pinkasu: Pinkas mester kocsmája az egyik legkellemesebb meglepetés, árban, kiszolgálásban ( a pincér a meccs végére már perfektül beszélt magyarul, és ellentétben német turistákra kiéhezett bunkó kollégájától nagyon szolgálatkész és gyors volt, igaz a varázsszó az az, hogy: "14 ember enni szeretne", és erre megnyílt egy eredetileg lezárt emeleti különterem).
U medvidku: "a bocsokhoz" címzett intézmény szintén kellemes hely, kerthelyiséggel és a szemünk elott (egy nagy ablakon keresztül látható) aktiváló szakáccsal. A nok szerint a pincérnek itt is jó feneke volt, bár azt egy kicsit a nagyméretu pénztárca eltakarta.:o))). Csapolt Budweiser jáccik, és nagyon finom a sonkával töltött knédli. Egy kicsit bosszantó volt a 100 koronás kenyér és service-díj, ami egybe lett számolva a végén.
U dvou kocek: a bejáratnál kurvák és rendorök hemzsegnek, de jó az egyensúly. A minoség nem lenne rossz, csak megkeseríti az ember szájában az étel ízét az asztalpénz(étlapon van!) és a zenés felár, amire viszont csak a bejáratnál kifüggesztett, alig észreveheto, kis táblácska figyelmeztet. Utólagos rendori felszólításra azért mégiscsak fizettünk, bár a borravaló elmaradt. Ezt mindenki ítélje meg a maga módján.
U cerneho konicka: az U fleku-tól egy percre lévo kisvendéglo szolid áraival és árumegnevezést ismero pénztárgépszalagjával tunt ki társai közül. Finomak a káposztás kaják, de ez mondjuk majd minden helyre elmondható, és a vega-tál is boségesnek mondható, hirvike megelégedésére.
Hazainduláskor még találtunk egy jó kis köpködot, ahol 11,50 volt a Staropramen, de ennek a nevére már nem emlékszem (ettol függetlenül söralátét eljött velünk).
A város éjszaka is csodálatos, nyüzsgo és csalogatja az álmatlanságban szenvedoket egy kis duhajkodásra.
Közlekedés: a gyaloglás a fo eszköz, de egy-két nap után a PKV (prágai BKV) használata kimondottan hasznossá válhat, ha nem akarjuk drága idonket u.azon szakasz többszöri végigkutyagolásával tölteni. Praktikus a 24 órás jegy (70 köcsögért), valamint a 3 napos jegy ( 200 köcsög). A 22-es villamos pl. átvágtat majdnem az egész városon, úgy hogy lehet panorámázni.
No, hát kb. ennyi jutott eszembe így hirtelen, a többit írják le mások, akik ott voltak. Biztos lesz még mesélnivaló boven.
Az út során kialakult néhány kifejezés a teljesség igénye nélkül:
tacsizacsi -by Leo = vomitórium hiányában alkalmazható nylon zacskó
menjünk tány-ér! = go to kaja
sörkölt = sörözés közben elporlasztott pörkölt
köcsög = a korona magyar fordítása
tócsni knéslivel= a legjobb kaja (Vimes szerint)
u.i.: majdnem kihagytam a Dykova utcából nyíló kis utcában egymással szemben lévő két műintézményt. Az egyikben 15 köcsög a sör, a másik egy szép nagy biliárd szalon, ahol az asztalok 1/3-a karambol-asztal és 100 köcsög büntetést fizet az, aki cigizik az asztal fölött, illetve rárakja a piáspoharát. Ezt szeretném egyszer már én is megérni Magyarországon! |