egy olyan öntanuló hálót kell csinálni, aminek a kimenete különböző struktúrájú/rétegzetségű/topológiájú hálók létrehozása, amin lefuttatja a ravasz általános intelligenciára (is) vonatkozó teszteket. ha az eredmény jobb lett önmagánál, akkor ez veszi át stafétát és folytatja tovább.
az osztályátlagban is benne van az információ. akkor abból is megtudja mondani ki hányast kapott a dolgozatra, ha elég sok dogát írtak már? vagy csak találgat?
Szerintem a newton-i fizikát az emberek kb 80%-a érti valamennyire. A relativitás elméletet mondjuk 20% (ha nagyon megerőlteti magát). A kvantumfizikát kb 0.000001%.Az AI-t, öntanuló rendszereket az emberek kb. 0.00000000000000000000000000001% fogja érteni.
Az evolúció nem olyan mint egy mérnök. Hogy alaposan átgondolja hogy mit akar és hogyan megtervezni. Nagy vonalakban, majd a részletek stb. Az evolúció olyan mint a barkácsoló. Menet közben csinálja, módositgatja az irányt. Ott van például az ösztönös viselkedés. Azok bele vannak huzalozva az agyba. Pl egy állatnak, embernek elmi fontosságú a szópóösztön, vagy egy őzgidának, hogy nagyon hamar fel tudjon állni és menjen az anyjával. stb. Ezek tehát nem tanulás útján történnek. Ezek az agy evolúciós barkácsolása, hagyma szerű rétegek felpakolódása, továbbá ezek az ösztönszerú viselkedések behuzalozása nagyon elbonyolítják az agyat szerintem. Talán ezért nem látjuk a lényeget.
Az AI szempontjából ez nem így lenne szerintem. Ott nem lenne ösztönös viselkedés, se evolúciósan felpakolt rétegek. Csak tanulás lenne. Az a tévképzet van szerintem, hogy az AI-nak is ilyen bonyolultnak kell lennie. Ezért elrettentő és nagy távlatba helyezik annak megvalósulását.
Valószínű, mint kliens kapnál hozzáférést és használhatnál némi erőforrást, de ez nem a klasszikus értelembe vett (vélhetően még nem megvalósított) AI.
A már létező megoldások, melyeket többek között az úgynevezett mélytanulási képességük okán nevezünk AI-nak, még mindig csak egy (vagy több összegyúrt) célprogram. Ezek igen hatékonyan, sokrétűen szervezett, az adott probléma megoldását segítő (elsődleges...sokadlagos, ugyanakkor változó prioritású) információs adatbázisokat hoznak létre; ami már önmagában sem kis kihívás, de még mindig ez a könnyebben megoldható része egy AI megvalósításának.
(...)
Egy kapcsolódó cikk: még egy működő intelligencia hardverét, jelesül az emberi agy területeinek funkcionális szerepét sem ismerjük kielégítően ahhoz, hogy egy már bevált modellt tanulmányozzuk, majd másoljuk – és akkor még sehol az értelem intelligencia forrása, vagy éppen a tudat mibenléte.
Szóval: a minket pótlón kisegítő, majd az embert leváltó AI, nem lesz egyhamar letölthető.:-)
Miután egy (echte) AI számára mégis csak a lehető leghatékonyabb megoldás prezentálása volna az egyetlen elfogadható eredmény: a leghelyesebb döntéshez vezető út köve a releváns információ, malterja az értelem – mármint a jéghideg racionalitás, amiért is, mindezt fizikailag sem várhatjuk el egy embertől.:-)
azon gondolkodtam, AI-val ki lehetne-e fejleszteni egy jobb kenyérgyúrási módszert?
ügyebár ennek lényege hogy a kenyér anyaga molekula szálakban van amik miatt tud nyúlós ruganyos lenni. gyúráskor a szálakat "szőjük" össze minél jobban.
elvileg ez javítható lenne. fizikai szimuláció és AI kell hozzá :)
Nem kell valami nagy csodára gondolni szerintem itt. Az evolúció egy egyszerű eszköz egy igen bonyolult rendszer létrehozására. Ugyanez lesz szerintem az AI-val is. Az más kérdés, hogy az agy egy bonyolult dolog. Az becsap minket és elbizonytalanít. Az agy tele van az AI szempontjából olyan evolúciós feleslegességekkel amikre az AI-nál biztos nem lesz szükségünk. Azt hisszük az AI-nak is bonyoltnak kell lenni. Biztos, hogy nem.
Az emberi elme fejlődésének, evolúciójának egy természetes, törvényszerű állapota a beszéd és a tudat megjelenése. Ugyanez lehet az AI-nál is szerintem. Magától létrejön, ha a fejlesztő mechanizmus jó.
sajnos nem tudok nem rébuszokban beszélni, mert ez nem egy kiforrott vagy bizonyítható levezethető elmélet, csak amolyan megérzés, illetve számomra ennél azért több. ráadásul ez itt eléggé off is, de kibújni se akarok.
és a lényeget már leírtam: a legdirektebb tapasztalatunk maga tudat, amiben élünk. ez megkerülhetetlen, (vagy ha még el is veszted a tudatod, akkor nem is tapasztalhatsz semmit.) és minden más ami a tudatunkban megjelenik, az ehhez képest már csak egy másodlagos valami. csupán a tudat egyfajta terméke, úgy és amiként lefesti számodra azt a valamit, amire a valóságodként tekintesz. hogy ennek a valóságnak mi a forrása, azon lehet vitázni. én megengedő voltam amikor azt írtam hogy valószínű tőlem függetlenül és létezik objektív valóság, bár a keleti filozófiák ezt meglehetősen értelmetlennek tarthatnák. ők azt mondják a tudat egy magasabb szintjének amolyan projekciója azokba a mentális szervekbe, amiket érzékeknek nevezünk. tehát valójában az ember nem más, mint egy sajátos tudatforma, amelynek érzékeiben tükröződik egy magasabb szinten generált tartalom. továbbá azt is tartják, hogy kellő gyakorlással az ember képes a tudat(tudatosság) magasabb szintjeit elérni. (számszerűleg négy ilyen szintet szoktak emlegetni, amelyeket egymástól amolyan küszöbnek vagy kapunak titulált gátak választanak el.) nekem volt olyan tapasztalatom, ami arról győzött meg, hogy ezt komolyan vegyem, és nem csak valami dajkamese. ráadásul ez nem csak keleti tanokban jelenik meg, hanem nyugaton is tudni lehet olyan személyekről, akikről valószínűsíthető hogy képesek voltak hasonlóra.
szerintem kell legyen feloldása vagy szintézise annak amiről itt írtam, és amit a modern tudomány tart a világunkról. bármennyire is ellentétesnek is tűnnek első látásra. és végsősoron a tudományos materializmus is csak egy fajta mese. hogy lehet tökkomoly pofával olyan kijelentéseket tenni, hogy mi volt az ősrobbanás utáni x másodperccel stb. ? lássuk be semmivel nem valószínűbb hogy egyszer csak a semmi felrobbant, és húsz akármennyi igen nagy pontossággal összehangolt paraméterrel létrejött az univerzum ami azóta csak autonóm módon szerveződik kezdetben csak a nukleonok szintjén, aztán atomosan, majd fehérjéket szintetizálva, evolválva végül a kialakul egy rajta futó és értelemmel bíró szoftver (tudat) és mindez csak azért, hogy tudományt szerkesszen, amiből végül levezeti saját létének értelmetlenségét azzal, hogy az egész csak spontán véletlenek sorozata. ilyentén az értelem volna természet legnagyobb kitolása amit elkövethet önmagán. így inkább arra hajlok, hogy az értelem már eleve bele van szőve az univerzumba pusztán csak az által, hogy ésszel felfogható törvényszerűségek vannak benne, amiket a tudomány ugyan rendszerbe szervezhet, de a forrásukhoz nem férhet hozzá, szemben azzal, amire fent utaltam.
de hogy ez mennyire isteni húrok pengetése, azt nemtudom. de soha nem érdekelt valamely vallás propagálása.
"szóval mikor olyat írsz hogy "csak így képzelhető el" akkor bennem megcsörren a szkepticizmus, mert szerintem meg vannak más értelmezési keretek is. mondom ezt úgy, hogy engem meglehetősen materialista elvek szerint neveltek, olyannyira, hogy végül azzal szemben is szkeptikussá váltam. :)"
Csak nem valami isteni húrokat pedzegetsz?
Az emberi elme szerintem autónóm módon jött létre. Tényleg csak így képzelhető el szerintem. :-) Mint az ökoszféra. Hasonló a jelenség csk nincsenek sokaságok, mint az ökoszféránál van. Sok-sok egyed, példány, élőlény. Hanem a viselkedések gondolatok megerősödnek és továbbá eljut oda a rendszer, hogy komplett mémeket, kultúrát is tanulás formájában képes átvenni. pl könyvből.
Ha gondolod fejtsd ki mit gondolsz, ne csak rébuszokban.
