de hát aki már régóta ott van egy (igaz, virtuális) közösségben,
az nem lehet néma. vagy hallgasson örökre :)
aki már régóta jelen van, fel kell vállalja, h elmondja véleményét.
(lásd rézgálic, mint jó kis szer. csak vélemény!, hogy sztem mégsem jó kis szer.)
sokan csak nézegetik a gyümölcs fórumokat.
én is így voltam kb. 2013 óta, és csak 2014-ben szólaltam fel először.
mai napig azért írok, mert nagyon sokat kaptam a fórumokról, kedvet-inspirációt-szakmaiságot-és tévhitek eloszlatását stb. is. ezt viszonoznom kell, amivel tudom.
itt kérek minden rejtőzködő olvasót, hogy ne csak kivegyen,
hanem tegyen is bele a közösbe! :) ;)
és a NET nem csak a gagyi szinonímája. ha valaki figyelt, észrevehette, h az életünk csendben és visszavonhatatlanul (ld. még koronavírus - home office, digi oktatás, ...) áttevődött ide...
meg a könyvtárunk is. ki volt papírkönyvtárban legutóbb? írom ezt úgy, hogy nyomdaipari vállalkozásom van, 24 éve ezer szállal kapcsolódok a papírhoz...
ki gondolta volna, h az 500 évig létezett "Gutenberg-galaxis" 10 év alatt véget ér?
(ja, fentebb azt írtam, eltűnök örökre, rövid fogadalom lett... :)
Azért ne becsüld alá az írásaidat, ez az írásod például, az ebben a topic-ban levő hozzászólások 99%-át felülmúlja! Tárgyszerű, a tényeken alapuló, nem sok ilyet látni, Gratula!
és gyűjteményem közelít a 300 fajta gyümölcstermőhöz, melyekről
SZEMÉLYES tapasztalatot tudok szerezni rendszeresen, 8 éve...
ezért nem érdemes -hasraütés, vagy mi- alapján senkit előítéletesen
CSAK NETRŐL okosodó lúzerként beazonosítani.
én sem tettem soha senkivel, nem is fogom.
(így megkövetem az előttem szólót: az Ö kiskerti tapasztalatai a fügén kívül még lehet, sőt talán biztos is hogy széleskörűbbek, mint nekem, aki szinte csak a különleges növények szakbarbárja...)
szóval próbáltam mindig kimaradni a balhéból (lásd Fagytűrő topic) EZÉRT nem is veszekedett velem soha senki a 2141 hozzászólásom alatt (vs. 47).
ha máshol nem, itt a gyümölcs fórumokon is kezdek már "öreg" lenni,
el is kellene hagynom már ezt az árnyékvilágot, és fészbúk oldalamra írogatni,
mint teszi azt nagyon okosan és időtakarékosan Harcz Endre...
nem személyed ellen szólt a hozzászólás, így nem kell visszatámadni azzal, hogy
"netről vett infó, +régi emberek..." nem ismersz, gyakorlatilag gyerekkorom óta gazdálkodom, tapasztalat híján nem vagyok, sokat láttam-tapasztaltam a "régi öreg" apámtól (80 éves) is, én magam is 50 leszek, ami nem sok, de nem vagyok már a netcsecsszopó tinédzser. (Persze te még sokkal több is lehetsz, így még a tegeződésért is elnézést kell kérjek... - ez a nicknevek átka).
8 éve művelgetem 3 hektáros ültetvényem, nem kiskertben bohóckodok (bár a nagygazdákhoz képest igaz, ez is bohóckodás... :). amúgy meg nincs (nem lenne) jelentősége a tapasztalatnak a rézzel kapcsolatban. mit tapasztalhatok meg? hogy működik? abban nem volt vita. de tapasztalatból nem fogom látni a talaj szennyezettségét, csak mérésekből.
attól, hogy valami évszázadokig, évtizedekig forgalomban volt, bevált módszer semmire sem garancia.
sorolhatnánk: köpölyözés mint orvosi csoda gyógymód, azbeszt mint szuper szigetelő..., DDT a sárga méreg (a legfigyelemreméltóbb, hogy ötven év kellett annak felismeréséhez, hogy a DDT fô metabolitja antiandrogén sajátságú anyag...), és tipikus ilyen a réz. az kétségtelen, hogy működött és működik. DE. a francia szőlők talaja sok-sok százalékkal a határérték felett szennyezett rézzel, az évszázados ("régóta bevált, agggyunk neki") rezes permetezés miatt...
aki bioban gondolkodik, és szakértője, le kell írja: a réz veszélyes, és nem igazán bio megoldás (de nincs nagyon -még- más.). a rézgáliccal az a gond, hogy még kis adagokban elosztva is sokkal nagyobb a rézterhelése.
és igen, használom a netet is, mert nem tudom kiszopni az ujjamból a szerek összetételét, hatásmechanizmusát.
"A Cuproxat kötött formában tartalmazza a hatóanyagát, a réz II-ionokat, így a perzselés veszélye minimálisra csökken. A gyártási eljárás során a réz kristályméretét nanométeres nagyságrendűvé csökkentik, ezért a fajlagos felület itt is nagyobb. mint a ,,hagyományos" rézterméknél, aminek következtében jobb a lefedettség, még a bakteriális betegségek ellen is."
ettől függetlenül elismerem, hogy akár a Cuproxat is lehet analóg a kondenzcsíkkal, mikrohullámú sütővel, emberirtó védőoltással, nem létező koronavírus összeesküvéssel. [csak vicc volt... ] vagy? :)
végül pedig bocsánatot kérek, ha erősebben fogalmaztam. harag nincs,
csak fórum beszélgetés / vita.
(és itt egy új szó: "netcsecsszopó" :) ;)
DDT: na itt álljunk meg 1 percre. megint a netet használom, sajnos nincs tapasztalatom -szerencsére-, (bár annyi igen, hogy gyerekkoromban otthon láttam Matador-os dobozt. Gondolom meg lett mentve 1-2 doboz a kivonás előtt a jól bevált, hatékony szerből... :(
(...mert a "szemét, összeesküvő" hatóságok-nyerészkedő gyártók új, kevésbé hatásos szert dobtak a piacra, amiből több és gyakrabban kell, hogy nagyobb legyen a profitjuk...).
a ddt-t 1874-ban azonosította egy tudós, rovarölő tulajdonságát 1934-ben fedezte fel egy német, aki ezért 1948-ben Nobel-díjat kapott... HURRÁ!!!
...és régi, jól bevált szer volt, az ötvenes években...
---
amúgy az a véleményem erről a "régi öregek mindent -sokkal jobban- tudtak", hogy féligazság.
nem részletezem, miért.
a régi -nosztalgiából- táplálkozó gyümölcsfajták imádata és ültetése sem univerzális megoldás a betegségek ellen. illetve a "nyerészkedő nemesítők" kikerülésére.
finom, zamatos, bőtermő (lenne) egy besztercei szilva, de ha a pl. a PPV rendszeresen kinyírja, hiába. nem véletlenül nemesítették a Jojo-t, Topend plus-t (ez tényleg nagyon jó lett!) és társait...
ugyanakkor tény, hogy méltatlanul elfeledtünk gyümölcsöket! én is ültettem 7 házi berkenyét, 11 fajta naspolyát, ezeket a "retro" gyümölcsöket, melyek nem illenek bele a szupermarket orientált konzum világba. ültettem még pl. "régi" ceglédi óriás és magyar kajszit is. de pont ezek azok, amik még egyszer sem termettek jól, ilyen-olyan okok miatt (pl. hogy egyik jellemzőjük az alternancia), míg az imperialista olaszok-spanyolok, trianonos franciák által nemesített fajták már évről-évre szép termést hoztak. (kivéve, mikor elfagytak, a régi bevált fajtákkal együtt, mint most tavasszal... :) :(
Ne légy türelmetlen. A leírt anyagok nem csodaszerek, csak segíthetnek!
Mellesleg annak idején nemek is sikerült agyongondozni egy fügét, Goutte d`Or volt, amit a DMkertből vettem. Bármit elkövettem vele, egyszerűen nem akart megindulni. Visszavágtam, átültettem, kényeztettem, de semmire nem reagál, a végén a "nagy gondozás" hatására ki is pusztult. Viszont a visszavágott ágakból csinált dugványok szépen megeredtek, és egészséges növények fejlődtek belőlük. Ebből az következik, hogy maga a növény egészséges volt, csak én voltam a kelleténél türelmetlenebb!
A másik: Tavaly kaptam egy ukrán VDB-t PathosVerdesIII -tól. Kicsi dugvány volt, két kicsi levéllel. Nyár elején kaptam, de nem akart mozdulni, csak kb egy hónap után hozott egy apró levelet, és hogy az egyensúly fennmaradjon, gyorsan elrúgott a meglévőből egyet. Ezek után nem történt semmi, annak ellenére sem, hogy az üvegházban volt félárnyékos meleg párás helyen. Itt is telelt, ezért az összes két levele megmaradt:) január végén aztán megtörtént a csoda, nekiindult fejlődni, és a "rút kiskacsából gyönyörű hattyú lett"
Már azóta 24 levelet hozott, és folyamatosan hozza a többit is.
Nem csináltam vele semmit, csak januárban, amikor megindult, egy nagyobb fólia konténerbe ültettem, tápanyagban gazdag talajba.
"Más dolog, hogy a Dithane már talán a 90-es évektől forgalomban van, az nagyon jó szer volt főleg a szőlőre (de benne a réz is!!!), csak azóta már úgy hígítják jó pénzért, hogy nem érdemes megvenni, mert semmit nem ér."
Ezt a részét nem értem a hozzászólásodnak.
Nem értem a rezet, hogy jön a Dithane-hoz és nem értem a hígítást. A hatóanyag tartalom változott a 90-es évek óta? Azzal nem viccelnek, ez -már ne is haragudj- de szerintem tipikus hoax.
Egy picit másképpen látom a dolgokat, de én nem a NET-ről, hanem a régi emberektől és saját tapasztalataimból vettem az információkat: A rézgálicot lehet ritka alkalommal és kisebb %-arányban is használni, én az 1,5%-os arányt használom. Az emberek évszázadokon keresztül használták, főleg a szőlőültetvényre, erre csak most jönnek rá, hogy nem jó a szer? A Cuproxat-ban benne van a Cuprum, tehát réztartalmú szer. Bár már nem sokáig lesz kapható, mert az EU-ban talán 2024-ig lehet használni, már készül a szabályozás, hogy a réztartalmú szerek ki legyenek tiltva. Más dolog, hogy a Dithane már talán a 90-es évektől forgalomban van, az nagyon jó szer volt főleg a szőlőre (de benne a réz is!!!), csak azóta már úgy hígítják jó pénzért, hogy nem érdemes megvenni, mert semmit nem ér. A szappanos víz miért nem jó? Csak egy bizonyítható érvet kérnék, hogy miért nem?
"Zsákmányként étlapjukon elsősorban sáskák, mindenféle kisebb rovar és pókok szerepelnek, de elfogyasztják a rágcsálók újszülött kicsinyeit és a fiatal gyíkokat is."
A zöld gyík Magyarországon – mint minden hüllő és kétéltű – védett.
Természetvédelmi értéke: 25 000 Ft."
milliomos vagyok! mert 40 darab biztos van 2 hektáron...
és
Leginkább rovarokra, sáskákra, tücskökre, lepkékre, szöcskékre vadászik, de a nagyobb példányok kisebb gyíkokat is elkapnak. Tavasszal, a hamar átforrósodó sziklákon napfürdőző nagy testű zöld gyík ritka, megkapó látvány.
és
Főleg rovarokból és más kicsi gerinctelen állatokból táplálkozik, de néha gyümölcsöt, madártojást, szárnyasokat, kis gyíkokat és még egereket is.
és itt egy "sárkány" poloskát eszik (sajnos nem gyík, és nem ő fogta...)
vajon a gyíkok (zöld gyík, fürge gyík) eszik a poloskát? (vagy meztelencsigát?)
nálam eszméletlen mennyiség van!
sok "hasas" (tojásrakás előtt álló) példányt láttam a hétvégén, lesz még több! :) meg kell nézni, mit esznek! tücsköt biztosan, azt tudom, de jó volna, ha poloskát is...
(tücsöknek kell álcázni :))
amúgy még levelibéka (minden más békán kívül is) van, na az már teljes ökofarm indikátor! :)
a "vicces", hogy nem különösebben vizes, sőt száraz a terület!
meztelencsiga is csak tavaly bukkant fel, de csak elvétve, keresni kell! (szerencsére...)
"nem fújkálhatja olyan gyakran az ilyen-olyan szappanos meg csalános löttyöket, hogy az valóban hatásos legyen."
Nem kell fújkálni, elég akkor amikor még a fertőzés kezelhető, és nem fog felszaporodni!
Másik meg igazából nem is a bodza a téma, hanem a rajta szaporodó tetvek továbbfertőzése a haszonnövényekre, ami pedig lássuk be,a szakirodalom szerint, a te állításoddal ellentétben számtalan van !! Idézet a hozzászólásodból: ("A bodzán más tetűfaj él, mint a többi növényen, értelmetlen a többi gyümölcs érdekében lepermetezni") Pedig hát de! A bodza levéltetű is megél számtalan növényfajon!
Amúgy meg a környezetben van pont elég gazdátlan növény, amin tenyészik épp elég hasznos rovar, na meg más egyéb káros is!
Ez mind igaz, és tudom, hogy sok levéltetűfaj tápnövényváltó.
De tapasztalatom szerint legnagyobb számban bodzalevéltetű van rajta, van egy időszak, mikor vastagon borítják a hajtások fölső részét a szép, gömbölyded, szürkés türkiz levéltetvek. Olyankor elég lehangolóan tud kinézni, szitál róla a ragacs, de elég hamar megjelennek rajta a katicák és a zengőlegyek lárvái, és lepucolják.
Ha valaki szeretne vegyszermentesen termelni, nagyrészt a ragadozó rovarokra kell hagyatkoznia, nem fújkálhatja olyan gyakran az ilyen-olyan szappanos meg csalános löttyöket, hogy az valóban hatásos legyen. Ezek a ragadozók viszont egy idő után szépen lepucolják a növényeket (nem csak különböző katica fajokról és zengőlegyekről van szó, sok egyéb rovar is besegít, pl. fátyolkák, ragadozó poloskák), ezeknek viszont valahol föl kell szaporodniuk, ennek érdekében pedig a kert bizonyos részein meg kell hagyni a tetveket (vagy örülni, hogy a szomszéd meghagyja). Természetesen aki nem akar ökológiai gazdálkodást folytatni, az fújja le rovarölővel, de aki igen, annak egy fajgazdag rendszert kell fenntartania, aminek része némi tetű is.
Tápnövényei. Az áttelelő nemzedék a kecskerágón (Euonymus europeus, E. verrucosus) él. A nyári nemzedékek a termesztett növények közül a lóbabon, cukorrépán, mákon, napraforgón és kukoricán, ritkábban paradicsomon és babon fejlődik. Tömegesen szaporodik továbbá a libatopon (Chenopodium album), disznóparéjon (Amaranthus retroflexus), labodán (Atriplex tatarica) és lósóskán (Rumex obtusifolius). Kevésbé jelentős tápnövényei közé még számos növény tartozik, mint pl. a burgonya, zsázsa, valamint számos vadon termő növény (Anthericum ramosum, Valeriana officinalis, Anthriscus silvestris, Seseli hippomaranthum, Angelica silvestris).
Zöld őszibarack-levéltetű – Myzus persicae Sulzer
Tápnövényei. Téli fő gazdanövénye az őszibarack. Amilyen szűk a Myzus persicae gazdanövényköre az áttelelés esetében, annyira változatos a nyári tápnövények fajgazdagsága és száma. Amájusban szétrajzó szárnyas nőstények a legkülönbözőbb műveleti és gyomnövényen telepszenek meg: az irodalomban számon tartott tápnövényei száma 400 felett (!) van. Ezek közül a legismertebbek a burgonya, dohány, pásztortáska (Capsella bursa-pastoris), vadrepce (Sinapis arvensis), papsajt (Malva neglecta), apró csalán (Urtica urens), libatop (Chenopodium album), csattanó maszlag (Datura stramonium) és tulipán (Tulipa sp.). A kora nyári időszakban fűszerpaprikán is rendszeresen előfordul. A nyári tápnövények nagy száma adja részben a faj számos szinonim nevének a magyarázatát.
"A bodza- levéltetű fő gazdanövényei a Sambucus fajok, melyeken tojás alakban telel a paraszemölcsök vagy a rügyek közelében. Az ősanyák már kora tavasszal megjelennek, és összefüggő telepeket hoznak lét re a hajtásvégeken , virágzati részeken. E faj egyedei lágy szárú növények gyökerein élnek a nyár folyamán, majd a szárnyas alakok ősszel visszatérnek a bodzára, ahol áttelelő tojásaikat főként a fák egy éves vesszőire helyezik el."
Hozzáteszem az előzőekhez, hogy a fügének is nagyon kell a napfény, pont mint a szőlőnek. Annak örülne a legjobban, ha reggeltől estig úszna a fényben. De minimum napi 6 órányi napsütés feltétlen kell neki hogy teremjen is. Csak a kicsiket kell pátyolgatni, amit később meghálálnak. Ha megengeded annyit tanácsolnék még így kéretlenül, hogy ha napos helyre ültetsz ki nagyon kicsi növényt, érdemes a kezdeti időkben egy rashel hálót felé tenni. Körbe kis karók, rá a háló. Így kapja a szórt napfényt. Amint megszokta a helyét és elkezdett növekedni, telibe kaphatja a napot is.
Nagyon gondos vagy és ügyes. Sok szép termést kívánok neked!
Judit részére küldöm hozzászólásomat: Hát Judit! Minden bevált, amit mondtál! Mondtad, miszerint a gyökeres dugványokat először árnyékos helyre kell tenni, majd szórt napfényre, azután szoktatni a napfényre, így csináltam a dézsába ültetett példányokkal, azok szépen fejlődnek, majd referálok képpel is, de várok még pár napot. Viszont vagy kettő hónappal korábban kitettem szabad földbe néhány dugványt. Amelyik napfényre került, szeritem azoknak vége, de amelyik árnyékolt helyre került, az vígan növekszik! (A fura dolog az, hogy eddig úgy tudtam - a szőlő esetében legalábbis - hogy napfény kell a vessző növekedéséhez.) Szuper vagy és köszönöm Judit!
A rezet csak a szőlőre, paradicsomra és a szederre használom, de évente úgy kettő alkalommal. Egyébként a gombaölő szerek közül nehéz találni olyat, mely rezet nem tartalmaz, de ehhez alaposan el kell olvasni a szer leírását, hatóanyag-tartalmát. Azok a kisbetűsek általában.
A káliszappan oldatán én is használom tetű ellen, és a rezet is, de a rézzel óvatosan kell báni!
"A réz felhalmozódik a talajokban, és minden élő szervezet érzékeny vele szemben. Ezek a tények felhasználásának lehetőségét egyre szűkítik, még az ökológiai termesztésben is."
Nálam a kecskerágó ellen még ez sem jött be. De vegyszert sohasem alkalmazok. Esetleg tud mindenre jó valami újat? Én eddig csak a szappanos vizet és a rézgálicot használtam a kertemben.
"Tápnövénycsere vagy tápnövényváltás (heterőcia). A levéltetveknél rendszeresen előforduló jelenség, hogy a faj tojásalakban valamely többéves (évelő) növényen telel át és tavaszi nemzedékei (fundatrix, fundatrigéniák) ezen fejlődnek. Alombok elöregedésével egy időben késő tavasszal vagy kora nyáron a faj szárnyas egyedei meghatározott lágy szárú tápnövényére (növényeire) vándorolnak át, majd ősszel ugyanez ellentétes irányban lejátszódik. Példák: fekete répa-levéltetű: kecskerágó-cukorrépa; zöld őszibarack-levéltetű: őszibarack–burgonya."