Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Még nincs rend,rendezés és szortírozás alatt áll, mindent szét kell válogatni és rendszerezni,mert a régi helyről áthozva most semmit sem találok,de már alakul,a szemben lévő falon azért már látszik,hogy kezd helyre állni a kincstári rend,gyűlölöm a rendetlenséget. Igazából dekorációs műhelynek tervezzük, terveztük, még érkeznek Cnc és hagyományos gépek,pl,eszterga és marógépek,nagy tábla lemezes (2000 X 1000 mm) befogadó képességű portál típusú Cnc marógép, a dekor lemezek és más táblás lemezek ( pl, műanyag,rétegelt lemez, alumínium lemezek stb. ) megmunkálására, de ezért a Lézer gravírozógép is. Érkezik még Cnc plazmavágógép is (3000 X 1500 mm Lv35 mm vágási magasságig) tábla befogadó képességű masinéria, de nyilván azért majd néha egy egy kést is szeretnék elkövetni. Vannak saját terveim és saját tervezésű bicska családom illetve vadászkés családom,( a Feri már látta a terveket és tetszett neki ) melyeket már igen régen megterveztem, csak még a lehetőség nem volt adott, remélem majd most sikerül, már nagyon várom!
Itt, a hozzászóláspanel alján van egy sor, "Kép feltöltése saját gépről" felirattal.
Ha megvan a gépeden, vagy rádugott mobil adathordozón a feltölteni való képed nem túl nagy állományban (a'szem <500k) akkor a felirat melletti "Kiválasztom a képet" gombra kattintva egyszerű tallózásként kikeresve a képet, fel tudod tölteni a hozzászóláspanel aljára. Utána már csak a kép mellett megjelenő "Beillesztés" gombra kell kattintanod és a szövegben a kurzor helyére fog kerülni a hozzászólásodat illusztráló képed.
Türelmes vagy, én egyszer tényleg kidobtam ezért egy kis ETÁ-t (a kjiszemelt vessző helyett a hüvelykujjam tövébe vágtam olyan ügyesen, hogy az ín is megsérült kissé).
Szóval van egy vágás, ami emlékeztet arra a dátumra, amikor elkezdtél érdeklődni a lágjolok iránt... Figyu, ezt beírhattad volna a naptáradba, nem kell ekkora felhajtást keríteni a dolognak. ;)
"A koppincsok annyira engem sem hoznak lázba,mellesleg ajándékok"
Na, hasonlóan voltam vele én is. A L' Eclair-rel. Ahonnan kaptam, oda köszönettel tartoztam érte, örültem neki. Amilyen volt a stafírungja (fadoboz + derékszíjtok) az is bizony megőrzésre méltóvá tette. Tehát szívesen félretettem, néha-néha használtam csak. Aztán egyszer egy olyan hülyeséget csináltam, mint még senki más: épp ez volt kézközelben és egy gagyi kvarcórában akartam elemet cserélni, mondom lepattintom vele a hátlapot. Rosszul jártam, az egyik ujjamon az utolsó percen a hajlattól végighasítottam magam vele, csak úgy lifegett egy bő két centis részen az ujjbegyem. Beletelt vagy egy hónapba az okulásom mindezen és mindmáig megvan a nyoma.
Ekkor volt, hogy rohadtul megharagudtam erre a bicskámra és először ki akartam hajítani. Aztán persze volt alkalmam gondolkozni és nem tettem. Duplán is jó, hogy így döntöttem:
- Ad.1.: Megmaradt a becsülni való ajándékom. Sőt azon kiindulva, hogy már nem fogom használni, arra sarkallt, hogy minél előbb pótoljam egy sokkal jobbal. De lehetőleg hasonló fazonnal, mert a formája a szememnek kellemes. Így egyre inkább felpörgött a Laguiole-ok iránti érdeklődésem. Utólag visszagondolva, bizony ez a bicska kellett, hogy legyen, ez lett a katalizátora az ilyen irányú érdeklődéseimnek. (Így az sem csoda, hogy erősen lágjol-pártivá lettem.)
- Ad.2.: Idővel az ember belátja, hogy hülyeséget csinált, nem a hegyes-nagypengés bicska tehet a sérülésről. Sőt, még később mindez inkább csak emlék lett, jó kis családi anekdota. Majd még utána kezd olyanná válni, amikor az ember akár jót röhög az egészen. Azaz minden emlék megszépül. Így aztán mégha rossz kaland is volt, akkor is örülök, hogy megtartottam, mivel most már érzelmileg kötődöm ehhez a bicskához, a hülye történetem ellenére is kialakult egy kis kapocs azzal, hogy ez okozta ezt a rusnya heget.
Úgyhogy az értékét, illetve semmirekellőségét ismerve, mégis megalapozott döntésem volt, hogy megtartottam és őrizgetem...
