Kis értékű követelések EU-s eljárását szeretném elindítani egy belga cég ellen, és ez ügyben szeretném a véleményeteket kérni. A sztori röviden: Több mint egy éve küldtem vissza garanciális kivizsgálásra egy terméket, és azóta sem történt érdemben semmi. Az emailekre nem, vagy csak sokadik ismételt elküldésre, hetek múlva reagálnak, a kért kivizsgálást nem végezték el, sem a terméket sem a pénzem nem küldték vissza. Számítógépes kiegészítő, kb 170 euró értékben, cég névre vásárolva.
Számla megvan, postai feladóvevény megvan, illetve rendelkezésre áll a komplett levelezés angol nyelven. Elsőként az európai fogyasztóvédelemhez fordultam, ők továbbították a panaszom a belga társszervhez, de nekik sem válaszolt a cég. Ezután felkerestem a terméket forgalmazó amerikai céget, hogy koppintsanak a fejükre, nekik sem reagáltak.
Tudom, hogy belga bírósághoz kell benyújtanom, német nyelven... macerás lesz, de nem tudok más megoldást. :( Szerintem a sztori egyértelműen az én javamra kell eldőljön, de azért aggódom... ha valakinek van észrevétele, tanácsa, ötlete, csinált már ilyet, annak szívesen venném véleményét!
Nem stimmel a földhivatal helyrajzi száma és a házszám amit a polgármesteri hivatal ad ki.
Én az nem értem hogy addig amíg ezt nem tisztázzák, hogyan lehet kiadni cégbírósági engedélyt.
Már kint van a cégtábla, hiszen "hivatalosan" van cégbírósági engedélyük.
Nem a településen laknak, sőt nincsenek is oda lakhely szerint bejelentkezve, nem is ott akarnak dolgozni, csak székhelynek kell. Nem félek a konkurenciától, nem gyártok összeesküvés elméletet, de ez nekem nem kerek.
Amúgy a címemre érkezett leveleket visszaküldöm mert nálunk nincsenek, a NAV-nál, és a cégbíróságnál jelentettem, de ez a cirkusz idegesség nem hiányzik. Sajnos tudjuk, van az a pénz amiért korpásodik az ember haja. És itt valaki hibázott, illetve volt az a pénz amiért hibázott.
Laikusként tudok hozzászólni: ha kiderülne, hogy az ingatlanomba be lett jegyezve egy másik cég székhelye a hozzájárulásom nélkül (most mindegy, hogy különböző földhivatali vagy másmilyen elírások miatt) azt jelezném hivatalos helyeken (cégbíróság, NAV stb.) És minél elöbb, mert nem jó, ha esetleg a NAV majd nálam keresi az új céget.
Másrészt, ha annak a cégnek érkező hivatalos leveleket címzett ismeretlen jelöléssel visszaviszi a postás, ők is elég nagy bajba kerülnek, mert ha jól tudom, pár ilyen NAV-os megkeresés nem ér célba, törlik az adószámukat, mert esetleg úgy veszik, hogy fantom cégről van szó.
Esetleg tudna valaki felvilágosítani egy cégalapításról. Pontosabban arról, hogy a cégbíróság, helyrajzi számot kér, székhelyre?, telephelyre?, de mi van, ha
ezt bérlik. Kötöttek szerződést a tulajjal, viszont a szerződésben lévő (bérlemény) ház száma és a helyrajzi szám nem egyezik papíron a földhivatalnál.
Viszont logikusan nem helyrajzi számra mennek a levelek. Így talán jó helyrajzi számmal, de másnak a házszáma alá bejelentkeztek a cégbíróságon, és már "működnek" is hitelesen, engedéllyel. Viszont akihez bejelentkeztek (rossz házszámra) nem tud a történtekről, csak annyit hogy az ő házában hivatalosan bejelentkezett egy cég. Ez a valóságban 8 ház eltérést jelent. Arról már nem is szólva, hogy ugyanolyan tevékenységet folytat az új cég, mint ahova hívatlanul bejelentkeztek és már egy évek óta működő ugyanolyan cég van. Mit tehet a tulaj a saját védelmében a "kapott" cég ellen?
Biztos hallottad már azt a kifejezést, hogy jogerő.
Ha a hatóság/bíróság hoz egy határozatot, akkor ahhoz, hogy az a határozat végrehajtható (=teljesíthető) legyen, jogerősnek kell lennie.
Ha valaki fellebbez egy határozat ellen, akkor az a határozat nem jogerős.
Ezzel párhuzamosan a fellebbezésnek nagyon sok esetben halasztó hatálya van a végrehajtásra.
Hogy miért? Azért, hogy ne az történjen, hogy meghozzák a határozatot, végrehajtják;
majd fellebbeznek, és vissza kell csinálni.
Viszont: ha a fellebbezés során helybenhagyják a határozatot, akkor a határozat az eredeti meghozásának dátumával lesz jogerős.
Sajnos, a járadékok esetében ez zsebbe vágó kérdés, sajnálatos, hogy nem tájékoztattak arról, hogy a pénzt kedvezőtlen döntés esetén vissza kell fizetni.
Jó napot kívánok mindenkinek!rokkantsági nyugdíjas kérdésem lenne.Kérem segítsenek.Rokkantsági nyugdíjas voltam.Felül vizsgálatnál megszüntették és rehabilitálhatóvá változtatták.Én fellebbeztem.A rokkantsági nyugdíjamat tovább folyósították.Én bementem a nyugdíj folyósítóhoz és jeleztem feléjük hogy miért folyósítják tovább a nyugdíj járadékomat ha én rehabilitációs lettem?Azt a választ kaptam hogy a fellebbezésnek halasztó hatálya van és a nyugdíjat addig folyósítják amíg a másodfokon nem hoznak határozatot.A határozat ugyan az lett mint az első fokon De azt senki nem mondta hogy a nyugdíj járadékot amit az első fok után felveszek azt kamatostól kell vissza fizetnem,Én ezt nem értem hogy van ez?Kérem aki tud segíteni vagy elmagyarázni józan paraszt ésszel hogy én is meg értsem.Tehát ha halasztó hatálya volt akkor én nem a másod fokig voltam rokkant nyugdíjas?
Ha nem akarsz feltetlenul birosagra menni, akkor azert tema lehet, en esetleg eladnam ez alatt az ar alatt is a tobbsegi tulajnak is, nyilvan nem sokkal. Marpedig azert, mert harmadik szemelynek egeszen biztos, hogy joval aron alul tudnad csak eladni, hiszen egy egeszen kicsi kisebbsegi tulajdonresz kevesse forgalomkepes. Vagyis a tobbsegi tulaj helyeben a papirban szereplo ar folott nagyon nem vennem meg, mert a birosag feltehetoleg tenyleg ekorul hatorozna meg, cserebe egy csomo ido es perkoltseg megsporolhato. Szoval azert lehet itt alkudozni - en azt tennem a tobbsegi tulaj helyeben...
Köszönöm a tanácsot. A tulajdonrész értékbecslése nem téma, a relative friss illetékhivatali határozatban szerepel egy számjegy, ezt a bíróság aligha fogja csökkenteni.
a rágalmazás és a becsületsértés magánindítványra büntetendő, abban pedig a sértettnek meg kell jelölnie a konkrét személyt, akit az elkövetéssel vádol
Ismeretlen tettes ellen nem teheti? A kollégának, akitől a kérdező hallotta, nyilván nem kell megmondania neki (a kérfezőnek), hogy ő (a kolléga) kitől tudja. De ha nyomozás indul, a hatóságnak csak meg kellene mondania, és akkor felgöngyölhető... nem?
Mi van olyankor, ha a melóhelyen vki faxságokat terjeszt az emberről ? A legutóbbi amit visszahallottam, hogy én megloptam egy családtagom, átvertem, hitelt vettem fel a nevére, vagy vmi ilyesmi. 2 ember biztosan tudja ezt, én az egyiktől hallottam, aki meg a másiktól. És van is tuti tippem hogy kitől származik, mert már máskor is pletykált hazugságokat, egyébként másokról is..
Rettenetesen gyerekes tudom, de ez már rágalmazás nem ? Természetesen a dolog nem igaz, hitelem sincs.. Csak az illető sportot űz abból hogy irigységből, frusztráltságból másokat fikáz. És kezd nagyon elegem lenni belőle, ez most kicsit leverte a biztit.
Ha valójában nem célod a bérleti díj szedése, hanem csak el akarod adni a részed, akkor szerintem felesleges azzal előjönni. Írd meg neki, hogy el szeretnéd adni neki, szeretnél megegyezni vele egy mindkettőtöknek méltányos árban, ha nem sikerül, akkor bírósághoz fogsz fordulni a közös tulajdon megszüntetése ügyében. Ez persze feltétlenül neked sem biztos, hogy szerencsés lenne, hiszen a kimenetele bizonytalan, pontosabban, szinte biztos, hogy megszüntetik a közös tulajdont, de a tulajdonrészed felértékelése nem biztos, hogy úgy lesz, ahogy Te szeretted volna.
Egyébként, a saját tulajdonrészedet tetszőlegesen eladhatod, a tulajdonostársak engedélye ehhez nem kell, csak elővásárlási joguk van. Ha már "presszionálni" akarod a többségi tulajdonost, talán hatásosabb azt kilátásba helyezni, hogy ha nem veszi meg, akkor eladod a részedet egy olyan embernek, aki a tizenkét fős családjával szeretne majd beköltözni az ingatlanba hozzá, esetleg olyannak, akiről elképzelhető, hogy nem a jog és a hivatalos igazságszolgáltatás útján tervezné rendezni az új közös tulajdonát...
Ha rendes valakiről van szó, akkor akár még bérleti díjat is fizethet is a kérdéses rész után - de mivel a maradék tulajdonrészeket sem hajlandó rendes áron megvenni (ha jól értem), így feltehetőleg nem fog. Egyszerűen azt is mondhatja, hogy ő nem tiltja meg neked, hogy ott lakj (használd a tul. részedet), de ha tényleg beköltözöl akkor 'késsel fog kergetni', vagy hasonló. Ha bevállalós vagy, megpróbálhatod lekontrázni, zene ordíttatás egész nap, stb. - míg ki nem fizet. Illetve bérbe adhatod a tulajdonrészedet olyannak, aki bevállalja a cirkuszt.
De a realitás az, hogy ebből közös tulajdon megszüntetése eljárás lesz, amit vagy ő, vagy te fogsz kezdeményezni a bíróságon. Ami majd kötelezi az egyik felet (nyilván a benne lakó többségi tulajdonost) a többiek kifizetésére a rendes piaci áron, vagy pedig elárverezteti a lakást (feltehetőleg áron alul). Valamit idővel mindenképpen csinálnod kell, ha nem akarod, hogy 15 év múlva elbirtokolja a részedet.
Az ingatlan lakott a 250/290 tulajdoni hányaddal rendelkező tulaj által. Mennyire jó lépés, ha valamilyen bérleti díj kérésével próbálom rászorítani az én kis résztulajdonom megvételére?
A tulajdoni lap III. részén van terhelés? (pl. haszonélvezeti jog, jelzálog, stb.)
Lakik benne valaki pillanatnyilag? Nyilván csak a benne lakótól lehetne használati díjat kérni, persze csak ha nem (rész)tulajdonos ő is és ha az egészet használja.
19. § (1)116A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke– ha a törvény másként nem rendelkezik – a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmiértéke után 4%, ingatlan, illetve belföldi i……..
21. §124 (1)125 Ha a lakástulajdon szerzője a vásárláshoz vissza nem térítendő, lakáscélú állami támogatásban részesül, ennek összegét – a (2)–(4) bekezdésben foglalt esetek kivételével – a lakástulajdon forgalmi értékből le kell vonni.
(2)126 Lakástulajdonok magánszemélyek közötti cseréje, valamint lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát avásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja az elcserélt lakástulajdonok, illetve a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének a különbözete. E bekezdés alkalmazásában nem minősül tehernek a lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet, használat joga.
Ezt már én írom hozzá szerintem elég egyértelmű ha nem egy éven belül akkor 4 % és kész.
Köszönöm szépen a válaszod! Sajnos volt egy ilyen sejtésem, de semmilyen hivatalos leiratban nem találtam meg így konkrétan, ahogy leírtad. Azért az általad ajánlott helyen is rákérdezek, hátha valaki tud törvényi helyet is mondani.
Akkor nem a különbözet hanem a teljes vételár után kell illetéket fizetni. A különbözeti illeték tulajdonképpen egy kedvezmény ami egy évig vehető igénybe. Előre is egy év meg visszamenőleg is egy év.(Visszamenőleg: azaz ha korábban veszed meg az újat és később adod el a régit de a két időpont között kevesebb mint egy év telt el)
Azt szeretném kérdezni van e értelme feljelentést tennem?
Egy borzasztó történetet mesélek el röviden. Megismerkedtem egy lánnyal egy társkereső oldalon. minden jól alakult egy darabig. Majd előállt azzal mikor már elismertem hogy belé szerettem hogy uzsora hitele van. több részletben kifizettem neki egymillió forintot. majd az utolsó részletnél közölte velem hogy ez csak egy nagy átverés és a lakótársai és a barátai mindenről tudnak. bizonyítéknak csak a víberes és faces üzenetek illetve smsek vannak. mindig érzelmileg zsarolt ha nem akartam pénzt adni.
Illetékfizetéssel kapcsolatban volna kérdésem. Találtam a fórumon Adó-illeték topikot, de azt fél éve nem látogatják, így itt keresnék választ a dilemmámra.
A történet röviden annyi, hogy augusztusban eladtam egy lakást és a kapott vételárból másik lakóingatlant kívánok venni. Adófizetési kötelezettségem nincs, mert 8 évig volt a tulajdonomban az eladott lakás, de illetéket fizetnem kell, mert valószinűleg a veendő ingatlan többe fog kerülni, mint az eladott. Az illeték mértékével is tisztában vagyok - a két ingatlan pozitív különbözetének a 4%-a - de egy dologról nem találok infót. Mi van akkor, ha a vételárat nem egy éven belül fordítom másik ingatlan vételére, hanem mondjuk csak 2 év múlva? A jogszabályok csak azt említik, hogy ha az eladási és a vételi tranzakció egy éven belül történik, akkor hogyan és mennyit kell fizetni, de azt nem, hogy mi van az egy év letelte után??
Van esetleg valakinek ezzel kapcsolatban tapasztalata, ismerete?
Tulajdonképp a bank esetében egy hibás vagy átveréses teljesítésről van szó. Hiszen amit eladtak a szerződésben nem tudták megfelelően teljesíteni. Akkor tudták volna hibamentesen, ha olyan csomagot adak át amit a másik bankok is megtettek.
Exchange: Ha írsz a nicknevem féle citromail-es címre lehet tudok segíteni.
