Köszönöm az információt. Itt nekem csak az tűnik ellentmondásnak, hogy amikor az Önkormányzat építési osztályán megmutatták a régi engedélyeket ('80-as évek elején készültek), a papírokon konkrétan fel volt tüntetve, hogy az engedélyt megadják, azzal a meghagyással, hogy a tetőtér nem beépíthető. Lehet, hogy korábban másképpen volt ez szabályozva?
A tetőtér beépítése abban az értelemben szerkezeti átalakítással is járt, hogy a tető síkjából kiugró tetőtéri ablakok vannak beépítve.
Az elévülési idő elteltének bizonyítása könnyűnek tűnik, köszönöm.
a tetőtér beépítése - ha tartószerkezet megváltoztatásával nem jár - nem engedély köteles így kötelezést sem írhatnak ki rá és birságot sem szabhatnak ki. a 37/2007 ötm r. úgy fogalmaz, hogy a rendelet kihirdetése után megindult eljárásra vonatkozik és nem úgy, hogy a rendelet kihirdetése után végzett építési tevékenységre.
persze ha szerkezeti átalakítás is volt, akkor az lehet tárgya fennmaradási engedélynek de ezt csak ténylegesen a konkrét helyzet ismeretében lehet megmondani.
a 10 éves elévülési idő simán nyilatkoztatásos alapon bizonyítandó. tehát ha most valaki azt nyilatkozza, hogy pl. 1998. év októberében már a jelen állapot volt - lehet az a régi tulaj, szomszéd vagy akárki - és ez ellen nem szól semmi - pl. hogy a használatba vételi 1999. ben született - akkor az építéshatóságnak el kell fogadnia.
ha egyébként nem szükséges felesleges most bármit is csinálni.
Ha 2000-ben vásároltátok a nyaralót és még meg van a kapcsolat az eredeti eladóval, kell tőle egy nyilatkozat, hogy Ő a tetőteret 1999-ben építette be és 2000-ben már használta. Ebben az esetben a Polgármesteri Hivatal már kötelezést nem írhat elő. Elviekben a fennmaradási engedélyt akkor is be kell adni (tartószerkezeti szakvélemény+tervek+30 000Ft illeték+tul. lap+térképmásolat), csak kötelezést és bírságot nem állapíthat meg a Polgármesteri Hivatal.
Ha az építési engedély kiadása és az építkezés megkezdése esetleg 2000-ben volt, akkor csöndbe kell lenni 1 évet és utána lehet fennmaradási engedélyt beadni.
A következő problémával kapcsolatban kérnék segítséget: 2000-ben vásároltunk egy nyaralót, amiről tavaly megtudtuk, hogy a tetőtere engedély nélkül lett beépítve. A dolog úgy derült ki, hogy a szomszéd nyaralónak új tulajdonosa lett és elintézte az átminősítést lakóingatlanná. Gondoltam, ez milyen jó ötlet, úgyhogy bementem az önkormányzathoz, ahol előkeresték a nyaraló építésének eredeti engedélyeit, és ott szembesültem azzal, hogy a tetőtér beépítése kifejezetten meg volt tiltva. Nyilván az én hibám, hogy akkor nem kértem építési, illetve használatbavételi engedélyt a tulajdonostól, de ez már így történt.
Az első kérdésem az, hogy mivel idén letelik az a 10 év, amelyet követően tudomásom szerint kaphatok fennmaradási engedélyt, kérjek-e, és milyen esélyem van arra, hogy megkapom, illetve ha megkapom, ennek milyen költségei vannak? Kell-e valamilyen bírságot fizetnem ennyi idő után? A másik kérdésem az, hogy mivel egy-két év múlva tervezünk egy nagyobb léptékű felújítást/átalakítást (akár lakóingatlanná történő átminősítéssel), jobb-e, ha most nem csinálok semmit, és majd az átalakítást megelőzően nyújtok be részletes tervet, amely már a tetőtér beépítést is tartalmazza? Itt felmerül a kérdés, hogy vajon ennek a tervnek a jóváhagyása során kijönnek-e előzetes helyszíni szemlére (és így kiderül, hogy a tetőtér be van építve, ami miatt mégis megbírságolhatnak)?
igen, nehéz az emberekkel - hisz emberek - de ez inkább figyelmetlenség. mert nem figyeled meg őket és a körülményeiket eléggé. ez egyáltalán nem bántásnak íródik, én is így voltam vele. bár engem mindig is érdekeltek az összefüggések és az emberi oldal, tehát nekem könnyebb volt. ingatlan, építés, építésszabályozás sok jog és sok műszaki kérdés, de sajnos a legfontosabb marad el, az ember és ő vislkedése, gondolatai, emóciói.
ebben az esetben is egyértelmű, hogy ii. ker-i dr nő nem akarta eladni házát, csak árulta. mert még nem ért meg benne a döntés, tehát ha nem ezen, akkor a szerződés tartalmán bukott volna meg, vagymegfájdul a foga pont a szerződés kötés reggelén.
másik háznál - gondolom pénz motivációja miatt - el akarta adni, tehát akár mit csinálj, csak fizess és vidd :)
Tavaly májusban kinéztünk egy eladó házat. Egyeztettünk a tulajjal (ablakon egy telefonszám csak, nem lakott), elmentünk megnézni a következő hétvégén. Egy 70-es években épült ház volt, nagy belmagassággal, jól lelakott állapotban. Fényképezni alig engedett, pedig az épület évek óta lakatlan, tiszta lomtár az egész. Megrágtuk a dolgot, eldöntöttük, hogy ez kell nekünk. Következő hétvégén újra találkozó, mondtuk, hogy megvesszük.
A nő csak hosszas vivódás után engedte meg, hogy lézerrel gyorsan felmérjem az épületet, hogy legalább tudjunk álmodozni addig, és legyen a kezünkben valami konkrét az épületről. Két diplomás fogorvos az illető, jól menő rendelője van a II. kerületben.
Szerdára volt megbeszélve az ügyvédnél a foglalózás, kedden este felhivott minket, hogy mégsem adja nekünk, mert hogy készpénzes vevőre vár inkább. (mi részben banki hitelre vettük volna). A ház azóta is ott áll, eladó.
Egy utcával arrébb rá két hétre megvettük a mostanit, és amig ment a banki cécó a háttérben, be is adtam az épitési engedélyt, tulajdonosi hozzájárulással. Ennek a tulajdonosa is nő volt, szakmunkás végzettséggel. Mire kipakolta az egyébként szintén nem lakott épületet, megjött a hitel, megjött az épeng, szomszédok aláirták a jogerősitést, másnap bontás...
Azaz rohadtul kiszámithatatlan, hogy ki mire ad előzetes engedélyt, sőt egyáltalán a legalapabb dolgokat sem akarják megtenni, pedig nekik lenne jó.
Speciel én nem építési engedélyt kértem, hanem egy elvi engedélyt, hogy az általam feltüntetett bővítés járható út e. Azt mondták - igen és kettő év múlva rendes engedélyezési tervek alapján elkezdődött a bővítés.
Nem tudom mivel foglalkozol, de én épitészként és ingatlan értékbecslőként elég gyakran találkozom ezzel. Azaz kapok egy megbizást, hogy keressek beruházásra érdemes telket (társasház, ikerház épités).
Mivel "ügyeskedő" vagyok, van mikor magántelkek használatlan végeinek lecsapásából és összevonásából alakitjuk ki a megfelelő telket.
Magánember eladóktól az ég óvjon meg... Elég sok ősz hajszálamba kerülnek az egyeztetések. Még három ügyvéd jelenlétében sem akarnak semmit aláirni. Ha jön valami a Földhivataltól, hogy széljegyezve lett a telekalakitás és összevonás, totáis pánikba esnek, hogy most akkor ellopták tőlük a telekvéget. Holott csak annyi volt a kikötés, hogy az ügyvédi lekötésből akkor kapják meg a pénzt, ha megtörténik a telekalakitás.
És (sajnos) "természetesen" szó sem lehet arról, hogy bármit is elinditsunk addig, amig a pénzt az utolsó fillérig meg nem kapták...
Normális eladóval is találkozni természetesen, aki rendesen áll a dolgokhoz, nem tagadom.
"Te eladnád olyannak az ingatlanodat, aki a hátad mögött benyújtott bármilyen engedélyezésre valamit a telkedre?"
Kicsit off, de ehhez a mondathoz lenne két hozzáfűznivalóm:
1. Miért ne futhatna valaki pár kört a vásárlás előtt, hogy jó-e neki a kiszemelt telek, mivel semmiféle kötelezettséggel és következménnyel nem jár, igazán nem zavar, hogy az engedélyem nélkül tette. A vevő szempontjából teljesen jogos, hogy tudni akarja, mit tehet és mit nem tehet az ingatlanon.
2. Ha esetleg mégis borzasztóan zavarna valamiért, hogy a "hátam mögött" ügyintéz a leendő vevő, még akkor is mi a fenéért ne adnám el neki utána, ha jön a pénzzel?? Egy telek adásvétele után még véletlenül sem fog érdekelni, hogy kiféle-miféle a vevő, ha fizet, nem házasságról van szó, hogy jól meg kell nézni, kivel köti az ember...
ha azt akarom tisztázni, hogy egy 200 m2-es, egyszintes (mondjuk 3,2 m legnagyobb homlokzat magassággal), lapostetős lakóépület építhető-e, akkor elég ha ezt tudatom - akár írásos formában - éphattal. és akkor ő arra válaszol, hogy ez építhető-e. ha arra vagyok kiváncsi, hogy 70+30 fokos manzárdtetővel tervezhetek-e épületet, akkor azt kérdezem meg. természetesen a válasz is csak kizárólag arra fog szólni, amire állásfoglalást kértem.
mivel vitaindító épületnél egyedül a lapostető a probléma - és esetek zömében a tetőforma ami kérdéses szokott lenni hasonló helyzetekben - kukk mindegy, hogy az épület mondjuk zöld vagy piros lesz, illetve hogy 120-as vagy180-as magasságú ablakai lesznek.
egy komplex illeszkedési elbírálásnál igazad van, de jelen esetünkben nem erről lett volna szó.
aztán hogy előadó mit kér, az már másik kérdés. van olyan önkormányzat amelyik minden építési engedélyhez kéri a közútkezelő hozzájárulását, mert benne van jogszabályban mint a kérelem dokumentáció része. igaz, hogy máshol szabályozza h csak közforgalmű épületnél illetve főútak 50 m-es körzetében álló épületre kell, de odáig már nem jutnak el.
de egy (néhány) hülye miatt nem kellene általánosítani.
Szerintem meg a "Szükség szerint" rész pont azt jelenti, hogy az elbíráláshoz szükséges mértékig. Ha egy illeszkedést szeretnél elbíráltatni, akkor meg az előadón műlik, hogy kell-e neki homlokzat, tömegvázlat az illeszkedés elbírálásához.
Tehát úgy gondolod, hogy egy alaprajzok nélküli tömegvázlat elég lenne?
A környezetbe illeszkedésről nem hiszem, hogy homlokzatok nélkül odabiggyesztett kockára elvi engedélyt adna ki bármelyik önkormányzat. Ha meg homlokzatot csinálsz azt alaprajzok nélkül nem lehet, így az alaprajzát is nagyjából ki kell találni az épületnek.
tulajdon képpen most is elég lenne valami hasonló - kiinduló példánkban 5 sor ami leírja amit már egyszer írtam ebben a témában - , csak jogszabályba belekerült felsorolva, hogy mi kellhet. ami nem azt jelenti, hogy feltétlenül kell is. zömében se ügyfelek se ügyintézők nem tudják értelmezni a "szükség szerint" kifejezést :(
2. A településképi és építészeti követelmények (építészeti megjelenítés környezetbe illeszkedése) tisztázására szolgáló elvi építési engedélyezési tervdokumentációt
a tervezett építmény környezetbe illesztésének, megjelenésének (tömegformálásának, tetőkialakításának, homlokzatképzésének, színezésének) bemutatása érdekében
a tervezett építmény jellegétől függően szükség szerint
legalább 1:200 méretarányú, az építmény részét vagy egészét bemutató alaprajz(ok)ból, homlokzat(ok)ból, metszet(ek)ből, továbbá műszaki leírásokból és részletrajzokból, tömegvázlatból, fotómontázsból, makettfotóból vagy utcaképből kell összeállítani.
illetve ez:
15. A tervezett építési tevékenység szempontjából érdemi adatot, tényt, körülményt nem tartalmazó tervdokumentáció-részek elhagyhatók.
mindkettő a 37/2007-ből. vagyis nem a jogszabállyal hanem a fejekkel van a baj :( vagy gondolkozni nem tudnak, vagy a jogot nem ismerik vagy magyarul nem tudnak. vagy e három szabad kombinációja.
Hát eléggé sokat, egy sima, egyszerű családi ház engterve is minimum 14-18 db A3-as lapból áll (nálam)+ közműnyilatkozatok+statika+tul lap+térképmásolat+kéményseprő nyilatkozat+statisztikai adatlap.
Abszolút nem életszerű, de nem az összegek miatt. A telket eladni szándékozok ugyanis nem járulnak ahhoz hozzá, hogy az ő telkükre bármilyen engedélyt is kérjen más ember. Hiába magyarázod, hogy az elvi engedély nem jogosit fel semmire, akkorsenem...
(most tekintsünk el a nagy beruházásoktól, magáncélból van igy)
Egyébként meg a mostani válság uralta épitőiparban nem engedhetem meg magamnak, hogy az elvi épitési engedélyért külön pénzt kérjek. Megcsinálom, ha megvan az elvi engedély, akkor jöhet a rendes épengterv, és akkor látok pénzt.
(pénteken beszélgettem pár kollégával, 10 évvel ezelőtti árak vannak tervezésben és kivitelezésben is, mindenki fut a munka után)
Én 1978 -ban az egyik bp. kültelki önkormányzathoz bocs a tanács építési osztályára nyújtottam be egy elviépítési engedély kérelmet.
Egy A4 -es papíron a telek, rajta a ház M 1 :100 léptékben, rajta a leendő bővítés. Ez volt a melléklet mert az kérelem talán 10 sor volt ( a szokásos adatok, hrsz stb. mán nem tudom )
Illeték akkor még nem volt !!
Lényeg !
3 hét múlva visszajött a rajzom lepőcsételve, hogy ok.
Ennyi a ráfordítás : sk. Gépész rajzokat csináltam munka időben, azért kellet ezt újra, mert mm -ben írta a méreteket de rájöttem az marhaság.
Aztán megvettem aházat és bővítettem 2 lépcsőben, majd ráadásként még egy harmadik is megvalósult.
Egy elvi engedély azért nem egy kocka rajzolása. A probléma ott van, hogy adjon be egy elvi engedélyt a potenciális telekvásárló, hogy eldöntse, hogy meg fogja-e venni a telket.....
Én még nem láttam olyan éphat ügyintézőt, aki hajlandó lett volna az egyeztetést leírni. Olyankor azt mondja, hogy akkor tessék elvi engedélyt benyújtani. Pontosan tudják, hogy amit mondanak az nem kérhető számon rajtuk utólag....
Az elvi engtervet M1:200-ban kell benyújtani, legtöbbször minimum utcaképpel, de kellenek madártávlatú látványtervek is, nagyobb társasházaknál környező épületek modelljeivel együtt.
Erre kapsz egy elvi épitési engedélyt, és ez alapján lehet megkezdeni az engtervet. Vagy pedig ezzel az elvi épitési doksival mehetsz be a tervzsürihez.
Amiről te beszélsz, az csak egy sima vázlattal egyeztetés a főépitésszel, amire röfög majd vaamit, talán kegyeskedik papirt is adni róla. De mivel vázlattal, elképzeléssel mentél oda, nem tud mire hivatkozva papirt kiállitani, megint csak az adott szava él. Ami a következő: "Adja be elvi engedély szinten a tervzsűrihez". Ekkor ugyanis kapsz egy iktatószámot, náluk marad egy példány, és tudnak mire hivatkozni.
Ha túl részletes elvit adsz be, akkor meg az a bajuk, hogy már nem tudnak beleszólni, mert biztos azért ilyen, mert megváltoztathatatlan...
tervtanácsban. nem lep meg. mint jelen eszmefuttatás egyik hsz-ben már finoman megfogalmaztam, nem feltétlenül szakmai szempontok alapján történik a kiválasztás. ennek is törvényszerű okai vannak, viszont a kérdés boncolgatása már nem erre a fórumra tartozik.
Az adott tervezo 1 evvel korabban pont benne volt a pomazi epiteszeti tanacsban, vagy miben.
Az teny, hogy akkor meg nem forumoztam, es gyorsan akartunk epitkezni, mondvan mi csak valami egyszerut akartunk (el is bukta nekunk a tervezo igy is a 400e afa-visszat par nappal...)
