Mit értünk a lexikonban madár alatt?
Természetesen madárnak véljük a legendás postagalambot, Fleuront,a mesebeli hárpiát és a valódi hárpiát, a Ghigi-fácánt és a xenopsot, "moluccen" kakadut és a csurit, az onagadorit és a debreceni pergőt, minden diszkrimináció nélkül - még, ha ezen néhányan majd meglepődnek, annak ellenére – akár a grillcsirkét is.
Kit hiszünk madárbarátnak?
Mindenkit, aki a legcsekélyebb érdeklődést tanúsítja a madarak, vagy a madarakkal összefüggő BÁRMELY ismeret iránt:
adhat e akáclevelet, kagylóhéjat a madarának?
mi az az alula, a moa és a kappanháj?
van-e a madaraknak veséje, körme, heréje?
hogyan költi ki a tojását a császárpingvin?
milyen színű a kakasláb, vagy a gulyamadár tojása?
hányat ver egy kolibri szíve, meddig él az ara?
ki volt Mendel, Siroki, Chernel és ki Ország Mihály, Diószeghy Sándor, Haraszthy László?
egészséges dolog-e nyers tojást fogyasztani, s mi az eszkimók csemegéje?
hány fokot igényel a napos pipe, hogyan kell lisztkukacot termelni?
mi okozza az ornitózist, és mire jó a perubalzsam?
hogyan kell a madarat pedikürözni, a dúcot fertőtleníteni?
milyen szín(változat) a jeges, az angolfehér és a harlekin?
mit kell érteni recesszív, poligénes vagy fácánozó alatt?
mit jelent COM? MME? MNK? GALOR? TETRA SL? Victoria-keltető?
A világ összes madarát fellelni benne, s a ma létező mintegy 10 000 faj közül 3000 leírását is megtalálja ebben az enciklopédiában.
Aligha van házigalambfajta, haszon- és díszbaromfi, amely kimaradt belőle.
Ezt a topikot a készülő Madárbarát-lexikon iránt érdeklődőknek nyitottam, mert talán kevesen tudnak erről a készülő műről. Kérdések, vélemények helyszíne legyen ez a topik.
http://madarbarat-lexikon.mlap.hu
Egyetértek, a nyest a dupla csirkedrótomat is intézte, és durva volt az eredmény...
A szomszéd cicájáról meg annyit, hogy ha én 21 évesen folyamatosan röpdét építek/építtetek(és nagy ráfordítással), akkor tartsa pórázon a macskáját, mert fiatalos hévvel...
Szóval nem érdekel különösebben, tartsa a kamrában. Meg jellemző, hogy kisz'rat 8 kismacskát, sztán "mászkáljanak csak"... Igen mászkáljanak...
Kirohanásomat befejeztem!:)
Egyébként tiszteletben tartom más véleményét, de ha fél milláért építek röpdét röpképtelen madaraknak, akkor megint csak én vagyok toleráns...
Igazán kár, hogy nem néztél rendesen körül, mert akkor a 1153-as hozzászólás eloszlathatta volna minden aggodalmadat. Senki nem búzdított senkit csapdázásra, pont ellenkezőleg. De azért köszönük szépen!
És hogy teljesen megnyugodj, ime a lexikon kínál más megoldást is:
villacsont, furcula (lat.): madarakban a két →kulcscsont összenövéséből létrejövő kétágú csont.
villanypásztor: kis feszültségű, de nagy erősségű árammal töltött drótkerítés v. vezeték a legelő v. az állatok elkülönítésére szolgáló terület körül.
A jószágban kárt nem tesz, de a csípős ütésétől hamar elmegy kedvük, s tiszteletben tartják.
Ahol macska v. más kártékony kisragadozó zaklatja a volierben tartott madarakat, ott ezek távoltartására is kiválóan alkalmazható.
villás: két ágban végződő, pl. farok, madaraknál.
villásfarkú drongó (Dicrurus adsimilis - Fork-tailed Drongo): a drongófélék családjának 25 cm nagyságú faja, főként a Kongó melletti erdőségekben.
Fotó: Peter Sheilhli - http://www.design2d.co.uk/digiscoping.htm - és Ben van den Broek - http://home.hetnet.nl/~benvandenbroek/
Kérsz egy lexikont? írd meg a postacímedet és küldöm! Persze csak ha ráérsz olvasgatni, mert itt 5000 oldaról van szó!
A lehetőséget minden esetre nagyon szépen köszönöm, és bizony, hogy vannak fotóhiányaim. A lexikonban mutatkozik úgy kb 6000 kép, de még csak azt se mondhatom, hogy minden hazánkban előforduló fajról be tudunk mutatni valamit.
Az igazság, hogy néhány kísérlet után beletörődtem: itthon nem nagyon tolerálják a fotósok, hogy nem tudok fizetni. Ezért javarészt Finnországtól Dél-Afrikáig, Kanadától Ausztráliáig, Japánig ... találhatóak a "fotósaink", akik hozzájárultak az ingyenes felhasználáshoz.
No, de minden további cifrázás helyett örülnék, ha elfogadnál egy példányt a cd-ből, s abból ki fog derülni, hogy tényleg érték-e, meg az is, hogy valóban van-e hiánypótló fotód. (Én szinte biztos vagyok benne, hogy igen.) A webalpon szereplő postacímre küldhetem?
Figyelemmel kell lennetek, hogy a csapda állítást és az állatok elfogására van tövény. Olvasta, lejebb a topikban vércse, hélya Stb. VÉDETT madár nem szabad megfogni, tartani és főképp elpusztítani. Azt hiszem valamiféle vadászati törvény létezik. Tudom, nagyon nehéz kedvenceinket megvédeni, de azt nem más állatok kipusztításával kell elérni. Olyan ólat, voliert kell építeni, hogy más "kártékony" állat ne férjen hozzájuk. Mindenkinek a saját állata a legkedvesebb. A szomszéd Juliskanéninek a cicája. Különben is mit kezdenétek vele, ha megfognátok, csak haragos lenne több.
Szóval ne bántsuk az állatokat még akkor sem, ha nékünk kárt is tesznek. Hisz mi is szeretjük az állatokat azért tartjuk neveljük, ápoljuk őket.
Akadnak fácánjaim is, de abból nincs túl nagy választék. Ezüstöm van (tegnap keltek ki kicsik:)), sárga aranyom, gyémántom, Elliotom, valamint Temminck tragopánom.
Inkább récéim/ludaim vannak, de tervezem, hogy fácánból bővítek... csak korlátozottak a feltételek (ezekhez két tanya is kevés és egy sincs még...).
A jogszabályról nem tudok, azt tudom, hogy még be is csukhatnak, ha véletlenül rám tudják bizonyítani, hogy kitömtem ólommal.
Viszont egyik tenyésztőtársamnál a nagy madárparkban a vízimadarak között mászkálnak a macskák, idegen macskák is... És semmi pusztítás...ilyet...
Nagyon szépen köszönöm, de nem igazán tudom, mit kezdhetnék a szomszéd Cilikéjével, miután elfogtam.
Még inkább: vajon mit szólna Teri néni, ha látná, hogy elfogtam a kedvencét.
Szóval ez olyan róka fogta csuka.
Csapda szócikkünk van, ellenben nincs ilyen címszavunk: élve fogó csapda.
Azt hiszem kellene. Ésha valaki erre keres!
csapda: állatok befogására v. elpusztítására szolgáló eszköz.
Madarat szoktak fogni fagyöngyből főzött →léppel". E módszer hátránya, hogy a befogott madár tollazatát összeragacsozza, lehetetlenné teszi. Továbbá kell hozzá már beszoktatott, lehetőleg tüzes hím, s leginkább a szaporodási ciklusban hatékony.
(Persze védett madarak háborgatása tilos, így evidens, hogy a befogásuk is csupán az illetékes hatóság engedélyével lehetséges.)
A hálózás vékony, alig látható hálóval történik, amely "zsebeibe" éppen úgy gabalyodnak bele a madarak, mint a halászhálóba a halak. Hátránya, hogy a háló drága, s válogatás nélkül fog.
Ha tenyészetből szökik meg valamelyik madár párja, akkor hatásos szokott lenni, ha kettős kalitban, jól látható helyre tesszük ki a szökevény párját.
A fogoly legyen akár hím, akár tojó, fogja hívni a párját, s ha szerencsénk van, akkor az megtalálja hozzá az utat. Spárgával behúzzuk a külső kalit ajtaját, s megvan a szökevény.
A kerti volierekben élő madarakat gyakran támadja meg macska v. valamilyen kisragadozó: menyét, görény stb. Ezeknek rugós tört szoktak kitenni, ami kárt tehet a háziállatokban is. Ezért helyesebb, és biztosabb is, ha a röpdére "villanypásztort" szerelünk. Ennek áramütése egy életre elveszi a betolakodó kedvét a kalózkodástól.
A dúvadirtás eszköze is lehet a csapda, amelyhez terelőösvényekkel v. kényszerváltókkal terelhetjük a ragadozókat. Az ún. ládacsapdába a vad előtt és mögött mozgásra becsukódik az ajtó. A csapdát rendszeresen ellenőrizni kell. Miután a ládacsapda az állatot élve fogja meg, gondosan kell azt onnan kivenni. (Nevezik →élve fogó csapdának is - http://www.metaprint.hu/csapda.jpg ) Leginkább bevált, hogy a foglyot zsákba ugratjuk.
Kisebb szőrmés ragadozók ellen alkalmazhatók a billenős csapdák.
A héja elfogásának bevált eszköze a héjafogó. Ezt 2,5-5 m magas oszlopra kell szerelni. Valójában egy 3 részes drótketrec, mely alsó rekeszébe csalinak egy fehér galambot szoktak tenni.
Ismeretesek még a rugós tőrök (→csapóvas) is, amelynek nagy előnye, hogy a ragadozó nyakát v. törzsét t roppantja össze, így nem okoz szenvedést.
És ha csinálunk, ahhoz kellene illusztráció - na illusztráláshoz nagyon is elfogadnék egy képet a csapdáitokról. Remélem, számíthatok a segítségedre!
Pofátlanság, hogy más szabadon tartja a macskát, hogy vadásszon csak...
Lehet kezdeni építeni neki a voliert, vagy lánc...
Az én récém/libám/fácánom/tragopánom, stb. sem az ő kertjükben mászkál, és ezt ők természetesnek is veszik, miért ne vehetném én természetesnek, hogy az övé...
Á, hagyjuk, mire elfogynak az énekeseink, lesz törvény. De ez is csak egy új szelekciós nyomás, majd macskakompatibilisebb fajok terjednek...
Ez a mada, ez nem semmi! Papagájokhoz nem értek, de így abból is fejlődök!
Egyébként érdekesebb a kérdés, ha negnézzük a családnemet:
tányér: 1. a pávagalamb szétterülő farka, amely gyakran 40-nél több tollból áll, legyező v. tányér alakot vesz fel. A kifogástalan tányér nem a legyezőt alkotó tollak számával van összefüggésben, hanem a zászlók szélességével. A foszlásra hajlamos, széles tollzászlók csipkézett faroktányért eredményeznek.
Megjegyzendő, hogy néhány fajtánál előfordulnak hasadt gerincű ikertollak. Ezek a legyező folyamatosságát megszakítják, és a legtöbb fajtánál hibának számítanak;
2. tányérnak nevezik az angol begyesnek a körben szétterülő talptollazatát is.
Tanygnathus (Grossschnabelpapageien): a valódi papagájok alcsaládjának egyik nemzetsége, a nagycsőrű papagájok 5 /másutt 6/ fajjal és 2+3+9+4+5 alfajjal.
1. Tanygnathus gramineus: feketehomlokú edelpapagáj (Burupapagei v. Schwarzstirn-Edelpapagei - Black-lored Parrot);
1/a. Tanygnathus heterurus: heterurus-edelpapagáj – ma már a H. sumatranusalfaja (Heterorus-Edelpapagei, ang: Rufous-tailed Parrot);
2. Tanygnathus lucionensis: →kéktarkójú edelpapagáj (Blauscheitel-Edelpapagei - Blue-naped Parrot),
m. viridipennis: celebesi feketevállú edel – érvt.;
/4/a. Tanygnathus mülleri: Müller-edelpapagáj (Müllers-Edelpapagei – Everett papagei - Blue-backed Parrot – megszűnt taxon, helyette az ide sorolt alfajok T. sumatranus alfajokként jelennek meg!!!),
Szíves örömest veszem az olyan kérdéseket is, amilyent Benedek22 tesz fel.
Nagyon is örülök, mert
1. ha benne van a lexikonban a válasz, akkor megerősít, hogy jó úton járok;
2. ha nincs benne, akkor rámutat, hogy hol vannak még hiányosságok.
Valamikor réges régen voltak pillanatok, amikor azt hittem: NA EZ KÉSZ.
Sőt, bevallom, előfordult, hogy ki mertem ejteni a számon? nem tudsz olyant kérdezni, amire ne lenne benne a válasz.
Aztán rájöttem, hogy a megismerés világa sokkal többrétű, mint gondolnánk. Olyan, mint egy végtelenül magas torony. Aki a földszinten kóricál, és belátja az egész aulát, az egy idő után arzt hiheti: milyen jól kiismerhető itt minden, aztán észrevesz egy ajtót, s meglepve tapasztalja, hogy amögött mennyi minden új dolog van.
Aztán, ha munkálkodik benne a megismerés vágya, talál egy "lépcsőfeljárót", s az első emeletről minden másképp látszik és kiderül, hogy a dolgok sokkallta változatosabbak, mint ahogy az aulában gondoltuk.
Az éjszakai madát firtató kérdés annyira nem hozott lázba, hiszen tán a papagájok és a díszpintyek csoportja az, ami a lexikon erőssége, de még itt is vannak hiányosságok. Konkrétan: a madáról nincs fotóm. A bajt enyhíti, hogy viszont van a végén egy hivatkozás, tehát aki kiváncsi rá, az egy kattintással mégiscsak...
éjszakai madapapagáj v. Müller-edelpapagáj (Tanygnathus sumatranus - másutt T. mülleri - Muller's Parrot): e 32 cm nagyságú madár a nagycsőrű papagájok nemzetségében, Fülöp-szigeteki és celebeszi előfordulással.
Nagyon hasonlít a kéktarkójú edelpapagájra.
Az egész tollazat zöld. A fejen és a farkfedőkön világosabb. A szárnyon a díszítés kékes és sárga. Az orrviasz és a szemgyűrű szürke. A zöld farktollak spicce aranyos. A piros csőr vége szürkés. A láb zöldesszürke.
A szárny sötétzöld. A láb kékesszürke.
A tojó zöld tollazata kevésbé aranyos, a fiókszárny kékje elmosódottabb. A csőre fehéres v. halvány szaruszínű.
Az alfajai:
s. burbidgii
: zöld madapapagáj (Müller zöld edelpapagája),
s. duponti
: kék madapapagáj,
s. everetti
: sötét madapapagáj,
s. heterurus:
pirosfarkú mada (Rotschwanz-Papagei - Rufous-tailed Parrot),
s. freeri
: hosszúfarkú nagy madapapagáj,
s. sangirensis
: sangir-szigeti madapapagáj (Forshawnál a Müller-edel alfaja), .
A celebeszi madapapagájhoz legjobban a sangir-szigeti alfaj hasonlít, de itt a szárnyon határozottabb a kékes szín.
A zöld mada a zöld szín klb. árnyalatait mutatja gazdagon, sárgás díszítéssel.
Az everetti minden tekintetben sötétebb árnyalatos. Ehhez hasonlatos a duponti, de itt a szárny világosabb.
A freeri teljességében nagyobb, a farka hosszabb, a tollazat pedig, bár a törzsalakénál sötétebb, egyúttal aranyosabb is.
Az éjszakai mada hangja eléggé különös: ki-ek, ki-ek. Hendrich a földtől 30 m magasságokban talált fészkeket. A tojások viszonylag nagyok voltak: 41,9x29,7 mm.
Finschnek van adata egy 81, Grahlnak pedig egy 85 évet megért éjszakai madáról.
Ezek táplálásában klb. gyümölcsök, rovarlárvák, főtt rizs és kukorica, tejes piskóta, napraforgó és klf. magvak domináltak némi zöldeleséggel.
http://www.orientalbirdimages.org/birdimages.php?action=birdspecies&Bird_ID=533&Bird_Image_ID=6204
Nos, kedves Benedek22 jöhet a következő!
Irigyellek. Nálunk a lila akácba fészkelt egy feketerigó pár, de még mielőtt kirepülhettek volna a kicsik, megkapírintotta őket egy macska.
Hasonló sorsra jutott az a fészekalj, amelyet a Livike babaházába pátyolgatott egy rozsdafarkú pár.
Nekünk nincs macskánk - pont ezért, de a szomszédokból átjárnak, még a halastóból is szedik ki az aranyhalakat. Hiába van kutyánk - igaz csak egy kis máltai.
részlet a lexikonból:
macska: a szárnyas vadra és a galambokra, de a volierekbe helyezett díszmadarakra is mind éjjel, mind nappal veszélyt jelentő kártevő.
Rendszerint beéri egyetlen zsákmánnyal, s azt helyben fogyasztja el (a lábvégek és a szárnyvégek kivételével). (→földi álfakusz)
földigiliszta (Lumbricus terrestris): a földben élő, a kertészeti kultúrák számára nagyon hasznos gyűrűsférgek.
Takarmányértékük rendkívül magas. Különösen a B12-vitamin és a fehérje tartalmuk figyelemre méltó.
Ha tehát azt tapasztaljuk, hogy kertásás közben követnek bennünket a tyúkok és lelkesen szedik fel a gilisztákat, ne próbáljuk ezt megakadályozni.
Díszmadarak táplálására is szóba jöhet, de számolni kell két tényezővel:
1. a giliszták párzási időszakban (áprilistól júniusig) a madarak számára mérgező anyagokat választanak ki;
2. a légcsőférgesség terjesztésében is szerep jut a gilisztáknak, tehát etetése esetében számíthatunk fertőzésre.
A problémák megelőzése végett érdemes steril tenyészetet létesíteni.
Ahol a külső volier talajából felbukkanhatnak giliszták, amelyeket el is fogyasztanak a madarak, ott fennáll a fertőzés veszélye, amit évente 2-szeri Piperoscal-kezeléssel ki lehet védeni. (→giliszták; →rodopszin)
Földi János (1755-1801): magyar természettudós, aki Linné rendszertani szisztémáját meghonosította Magyarországon.
földikakukkok (Carpococcyx és Centropus): a kakukkfélék családjának nem fészekparazita, karcsú
És persze maximálisan egyet értek az előttem hozzászólókkal
Mindemellett is én most eléggé durva dolgokat fogok írni. Előre is bocsámatot kérek, és lehet, hogy most majd néhányan megorrolnak rám - mégse hallgathatom el:
élettartam: az élő szervezet keletkezésétől a haláláig tartó időszak. Fajonként v. állatcsoportonként nagyon tág határok között változik.
Nem számítva az erőszakos v. balesetből bekövetkező halált, pl. a muslicák csupán pár napot élnek, a varjú több évtizeden át, a mamutfenyők pedig akár több évszázadon keresztül dacolnak az elmúlással.
Brehm szerint "Egyetlen más teremtmény sem él annyit, mint a madár; s egyetlen más teremtmény sem tud oly kitűnően gazdálkodni az idővel, mint ő".
A nagy természettudós itt arra utal, hogy a madarak rendkívül "gyorsan" élnek, szüntelen mozgásban vannak, az életműködésük meglepően szapora.
Az élettartam a madaraknál - nem számítva az embrionális, tehát a tojásban eltöltött időt - a keléstől a pusztulásig mért időszak. Pár órától akár évtizedekig terjedhet.
Érdekes, hogy tartja magát a hiedelem, miszerint a holló akár több évszázadot is élhet. Hasonlóan vélekednek a varjúról és a szarkákról is. A valóság egészen mást mutat.
Busse vizsgálatai szerint
Az első életévükben </P> A gyűrűzések szerint megélt leghosszabb idő
elpusztul
a szarkák 69 %-a,14 év 11 hónap
a hollók 63,5 %-a, nincs adat
a dolmányos varjak 62,4 %-a, 14 év 8 hónap
a szajkók 60,7 %-a, 17 év 11 hónap
a vetési varjak 54 %-a, 19 év 11 hónap
a csókák 45,5 %-a. 14 év 3 hónap
Rydzewsi vizsgálatai szerint az 1 éves kort megért
szarkák 5 %-ának,
dolmányos varjak 40 %-ának,
szajkók 71 %-ának,
vetési varjak 79 %-ának,
csókák 53 %-ának van esélye rá, hogy megérik az 5 éves kort!
A madarak lehetséges élettartama években kifejezve:
agapornisok: 8-10 év,
amazon papagájok: 40 év,
albatrosz: 30 év,
arák 30-50 év,
aranyhomlokú aratinga 21 év (kalitban),
asztrildok (narancsarcú): 4 év,
beó (fotó Hans Stel): 8 év,
díszpintyek: 4-8 év,
éjszakai mada: 85 év, ....
Következésképpen valahol a természet rendje, hogy fiókák tömege pusztul el, még mielőtt ivarératté válhatna. Tetemeiket nem látjuk, mert a természet jól működő takarítóbrigádokat tart fenn.
Aztán itt van a "gilisztakérdés"!
A madárkát ott hagytuk ahol találtuk, csak enni adtunk neki néhány kukacot egy csipesz segítségével. Ez egy viszonylag zárt kamra, bár annyi lyuk van rajta, hogy kisebb madár be tud menni. Mégis mennyit eszik egy ilyen fióka? (kukac/etetés)
alighanem rigó fióka igazából szinte mindegy hogy mi ez ott kellett volna hagyni ahol volt mivel fészek hagyó a mamája megtalálja és ott eteti ahol van.Most hogy jól megtaláltad Te leszel a mamája tehát 2-3 óránként etetni jó helyen tartani és ha sikerül lesz egy szép kézhez szokott madarad. Sok sikert hozzá.
Father Sanchez: antillai pivi
S a jóindulatodért íme egy akáciagerle!
Ha tehát azt tapasztaljuk, hogy kertásás közben követnek bennünket a tyúkok és lelkesen szedik fel a gilisztákat, ne próbáljuk ezt megakadályozni.
Díszmadarak táplálására is szóba jöhet, de számolni kell két tényezővel:
1. a giliszták párzási időszakban (áprilistól júniusig) a madarak számára mérgező anyagokat választanak ki;
2. a légcsőférgesség terjesztésében is szerep jut a gilisztáknak, tehát etetése esetében számíthatunk fertőzésre.
A problémák megelőzése végett érdemes steril tenyészetet létesíteni.
Ahol a külső volier talajából felbukkanhatnak giliszták, amelyeket el is fogyasztanak a madarak, ott fennáll a fertőzés veszélye, amit évente 2-szeri Piperoscal-kezeléssel ki lehet védeni. (→giliszták; →rodopszin)
Földi János (1755-1801): magyar természettudós, aki Linné rendszertani szisztémáját meghonosította Magyarországon.
földikakukkok (Carpococcyx és Centropus): a kakukkfélék családjának nem fészekparazita, karcsú
asztrildok (narancsarcú): 4 év,
beó (fotó Hans Stel): 8 év,
díszpintyek: 4-8 év,
éjszakai mada: 85 év, ....
Következésképpen valahol a természet rendje, hogy fiókák tömege pusztul el, még mielőtt ivarératté válhatna. Tetemeiket nem látjuk, mert a természet jól működő takarítóbrigádokat tart fenn.
Aztán itt van a "gilisztakérdés"!
