Szerintem lehet, de nem idén. :-) 80 literes hordó nem olyan picike, nagyobb a párolgási veszteség, többet kell töltögetni, de ettől függetlenül lehet minőségi bort készíteni benne. Szerintem.
Bizony, a pakliban ez is, az is benne van. És papír nélkül is lehet örök ellenséget szerezni magunknak, meg papírral is:) A papír csak arra kell, ha az illető, aki azt mondta neki, hogy csináljon a földdel, amit akar, mondjuk berág valami vélt vagy valós sérelemért, és feljelenti, hogy engedélye nélkül kapirgál ott a szomszéd (mert a szó elszáll, miszerint egy éve még azt mondta, hogy azt csinál vele a másik, amit akar), vagy ha bekerített ingatlan, akkor magánlaksért, meg hasonlók. Hiába magánvádas az eljárás, azért roppant kellemetlen tud lenni.
50-80 liter mustból lehet-e minőségi bort készíteni? Értem ezalatt: 300 Ft/l helyett mondjuk 3000 Ft/l. (A szőlőfajtát, évet, termőhelyet stb. ideálisnak tekinthetjük, a kérdés lényege a mennyiség.) Az, hogy picike hordóban érik, az befolyásol valamit?
Így is van! Ha mégis szerződésszegésre kerül a sor, szerzett egy örök ellenséget magának a hegyen. Aztán az is lehet, hogy rendes ember a tulaj és hosszú évekig öröm lesz, meg bódottá... :-)
Fektesd le írásban, tanúk előtt, hogy átadta művelésre neked a földterületet bérleti díj nélkül, legyen benne, hogy mit, mikor, mennyi időre ad át használatba, a terméssel és a műveléssel belátásod szerint bánhatsz, természetesen jó gazda gondosságával. Ha határozatlan időre szól a szerződés időbeli hatálya, akkor szabályozzátok le, hogy pl. a használat során felmondás csak a vegetációs időszak végén lehet, amiről legkésőbb minden év szeptember elsejéig értesítenie kell írásban. Írd bele azt is, hogy ha ettől eltérne, és hamarabb venné vissza a földjét, akkor a mindenkori művelésre fordított anyagi és élő erőben forintosítható összeget ki kell fizetnie, ami legfeljebb vagy legalább x forint. Vannak még egyéb kritériumok is, amit bele lehet írni. A lényeg, hogy legyen valami a kezedben. A papír nem több a védd a segged szindrómánál, ugyanakkor a szomszédod - hacsak nem egy szemét, elvetemült genya - nem fog keresztbe tenni neked mondjuk augusztus közepén, amikor már látható, hogy további szép idő esetén rekord termés várható...
Nálunk Nagyberényben majd' minden második szőlőbirtok így néz ki. Nekem is megfordult a fejemben, hogy bevállalok egyet-kettőt, de lebeszéltek róla nálam tapasztaltabb sorstársak. Belevered a sok pénzt, energiát, időt, és amint szép lesz a birtok, a tulaj meggondolja magát, rögtön kedve támad szőlészkedni, vagy eladja jó pénzért. Te meg ott állsz majd elárvulva, szőlő nélkül. Nagy bánattól kíméled meg magad, ha nem vágsz bele, de a Te döntésed. Ha mégis csinálod, jó munkát! :-)
A szomszédunkban van egy elöregedett és meglehetősen elhanyagolt szőlőterület, ami erős fertőzési nyomás alatt tartotta a mi szőlőnket. A tulaj nagy ívben elkerüli a szőlőjét igazából nem érdekli, hogy mi van vele, azt mondta, hogy azt csinálok vele amit akarok csak kaszáljam le. Benne is lennék mert így legalább különösebb kockázat nélkül tanulhatnám meg azt, hogy hogyan kell az öreg, elhanyagolt szőlőbe életet lehelni. Nos ebben kérném értő segítségeteket, ha lehet. Néhány kép a helyzetről.
A bakművelésű tőkék ki sem látszanak a fűből.
Próbaképpen megtisztítottam egy kisebb területet
Felmagasodott tőke
A kordonos részt könnyebb volt lekaszálni
Arra gondoltam, hogy kap egy alaposabb trágyázást majd a bakművelésben lévő tőkéket kopaszra metszem - nagyon satnya vesszőket hozott - A kordonos részt meg hát... gondolom ott is aprítani kell kegyetlenül. Szóval szerintetek érdemes evvel foglalkozni vagy reménytelen a helyzet? Bármilyen ötlet ,trükk, varázsige érdekelne a témában :-)
Igen, egy rövidített változatát. Az első férjem - nyugodjon békében - tiszthelyettes volt a honvédségnél, ő citált nekem ilyesmiket, mint teszem azt a Toldi erotikus változata teljes terjedelmében és társai. Amikor meghalt az anyósom, az én kötelességem volt a hagyaték felszámolása. Olyan anyagok maradtak az apósom iratai között (aki hamarabb meghalt, mint a mama), hogy nem győztem törülgetni a könnyeket a kacagástól. Szépen rendszereztem, és elraktam őket, majd egyszer jó lesz egy könyvhöz, vagy az unokák derülésére.
Az Isten kétféle bort teremtett: a szürkebarátot és a leánykát.
A szürkebarát és a leányka csinálja a többi bort úgy, hogy a szürkebarát beteszi dugóját a leánykába.
Ha a dugó pont jó, akkor ezerjó.
Ha a dugó puha, akkor a leányka elkezd szomorodni.
Ha a dugó el van szoritva, akkor kéknyelű.
Ha a dugót felapritva teszik a leánykába, akkor szemelt rizling. Ha a dugó nehezen megy be, akkor visontai.
Ha a dugó sehogyan sem megy be, akkor pusztamérgesi.
Ha a leányka nem kap dugót, akkor csongradi vörös. Ha a dugót egy másik szürkebarátba teszik, akkor homoki. Ha a leányka nem akarja a dugót, akkor kövidinka. Ha a dugó csavaros, akkor fur-mint..
Ha a dugót rossz helyre teszik, akkor malaga. Ha a szürkebarát 25 éves, akkor bikavér.
Ha aszürkebarát 75 éves, akkor aszu.
Ha a szürkebarát költői hajlamú, akkor siller. Ha a leányka néger, akkor pinot noir.
Szóval, az eltett szőlőt föl szokás kötözni a gerendára. Ezt úgy mondják, hogy elteszik "hagyománynak". Az a lényeg, hogy jól szellőzzön. Ja, és a vastagabb héjú fajták alkalmasak ilyesmire. Karácsonynál tovább nem szokás tartani.
Ja, én nem vagyok borász, csak iszom, illetve a kiskertemben hasonló kevés szőlőm van, mint neked. 50 liternél még soha nem volt több borom, éppen ezért biztatlak - igaz, inkább a profikét iszom. :) Hajrá!
Én nem készítek bort, mert nem értek hozzá, a pince még csak lenne, de kicsi, és inkább a zöldségféléket tartom benne, meg egyéb odavaló tárolni valókat. Meg egyébként is, lenne talán 80 liter bor az egészből?
Nekem sem sikerült az idén a szőlő, van olyan fajta, ami még most is olyan savanyú, hogy a kecske is elmekegné magát tőle. Amit lehetett, és persze, érdemes volt, leszedtem, feldolgoztam szörpnek (iszonyatosan fogy), illetve beraktam tárolásra a pincébe, kis farekeszekben, egy sorral rakva a fürtöket. Van valami praktika, hogyan tartósítsam őket? Rossz a megfogalmazás, szóval, hogyan tároljam a fürtöket, hogy minél tovább frissek maradjanak?
A pince sóskúti téglából készült (bármit is jelentsen ez, talán azt, hogy jó nedvszívó), döngölt az aljzat, és három emeletes polcrendszer van kialakítva benne, valamint egy nagy kéményszerű szellőző (?) nyúlik ki belőle.
Eléggé pongyola a nyelvezete ennek a cikknek ahhoz, hogy komoly tudományos munkának tudjam olvasni.
Az MLF maszkosító hatásáról én még sok-sok évvel ezelőtt szálltam vitába Tóth Sándorral aki engem akkor meggyőzött, hogy felesleges az aggodalmam.
Az ilyen terroir és fajtajelleg témában folytatott kutatásokon meg a térdemet szoktam csapkodni a röhögéstől.
A kutatók csináltak a Somlón a Kreinbacherrel és a hegyközséggel karöltve egy fajélesztő válogatást jópár éve... és az első körben kiválogatták a hibások közül az alapvetően jó törzseket. Majd a végső nyertest az alapján választották ki, hogy melyik adta a legjobb fajta és terroir jelleget. Bruhahaha :D :D :D Azóta is ezen nevetek. Azóta is úton útfélen kérdezem, hogy akkor pontosan akkor most mi is az a terroir jelleg amit a Somlón hozni kellene és mi is a juhfark fajtajellege. Na erre egzakt választ nekem még senki nem adott.
Ezért én vásári kardnyelésnek és vurstlis bohóckodásnak tartom a fajtajellegre és a terroir jellegre való hivatkozást. Milyen terroirjellegről beszélünk a gyomirtókkal legyalázot és évtizedeken át műtrágyázott ültetvényeken? Milyen fajtajellegről beszélünk amikor 3-10kg/tőke terheléssel nyomatták az elmúlt évekig gyakorlatilag a borvidék minden fajtáját?
Engem nagyon érdekel a téma, de bevallom, hogy némi hitelességi deficitet érzek a kutatói oldalon.
A biogén aminok jelenléte egy érdekes kérdés, az OBI az nem mér erre, de szerintem meg tudom oldani a dolog bemérését.
Azért ez az irányított v. spontán MLF sztem kicsit összetettebb kérdés mint hogy használjak szelektált fajélesztőket vagy ne. Van itt egy kétrészes tanulmány "Spontán almasavbomlás vagy irányított almasavbontás" címmel 11 és 12es és noha a szerző természetesen kiemeli a különböző szelektált törzsek általa vélt előnyeit a spontánokkal szemben az mindenképp figyelemre méltó hogy a spontán fermentációnál a biogén aminok (és ezen belül a hisztaminok) keletkezése szignifikánsan magasabb. Ez az egyre erősödő allergia hisziben fajsúlyosabb szerepet kaphat, és nem tudom hogy van-e erre nálunk eü. határérték borokban de előbb utóbb lehet hogy lesz. (mint ahogy hivatkozza a cikk, hogy van ahol már van)
Tényleg; akik OBI-hoz hordják a boraikat, néznek hisztamint benne? és ha igen spontán almasav bontott borokban milyen értéket mutatott?
"Érdekes" volt még a tanulmányban a spontán MLF maszkosító hatása - mely szerint az ilyen reakció elfedi a borok terroir és fajtajellegét, míg az irányított kihozza azt... hát kéne kóstolni ua-t a bort spontán és irányított almasavbontás után.
-A (MEF) még nem kiforrott. A Schizosaccharomycesekkel kicsit több gond van mint a Saccharomycesekkel. Mert bár a Schizo. teljesen le tudja az almasavat bontani, - a S. csak mintegy 25%-ot - cukor nélkül nem megy neki.
"Az új Oenococcus oeni-faj szelekciójakor a következő szempontokat vették figyelembe: ... probléma nélkül bírja az alacsony pH-t és az alacsony pincehőmérsékletet. Magas alkoholtűrés, ami ma már nem csak a déli országokra jellemző a szelektáláskor lényeges szempontként szerepelt. Az új starterkultúra a cefre- és mustkénezéskor alkalmazott magasabb SO2-vel is jól megbirkózik." "Érzékszervi tulajdonságok... A biológiai almasavbontás során a borok struktúrája javul, ezt követően krémesnek és bársonyosnak hatnak. Az új szelektált starterkultúra emellett kiemeli a fehérborok fajtajellegét, főleg a szárított gyümölcsök és őszibarack jegyek kerülnek előtérbe. Vörösboroknál a BioStart®Vitale SK11® segít kialakítani az elegáns vörösborjelleget. Cseresznye, érett paprika és lekvár jegyek kihangsúlyozódhatnak. A diszkrét vajas jelleg pedig alátámasztja a testes fehér- és vörösborok aromaképét. "
innen a leírás: <a href="http://www.borkezeles.hu/?id=termekek&biostart_vitale_sk11&art_id=596&pdf=1&nyelv=hun" target="_blank">link</a>
Én továbbra is azt gondolom, hogy a fajélesztő használata az esetek túlnyomó többségében egy technológiás/üzleti kényszer. Amiről a fajélesztőt használó borászok ritkán beszélnek nyíltan.
A múltkor valahol beszélgettünk is egy borásszal aki nagyon ekézte a természetes élesztők használatát és fényezte, hogy milyen jó is meg korszerű a fajélesztőkkel való erjesztés... aztán csak kiderült, hogy az illető tulajdonképpen azért használ fajélesztőt, mert nincs elég hordója/tartálya ahhoz, hogy kivárja a természetes erjedést, mert jönne be a pincébe a következő fajta és addigra már ki kell, hogy erjedjen az előző. Na, nekem ezzel van bajom... a mellébeszéléssel és a kompromisszumok megideologizálásával.
Nincsen semmi baj a fajélesztőkkel, ha beismerjük, hogy valójában miért használjuk.
Nálunk az első ként 6-8 hét után kapja meg a bor, addigra az erjedés tökéletesen lemegy, szóval semmilyen kénezésen alapuló élesztőgomba szelekcióról nincsen szó.
Az Oenococcus oeni baktérium (ami ugye a malolaktikus fermentációért felelős) szelekciójáról én nem tudok,ahogy arról sem tudok, hogy léteznének ennek a baktériumnak kéntoleráns fajtái. Arról sem tudok, hogy ennek a baktériumnak lennének ízt és aromát befolyásoló fajtái. Szóval az én tudomásom szerin messze nincsen szó arról amit te írsz.
Ez kb. az a pont, ahol megint gondolkozhatunk azon, hogy mi a természetes borkészítés.
Ha van egy természetes élesztőgomba és baktérium kultúra, amelyből 25 fajt kinyírsz a kénezéssel, de marad másik 10, amelyik működik (mert kéntoleráns), akkor ez miben különbözik attól, hogy egy starter kultúrával azokat a gombákat/baktériumokat adod hozzá, amelyek valamilyen tulajdonságra már előszelektáltak?
Különösen érdekes kérdés ez a saját területről összeszedett, majd kitenyésztett élesztők/bacik tekintetében.
Őszintén szólva én semmi különbséget nem látok a klónszelekció / gombaszelekció / baktériumszelekció között, és pusztán technológiai kérdés szerintem, hogy a szelekció kénezéssel vagy más módon történik.
Nagyon analógnak látom azzal, amikor lisztharmatos ültetvényből a túlélőket összegyűjtve rezisztens klónt szaporítasz el - és csak egy másik szelekciós szempont, hogy végigkóstolod az ültetvényt, és a neked tetsző vesszőket viszed el oltásnak. Ha a legfinomabbat akarod, akkor az utóbbit szeded, ha a legellenállóbbat, akkor az előbbit. Ugyanez a helyzet a kéntoleráns és az illatos bort erjesztő élesztőkkel.
