Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Asszem. :) Bár az (akkor) a fal mellett volt, nem az ablaknál. (Nem is emlékszem, konkrétan volt-e ablaka a kabinetnek, de hogy a "zsibongóban"-előtérben repülőgép-sziluettek és az esélyes ellenség, konkrét NATO-alakulatok összetétele, pontos létszáma volt kifüggesztve tablókon, az rémlik. Bár erről nem volt eligazítás, mit, miért, hogyan, nyilván inkább a hivatásos állománynak szólt. Pontosan emlékszem, hogy a tarvisioi hegyivadász dandár(?) - "Truppe Alpini"/bersaglieri - is szerepelt rajta, ezt a környéket meg elég jól ismerem, sokszor jártam arra, ott síelnek ők is a Florianca-n meg a Lussari, di Prampero-n. :)) ((Na meg nagyon zárójelesen az off: erre húzódott az isonzói front egy szakasza 100 éve.)
a játékhoz még nem volt szerencsém, noha a keszthelyi topikból tudok róla, ezt a szegmensét a technikának nem ismerem. Pontosabban csak egy nagyon kis részletét igen - lásd alább
Érdemes lehet akár csak a SAMSIM dokut is letölteni.
Van benne szó sokmindenről, nem csak a "játékról".
"In fact, SAM Simulator is a true labor of love by a Hungarian who is enamored with all things SAM. He goes by the pseudonym of Hpasp. And while he never served in the military, let alone fired a real missile, he painstakingly compiled the data and visuals for the sim by scouring old Soviet technical manuals and visiting Hungarian military museums."
Ez igaz?! Megkeresett a pasas egy interjú erejéig? Mindenesetre: elismerésem. (Bár a játékhoz még nem volt szerencsém, noha a keszthelyi topikból tudok róla, ezt a szegmensét a technikának nem ismerem. Pontosabban csak egy nagyon kis részletét igen - lásd alább -, nálunk is volt az oktató kabinetben "3M8M2R 91 60 99 Schnittmodell" is. Típus a német honlapról.)
Egy viszont bizonyos: eléggé elcsitult a csatazaj a bizonyítékok (fekete dobozok) körül... Ami valahogy nem a "hivatalos álláspontba" vetett bizalmat erősíti.
Nem csak a megközelítés módját kell figyelembe venni, hanem a rádiógyújtó működési módját is. A mellélövés pár méter, esetleg 10-20 méter. BUK rakétája pont az utolsó szakaszban elfordul, hogy a repeszeket a megfelelő irányba szórja. Ezalatt halad, az utolsó manőver kiszámíthatatlan. Nem biztos, hogy a lehető legközelebbi ponton robban. Előfordulhat, hogy erről jött a rakéta de mégis arról szórta a repeszt.
Igen, valóban, de ezt csak tankönyvben használják. Az angol rövidítések PN, PD, PID használatosak inkább a mérnöki gyakorlatban mert egyszerűbb PID et írni, mondani, mint pl. arányos integráló deriváló vezérlést.
Ilyen távolságú céloknál nagy biztonsággal kijelenthető hogy szinte minden félaktív lokátoros rávezetést alkalmazó rendszer PN - arányos - megközelítést használ.
Mi következik ebből?
A maláj gép pilótafülkéjét közel vízszintesen ütötték át a repeszek.
Tehát:
A; A rakéta elvétette a célt és mellette robbant. Úgy emlékszem hogy nagy magasságú bombázó cél ellen a Buk Pk=0.97 et tud. Ennél csak jobb lehet utasszállító ellen, szóval ennek valószínűsége kevesebb mint 3% de vegyük 10% nak, mert lehettek egyéb tényezők is.
B; Maximális hatótávolság környékéről olyan 40 Km környékéről indították a rakétát.
C; Nem BUK rakéta volt.
Mi következik ebből?
B; és C; eset kizárja az oroszbarát ellenállókat. Marad A; eset, 10% alatti valószínűséggel.
Azaz ha igaz a feltételezésem, hogy a BUK arányos (PN) megközelítési módszert használ, akkor 90% feletti valószínűséggel az Ukrán hadsereg a felelős a maláj gép lelövésért.
Na ja, de a vegának gyorsítófokozatai vannak, azok viszik fel utazó magasságra és sebességre, nagy hatótávolságú rendszerről lévén szó.
Nem a gyorsítófokozatok juttatják el a rakétát az utazómagasságra, hanem a ZsRD. A PRD 4 másodpercig üzemel, utána a normál utazó fokozat működteti a rakétát.
Egyébként, "ha a cél távolsága 80km-nél kisebb, a rakéta arányos megközelítési módszert alkalmaz, alacsony tolóerő fokozatban, így csak szuperszonikus sebességre (Mach 3 fölé) gyorsul.
Ezáltal takarékoskodik az üzemanyaggal, és csökkenti az atmoszféra súrlódása által okozott túlmelegedést."
Azt a profilt amit említesz, csak a nagy távolságú célok leküzdésekor alkalmazta a rendszer.
Na ja, de a vegának gyorsítófokozatai vannak, azok viszik fel utazó magasságra és sebességre, nagy hatótávolságú rendszerről lévén szó.
Erre akkor van szükség ha gyorsító fokozattal emeled fel, vagy ha nincs közvetlen rálátásod a célra. Na de BUK M1 nél és 10 km magasan repülő célnál ez kizárt, akár 400 km-ig van rálátás ilyen célnál.
Mérnöki szemmel nézve egy 10 km magasan 10-40 km távolságban repülő célra egy lapos parabola kínálja az optimális elfogási valószínűséget. Minden mással csak időt adsz a célnak ellen intézkedésekre, ráadásul ha felemeled a cél fölé az elfogót, akkor behozod a képbe a földzajt is, ami persze jól kezelhető, de mégis egyszerűbb az ég hátterében rávezetni a célra.
A Vegánál ésszerű oka van a pályának, és ha megnézed az ábrádat ott is csak 60-80 km távolság felett használja ezt a fajta megközelítést.
Úgyhogy én ilyen megközelítést csak akkor tudok elképzelni, ha maximális lőtávolság közeléből indították a BUK-ot, akkor viszont szinte biztosan az Ukrán hadsereg volt.
PN egy mérnöki szakkifejezés a proportional navigation típusú vezérlés rövidítése. A lényege nagyon pongyolán, hogy a PID vezérlők referencia jele tartalmaz egy a rakéta inerciarendszerében értelmezett rálátási szög deriváltjából kalkulált kvázi konstanst, így a rakéta rávezetési görbéje valamivel elé tart a célnak, és optimális görbén közelíti meg azt.
PN egy mérnöki szakkifejezés a proportional navigation típusú vezérlés rövidítése. A lényege nagyon pongyolán, hogy a PID vezérlők referencia jele tartalmaz egy a rakéta inerciarendszerében értelmezett rálátási szög deriváltjából kalkulált kvázi konstanst, így a rakéta rávezetési görbéje valamivel elé tart a célnak, és optimális görbén közelíti meg azt.
Szerintem egy nagyjából állandó sebességgel cca konstans magasságon mozgó jókora repülő esetén az elfogó, bárhonnan is indítják rá egy három dimenziós lapos parabolát fog leírni, és alulról fogja megközelíteni a célt, amíg a közelségi gyújtó nem indítja a robbanótöltetet. Kivéve ha elvéti a célt, de ezt nem tartom valószínűnek tekintve, hogy könnyű, és nagy cél, az elfogó meg 24g-t tud teljesíteni.
Persze csak akkor ha tisztán PN típusú vezérlése van. Ha előbb mondjuk magasságot gyűjt és utána fordul a célra akkor nem. Viszont a félaktív lokátoros rávezetésnél az érzékelőnek nagyjából a cél felé kell mutatnia szerintem, ami pedig szinte kiabál a tisztán PN típusú vezérlés után.
A BYK rendszernél ha jól tudom félaktív lokátoros rávezetés van. A rakéta nem csalinkázik, PN rávezetést használva rárepül a célra, a fej mindig nagyjából a repülőgép felé mutat, amíg aztán a közelség gyújtó nem aktiválja a robbanófejet.
...mivel a honi lérakot fejlesztő főkonstruktőrök által alkotott bizottság felügyelte az 1967-ben elhasalt Ellipszis rendszer teljes áttervezését, jó szokásukhoz ragaszkodva adták az Osza folyónevet, mint a többi honi lérak rendszernél.
Való igaz, volt rendszeresítve egy (azaz 2 db) bazi nagy kompresszor is, amivel egy bizonyos "VAD"-tartályt töltöttek fel levegővel. Ez egy focilabda méretű gömb volt az orrkúp (ami amúgy bent is kúpos volt, tehát két egymásnak fordított kúp) végében, ha jól emlékszem. De hogy ez mi célt szolgált, égéslevegő volt-e (bizonyos körülményekre, mondjuk a troposzféra fölötti hajtásra), azt nem tudom.
Volt egy "I"-anyag tartály is (izopropil-nitrát, erősen mérgező, a töltők speciális ipari VV-ruházatban töltötték, nem az általában rendszeresített gumibugyiban), az egy lencse alakú tartályban volt a szárnyak alatt, ha minden igaz, valami módon a szárnyak mozgatásához szükséges hidraulikanyomás előállítására. (Lehet, hogy ehhez kellett a VAD tartály levegője?) Itt egy "youngtimer" :) 3M8 megbontva:
A Kipszes sátor méreteit illusztrálandó keresgéltem volna képeket (alább), de belefutottam ebbe a cikkbe: talán valamelyest magyarázza az inkriminált rakéta hajtását, bár kicsit fura, hogy orosz szavak szerepelnek az angol szövegben, nem is tudtam kihámozni a lényeget: :)
"in missiles involves the introduction of watery oxidizer and fuel, fueling an easy implementation of technology, small time alerting tucked missiles, etc."
"Marching step was to ram a supersonic engine (3TS4). It is designed as a tube with a pointed central body having annular nozzles and combustion stabilizers. 3N11 warhead weighing 150 pounds with radiozvryvatelem, BATTERY air balloon and GOS are located in the central-depth body vozduhopoglotitelya. The annular housing units and to learn from the following equipment: - kerosene cans arranged from the beginning to the middle of the housing; - control machines with mounting wings, located in the central part of the body; - on-board equipment and the equipment management system in the rear of the chassis."
A cikk ezért került képbe: itt egy NDK-s TZM (szállító-átrakógép, speciális "félhold" daruval, ami voltaképpen álló helyzetben a TM-ekről a PU-kra - kilövőállványokra - tudja tenni a rakétát),
ami az ütegekhez volt rendelve, mi - rakétaszerelőként - csak a TM-ekkel találkoztunk. Nem is értem a logisztikát: miért kellett az összeszerelt rakétát TM-ekre visszatenni, aztán ezeken körbevinni a munkafolyamaton (töltés, ellenőrzés, kiszállítás: a gyakorlati jellemző ligeterdőből, esetünkben Zalaszántóról), újabb átrakási folyamat kockázatát és idejét bevonva... Tény, hogy TM-en valamivel kényelmesebben lehet a rakétához hozzáférni, "alacsonyabb", nagyobb plató stb. De egyébként semmi speciális nem volt rajtuk tudtommal, már azon túl, hogy a rakéta (2 db konténerbe csomagolva) is rögzíthető volt rajta, meg "csupaszon" is, ill. hogy a félpótkocsi hátsó tengelyei is hajtottak voltak valahogy a királycsapon keresztül. De egy ilyen monstrummal akkor is nehézkesebb lehet terepen rakétát hurcolászni, mint a fenti TZM-mel. Igaz, így TZM-ből nem kell annyi. (Amúgy rengeteg Uralunk volt az ezredben, csak "огнеопасно" tartálykocsiból vagy 50. Ilyeneken tanultunk vezetni, talán mert ezeket volt a legegyszerűbb "lerakodni". :) Kiképzésen Zil157-est nem is láttam, meglehet, őket elvezényelték valahová kiképzésre a nyergesekkel. Megj.: az állomány kb. fele tgk. ill. harcjármű vezetői kiképzést is kapott, nyilván, miután az MHSZ-nél "C" kategóriás jogsit szerzett.)
Na, pár TM:
Ez amúgy egy (feltehetőleg... lusta voltam le-googlefordítani) jó cikk a komplett rendszerről (is), elveiben (rakéta metszetek, VAD tartállyal stb.) és "gyakorlatában", rakétaszereléssel:
Szerintem kb. igaz, bár én bő egy évtizeddel korábban láttam "közelről", még Keszthelyen. Az MN9351 - 7. (csapat)légvédelmi rakétaezred - valóban '97-ben diszlokált Keszthelyből Győrbe, még a saját technikájával (2x3 KRUG üteg), az alábbi írás szerint vélhetőleg 2000-ben vonták ki a KRUG-ot a hadrendből.
