Keresés

Részletes keresés

habár Creative Commons License 2006.06.08 0 0 708
"a fény a maximumoknál erősebb, mint ahogy azt várni lehetne. "Átvándorol" oda"
Jó Ég, ha ez igaz...!
Nem csoda, ha az EM elvvel soha meg nem magyarázható....
Viszont az EM-GI elvvel, könnyen.
Előzmény: Törölt nick (700)
habár Creative Commons License 2006.06.08 0 0 707
"Akinek akár homályos ismeretei is vannak fizikából, azok átugorják a hozzászólásaidat. "
írták nekem.
Nem zavar ez Titeket?
Félek, nektek még homályos ismereteitek sincsenek- hála...
Előzmény: habár (706)
habár Creative Commons License 2006.06.08 0 0 706
ResetGomb
Érzem, figyelsz a kételyemre, és arra válaszolsz.
"valószinüleg azt is kimérték, hogy a résen átmenő fényáram megegyezik az ernyőn megjelenő fényárammal. Ez azt jelenti, hogy a a fény a maximumoknál erősebb, mint ahogy azt várni lehetne. "Átvándorol" oda és nem alakul semmivé, nem tünik el."

Ennek az egyenlegnek a milyensége nem mindegy!
Valóban, fényáram egyenleget mértek?
Az ugyanis nem energia, inkább teljesítmény.
S így lehet, hogy hozzáadódott valami a tömegrészből.
Nem lenne meglepő.

Hiszen GONDOLJ bele!- a ferdén megpördülő sugarak más fázisban érkeznek a felületre, ahol a tömeg már fénnyé alakult.
Középre csak egyetlenegy, amelyik azon a távon éppen töltésszerű.
Utána meg a tömegszerű részek fokozatosan átalakulnak EM-é, és kirajzolják azt a rés mellett.
Nem is rossz megoldása a kétrés problémának.

Egy kérdés!!!
Végezték a kétrés problémát görbe, sőt gömbfelületen?
Könnyen lehet, hogy a felület formájával bármely eloszlás elérhető.

Ez az észrevételed nagyon jó BIZONYÍTÉK az EM-GI elvre.
Előzmény: Törölt nick (700)
habár Creative Commons License 2006.06.08 0 0 705
ResetGomb
Én csak mintha olvastam volna, hogy az antennák melegszenek?
Mondom, ezen a területen járatlan vagyok. Biztosan megvan a ismert oka, ha és hogy valamely antenna miért, és hol melegszik.
Mondjuk, méteres hullámhosszon, egy 1 kW teljesítményű antenna hőmérsékleteloszlása milyen?
Ki tud erről valamit?

Előzmény: Törölt nick (700)
habár Creative Commons License 2006.06.08 0 0 704
Kösz a linket, szükségem volt rá.
Előzmény: TEODOR (699)
habár Creative Commons License 2006.06.08 0 0 703
Teodor
Nem beszéltem szubatomi részecskéről. "valamiről" írok inkább.
Amúgy valami olyasmi is forog a fejemben...
De egy sor ellenvélemény is, ami viszont az opponenseknek kellene eszébe jutnia!
Hogy pl. a fény, ha tömeg és töltés, miért nem hagy nyomott a WILSON ködkamrában?
Nem tudok reá válaszolni.
Sajnos, az opponensem is jószerével magam kell, hogy legyek...
Szörnyű stressz, csak bele ne geb... bocs betegedjek.
Előzmény: TEODOR (698)
habár Creative Commons License 2006.06.08 0 0 702
428134
"Van töltés, ott van ahonnan elindult a foton.
De a fotonban nincs."
őlem akár lehetne így is.
Csak akkor azt ne mondjátok, hogy az hullámjelenség.
Akkor az egy korpuszkula.
A fény EM elve- korpuszkuláról, nem hullámról szól.
Egy hullámanyagú, megkövült, forgolódó energia? csomagról.
Előzmény: 428134 (697)
TEODOR Creative Commons License 2006.06.07 0 0 701
Előzmény: TEODOR (699)
Törölt nick Creative Commons License 2006.06.07 0 0 700

Én pedig azon csodálkoznék, ha több százan nem mérték volna már meg.

De valószinüleg nem világít infrában.

 

É valószinüleg azt is kimérték, hogy a résen átmenő fényáram megegyezik az ernyőn megjelenő fényárammal. Ez azt jelenti, hogy a a fény a maximumoknál erősebb, mint ahogy azt várni lehetne. "Átvándorol" oda és nem alakul semmivé, nem tünik el.

Előzmény: habár (694)
TEODOR Creative Commons License 2006.06.07 0 0 699
Előzmény: TEODOR (698)
TEODOR Creative Commons License 2006.06.07 0 0 698

habár az még nem jutott az eszedbe , hogy annak a szubbatomi részecskének két létezési formája van .

1 . energia mentes lásd gravitáció .

2 . energia dus lásd fény .

3 . a látható univerzum a két alapjelenség keveréke .

4 . anyag és fény között nincs gyakorlatilag külömbség .

5 . a frekvenciák határozzák meg ennek a paránynak a megjelenési formáit.

6 . mint emberben a DNS az anyagban ,a frekvenciák , interferenciák szabják meg hogyan csoportosuljanak .

Előzmény: habár (694)
428134 Creative Commons License 2006.06.07 0 0 697

A foton tömegét az elnyelődésekor lehet megmérni.

Amiről te beszélsz, az az EM-hullám fázisa, azt sok foton adja eredményül.

 

Van töltés, ott van ahonnan elindult a foton.

De a fotonban nincs.

Előzmény: habár (696)
habár Creative Commons License 2006.06.07 0 0 696
A foton tömegét lehet hogy abban a fázisban mérték, ahol a töltés maximális, a tömeg nulla.
De valamelyikük mindig domináns.
Előzmény: 428134 (693)
habár Creative Commons License 2006.06.07 0 0 695
Te el tudsz képzelni térerőt töltés nélkül?

Ez nálam minden ismeretemnek ellentmondana.
(persze nem is dicsekedek sokkal)
Előzmény: 428134 (693)
habár Creative Commons License 2006.06.07 0 0 694
Nemcsak az antennára érvényes ez.
De a fény egyébb "hullámjelenségeire" is
Beszéltek a kétréses kisérletről.
Valaki mérte a hőmérsékletet is a két fénymaximum között?
Mert nem csodálkoznék, ha az infrában "világítana"
Előzmény: habár (692)
428134 Creative Commons License 2006.06.07 0 0 693

A 4 dimenzióból a fény hoz létre kettőt.  Az időt és egy tér dimenziót. Hogy hogyan nemtudom, de biztos nem a rezgésével.

Talán nem is maga a fény, hanem a többi részecske hozza létre a fényt ott ahol két elektron ütközik. Valahogy mintha az egész univerzum 2 dimenziós lapokból állna. Ezeken tudnak az elektronok mozogni és ütközni. De a többi sík számára az ütközési pont téridőben szétválik.

A fény a téridő. Ebben egyetértek.

 

A többiben viszont nem. A fotonnak NINCS tömege SE töltése.

Ezt én nem gondolom, hanem mindenki tudja.

Legalábbis eddig azt hittem...

Előzmény: habár (691)
habár Creative Commons License 2006.06.07 0 0 692
Mégvalami: ahol a fény maximálisan érzékelhető, pont ott nulla a tömeg.

Én a rádióantennát vizsgálnám.
Mert ha igazam van, akkor ott ahol kilép a hullám, az antenna hőmérséklete más.
Ez adás-vételre egyaránt igaz.
Még valami.
A fény "tömege" nem biztos hogy eloszlik, hanem középen összpontosul, mint egyfajta részecske.
Csak a sűrűsége vonatkoztatható a teljes hullámtérfogatra.
Még az is járt a fejemben, hogy amit anyagnak gondolunk, nem lehet e nagyon hosszú hullámú, kis rezgésszámú fény, csak tömeg állapotban. De ez tényleg hüjeség. A többit viszont, amit írtam, hihetőnek találom.


Előzmény: 428134 (688)
habár Creative Commons License 2006.06.07 0 0 691
428134
Roppant érdekes nekem a kérdés, amit feszegetsz.
Mert én úgy gondolom, hogy:

A töltés, és az elektromos térerő egymás nélkül nem léteznek, de ha léteznek, akkor mégneses erőteret is kelthetnek. Ami kifejeződik pld. az ExH szorzatban

Ennek analógiájára:

A tömeg és az gravitációs térerő egymás nélkül nem léteznek, de ha léteznek, akkor inerciális erőteret is kelthetnek. Ami kifejeződik pld. az GxI szorzatban

Mondhatnám úgy is, hogy a TÖMEG és a TÖLTÉS a nemtője mindennek.
(én inkább ezek sűrűségét értem)

Te meg úgy, hogy mindezek csupán az energiához kapcsolódnak?

Fordítva: az energia kapcsolódik mindezekhez, nem?
Kinek mi a véleménye?

Próbálom megformálni:
A TÖLTÉS tömeg nélküli egyik (valami).
A TÖMEG töltés nélküli másik valami.

E teljesen különböző kétféle valamiből képződnek a különféle részecskék, ahogyan mások is kapisgálják.
Lesz tömegük, töltésük...
Például állitólag a neutrinó kétféle töltésből épül, nincs is tömege, úgy hatol át a késen, mint a vaj.
A fénynek, mint gondolom, van töltése, és tömege is.
És mert ezek periódikusan változnak, adott hosszúságban, létrejön még valami, ami nagyon fontos: az IDŐ, és a TÉR.
De lehet, hogy fordítva?
Előzmény: 428134 (688)
habár Creative Commons License 2006.06.07 0 0 690
TEODOR
Én a teljesítmény megmaradást rossz példaként, arra hoztam fel, hogy Maxwell nem volt képes bebizonyítani az energiaegyenleget, ezért helyette teljesítmény megmaradást adott.
Ami nem ugyanaz, mert akkor nem lehetne a villanyt kikapcsolni, ahogy mmormota is cikizte.
Én is, mint bárki, aki éter nélkül nem képes elképzelni a fényt, arra gondolok, hogy az energiát közeg hordozza.
Én kétféle alapközegre gondolok, mint más is előttem.
Az egyik a töltés- az az EM-et hordozza, kelti.
A másik a tömeg, az a GI-t kelti.

A fényben ezek periódikusan egymásba alakulnak.
Így hát nem kell az egész világmindenséget éter boritsa, csupán annyi, amennyi a fénynek kell.
A fotonnak, vagy bármi csudának. Saját "légkörét" maga a fény viszi.
Csak annyiból különleges, hogy szinuszgörbe szerint megy át a töltés tömegbe, és vissza. És ahogyan átvált, úgy nőnek a kapcsolt tereik, az EM, és a GI, illetve csökkennek. Csak a mi szemünk sokkal hatékonyabban érzékeli azt a részt, amit a töltés okoz, a pirinyó tömegről, amely becsapódáskor talán hővé változik? tudomást se veszünk.
De a rádióadóvevő érzékeli ezt az átmenetet.

És mert az EM a Gi vel 90o fáziseltolásban van, négyzeteik összege az egész haladás ssrán =1.
Vagyis az energia az egész uton KONSTANS! Csak néha tömeg, néha töltés formában...
De hogyan is lehetne másképpen?

Hiszen a teljesítménysűrűség minden periódusnál nullává fordul!
Ha azt az idővel szorzom, ott nulla energia jön....Mi? Nulla a fény energiája? Hihetetlen...
Hát ez legyen az a pont, ahol viszont a töltés helyett a tömeg maximuma van.
És amiről én írok, az valóban korpuszkula és hullámjelenség, amelyről pedig tanult barátaim írnak, az csak egy töltés töltettel töltött korpuszkula, aminél jobb egy hagymás baconos rántotta is. (kicsit paprikázva)


Előzmény: TEODOR (687)
habár Creative Commons License 2006.06.07 0 0 689
Mmormota
Az energiasűrűséggel tökéletesen szinkronba vagyok, nem kell magyarázd.
A teljesítménysűrűséggel viszont nem, mert azt a dTau idővel szorozva változó energiát kapnék, amit nem értek, mint már hangsúlyoztam.

Anmit csak akkor értenék, ha a fényben egy olyan töltés röpülne, ami körül ilyen szinuszos EM alakulna ki. De akkor az nem hullámjelenség, hanem egy golyóbis.
És ti a töltésről sem akartok hallani.

Szóval, egy hullámalakú teret előidéző töltést, valamiféle korpuszkulát tartotok a fény hullámjelenségének, amivel igen elégedettek vagytok.
Így azután lehetetlen veletek megértetni azt, amit én nem értek.
Előzmény: mmormota (685)
428134 Creative Commons License 2006.06.07 0 0 688

A New Limit on Photon Mass

 

A fotonnak nincs nyugalmi tömege, töltést pedig nem ad át, tehát nem szállít...

 

"TÖMEGETt, ami nélkül nincs gravitáció"

Talán az energia az amire mondhatnánk, hogy nincs nélküle gravitáció.

Előzmény: habár (683)
TEODOR Creative Commons License 2006.06.07 0 0 687

Habár jól hangzik a teljesitmény megmaradási törvény is miért nem impulzus megmaradási törvényen gondolkodsz , korábban már beszéltünk szubbatomi részecskékről lehet azok közvetitik az impulzust részecskékről részecskékre .

Nehéz elképzelni a semmi energia , teljesitmény , impulzus megmaradási törvényét .

Maxvel az egyenleteitt még  az éterelmélet fényében irta .

Einstein vetette el véglegesen az éter szükségességét , nem azért mer megcáfolta a létét hanem mert annélkül is tudott számolni .

Előzmény: habár (678)
Gézoo Creative Commons License 2006.06.07 0 0 686

    Bár szerintem a Compton effektus nem annyira meggyőző, inkább belemagyarázás.

Az viszont kétségtelen előnye, hogy már megpróbál egy-egy fotonként közelíteni

a jelenség alapjához.. 

 

  Nem mondta senki, hogy a fény nem lehetne kvantumos.. De azt, hogy

milyen is az a kvantum, már sokan vitatják, mert megbízható adataink nincsenek.

 

Az "ilyen és olyan tulajdonságok"-nál a hullám és részecske természetre gondolsz?

 

  Ha igen, akkor megismételném: egyesével részecske, tömegesen hullám...

Nem szabad elfeledkezni a fény forrását, ill a forrásait és azok helyzetét,

tulajdonságait..

  Így ha sok elektront kényszerítünk fénylésre, akkor nem szabad elfeledkezni

arról, hogy ezen elektronok kölcsönösen hatnak egymásra.

    Töltésükkel, perdületükkel stb.. Így a kilépés fázisa is  az elektronok közötti

"kapcsolat, kölcsönös hatások" függvénye lesz.

   Ezért a hullámjelenségek forrása a kibocsátó elektronmező is lehet..

(Ez a valószínűbb!)

 

 

Előzmény: habár (684)
mmormota Creative Commons License 2006.06.07 0 0 685

Energiasűrűségből térfogati integrálással kaphatsz a térfogatra eső energiát.

 

Teljesítménysűrűségből pedig úgy kaphatsz energia egyenleget, hogy kiszámítod az érdekes térfogatba a felületen beáramló és kiáramló teljesítményt. Ennek időintegrálja a a térfogatba áramló energia mennyisége a kérdéses időben.

 

A közvetítő közeg nélküli hullámterjedést a korabeli fizikusok se kedvelték. Csak hát nem találtak közeget.

Előzmény: habár (683)
habár Creative Commons License 2006.06.07 0 0 684
gézoo
Most úgy gondolom, értelek.
Ha nem tévedek egy fotont még korpuszkulának tekintesz, de a sokaságuk okozhat hullámjelenségeket?
Elképzelhető.

De mi van, ha csupán egyetlen fotont vizsgálunk?
Van egy Max Born könyvem: atomfizika- régebben gyakrabban olvastam.

Ő a Kompton effektusra hivatkozva állítja, hogy az a fény korpuszkuláris természetét bizonyítja.
Pedig a Kompton effektus a röntgensugarak eloszlását tükrözi a közel szabad elektronokon.
Anélkül, hogy lemásolnám, csak jelezném, hogy miért ne lehetnének ilyen és olyan tulajdonságai is a fénynek?
Az előbbi modellben -éter nélkül is- ezt próbáltam magyarázni.


Előzmény: Gézoo (681)
habár Creative Commons License 2006.06.07 0 0 683
428134
Nem értem a fénymodellt.
Nem értem az energiaáramlást, teljesítményt, azok változását hordozó közeg nélkül.
Tény, hogy csak nemrég kezdtem ezeket a képleteket megismerni.
Most pld. beleolvastam egy ismertetőbe, amely a fény Maxwell egyenleteit taglalja.
Megnézni az energia egyenlegről szóló részt.
Az el is kezdődött, majd szép finoman átalakult- teljesítménysűrűséggé.
Amit nem értettem. Hát nincs anyag-energia egyenleg?
Megértem az éter hívőket- akik valamely közeget keresnek.


Mi az Én modellem?

Az én modellemben a fény magával viszi mindkét közegét:
1. A TÖLTÉST, ami nélkül nincs elektromos, és hozzá kapcsolódó mágneses térerő.
2. A TÖMEGETt, ami nélkül nincs gravitáció, és hozzá kapcsolódó inerciális térerő (ezek a gyorsulásokkal arányosak.

A fény e két közeg által okozott mezők periódikus átváltozása, miközben halad is.

Így töltés és anyag, EM és GI váltakozva, vagyis a világmindenség univerzális építőköve, ami önmagát hordozza.


Előzmény: 428134 (680)
habár Creative Commons License 2006.06.07 0 0 682
off
Mmormota
Hát érzékelem is, amit írsz, annak ellenére, hogy egyébként tudom, hogy elfogadtok, segíteni próbáltok.
Nem is bánt már, ha nem válaszoltok.
Nehéz gombóc, le kell nyelnem.
Csak annyi, hogy továbbra is leírom, amit gondolok. Baj?
Meg válaszolok, ha szólnak hozzám.
Illedelmesen.

on
Előzmény: mmormota (679)
Gézoo Creative Commons License 2006.06.07 0 0 681

Szia!

 

   Akkor szedjük szét.

 

 Ha valami fénysebességgel halad, akkor az ideje áll.. Legalább is a relativitás elvének megfelelően. Így menet közben nem is vááltozhat..

   Igen ám, de amit látunk az nem egy db foton, hanem giga-tera mennyiségű.

Így természetesen ezek együttes hatását érzékelve tapasztaljuk a

forgó polaritást, a hullámszerű viselkedést.. Ezért érzékelünk a hullámhossz

tört részeinek függvényében különféle hatásokat. Amiket nem ugyanaz az egy, hanem a sokaság következő tagjai okoznak..

   Ha csak egy foton van akkor az egy pontból indul és egy pontba érkezik..

Közben nincs róla információnk..  Nagyon sok fotonnal előfordul, hogy

"mindenfelé" vagyis akár gömbszerűen terjednek szét..

 

Előzmény: habár (676)
428134 Creative Commons License 2006.06.07 0 0 680

Engem speciel az zavar, hogy nem tudom milyen modellben képzeljem el amit írsz. Most akkor szerinted a fény (vagy amit leír a képleted) az részecske, vagy valamilyen közeg hullámzása, vagy valami más?

Milyennek képzeled a képleted által leírt dolgot? Nem ismerjük a modelledet...

Előzmény: habár (677)
mmormota Creative Commons License 2006.06.07 0 0 679

Nagyon belemelegedtél, nem volt kedvem minden egyes levélhez hozzászólni. Elejétől végig úgy rossz ahogy van amit leírtál. Tele vagy zavaros gondolatokkal, félreértésekkel, alapvető fontosságú dolgokat egyáltalán nem értesz.

 

És ebből az összevisszaságból próbálsz építkezni.

 

Ha úgy gondolod, csak én nem értelek, figyeld meg, kik szólnak egyáltalán hozzá ahhoz amit leírsz, és miket. Akinek akár homályos ismeretei is vannak fizikából, azok átugorják a hozzászólásaidat. Ha kíváncsi vagy a véleményükre, mert esetleg azt hiszed, a hallgatás egyetértés, kérdezz rá név szerint olyan nicknevekre, akiknek adsz a véleményére...

 

Előzmény: habár (677)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!