"Egyébként ha tényleg olyan magas árakon adja az illető a mézet, nem csak kamuzik. Nagy az esélye, hogy tőled is szó nélkül megveszik ennyiért. Mert ugye, ne legyen az ember a saját zsebének ellensége."
Azt tudom, tavaly mennyiért adtuk, de akkor nem is volt ennyi mézünk, selyemfűről például semmit se pörgettünk. Az a kevés meg annyifelé oszlott (több irányba is árultuk), hogy a tavalyi eladásokat nehéz lenne piacszerzésnek nevezni. Aki tavaly vett, nem biztos, hogy megvárja, amíg idén is hozok, ha kevés mézem van. Az akácom és a vegyesnek pörgetett pár üveg például már elfogyott. A selyemfűből ez a 25-30 üveg valószínűleg el fog menni, de utána már csak a napraforgó lesz (ha lesz), és az tavaly is alig mozgott. Legföljebb majd bort csinálok belőle és megiszom :)
"Ebben a formában, nekem is lehetne például, körte, vagy besztercei szilva, vagy esetleg más gyengén nektározó növény méze."
Ezeket a növényeket tudtommal sokkal hihetőbb és általánosabb módon illik feldolgozni és fogyasztani ;)
Minden ilyen alkalom egyelőre tapasztalatszerzés. Már annak is örülök, hogy jelenleg 11 kaptárban van petéző anyám Egységes kereten (egy meg kérdéses), holott akác környékén még az is kérdéses volt számomra, hogy ezt a rakás anyaváltást, amit összehoztak a családjaim idén, végül hány családdal fejezzük be. Amíg át nem álltam a teljes állománnyal az Egységesre, addig nem tudom a pótlásokat-kiegészítéseket egyformán kezelni, remélem, jövőre már egyszerűbb lesz.
" Amíg nekem 10-12 kaptáram van, nekik meg 60-100, addig szerintem nem nagyon számítok konkurenciának"
Az adott piac felvevőképessége is számít. Példának okáért, ha egy adott település piacán, csak 10-12 család termése adható el, nem több. Akkor, igenis konkurencia vagy! Az ellenlépések, a másik méhész személyiségétől függ. Árharc kezdeményezése, rosszhír keltés, irreális akciók a legjobb piaci napokon, és még akármi más is.
Egyébként ha tényleg olyan magas árakon adja az illető a mézet, nem csak kamuzik. Nagy az esélye, hogy tőled is szó nélkül megveszik ennyiért. Mert ugye, ne legyen az ember a saját zsebének ellensége.
15 éve tapasztaljuk, a piaci anomáliákat, főleg az utóbbi 5 éveben. Nem a tisztességes verseny ellen ágálok, de akki piacozott már az tudja hogy mi a valóság. Például van akki nem létező mézet is árul. Senki másnak de neki van. A szakirodalom szerint, a leggyengébben mézelő növény. A méhek még saját szükségletüket sem hordják meg rólla. A "kedves komám" meg az egész évi piacozáshoz (5-6 város) szükséges mennyiséget megtermeli, ráadásul fekvőkaptárral....
Ebben a formában, nekem is lehetne például, körte, vagy besztercei szilva, vagy esetleg más gyengén nektározó növény méze.
A kelést követően optimális esetben 14. nap környékén már petézik az anya, de még innen egy hetet érdemes várni hogy legyen fedett fiasuk. Ha már van, lehet felhasználni az anyát, mert már nem igen fog párzás céljából kirepülni. A petéző anyát, vanílíás cukros vízzel lepermetezve a fogadó családot, szabadon kalitkázás nélkül adom be. Nincs várakozási idő, egyből petézhet az anya. nincs elfogadási kockázat egyetlen 100% módszer. Ezt már több helyen kifejtettem, akki elfogadja jól jár, akki meg kételkedik az meg küszködjön.
Szia! Íratlan jól bevált szabály. Bölcső kelés után két hét vizsgálati szünet. Nincs bolygatás. Ekkor is gyors,és csak a nyomát keressük.Bár a nép elárulja,ha van.Nyugodtan dolgozik,nem futkos,nem sír. A fészket ki hagyják. A párzásra alkalmatlan idő esetén érdemes egy nyílt fiast berakni hozzájuk. A várható fészek közepére. Ha még a következő héten sem alkalmas az idő akkor mehet egy újabb keret,de akkor már fiatal népet is kell adni nekik.
Igyekszem a rajokat a petézés kezdetétől számított egy hónapig nem mozgatni.épp a többszöri párzás miatt.
Kívülről bontás nélkül is jól látszik ha van anya vagy hasonló. A virágpor hordás beindul.A koppintásos vizsgálat nagyon jó,és gyors.Amikor van anya a zaklatás utáni felzúgás nagyon gyors. Amikor baj van,akkor lassú vontatott az elcsendesedés.
Már tavaly is furcsálltam néha az "árképzését" (bár akkor selyemfű pont nem volt, de a napraforgót is hasonló árban adta, mint az akácot, talán egy százassal olcsóbban), állítólag neki eddig is elkelt minden méze annyiért, amennyit kért érte. A munkahelyemen láttam más méhészet árlistáját, és ott a selyemfű nagyjából úgy van, ahogy írod, a vegyes és az akác között, és én is így terveztem volna.
Amíg nekem 10-12 kaptáram van, nekik meg 60-100, addig szerintem nem nagyon számítok konkurenciának. Csak akácból is tízszer annyit pörgettek, mint én, ezt a mennyiséget már nemigen tudják eladni úgy, ahogy tavaly még kiüvegezve elcsusszant.
Az Egységes-kaptáraim egyformák ugyan, de a három szaporítást eleve pár lépéssel odébb tettem, külön raklapra, és összevissza színű, félkeretes fiókokból álló "kaptárakba" (félkereten húzták az első bölcsőket még akác előtt, azon is maradtak egy darabig). Elvileg a négyből hármat átráztam Egységes keretre, ebből kettő sikeresnek tűnik, az anya rendesen dolgozik, egy pedig elvileg kikelt, a kereteket elkezdték kihúzni, erre raktam rá a maradék egy darab "félkeretes" családot (ezek húztak most egy rakás bölcsőt). Utóbbival kapcsolatban viszont úgy rémlik, hogy az a félkeret, amit most telehúztak bölcsővel, az egy hete is ugyanúgy fedett fias volt. Legalábbis furcsállnám, hogy ha az új anya bepárzik és visszamegy a kaptárba, ezek után fölmásszon pont a legtávolabbi keretre, azt elöl-hátul bepetézze, és alig egy hét alatt ezt be is fedjék sötétbarna fedéllel, aztán meg a család úgy gondolná, hogy ez az anya mégsem lesz jó. Főleg nem vagy 40 bölcsővel, ez elég durva "bizalmatlansági indítvány" lenne még demokráciában is, egy királynőségnél ez minimum forradalom :)
Múlt héten, amikor a kaptárban találkoztam az új anyával, lényegében változatlanul építettem vissza a fiókokat, nem rendeztem át benne semmit, csak azt akartam tudni, hogy egyáltalán van-e anyjuk. Két fiókon voltak, a felsővel kezdtem, végül az alsóban az utolsó három keretnél bukkantam rá az anyára, utána rögtön pakoltam össze, nehogy még jobban fölidegesítsem őket. Ezek szerint nem kellett volna.
Mondjuk nem tudom, mi mást tehettem volna, akác előtt félretett első bölcsőből nem jött össze, hát akác után húzatott új bölcsőből próbáltam ismét anyásítani, június közepe táján már túl sok értelme nincs újból próbálkozni. Gondoltam, ha nem sikerül, inkább összerakom a népességet valamelyik rendes családdal - viszont mindenképp ellenőriznem kellett, ki ne fussak az időből.
Tavaly például az akácon anyásított családok, ( kaptárbontásra éppen kikelő rajbölcsőkből mentve) még hazaérkezés után kb 2 hét telt el, mire petéztek. A fiatal kolléga is hasonlót tapasztalt méhészetében.
" A "mentorom" szerint drágább szokott lenni, mint az akácméz, ez mennyire hihető?"
Semennyire! Nem árat hanem viszonyítást írok, mert környékenként is eltérőek az árak. A vegyes és akác ára közzé lődd be vagy picivel fölé. De a kereslet és kínálat majd eldönti. A mentorod, véletlenül nem a konkurenciád is ?
A kikelt anyáknak, van egy bizonyos érési ideje minimum 1 hét . De ez néha több is lehet, a kedvezőtlen hűvös esős időjárás miatt, ha nem tud kirepülni párzani.( Holnap felteszek ide egy anyanevelő naptárt, most éppen nem találom.)
Egyforma kaptárak esetén, főleg ha sorban vannak "vezércsillagot" szokás alkalmazni könnyíteni az anya tájolását. Ezek hagyományosan kör, háromszög, négyzet alakú ábrák voltak, különböző színekben. De bármi jó, akár öntapadós nagyobb cimkék matricák, öntapadós tapéta stb.
Van hogy az anya eltéved a soron, a sok egyforma kaptárak között. Az eredmény leölik, vagy akár mindkét anya is elpusztulhat, sőt ha dús családba repül akár rajzás is lehet belőlle. De többnyire közrefogják és leszúrják.
Az anyák többször is kimennek párzani, ezért láthattál petét, majd egy későbbi párzásról nem tér vissza az anya. Eltéved, elkapja egy fecske stb, így az árva család sok apró pótbölcsőt húz. Mert ugye már van mire. De maga a méhész is elbánhat az anyával, mert lehet pont jönne visszafelé az anya akárhányadik párzásáról és bezavarja a "szétrobbantott " megváltozott kaptár kinézet. Ezért kerülni kellene a párzási időben az ellenőrzést.
Kipörgettem néhány keretet, az elsődleges benyomásom alapján olyan, mint a "vegyes virágméz" volt akác és repce után (mármint azokból a kaptárakból szedtem el őket, amelyek szaporításra lettek félretéve, tehát ezekből egy ideig nem pörgettem a kereteket), szóval ahhoz hasonló, sötét(ebb) barna színű, de annál azért halványabb. Az íze elég markáns, néha olyannak tűnt, mintha "bodzaízű" lenne (mármint olyan ízű, mint amilyen a bodza illata), és van is a környéken néhány hektár selyemkóró, akkor ez most selyemfűméz lenne?
Ha igen, ezt milyen árban szokás adni? A "mentorom" szerint drágább szokott lenni, mint az akácméz, ez mennyire hihető? Lett nagyjából 25-30 kiló, nem szeretném elkótyavetyélni :)
A 4 szaporításomból kettőben rendesen dolgozik az anya, a maradék kettő meg szerintem szórakozik velem. Az egyikben múlt héten volt anyabölcső, de úgy tűnik, kikelt belőle az anya, viszont nem találtam meg, és nem is dolgozik (már ha megvan). A másikban múlt héten láttam a kikelt anyát, a többi bölcsőt is lerágták, szóval úgy tűnt, elfogadták. Vártam, hogy mostanra már látok legalább petéket itt-ott... ehhez képest ma azon a kereten, amiről kikelt az anya, és amelyen volt 2 tenyérnyi fias, most ha nincs 40 bölcsőkezdemény, akkor egy sem.
Meg is untam a dolgot, a bölcsőhúzó "családot" ráraktam a másikra, közéjük raktam egy újságlapot megszurkálva, aztán meccseljék le egymás között, kinek van igaza.
Nyilván egyszerűbb volt így kalakítani a konténerben, az univerzális dolgok mindíg sok kompromisszumot is rejtenek. Az egyszerű és gyors feltöltés, viszont nagyon lényeges, (2 hónap és megint itt az etetés ideje). A tepsi esetleg nem volt felülről valami takarólemezzel védve a lehulló kosz elől? Hiszen a méheknek a végénél is elég egy rés hogy belejárjanak?
Azért pakolnak ott mézet az első keretbe is, most kezdem megtapasztalni a melegépítményűt. Igaz még mindíg csak egyet alakítottam át, és igen, szépen hordják a mézet hátrafelé. Ez természetesebb a méheknek mint oldalra hordani.
Érdekes volt még a rendszerben, hogy 3 fél NB , vagy NB és egy félkeret a kaptár, 12 keretes. A méztér hizlalt fél NB . De ritka a 12 -es fészek, így 9 keretre szűkül a fészek, és mögé megy 4 db hizlalt félkeret .
Ezt hordják meg először ,állítólag . Így meleg építményes "fekvő" .:-))
Konténerben láttam, hátsókezelésű Nb fészek, hizlalt fél NB méztér.
Állítólag 30 éve működik ez így. Két fiók van a 12-es fészek alatt,megfelezve , az egyik a kijárós virágporszedős, a másik az említett etetős. Nem mértem, de nem olyan alacsony , kb 7-10 cm . egy fa rács az úszó benne. Hátrafelé lehet kihúzni,elég pár cm-ert ( ez le volt rácsozva) onnan lehet feltölteni, kaptárbontás nélkül. Ha nem etet akkor egy aljrács megy rá, így funkcionál higénikusként . Ha se rács, se etetés, akkor az 12 NB keret aljára építenek ebbe a kb 10 centibe heresejtet .
A fészekbe szokás rakni az etetőkeretet, ennek az alsó fele szolgálhat építtető keretként. Etetőtepsit meg a fészek fölött szokás alkalmazni, mert könnyen feltölthető a rostaszöveten keresztül. Ezt alkalmazom én is, nem értem miért kellene a fészek alá dugni? Az ember álltalában a dolgának a könnyítésére törekszik. Rakodó esetén ott a menekülőtér, abban bőven fér az etető. Láttam már rakodókaptáraknál alsó, kihúzható lemeztepsit de ez a tisztítás, és a lehulló atkák számolását szollgálja. De ez nagyon alacsony, sőt állandóan beragasztják a méhek. Kihúzásakor sokszor a záróléc inkább leszakad, mint kijönne egyben.
Ennek, se füle, se farka, technikailag értelmetlen még ha létezik is. Hogyan öntöd be a szirupot a fészek alá? Miért alatta, hogy belehulljon a kaptárszemét? Hogyan a jó fe..., lehetne egy néhány centis lapos tepsi építtető keret?
Láttam egy olyan etető megoldást, ahol a fészek alatt van a tálcás etető, úszóval. Funkcionál még építtető keret helyett, vagy ráccsal higénikus aljként . Van valakinek ilyennel tapasztalata ?
Több éve ez van már, csak annyiban változik hogy tavaly szerencsére kicsi volt a fecske populáció. Továbbá megoszlanak, a közeli méhészeteken. Most helyeztem ki az első csapat pároztatókat, remélem hogy a párzó anyák, szerencsésen elkerülik a fecskék gyomrát.
Az anyákat álltalában, 3. évben le kell cserélni, mert erőteljesen csökken a petézési teljesítményük. Kicsi állomány esetén persze, ha van a közelben megbízható anyanevelő akor érdemes tőle vásárolni. A májusi és júniusi anyák a jók, a későbbiek már csak szükségből alkalmasak. Ha saját nevelésbe fog az ember, hobbi szinten is érdemes mert sokat tanulhat, és élmény és a siker sem utolsó. Hobbiként nem ez a lényeg? Periférikus területeken sikert elérni. Picit a régi analóg fotózáshoz hasonló, sok apró fontos részlet, precizitás , és csak a végén a papírkép előhívása után derül ki a munkánk jósága. :-)
Nem "kívánságműsor", de első évemre egyáltalán nem terveztem 4 szaporítást, se ilyet, se olyat :)
Viszont ahhoz, hogy jó hatásfokkal sikerüljön a rajzásgátlás, több tapasztalatra lett volna szükségem. Ez így alakult. Egyelőre ez a 4 rajbölcső is "tűzoltás" jelleggel lett csak félretéve (érdekes témakörnek mindenképpen megfelelt). Az első félretételek mondjuk szerintem nem is sikerültek, a mostaniak inkább a második körből maradtak meg, tervezetten berakott, nyílt fiasra húzatott bölcsőkből. Ráfoghatnám, hogy másodszorra már inkább a tapasztalatszerzés volt a cél :), meg persze hogy ne kevesebb családom legyen ősszel, mint volt tavasszal, de ha ezek is áttelelnek, nem feltétlenül fogom eladni a fölösleget. A távlati családszám-tervem munka mellett úgyis csak 10-20 közötti, abba bőven belefér, egyelőre még rajbölcsőkből is.
Valószínű hogy működik a tejsavas furettózás, de több információ kell, és főleg több forrásból. Egyenlőre, az amitráz az egyedüli hatékony és megbízható szer. Főleg furettóval hatásos. Az alternatív védekezések, egyenlőre még alacsony hatásúak csak esetleg ritkításra, talán még arra sem jók, sok módszer csak szemfényvesztés. Ha nem akarod új állománnyal kezdeni, a jövő évet akkor ne kisérletezz alternatív módszerekkel. Rakodó kaptárakkal dolgozol, a fészket gondolom nem pergeted, szóval mehet a furettó. Csak magadra vigyázz, maszk, vagy jó egy kicsit erősseb szeles nap is. Esetleg a totál szélcsend, hogy ne hozza ránk a ködölést. Ez most lehet hogy ellentmondásosnak tűnik, de tapasztalatból írom. Majd esetleg részletesebben is, ha esetleg igény van rá.
Kicsit az anyanevelésbe is, bele lehetne kóstolni. Nagyon érdekes, és szép témaköre a méhészkedésnek. Vannak egyszerűbb módszerek is, de mégis fejlettebb mint a rajbölcsők mentése. Az sem rossz, csak épppne nam akkor van amikor akarjuk, ámbár agy jó családot ha megszorítunk és van némi hordás...De ettől függetlenül, ajánlom a mártott műbölcsős, álcás anyanevelést. Az a szerény, néhány eszköz házilag is könnyen elkészíthető.
A 4 szaporításom közül a mai átnézés alapján kettőben találtam anyát, az egyik szépen petéz is, a másik elég satnyának tűnt, de lehet, hogy még csak "szűz", a harmadik már napok óta rendesen petézett, sőt 1-2 keret rendes, fedett fias is van a kaptárban, az utolsó viszont még anyabölcsővel bajlódik, amit találtam bent, az elég végsőstádium-kinézetűnek tűnt, remélem, nem fulladt be, vagy ilyesmi (a korábbi bölcsőknél, amelyik így nézett ki, az 1-2 héttel később se változott, kibontás után meg üresnek bizonyult), mert már rájuk férne egy "domina" ;)
Egyébként tűrhetően nyalakodnak a vaddohányon, de hogy lesz-e fölöslegem, az kérdéses.
A normálisabb fórum és fórumozó ezért hasznos, nekem ez a rész fel se tűnt volna, vagy ha igen, nem tulajdonítok neki sok jelentőséget. Belegondolva, tényleg kicsit fura megfogalmazás.
Az alapkérdés attól még maradt: a leírt, tejsavas kezeléshez is használható-e vajon a furettó, vagy csak a "hagyományos" anyagokhoz érdemes beszerezni-elkészíteni? Továbbra sem szeretném fölöslegesen mérgezni a méheimet, csak emiatt érdekel. Mondjuk a Biowar-csík is amitrázos... A gödöllői egyesületben említett melegítős módszertől (eszközileg) egyelőre még messzebb állok, viszont ha az igaz, amit ott mondtak (mármint hogy pár perces 38-40 fokos belső keringetéses fiókmelegítéssel az atkák bemondják az unalmast, a méhek meg túlélik), még ez lenne a legrokonszenvesebb.
