Novemberi szüret Zalában: a késő őszi napsütés érlelte igazán édesre a szőlőt
Cserszegtomaj - A szőlőben kora tavasztól késő őszig szinte folyamatosan van munka. Az azonban ritka dolog, hogy a gazda a szüretet novemberre időzíti. Kovács Viktor így tett: a családdal pénteken szedték le a cabernet sauvignon termését.
Ez a leírás a gödrös ültetés folyamatát mutatja be, ún. "konténeres" (földlabdás) oltvány esetén. Szabadgyökerű oltványnál is használható. Az ültetés folyamata 1. Készíteni kell egy gödröt, amelybe az oltvány kerül. 2. Az oltvány gyökerét védő fóliazacskó[...] Bővebben!
Köszönöm a válaszokat, igen tulajdonképpen a gohérre gondoltam. Később írja is a könyv a gohér nevet is.
Palackozott bornak korlátlan iddeig el kéne állni, nem? Láttam bort (260 Ft/l áron), rá volt írva, hogy minőségét megőrzi a palack nyakán jelzett időpontig, kb. egy évet adtak.
A csopaki borvidéken (és az egész Dunántúlon) régen a gohér fajtát nevezték bajornak. A hivatalosan bajornak nevezett szőlő inkább az alföldön volt elterjedt. A gohér az utóbbi néhány évben került vissza az engedélyezett fajták közé, de nagyon kevesen foglalkoznak vele.
Szentesi József (a Szentesi pince és a Kézműves borok házának gazdája) nevel néhány sornyi kék bajor és feketefájú bajor szőlőt. Kereskedelmi forgalomba még a kicsiny mennyiség miatt nem kaphatóak az ezekről szüretelt szőlők borai, de a pincénél kóstolhatóak. Szerintem vesszőt is szívesen az oltásra.
Létezik még a bajor szőlőfajta? Lichtneckert András könyve a Füred-csopaki borvidék jelentős - XIX. századi - szőlőfajtájának írja. Finom, édes, korai, és jól eladható (volt) a szőlője és mustja is a veszprémi piacon
Nem frissek, hazudtam! Viccelsz? Persze, hogy frissek! Lenti felmászik a dombra, csak ezek szerint a mért érték akkor nem a dombról, hanem a város alsóbb részeiről való. 2 erősebben fagyos éjszaka volt, az első két képen látod az Országos Meteorológiai Szolgálat állomásainak minimumait, a bekarikázott két környékbeli mérőállomás, a nagykanizsai és az iklódbördőcei (Lenti mellett) mérő egyik éjszaka -4 fokot, másik éjszaka -5 fokot mért. A többi kép ma készült a tormaföldei (Iklódbördőcétől néhány km) szőlőhegyen, sorrendben idén ültetett kis kivi, paradicsom virág, levél és paradicsom, illetve kannavirág, mindegyik -1 fokon már látványosan sérül, a képekből arra következtethetünk, hogy itt nem volt még az idén 0 fok alatti hőmérséklet. Közben a nagykanizsai és iklódbördőcei állomás -5 fokot mért, az Alföldön -5-6 fokok voltak, itt meg még fagy sem volt.
A pancsolás nem diploma, hanem hozzáállás kérdése. ----------------------------------------- mint ahogy a "termőfölddel, mint megújuló erőforrással " való "felelős bánás" is
Szerintem nem vagyok tévedésben. A legtöbb helyen ahol a növényvédelemet nem azért szervezi ki a gazda mert a "szakcsoport" rendelkezik olyan szakképzettséggel amivel a gazda nem. A kiszervezés elsődleges oka egyrészt az, hogy a gazdának nincs traktora, permetezője másrészt az, hogy a növényvédelem idényszerűsége miatt állandó alkalmazottat fizetni sokaknak nem érdemes. Ráadásul biztosíthatlak, hogy az ilyen bérpermtezőknek a legritkább esetben van szakirányú felsőfokú végzettsége. Jó esetben középfokon láttak ezek az emberek szakmai képzést, de esélyesebb, hogy csak van egy jó traktoruk és permetezőjük.
De mondom, a lényeg ott van, hogy például a drága nagyapám sosem tanulta a szakmát, mégis fényévekkel jobb bort csinált mint a legtöbb diplomás borász.
Egyszerűen nem a _felsőfokú_ szakképzettség hiányát tartom a magyar borágazat legnagyobb problémájának. Nem ez a szűk keresztmetszet.
