Gondolatkísérletet írok - hozzá kapcsolódó kérdéssel:
Földön álló magas torony tetején 2 óra működik. Ezek egyike egy ún. cézium-os, a másika időalapját pedig olyan folyamat adja, amely mondjuk 10 Planck egység periodusidőt biztosít. (ez odafenti mérések alapján állítható).
Az órák járása lentről, a felszínről is ellenőrizhető. Lent mindkét óráráról megállapítják, hogy kissé gyorsabban járnak, mint az ugyanolyan konstrukciójú lenti órák.
Lenti megfigyelők számítása szerint a fenti 2. számú óra időalapja
a Planck- egység 10-szeresénél nagyobb, de kisebb annak 11-szeresénél.
Eme feltételezésük összhangban áll az idő kvantáltsága vélelmével?
A Planck hossz nem csak egy "összeállított mennyiség", hanem a mérési lehetőségeink határa. Ha a Planck hossznál kisebb méretet mérni szeretnénk, akkor egy igen nagy frekvenciájú elektromágneses hullámra van szükség. Ha ez egy olyen rövid hullámhosszú rezgés, hogy képesek vagyunk vele a Planck hossznál kisebb távolságot detektálni, akkor annak olyan nagy energiája lenne, hogy ütközéskor egy fekete lyuk képződne, amely elnyelné a fotont. Így lehetetlenné válik a mérés.
A Planck hossznál és Planck időnél rövidebb intervallumokban a tér és idő hagyományos fogalmai értelmetlenné válnak. Ebből és az energia kvantáltságból egyenesen levonható az a következtetés, hogy a tér és az idő is kvantált.
Ezt a kvantáltságot jómagam is, mint egy lehetőséget el tudom fogadni. De nem kizárólagosan. Mert ugyanúgy, el tudom azt is fogadni, hogy a téridő "szövete" a Planck tartomány közelében annyira más jellegű, és annyira idegenszerű tulajdonságokat mutat a hétköznapi tapasztalatokkal, hogy ha ehelyett a Planck tartomány tapasztalatai lennének a hétköznapiak, akkor el se tudnánk képzelni, hogy miként áll össze ebből egy 3 dimenziós tér és vele egy egyirányú, időnek nevezhető érthetetlen valami. Ezt a Planck közeli világot ekkor nem kvantáltnak, hanem éppen hogy folytonosságot tartalmazónak gondolnám, természetesen nem térben és nem időben.
Azt hiszem nem értetted meg ,amit leírtam. A méterrúd legyen a Planck hossz, a másodperc meg a Planck idő( természetes mértékegységek). Akkor minden inerciarendszerben vagy a másikból nézve is 1 méternek mérem, azaz abszolut mértéke van, mint a Planck hossznak, míg a hossz- és időkoordináták a Lorentz transzformáció szerint változnak az egyes inerciarendszerekben, természetesen a hossz- és időkoordináták a " méter" ill. a "másodperc" egésszámú többszörösei, így csak ezek az egésszámok változnak-a mértékegységei nem.
A Planck hossz nem egyéb, mint a Planck állandóból és a G (gravitációs) állandóból összeállított mennyiség.
Tulajdonképpen egy sejtés van mögötte sokkal inkább mint egy kidolgozott elmélet.
Az atomok méretében a kvantummechanika, a h_vonás állandó játszik fontos szerepet, a gravitáció (ált. rel) elhanyagolhaó.
A csillagok méretében a G és az ált. rel. ad jó eredményt, a kvantummechanika elhanyagolható.
Ha a kettőt egyeztetni próbálják a legkézenfekvőbb módszerekkel, akkor nyilvánvaló képtelenségek adódnak.
Azt kellene vizsgálni, ahol G és h_vonás is erősen bele tud szólni a dolgokba, hogy vezesse az intuíciót, segítsen megalkotni az új fizikát. De sajnos ez a terület nem hozzáférhető kísérletekkel, még nagyon sokáig nem is lesz az.
A kvantummechanika és az altrel nehéz összeegyeztethetőségéből arra következtetnek, hogy bizonyos mérettartományban megváltoznak a dolgok, nem lineáris minden, hanem szemcsés, habszerű vagy akármi a világ, más fizika kell. De hogy egész pontosan milyen lenne az, arra csak sokféle elképzelés létezik, húrok, bránok, sok dimenzió. Messzemenő következtetések láncolata, amiből vagy lesz valami vagy másfelé fordulnak. Semmiképp sem megfigyelésekkel, kísérletekkel megerősített hiteles modell egyik sem. Ebben a homályos zónában lebeg a Planck hossz.
A konkrét kérdésre a triviális válasz: persze hogy lehet. Pl. Planck_idő / 2. Hogy aztán egy adott elméletben ez értelmes-e, az egy másik kérdés. De ahhoz kell az a bizonyos elmélet is.
Hawking:
""First, they thought substances were the smallest unit, and they were wrong. Then, they thought that atoms were the smallest unit, and they were wrong. Then, they thought that protons and electrons were the smallest unit; you guessed it, they were wrong. Quarks smallest? Wrong. Now, we think we have the smallest unit. WE are, of course, correct.""
A Planck hossz és idő - úgy mondanám- összhangban van a c-vel. A c sok helyen megjelenik a fizikában, mivel makroszkópikus mérésekkel is ellenőrizhető a számszerű értéke, míg a Planck hossz és idő számértéke közvetlenül nem is mérhető a határozatlansági reláció miatt, ezért közvetett módon lehet rá következtetni.
A filozófia adhat egy, vagy több féle magyarázatot, de a fizika szerintem nem éri be ennyivel. A fizika csak a többször megismételt kísérletekre a vevő. Számomra az ő válaszuk mérvadó.
Ez így eléggé semmitmondó, hiszen a méterrúdra is elmondhatod: minden rendszerben azonos a nyugalmi hossza, csak más-más számértéket rendelünk hozzá, és hossznak nevezzük...
Einstein azt a posztulátumot állította fel, hogy a fény sebessége minden inerciarendszerben azonos, számszerűleg is.
Én abból indultam ki, hogy a fény az két mennyiség hányadosa, tehát a fény nem alap mennyiség a természetben, hanem származtatott mennyiség, azaz a Planck hossz és idő, alapvetőbb mennyiség, amelyekre a hányados éppen c. Ezért a részemről nem a fénysebességet teszem invariáns mennyiséggé, hanem a Planck hosszat és időt, melynek értéke minden inerciarendszerben számszakilag is azonos, a fénysebesség invariánciája éppen ebből következik.
Ezért minden hossz és időkoordináta a Planck hossz és idő egésszámú többszöröse kell legyen, nyilván ez az egésszám a mi léptékünkben óriási szám, de mégis egésszám.
A Lorentz transzformáció megalkotható ezen egésszámok függvényeként úgy, hogy minden koordinátarendszerben az egésszámok körében maradunk és a Planck állandók nem "nyúlnak vagy rövidülnek" meg, hanem a változók ezek az egésszámok.
Pl. egy részecske nyugalmi tömege, Lorenz-invariáns, ami azt jelenti, hogy minden inerciarendszerben ugyanannyi ez a nyugalmi tömeg, tehát a Lorenz transzformációra invariáns... A Planck hosszra és időre alkalmazva a Lorentz transzformációt ( nyugalmi hosszra és nyugalmi időre ) ez a számérték változatlan, csak a hozzájuk rendelt egésszámú koordináták változnak.
"A feles spinnel öt részecske rendelkezik. Modellje kártyával. Az ilyen típusú kártyát elég egy félkörben (180 fokkal) elfordítani, hogy úgy álljon, mintha nem forgattuk volna el."
Nem elírás, le is rajzolta, kártyákkal szemléltette.
Az idézet helytelen, még 360 fokos forgatással sem az eredeti hanem ellentétes állapotot kapunk, 720 fok kell neki. A 2-es spinnel keverte össze, ez abból is látszik hogy a 2-es spinről is rosszat írt.
Helyesen (Wikipedia):
Mathematically, quantum mechanical spin states are described by vector-like objects known as spinors. There are subtle differences between the behavior of spinors and vectors under coordinate rotations. For example, rotating a spin-1/2 particle by 360 degrees does not bring it back to the same quantum state, but to the state with the opposite quantum phase; this is detectable, in principle, with interference experiments. To return the particle to its exact original state, one needs a 720 degree rotation. A spin-zero particle can only have a single quantum state, even after torque is applied. Rotating a spin-2 particle 180 degrees can bring it back to the same quantum state and a spin-4 particle should be rotated 90 degrees to bring it back to the same quantum state. The spin 2 particle can be analogous to a straight stick that looks the same even after it is rotated 180 degrees and a spin 0 particle can be imagined as sphere which looks the same after whatever angle it is turned through.
Természeti állandókból képeztek egy idő dimenziójú mennyiséget. Sok nagyságrenddel kisebb, mint amit mérésekkel, megfigyelésekkel meg lehet közelíteni. Így sok mindent lehet gondolni a mibenlétéről, de ellenőrizni nem nagyon lehet hogy úgy is van-e.
A Planck tömegnél pl. nem nehéz kisebbet találni, hiszen kb. egy baktérium tömege.
Végigfutottam rajta. A fizikát műkedvelő szinten se ismeri (pl. a feles spinről részletesen kifejti hogy 180 fokos forgatásra megy át önmagába!), ami pedig a fő motívum lenne az üres agymenés.
