Azért nyitom ezt a rovatot, mert az Ismeritek a szarmatákat? topikban tilos pl. azokat az antik szerzőket idézni, akik a szarmaták méd származásáról adnak hírt. Itt viszont a szarmatákra vonatkozóan minden forrás közlése megengedett. Vágjunk a közepébe!
Láncing- és lamellás vért-töredékeket találtak oroszországi magyar sírokban.
Bölcs Leó bizánci császár a IX. század végi betelepedőkről: "Fegyverük pedig a kard, páncél, íj és kopja, így a csatában legtöbbje kétféle fegyvert visel, a vállán a felfelé álló kopját hordva, az íját pedig kezében fogva s mindkettőt úgy használva, ahogy éppen szüksége van rá. Ha azonabn üldözik őket, az íjnak veszik nagyobb hasznát. De nem csak ők maguk öltenek fegyvert, hanem előkelő embereik lovaikat elül vassal, vagy nemezzel vértezik. Nagy igyekezetet és gyakorlatot fordítanak a ló hátáról való nyilazásra. "
Köszönöm az ötleteket keresgélek. ;) Hogy ki csinálta és mikor, az persze örökké titok marad. A kis szobrot nagyapám kapta egyik matrózától ajándékba 1930 körül. Ő akkoriban a Dunai flotillánál volt hajóskapitány. Csak annyi tudható még róla, hogy Délmagyarországon találták egy házépítésnél a földben, és emiatt is volt az az infó róla, hogy a szobor, egy ősi magyar harcost formáz meg. Nagyapám meg mivel Székely magyar volt, igen büszke volt magyarságára. így lett aztán "szent" tárgy belőle az idők folyamán. A kis szobor persze teljesen soha nem lett megtisztítva, ma is olyan állapotban van, mint anno. Rákövesedett homok, belül az ezüst is vastagon oxidálódva, az ón vagy ólom pedig csokibarna) vagyis nagyon régi a patina rajta. Párszáz éves biztosan megvan, de ha valóban a földből szedték ki anno, akkor lehet ez ezernél is több talán. Az a baj, hogy nem is találok hasonló szobrocskákat a neten. Tehát ha nem sikerül nekem megoldani, akkor előbb vagy utóbb úgyis múzeumhoz kell fordulnom, csak hát ez itt Németországban annyiban nem egyszerű, hogy vajh mennyire értenek egy pannon medencei régi tárgyhoz. A kard valóban nagyon míves. de ha jól megnézed az egész szobrocska az! Szerintem nem valami amatőr fémműves csinálta az biztos, mert minden aprócska részletet jól kimunkált rajta. Úgy a kardot tartó zsinórt, mint a pikkelyes páncélzat felső peremét, valamint az övet, a harcos ujjait, a bajszát, haját, ... sőt még a tekintete is a szobornak, szinte szúr. Itt is van egy kis infó amely alapján talán lehetséges, hogy ennyire szépen kidolgozott fegyvereik voltak már akkoriban. (talán nem mindnek)
Sziasztok! Elnézést kérek a nagyérdeműtől, de szeretnék tőletek segítséget kérni egy kis szoborral kapcsolatban. Én úgy tudtam apámtól, (sajna már 40 éve meghalt) hogy ez a többnyire levélnehezéknek használt fémtárgy egy régi magyar harcost ábrázol. S mivel nagy becsben tartotta, mi is ezt tettük vele. Persze egy idő után kiderítettem, hogy nem csak dupla rétegűnek látszik a fém amiből készült, hanem valójában is dupla, mert hogy a belső kb 3-4 mm. vastagság ezüst, a kőlső kb 2-3 miliméter pedig puha ólomból készült. Hogy miért? Halványlila segédfogalmam sincs róla. Azonban a minap láttam egy szarmata harcost ábrázoló rajzot, és felkerekedtem a neten, hogy többet megtudjak róluk, lévén Ha szarmata, hát legyen az, de talán megtudhatom, hogy valóban mit ábrázolhat. A szobor jelen állapotában 12 cm. magas. Jól láthatóan az alsó része hiányzik, ettől aztán instabil is, vagyis nem áll meg a saját lábán. Tudtok nekem abban segíteni, hogy elmondjátok a véleményeteket? Valóban szarmata harcost ábrázol ez a szobrocska?
Ancient DNA of 13 Sarmatian remains from Pokrovka and Meirmagul kurgans was extracted for comparative analysis. Most of the genetic traits determined were of western Eurasian origin, while only a few were of central/east Asian origin
én is foglalkozok a jász kérdéssel történeti és nyelvi szempontból. Már egy másik topikban is előjött a téma.
általában a szkíták/szarmaták közé sorolják őket,
akiket meg általánosan az indo-európaiak közé,
viszont a történeti adatok alapján (pl. Herodotosz) a szkíták nem voltak etnikailag és nyelvileg homogén csoport
konkrétan a jászokot nézve, véleményem szerint indo-uráliak voltak, azaz félig- meddig magyarok voltak régen is, ahogy ma is.
eredetüket nézve annyit írnak róla a nemzetközi tudományban, hogy kb. Kr.u. 1 században tűnnek fel keletről, a forrásokban a mai Ukrajna területén jazyg, jassi, aszi neveken. szarmaták, de konkrét eredetük ismeretlen.
majd a Kárpát-medencében telepednek meg az Kr.u. 1 század körül a dákokkal együtt: Erdély-Dacia és Alföld-Jazygia
az én véleményem alapján viszont a kínai északkeleti határán, Közép-Ázsiában élt Yuezhi népből származnak (a yuezhiket a tokárok köré sorolják)
ugyanis mikor a hiungnuk legyőzik a yue-zhiket (Kr.e. 190-150), elvándorolnak nyugatabbra és assi néven tűnnek fel a görög forrásokban.
Strabonál a Yuezhik (Kr.e.150-100-as időre vonatkozóan):
"Szkíták legnagyobb részét, a Kaszpi-tengertől kezdve dahae-szkítáknák hívják, tőlük keletebbre a masszagéták és a szakák. ... legismertebb törzseik az: ... aszii ...".
meghódítják Baktriát (Daxia) majd délre vándorolnak
véleményem szerint azonban nyugatra is vándorolnak csoportok és telepednek meg a Kárpát-medence és Erdély területén, a dahák egy részével együtt,
tehát az erdélyi dákok (Dacia) a régi daha-szkíták (területük Daxia), a jászok pedig a yuezhik közül származnak.
a kronológia pont stimmel
a yuezhi és jász név véleményem szerinti etimológiájára ill. egyezésére is már régebben utaltam egy másik topikban:
maga a szó véleményem szerinti uráli/finnugor értelmű és íjász-t jelent magyarul:
Proto: *joŋ(k)s,
íj
a yue-zhi kínai kiejtése juszi vagy jucsi
ez teljesen megegyezik pl. a finn juszi v. jucsi formával
ez a szó kb. i.e. 500 körül jelenik meg a kínai forrásokban
majd később, mikor az assik a görögöknél,
ill. a még későbbi jássy, jazygs, aszi forma a rómaiaknál,
már a későbbi magyar jász szóvá alakul
és szvsz a tényleges indo-európai latin jazygs formában a -g és az -s jelenléte megerősíti a magyar eredet (jászok) és értelem helyességét a dupla többesszám miatt az IE-nél
a székely, jász kapcsolatokan nézve
a jászokkal a Jászságon kívül az erdélyi Jassy tartomány is kapcsolatban van szvsz
Szarmata auxiliarisok (segéderők) Traianus 
Etnikai viszonyok a Kr. e. V-IV. században.jpg){kind=link}
