Kapard ki a lyukat amennyire tudod, esetleg spriccolj be egy kis rezes oldatot, de ne zavarjon, hogy odvas odabent, ha bedugtad és lezártad sebkezelővel. A fát nem zavarja, hogy mi van bent, ha egyszer beforrta. (Láttál már görcsöt deszkában? Mit gondolsz mi volt ifjú korában? Egy bekorhadt ág.)
A dugó széle érintkezzen a fa szélével és a közepe azért áloljon kijjebb, mert évek során (míg a fa seb begyógyul) a fa keresztmetszete is növekszik, így egy szintben lesznek, nem mélyűl a dugú szintje a fához viszonyítva.
köszi a tanácsokat mindenkinek a dióval kapcsolatban! Ali-bá, azt mondjuk azt nem teljesen értem, hogy "a közepe kicsit kifele álljon". a dugó ne süllyedjen el teljesen a lyukban, hanem emelkedjen ki belőle fél centire? valami amúgy lakik benne szerintem, mert mintha ürülék lenne benne az a fekete akármi.
Faragj bele egy fadugót (parafa is jó), a közepe kicsit kifele álljon /négy centi átmérőnél max. fél centi/ nyomd bele, hogy szorosan álljon és úgy kend le Fagéllel. Évente kend ujra (vagy ha bereped) és pár év alatt benövi az egészet.
A felsorolt anyagok közül a gipszel az a baj hogy nedvszívó így télen ha megszívja magát a fagy szétrepítheti a fát. Én inkább a hőszigeteléshez használatos ragasztóval kenném be.
Én kipiszkálnám az összes korhadékot. Ha nem kanyarodik el valamerre akkor egyszerű.
És a mélységtől függően egyszerűen bekenném fagéllel, ami megakadályozza a további benedvesedés, kiszáradást, vagy ha nagy az üreg azt feltölteném valami időtálló anyaggal (pl. gitt, nyersgumi, gipsz) és annak a felületét zárnám le.
Ha ez megvan, akkor nagyon is valószínű, hogy a kéreg előbb-utóbb rá fog borulni két oldalról.
Rendben, a hétvégén csinálok fényképeket, felteszem az állapotok bemutatására.
Van két kajszi fám, egy szilván kajszi, egy meggy, egy cseresznyefa, három őszibarack (nektarin), szőlő pár tőke. Van egy új (tavalyi) telepítésű szilva is, az szerintem még nem játszik. Nem láttam rajtuk fagykárt.
Lokáció: Délegyháza környéke.
Azért a tó vélhető temperáló hatását szerintem ne hagyjuk ki, 100-120 m3-es, 110-120m2 felülettel. A benne lévő víz 12-15 fokos lehetett. A fák egy része a tótól alig 3 méterre van, ámbár pont a legérzékenyebb kajszik 8-15 méterre.
Köszi, de ezek biztos, hogy több éves lyukak, ha eddig nem nőtte be, akkor szerintem magától már nem is fogja. Ki is van rohadva, vagy valami kiragta belül...:(
Nincs mit szégyellnem rajta, helyesen hitted. De nem akarok offolni, ezért a részletektől megkíméllek. Meg a többieket is, akik növényvédelemmel kapcsolatban jönnek ide.
Öreg nénének észrevétele meg a Te apróbetűs megjegyzésed nagyon jókor jött. Ha van is kedvező hatása a permetezésnek fagyvédelmi szempontból, az nem magyarázható olyan egyszerűen, mint a sikosságmentesítés.
csak most vettem észre, hogy két diófámon is ilyen 4 centi átmérőjű lyukak lettek a korábban levágott ágak helyén. amúgy 10-ből 9 heg gyönyörűen beforrt, lehet, hogy ezt a két ágat nem jókor vágtam le. mindenesetre aggaszt a dolog, szerintem valami bele is költözött a lyukakba. mit kellene tennem?
De ismerek olyan példát, amikor a valóság a logikával nem egyezett. Ez a víz mágnesezhetőségével kapcsolatos vita eldőlte a gyakorlat számára.
Nálam okosabb vegyészek szerint a szokásos víz az nem H2O, hanem dominánsan H2O-ból álló kolloid.
Ezért a fizikai tulajdonságait nem szabad összekeverni a pro anal tisztaságú víz tulajdonságaival.
A víz mágnesezhetőségével kapcsolatos vitát egyébként az ukrán Tudományos Akadémia közleménye zárta le (itt Magyarországon) azzal, hogy Ukrajnában az erőművi vizek mágneses kezelése jelentős népgazdasági haszonnal járt, mert a mágnesesen kezelt víz háromszor több vízkövet tudott oldatban tartani mint a kezeletlen.
Valami ilyesmiben reménykedek a növényi nedvek fagyáspontjának sókoncentráció-függésével kapcsolatban. Nem lehetetlen, hogy kedvező kristályszerkezeti változás jön létre ilyen hőmérséklettartományban. A fene tudja, mikor merül ki egy pufferoldat kapacitása.
Szóval értem amit írsz, logikailag rendben is van. De sok eredmény született már úgy hogy a témagazda nem hitte el, hogy amin dolgozik az lehetetlen.
Az elszáradó ágakat az egészséges részig vissza kell vágnod. Utána jó kondiba hozni némi levéltrágyázással, aszály esetén öntözéssel.
Jövőre meg ne halogasd a permetezést a virágzás közepéig.
Idén én egyszer fújtam, mikor éppen az első virágon látszódott a fehér, de a bimbócsokron már felszívódott a szer.
Kellett volna még egyszer teljes virágzásban, de úgy ítéltem meg, hogy meleg volt végig a virágzás alatt és a levegő is inkább alacsony páratartalmú maradt, mint páradús...
Ha hideg, nedves idő lett volna, elhúzódó virágzással, akkor 3-szor kellett volna a monília ellen permetezni.
Virágzás elején, közepén és a vége előtt nem sokkal.
A mai napon vettem észre, hogy a nagy cigánymeggy fámról majdnem az összes virág leszáradt, levelet is alig hozott. Moníliára gyanakodok, de április 6-án a virágzás közepén permeteztem Folicur Solo-val. Az elmúlt napok fagyos reggelei biztosan nem okozhatták, mivel az ugyanott lévő más fajtájú meggyek, és őszibarackok, almák, körték nem fagytak el, és csak 1-2 °C volt nálam a legalacsonyabb hőmérséklet. Csatolok néhány fényképet (ma készültek), a véleményetekre vagyok kíváncsi, hogy monília-e, és marad-e a fából valami jövőben?
Szeretnélek megkérni, hogy alkalomadtán nézz szét telked környezetében a fagykárok mértékét megsaccolni.
A Te kertedben levőhöz viszonyítva érdekes a dolog.
Azzal, amit most a permetezésedről írtál, erősíted azt a sejtésem, hogy a felszívódó permetszerek (bármilyen célúak is legyenek) fagyveszély előtti bőséges használata hozzájárulhat a fagytűrőképesség javításához. Növekszik ilyenkor a levélen belüli sókoncentráció, ami a növényi nedvek fagyásponti hőmérsékletét csökkenti. Ez a mechanizmus nem más, mint a havas utak sózásos kezelése. További információ, hogy ezzel foglalkozó (sikosságmentesítés) volt kollégám szerint a műtrágyák összehasonlíthatalanul hatékonyabbak sikosságmentesítésre a közönséges konyhasónál.
Tavacska az nálunk is van, mégis totálkáros lett az összes (ötféle) kajszim, a szőlők, és kb 90 százalékban a szilva. Úgyhogy lehet, hogy a kedvező eredményt nem a tóra, hanem más hatásra kell visszavezetni.
Logikailag biztos rendben van a sejtésem. De a hasznosság mértékét csak a tapasztalat mutathatja meg. Egy mozaikot Te is hozzátehetnél a kialakuló képhez.
Most egy kicsit nyugodt vagyok, a fagykárokat megúsztam, mint írtam.
A másik, hogy egy nappal a hidegfront előtt totális permetezés volt nálam, mondhatni mindent szórtam ami volt a készleten. Gomba és rovarkártevők elleni kontakt és felszívódó szerek (Folicur, Dithane, Actara, Karate + atka ellen Flumite és még bele Wuxal és Nonit). Ment ez mindenre.
Mást nem tehettem, most várom a tavaszt, hogy ismét visszajöjjön.
